Az amerikai kormányzat azután szólalt meg újra a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügyében, hogy a Lánczi Tamás vezette hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International Magyarország ellen.
Archívum címkék: tiltakozás
Tagadja az Átlátszót vegzáló Szuverenitásvédelmi Hivatal a MÚOSZ állásfoglalásában írtakat és az újságírószövetséget bírálja
Reagált a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által évekkel ezelőtt jogellenesnek talált orosz idegen ügynök törvény mintájára létrehozott, nemzetközi és hazai tiltakozás ellenére elfogadott szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal arra, hogy a legnagyobb hazai újságírószervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalásban tiltakozik amiatt, hogy a hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó ellen. A Szuverenitásvédelmi Hivatal tagadja, hogy azért vizsgálják az oknyomozó portált, mert az korrupciós visszaéléseket tárt fel.
„El a kezekkel a független sajtótól!” – Tiltakozik a MÚOSZ
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalásban tiltakozik az ellen, hogy a demokratikus alapelvekkel összeegyeztethetetlen szuverenitásvédelmi törvény alapján működő Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó oknyomozó portál ellen.
Megrongálták a Stonehenge-t, két aktivistát letartóztattak
Környezetvédelmi aktivisták narancssárga festékkel fújták össze Nagy-Britannia legrégebbi nevezetességét, a Stonehenge-et, mindössze egy nappal azelőtt, hogy hatalmas tömeg gyűlt volna össze a helyszínen a nyári napforduló megtekintése végett, írja a CNN.
Az X-en közzétett videón a Just Stop Oil két aktivistája látható, amint lefújják a nevezetességet. A szervezet az alábbi felhívást tette közzé a közösségi médiában az esetet követően:
A Just Stop Oil aktivistái követelik a hivatalba lépő kormánytól, hogy írjon alá egy jogilag kötelező erejű szerződést a fosszilis tüzelőanyagok 2030-ig történő fokozatos kivonásáról
Kétszer tízsávossá bővítenek egy autópályát Németországban
Mintegy 30 kilométer hosszan rekord szélességűre, kétszer tízsávossá bővítenék a németországi A5-ös autópályát egy hosszú pereskedés után most nyilvánosságra hozott megvalósíthatósági tanulmány szerint – írja az Economx csütörtöki cikkében a Spiegel alapján.
A fejlesztés fő oka, hogy a tanulmány szerint irányonként 10 sáv nélkül nem lehet kezelni az évtized végére várható forgalomterhelést. Az A5 és az A3 kereszteződésénél fekvő szakasz már most is Németország egyik legforgalmasabb útvonala, helyenként hat, illetve nyolc sávon áramlanak rajta a járművek Frankfurt, a város agglomerációja és Európa egyik legforgalmasabb repülőtere között.
A gazdasági portál azt írja, a Ruhr-vidéki egyetem közlekedéstudományi szakértői által készített elemzés szerint 29 kilométeren kell irányonként 10-10 sávot kiépíteni, hogy ne legyen állandóan torlódás, hanem folyamatosan haladjon a 2030-ra várhatóan napi 200 ezresre bővülő kocsisor.
Fontos kérdést tesz fel a Facebook a magyaroknak
Az elmúlt napokban egyre több embernél tűnhetett fel egy üzenet, amelyet a Facebook üzemeltetői küldenek ki a felhasználóknak. A Meta ebben arról tájékoztatja az olvasókat, hogy rövidesen a magyarországi régióra is kiterjeszti a platform azon funkcióit, amelyek a mesterséges intelligenciára épülnek, írja a hvg.
Bár az üzenetről eddig nem igazán lehetett olvasni külföldi médiumokban, a tájékoztatás szerint a Meta több MI-funkciót is elérhetővé tesz majd itthon is. Az értesítés valójában több egyszerű tájékoztatásnál, ugyanis ehhez előbb a felhasználók beleegyezését kérik. Az új funkciók fejlesztése, ha azt az ember elfogadja, az ő adatait is átnézheti, az ő tevékenységét is monitorozhatja, így javítva a szolgáltatás minőségét.
A jó hír, hogy lehet ez ellen tiltakozni, ez azonban sajnos nem olyan egyszerű.
Az MTVA élő tévévitájakor Magyar Péterék és a Kétfarkúak is demonstrálnak a Várkert Bazár előtt
A Magyar Péter nevével fémjelzett Tisza Párt és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is bohózatnak tartja az MTVA feltételeit, ezért a Várkert bazár elé hívják az M1 élő választási tévévitájának idejére azokat, akik tisztességes közmédiára vágynak. A tévévitát mindkét párt bojkottálni fogja.
