Best WordPress Hosting
 

Egy olasz cég újrahasznosítaná a napelemek 99 %-át

A napelemek újrahasznosítása jelenleg súlyosan mérgező anyagokkal oldható meg csak, az olasz 9Tech nevű vállalat viszont mert nagyon álmodni. Jelenleg napi 800 napelem újrahasznosítása a cél.

Bár a napenergia hasznosítása nagyban hozzájárulhat a globális felmelegedés visszaszorításához, a panelekkel van egy igen komoly probléma: nagyon nehezen lehet őket újrahasznosítani, a folyamat során ugyanis mérgező anyagokkal kell dolgozni. Erre a problémára kínál megoldást az olasz 9Tech nevű startup cég, aminek módszerével a napelemek alkatrészeinek 99 százalékát lehet újrahasznosítani.

Az alapvető probléma, hogy a manapság telepített napelemek többsége szilícium-nitriddel bevont lapkákból áll. Ezek felületére ezüstből és rézből nyomtatnak vezetőket, az egységet pedig olyan ragasztóval fixálják, ami megóvja őket a nedvességtől. Ezután az egészet edzett üveglapok közé helyezik, a konstrukció pedig végül egy alumínium keretben foglal helyet.

Több mint 10 ezer forinttal csökkentheti a villanyszámlát az állami támogatású napelemes program

Magyarországon ma önerőből senki sem akar napelemet rakni a házára. Nagyot fordult a korábban dinamikusan növekvő piac, mert szinte teljesen földbe döngölte a kormány, amikor előkészítés nélkül és kiszámíthatatlan fordulatokkal – de egyébként indokolható okokból – átírta a játékszabályokat.

A jelenlegi elszámolási rendszer és piaci viszonyok alapján lakossági szinten az egyetlen racionális lehetőség az év elején indult állami támogatásos Napenergia Plusz Program (NPP) maradt. Nem véletlen, hogy ez adja ma a megrendelések legalább 90 százalékát, így gyakorlatilag ez tartja életben, de inkább csak lélegeztetőgépen a telepítői piacot.

Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan módosíthatja egy háztartás kiadásait egy tipikusnak mondható NPP-beruházás.

A Horvátországot, Montenegrót, Boszniát és Albániát sújtó áramkimaradást a kánikula és a napelemek okozhatták

A kánikula mellett a napenergia-beruházások miatt a régió energiaellátásában történt változások terhelhették meg az átviteli rendszereket, mert az infrastruktúra nincs felkészülve az új energiahordozókra.

Montenegrót, Boszniát, Albániát és a horvát tengerpart nagy részét pénteken hosszabb időre teljes áramkimaradás sújtotta, amely komoly fennakadásokat okozott a közlekedésben, a hivatalokban és az üzletekben, és továbbra is magas a kockázata az áramkimaradásoknak – írta a Reuters.

Montenegró energiaügyi minisztere, Sasa Mujovic szerint az áramszünetet a magas, 40 Celsius-fokot elérő hőmérséklet okozta hirtelen megnövekedett áramfogyasztás, valamint az váltotta ki, hogy maga a hőség túlterhelte a rendszereket.  A 13 órakor kezdődött áramszünetben a wifi-hálózatok is leálltak. Az áramszünet kezdetén a közlekedési lámpák meghibásodása okozott fennakadást Bosznia fővárosában, Szarajevóban, valamint Banja Luka és Mostar városokban.

Jogsértés az MVM-nél: soron kívüli elszámolással rövidítették volna meg a napelemest a szolgáltatók

Olvasónknál (nevezzük Tibornak) 2022 nyara óta üzemel napelem, tehát még éves szaldó elszámolásban van. Egy tavaly augusztusi éjszakán kigyulladt az ad-vesz árammérő órája és szénné égett. A házuk, az életük csak azért nem ment rá, mert Tibor időben felébredt, és porral oltóval megfékezte a tüzet. A leégett mérőórát lecserélte az elosztó, az E.On-csoporthoz tartozó Elmű.

Az elszenesedett régi óráról Tibor nem tudta leolvasni az aktuális mérőállást, az appból azonban látta a termelést. Hogy tisztázza, mennyi volt a fogyasztásuk és termelésük az óraleégésig, egyeztetést kért az MVM Next Zrt.-től. Úgy gondolta, ezeket az adatokat majd hozzá fogják göngyölíteni az új óra által mutatott energiatermeléshez és -fogyasztáshoz az éves elszámoláskor. Adatokat nem kapott, pedig szerinte ez a minimum lett volna, különösen, hogy kérte is. Jobb híján az appból kiírta a termelést, a fogyasztást pedig a korábbi átlagok alapján megbecsülte, és feljegyezte e számokat magának.

A műszer leégése után két hónappal kapott egy soron kívüli elszámoló számlát az MVM Next Zrt.-től, amely szerint a 2023-as éves elszámolás (június) és a tűzeset (augusztus) között nulla kWh termelése és fogyasztása volt. De szerepeltek a számlán az óraállások is, amelyekből ki lehetett számolni, hogy 121 kWh áramot fogyasztott, miközben 1288 kWh áramot termelt, azaz 1167 kWh túltermelése volt. Ezek a számok nem vágtak egybe teljesen Tibor számaival, de amikor reklamált, a szolgáltató jelezte, hogy az ad-vesz óra központhoz befutott adatai ezt mutatták, szóval ezt el kell fogadni.

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja. A héten jó eséllyel meglesz az újabb csúcs, miközben a termelés napközbeni ingadozása miatt egyre gyakrabban és egyre hosszabb időre kell csökkenteni a paksi atomerőmű teljesítményét is.

Mi történt? Hétfőn ismét több mint 28 gigawattóra villamosenergiát termeltek a hazai naperőművek. Az előállított áram mennyisége csak egy hajszállal volt kevesebb, mint az idén június 6-án felállított rekord, és jelentősen meghaladta a 2024 előtti csúcsot.

Számokban: tavaly év végéig a legnagyobb napi termelés valamivel több, mint 24 gigawattóra volt. A hétfői az idén már a huszonhetedik olyan nap volt, amikor ennél többet termeltek a hazai napelemek.

A GVH engedélyezte, Tiborcz-közeli napelemparkot vesz az MVM leányvállalata

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta az MVM Zöld Generáció Zrt. és a Tatooine Solarpark Kft. összefonódását hétfőn, a döntés értelmében az állami energetikai óriás leányvállalata közvetlen és kizárólagos irányítást szerez a Tatooine felett.

A felek június 10-én nyújtották be a bejelentést a versenyhivatal felé, a Tatooine eddig kormányhoz közel álló üzletemberek között vándorolt kézről kézre, írta akkor a 444. A céget Adnan Polat alapította még 2016-ban, akire Orbán Viktor jó barátjaként szoktak hivatkozni, a török üzletember és családja ott volt a miniszterelnök 2018-as parlamenti beiktatási beszédén is, ahol Orbán Ráhel társaságában fotózták le őket, de Felcsúton is vendégeskedtek már náluk. 2020 végén Sájer Gábor szerezte meg a céget, aki országszerte többfelé is naperőművekben utazik, 2022 első hónapjaiban pedig Tiborcz István üzlettársai jelentek meg a vállalkozás körül, majd egy, a miniszterelnök vejéhez köthető magántőkealap is beszállt az üzletbe.

A cégkivonat alapján jelen állás szerint a napelemparkot 50-50 százalékban tulajdonolja az LPBF Holding Kft. és a Green Energy Investhor Zrt. Utóbbi a Tiborcz Istvánhoz köthető Central European Opportunity Magántőkealap tulajdona, míg az előbbit fele részben a Coactor Kft. birtokolja, ami Figura Ferenc, egy 2019 óta Tiborcz üzleti köréhez sorolt szereplő tulajdonában áll.

Temetőkben építenek napelemparkot Spanyolországban

Megkezdődött az ország legnagyobb városi naperőművének építése Spanyolországban – írja az IFLScience. A projekt meglepő helyen, temetőkben zajlik.

Valencia célja, hogy 2030-ra elérje a klímasemlegességet. A városban már napjainkban komoly hőhullámok dúlnak, ezért jelentős a motiváció az éghajlatváltozás mérséklésére.

A klímacélok megvalósításában fontos szerep jut a megújuló energiának, legfőképp a napenergiának. Mivel a városokban jellemzően kevés a szabad terület, a valenciai szakembereknek különleges ötletekkel kell előállniuk.

Íme a nagy brüsszeli döntés, ami megmentheti az európai nap- és szélerőmű gyártókat

Elfogadták május 27-én az uniós tagállamok a zöld átállás egyik kulcsfontosságú rendeletét, amely megmentheti az európai nap- és szélerőmű gyártókat, hiszen fontos támogatási keretet jelent az ilyen gyártókapacitások megmaradása, illetve kiépülése számára. A cél az, hogy 2030-ra az EU saját maga állítsa elő a tiszta technológiás berendezések 40%-át, ezzel erősítve az európai ipart az amerikai és kínai versenytársakkal szemben.

Az Európai Unió tagállami kormányai május 27-én elfogadták a Net Zero Industry Act (NZIA) névre hallgató rendeletet, amelynek célja az, hogy elősegítse a napelemek, szélturbinák és hőszivattyúk, és más tiszta technológiákat alkalmazó berendezések legalább 40%-ának helyi gyártását. Ezáltal az EU iparának versenyképességét kívánják növelni az amerikai és kínai piaci szereplőkkel szemben. A rendelet az uniós közlönybeli kihiretését követően húsz nappa, így várhatóan június végén, vagy július elején hatályba lép.

Ez a jogszabály kulcsfontosságú része annak az uniós stratégiának, amely nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére törekszik globális szinten, hanem arra is, hogy ezen cél eléréséhez szükséges technológiák előállításában is vezető szerepet vállaljon.

Elkezdték csorgatni a csőd szélén álló napelemes cégeknek a régóta nekik járó állami pénzeket

Elkezdett jönni a pénz az elmúlt két hétben azokhoz a napelemes kivitelező cégekhez, amelyek a munkájukat már réges-rég elvégezték, de a kincstár nem fizette ki őket, és ezzel több száz társaságot sodort komoly veszélybe – derült ki az egyik legnagyobb érintett, az A1 Solar Kft. sajtóbeszélgetésén.

Háttér: a 2021-ben megjelent, uniós forrásból finanszírozott, száz százalékban támogatott programról van szó, amely sok ezer hátrányos helyzetű családnak tette lehetővé napelem telepítését.

Miért fontos ez? A program szállítói finanszírozású, de az esetek döntő részében a lebonyolító szervezet (ÉMI*ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) sok hónappal a kivitelezés után sem dolgozta fel a támogató felé benyújtott kifizetési kérelmeket, és főleg nem fizette ki a kivitelezőket, amelyek közül emiatt már rengetegen lehúzták a rolót, vagy állnak a csőd szélén.

Has Hungary become a solar power superpower? Ministry omits important details

According to independent global energy think-tank EMBER, Hungary has the planet’s third highest share of solar energy in domestic electricity production. The Ministry of Energy has presented this data as a world-class achievement. In 2023, Hungary generated 18.4 per cent of its electricity with solar power plants, surpassed only by two warmer climate countries, Chile (19.9 per cent) and Greece (19 per cent) – the Central European country outperformed solar powerhouses like Australia, Germany, and Spain.

According to the Ministry, the result is primarily due to the significant solar energy capacities that have been recently developed in Hungary. The expansion rate set records with approximately 1.1 gigawatts in 2022 and more than 1.6 gigawatts in 2023. In this year’s February, the total installed capacity of solar systems exceeded the previous target of 6 gigawatts set for 2030.

According to representatives of domestic solar organisations, there is no reason to doubt the credibility of EMBER’s data. In fact, this year Hungary is even expected to climb to the second place globally, thanks to new plants coming online one after another as the result of projects that had started years ago. The result also reflects that in Hungary,

Napelem-nagyhatalom lett Magyarország? Fontos részletekről nem beszél a minisztérium

Világraszóló eredményként tálalta az Energiaügyi Minisztérium azt az adatot, amely szerint Magyarországon a harmadik legnagyobb a napenergia aránya a világon a hazai áramtermelésben, legalábbis az EMBER nevű független globális energetikai agytröszt kimutatása szerint. Hazánk a megtermelt villamos energia 18,4 százalékos hányadát naperőművekkel hozta létre, ezen a téren pedig csak két melegebb éghajlatú ország, Chile (19,9 százalék) és Görögország (19 százalék) előzött meg minket globális összevetésben. Olyan napenergia-nagyhatalmakat előztünk meg, mint például Ausztrália, Németország és Spanyolország.

A minisztérium szerint az eredmény leginkább annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban jelentős napenergia kapacitások épültek ki Magyarországon. A bővülési ütem 2022-ben mintegy 1,1 gigawattal, majd 2023-ban több mint 1,6 gigawattal rekordot döntött. Idén februárban a napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye meghaladta a korábban 2030-ra megcélzott 6 gigawattot.

A hazai napelemes szervezetek képviselői szerint semmi okunk kételkedni az EMBER által közzétett adatok hitelességében, mi több, az idén Magyarország várhatóan a globális dobogó második helyére kapaszkodik fel, köszönhetően annak, hogy az évek óta futó projektekből sorban kapcsolják be az újabb és újabb napelemes erőműveket. Az eredmény azt is jól tükrözi, hogy hazánkban

Az Orbán kormány átverte a napelemeket telepítő vállalkozókat is

Több milliárd forintnyi elmaradt bevétele keletkezett száznál is több, napelemek telepítésével, házak, lakások energetikai korszerűsítésével foglalkozó vállalkozónak, mert a mai napig nem kapták meg az államtól a támogatási összegeket.

Tavaly sajátos rendben írt ki támogatási pályázatokat a magyar állam házak energetikai korszerűsítésére: pályázni az otthonok tulajdonosai pályázhattak, az összeget azonban közvetlenül a munkákat elvégző vállalkozóknak utalták ki. Vagy hát utalták volna, de eleve rendszerszinten zavart okozott, hogy a pályázat adminisztrációs feladatai közül sok a lakástulajdonosokra hárult, akiket a rendszer átadása után már semmi se motiválja a dokumentumok feltöltésére.

Az RTL Híradójának egy pórul járt vállalkozó, Schronk Attila, az Ablak-Bazár Kft. vezetője beszélt. „A nyílászárókat kifizettem, a beépítő csapatokat kifizettem, kiállítottam a számlákat, vagyis az áfát is befizettem” – mesélte. De hiába végezte el a munkát, annak ellenértékének hatvan százalékát, 9 millió forintot a mai napig nem kapta kézhez.

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Nagy riadalmat okoztak a 2022-ben elszálló nemzetközi gáz- és áramárak Magyarországon. A vágtázó tempóban növekvő beszerzési költségek rengeteg vállalat számára nehezen leküzdhető akadályt támasztottak, sok családban számolgatták, beleférnek-e az átlagfogyasztásba, miközben még a visszavágott energiaár-támogatási rendszer finanszírozása is agyonnyomta a költségvetést.

A népszámlálási adatokból azonban úgy tűnik, hogy olyan elavult fűtési rendszerek vannak Magyarországon, hogy az energiaárak a háztartások harmadát nem is feltétlenül kellene, hogy érdekeljék: a magyar háztartások harmada ugyanis – részben vagy teljesen – még mindig fával fűt.

A 2022-es népszámlálás során arra a kérdésre, hogy fűtenek-e fával, a magyarok lakások 30,5 százalékában adtak igenlő választ. Emellett 1,2 százalék szénnel szokott fűteni.

Ugyanarról a címről küldték a nyertes és a vesztes árajánlatot is – súlyos visszaéléseket tártak fel a napelem pályázatoknál

Az Integritás Hatóság megállapítása szerint uniós pályázatokon összejátszott, és ezzel a versenyt korlátozta több napelemekkel foglalkozó cég, ezért a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult – közölte honlapján a hatóság.

Mint írták, bejelentés alapján hivatalból végzett vizsgálatot a szervezet a Vidékfejlesztési Program VP6-7.2.1.4-17 azonosítószámú, “Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései” című felhívás keretében benyújtott támogatási kérelmek kapcsán.

A bejelentés szerint a projektekben nyertes ajánlattevő a valós piaci árverseny kizárása érdekében két másik ajánlattevő vállalkozással összejátszva elérte, hogy mindig a saját árajánlata legyen a legkedvezőbb, győztes ajánlat a napelemes rendszer telepítés tárgyú pályázatok során.

Új pályázatot hirdetne a kormány napelemeseknek, energiatárolóhoz – kérdés, van-e értelme

A 10 évnél régebben létesített (azaz szaldóból a kedvezőtlenebb bruttó elszámolásba átkerülő) napelemeseknek hirdethetnek új pályázatot, energiatároló létesítésére – derül ki a kormány, illetve az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára, Steiner Attila Facebook-oldalán kitett posztból. Részleteket egyelőre nem tudni a belengetett pályázatról. Az államtitkár azt írja, még az idén kiírják a pályázatot. A közlések alapján azoknak nyújtanak segítséget, akik már rendelkeznek napelemmel, de eddig nem tudták eltárolni az energiát. Steiner Attila ezt még azzal is megtoldotta, nekik (akiket a kormány egyik napról a másikra kizárt a szaldó elszámolásból) is lehetőségük lesz támogatással energiatárolót beszerezni, így ők is félre tudják tenni, hatékonyabban használhatják fel az általuk megtermelt áramot. Ezzel arra utalhatott, hogy eddig csak új napelemek mellé telepített tárolóra lehetett pályázni – a Napenergia Plusz Programban 75,8 milliárd forintos keretből kaphatnak támogatást azok, akik 2024-től létesítenek 4–5 kWh-s teljesítményű napelemet, és hozzá 7,5–10 kWh kapacitású energiatárolót.

Visszatérve az új tárolópályázathoz, első ránézésre azt is mondhatnánk, hogy bár jól kitolt a napelemesekkel a kormány, most korrigál. Az ugyanis anyagilag elég hátrányos a napelemesekere nézve, hogy 10 év után kizárják őket a szaldó elszámolásból (ami lehetővé tette, hogy éves szinten kelljen elszámolni az áramtermelésüket illetve felhasználásukat), és helyette havi bruttó elszámolásba kényszerülnek (ami által a nyári túltermelést 5 forintos áron vehetik át tőlük, télen pedig, amikor kevesebbet termel a napelem, 36 forintért vásárolhatják meg a hiányzó áramot). De mit javít ezen, ha energiatárolót létesíthetnek, állami támogatással? Hiszen a tárolóban nagyjából 2 napig tárolódhat csak a megtermelt áram, az nem lehetséges, hogy a nyári termelést eltegyék vele télre. Vagyis nem tudják félretenni a megtermelt áramot.

A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) ezen túl is több oldalról megvizsgálta, mire lehet jó ez a gyanúsan a választások elé időzített bejelentés. Megállapították, hogy ha 2024-ben valóban meghirdetik a pályázatot, akkor elvileg összesen 8829 háztartási méretű kiserőmű (HMKE) tulajdonos pályázhatna, mert idén ennyien estek ki a szaldóból. De a NÉP szerint kapacitási-műszaki-technikai-beszerzési-anyagi okok miatt jóval kevesebbek számára lehet elérhető a lehetőség. Azt is részletezik, miért. A következő években már jóval többen peregnek ki a 10 évből a napelemesek közül, de ugye azt nem tudjuk, nekik is lesz-e majd pályázat. És mint írtuk, ha lesz is, attól még nem tudják a HMKE-sek eltenni a nyáron megtermelt áramot télre a tárolókban.

Minden, amit az erkélynapelemekről tudni érdemes – mikor lesz elérhető itthon is?

Gyorsan terjednek Nyugat-Európa több országában az erkélynapelemek vagy balkonerőművek. Sajnos az Orbán-kormány tiltja ezek használatát. A hazai korlátolt helyzetet vizsgálta a Miskolci Egyetem közgazdászainak segítségével a másfélfok.

“Egy átlagos erkélynapelemes rendszer évente nagyjából 850 kWh villamosenergia termelését teszi lehetővé, mely egy 4 fős család villamosenergia-felhasználásának körülbelül 25%-t képes fedezni. A gyártók már most 25-30 év garanciát kínálnak a termékeikre. Egy 1000 euróba kerülő, 800 W-os balkonerőmű esetében a megtérülési idő szűk 5 év, azonban a gyártási költségek és az ár csökkenésével ez csak rövidülni fog. Szöulban a városi önkormányzat támogatási rendszerének köszönhetően a megtérülési időt 3 év alá sikerült levinni. Az erkélynapelemek legnagyobb előnye, hogy olyan helyekre telepíthetők, ahol a hagyományos napelemek (háztartási méretű kiserőművek, HMKE-k) nem férnek el, így a sűrűn lakott, toronyházas területeken, például a fővárosban, ahol a 10 000 főre jutó HMKE-k száma messze elmarad a többi régiótól. Az Európai Unióban Németország a legmegengedőbb a balkonerőműves rendszerek iránt, míg Dániában vagy Magyarországon teljes tiltás van jelenleg érvényben. Az új technológiai megoldások adaptációját nem akadályozni, hanem körültekintő szabályozással segíteni kell: a mélyfelújítások felpörgetésével, valamint tudatos termelő és fogyasztó energiapolgárokká való válással elérhető közelségbe kerülhetne Magyarországon is ezeknek a rendszereknek a bevezetése mindenki számára.”

RÉSZLETES CIKK >>> 

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

(Hartvig Áron a Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzője, az Ekonomi a G7 véleményrovata)

A háztartási napelemek elszámolási rendszerének tavalyi megváltoztatása arra ösztönzi az otthonokat, hogy telepítsenek akkumulátort is a napelem mellé. Az akkumulátorok azonban pluszköltséget jelentenek, így támogatás nélkül nem, vagy sokkal lassabban térül meg egy háztartási napelem-beruházás. Ez pedig jelentősen visszavetheti a háztartási napelemek hazai elterjedését. A villamosenergia-ellátó rendszernek azonban szüksége van erre a változásra, mert akkumulátorok nélkül a háztartási napelemek elszaporodása további gondokat okozna a hálózatban és időről-időre újabb napelem-csatlakozási stopokra lenne szükség, hogy ne váljon túlterheltté a hálózat.

A háztartási napelemek által megtermelt áram nettó elszámolásáról bruttó elszámolásra történt átállással a napelemek megtérülési ideje jelentősen megnőtt. Korábban a nettó elszámolási rendszerben a betáplálással – azaz a napelem által megtermelt, de a háztartásban fel nem használt és a rendszerbe betermelt áram esetén – a saját fogyasztás teljes értékét, vagyis a jelenlegi normál rezsicsökkentett áramárak mellett kilowattóránként 36,9 forintot lehetett így elszámolni. A bruttó elszámolás azonban a korábbi rendszerhez képest alacsonyabb betáplálási árakat kínál – jelenleg kilowattóránként 5 forintot – és ezzel arra ösztönzi a háztartásokat, hogy a megtermelt villamos energiát inkább maguk használják fel és ne öntsék rá a hálózatra.

Már március közepén dőlnek a magyar napelemes rekordok

Szerdán 11 és délután 2 között minden egyes órában több áramot tápláltak be a naperőművek a hazai villamos energiarendszerbe, mint korábban bármikor. A napelemek termelése a nap egészében is nagyon közel volt a történelmi csúcshoz: valószínűleg egyetlen egyszer, tavaly július 8-án fordult elő, hogy egy hajszállal ennél is több áramot állítottak elő az ilyen berendezések. A növekedés nagyon látványos: három éve nyáron még a jelenlegi felét is csak nagyon ritkán érte el a napelemek teljesítménye, ami most a csúcsidőszakban már a paksi atomerőműét is messze felülmúlja.

Importőrből exportőr

A szerdai napelemes áramtermelés ugyan kiugró volt, de már a korábbi napokban is olyan adatokat láthattunk, amilyeneket az évnek ebben a szakaszában korábban sosem. Kedden, illetve múlt pénteken, március 15-én is nagyjából a tavaly nyári átlagot hozták a naperőművek. A termelés évről évre tapasztalható növekedése már a fenti ábrán is jól látszik, de még szembetűnőbb, ha a hétnapos mozgóátlagot nézzük. Ebből ugyanis egyértelművé válik, hogy most már évek óta minden tavasszal az egy esztendővel korábbi nyári termelést produkálják a naperőművek, a napi kibocsátásuk pedig évről-évre nagyjából 5 gigawattórával nő.

1600 napelemes kap kompenzációt az EU-Solartól, a GVH-vizsgálat kapcsán

A Gazdasági Versenyhivatal 2022 júliusában indított vizsgálatot a napelemek telepítésével foglalkozó EU-Solar Kereskedelmi és Szolgáltató Nyrt.-vel szemben, mert a gyanú szerint a cég megtévesztő módon kommunikálta a lakossági napelem-pályázatok költségmentes előkészítését, illetve kifogásolhatóan hirdette a pályázat keretében általa telepített rendszerek költségmentességét.

A GVH eljárása a cég kötelezettségvállalásával zárult. Az EU-Solar vállalta, hogy valamennyi, a versenyfelügyeleti eljárással érintett pályázat keretében napelemrendszerhez jutott vagy jutó azon ügyfele (ideértve a még teljesítésre kerülő függő projektek ügyfeleit is) számára, akik a pályázatuk benyújtásakor eredetileg az EU-Solar, mint kivitelező közreműködésével kezdték meg a projektjüket, három évig ingyenesen nyújtja a „Távfelügyelet” megnevezésű napelem-szervizelési és -karbantartási szolgáltatáscsomagját.

A kötelezettségvállalás összesen 1607 ügyfelet érint, a vállalt kompenzációs csomag értéke pedig ügyfelenként három évre mintegy 45 ezer forint. Így a GVH vizsgálatának eredményeként a fogyasztók számára elért kompenzáció összértéke meghaladja a 72 millió forintot. A cég által önként vállalt kötelezettségvállalás pontos és maradéktalan végrehajtását a GVH utóvizsgálatban ellenőrizni fogja.

Kész a beadvány, ingyen fordulhatnak az AB-hoz a napelemesek

Megíratták az alkotmányjogi beadványt, így a napelemesek jogorvoslati lehetőséggel élhetnek és az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhatnak. A NÉP Egyesület így segíti azokat a családok és vállalkozások, akiket veszélyeztetnek a háztartási méretű napelemes rendszerek elszámolásával kapcsolatos állami beavatkozások.

Mi történt? A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja Egyesület (NÉP) azt javasolja, hogy a háztartási méretű kiserőművek (hmke) tulajdonosai állampolgári jogukkal élve forduljanak az AB-hoz, mert a napelemes rendszerek szerződéseit hátrányosan érintik az egyoldalú kormányzati beavatkozások. Álláspontjuk szerint jelentős károkat okoznak és sértik a tulajdonhoz való jogot és az uniós irányelveket – írja a 24.hu.

Ezért a kormányrendeletek megsemmisítését kérik a napelemes rendszerek tulajdonosai az Alkotmánybíróságtól.