Orbáni mintára propagandamédiává alakítja Fico a szlovák közmédiát
A szlovák kormány már jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely propagandamédiává alakítja a szlovák közmédiát. A közmédia jelenlegi vezetése szerint egyértelmű, hogy a kormány az ellenőrzése alá akarja vonni az eddig szabad intézményeket. Az ellenzék szerint a készülő törvény a kemény totalitarizmus időszakába való, a civilek pedig az Európai Unió segítségét kérik.
Ávós bőrkabátot kapott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke
A köztéri performanszairól ismert Keresztény Zoltán jogász saját elmondása szerint azért akasztott ávós bőrkabátot a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamás ajtajára, hogy „legyen miben nyomozgatnia”.
Csák János szerint siralmas, a nemzetközi rangsor szerint kimagasló a Zeneakadémia teljesítménye
Folyamatosan kongatják a vészharangokat, hogy felvételi nem megy végbe, ez lesz problémás, az lesz problémás, és a Zeneakadémia meg megy tovább, csak sajnos az oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas
– mondta a Hír TV-n Csák János március 10-én, azokban a napokban, amikor a diákok körében heves tiltakozás alakult ki az egyetem akkori kancellárja, Kotán Attila bizonyos döntései és vezetési stílusa miatt. Csák az interjúban „az egyik legkitűnőbb szakembernek” nevezte Kotánt, és úgy vélte, hogy gazdaságilag a Zeneakadémia teljesen rendben van, így nonszensz, hogy a hallgatók a kancelláron kérik számon az oktatás minőségét, a nemzetközi reputációt és a tanári jelenlétet az órákon. Szerinte a probléma gyökere, hogy „tavaly egy olyan folyamat játszódott le, ahol egy bezárkózó, kicsinyes, szűk látókörű vélemény alakult ki a Zeneakadémián belül. A rektorválasztás folyamatát megakasztották rágalmakkal és másokkal. Az a jelölt, aki versenyben maradt, nem tudott belépni. Most van egy átmeneti vezetés, egy átmeneti rektor, aki úgy tűnik, hogy nem tudja a Zeneakadémiát kordában tartani.”
A miniszter bő egy hónappal ezelőtti nyilatkozatát nemcsak az árnyalja, hogy Kotán Attila március végén távozott a Zeneakadémia kancellári székéből, de a brit Quacquarelli Symonds áprilisban megjelent nemzetközi egyetemi rangsora is, amelyen a Zeneakadémia kimagasló helyezést ért el. A hazai egyetemek közül egyedül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem került be a világ egyik legismertebb egyetemi rangsorán az első száz helyezett közé a szakterületekre bontott listán.
Világsztárok jelentették be, hogy nem kérnek a zenei mesterséges intelligenciából
Több mint 200 művész írta alá az Artist Rights Alliance non-profit szervezet által kiadott nyílt levelet, melyben felszólítják a mesterséges intelligenciát fejlesztő technológiai vállalatokat, hogy hagyják abba a művészeti termékek felhasználását a programjaik képzésére, írja az Euronews.
Az aláírók között olyan világhírű művészek szerepelnek, mint Billie Eilish, Nicki Minaj, Katy Perry, Stevie Wonder, valamint Bob Marley és Frank Sinatra jogutódai.
A levélben ugyan elismerik, hogy vannak kreatív lehetőséget az MI-technológiák használatában, a hangsúly a veszélyeken van. Ezek között a leghangsúlyosabb, hogy az ilyen modellek képzéséhez kész műveket használnak bármiféle jogdíjfizetés nélkül, ez pedig megkárosítja a művészeket.
Súlyos hamisítási botránya után az Év Riportere lett az MTVA munkatársa, Kucsov Renáta
Stílszerűen az a Papp Dániel vezérigazgató adta át az állami M1 televízió néhány héttel ezelőtt durva hírhamisításon ért riporterének, Kucsov Renátának a médiavállalat rangosnak ezek után aligha nevezhető az Év Riportere elnevezésű díját, aki maga is jogszerűen nevezhető hírhamisítónak a bíróság jogerős ítélete szerint.
Szerkesztőségek közös kiállása a megtámadott Átlátszó mellett
Együtt áll ki több szerkesztőség a sajtószabadságért és fejezi ki szolidaritását az Átlátszó portál mellett.
Trükkel titkolta el az M1 Híradó keddi riportjában, hogy kifütyülték Orbánt és Ficót Prágában a V4-csúcs előtt
A magyar állami tévé jobbnak látta, ha a nézői inkább nem értesülnek róla, hogy Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnököt demonstrálók fütyülték ki a V4-ek találkozóján. Ezért aztán a tudósításban egy szót sem említettek róla, hogy ilyen történt, ráadásul a videóban legfeljebb a vájtfülűek hallhattak bármit is a kifütyülésből.
Dermesztőnek tartja a Kúria elnökének tettét a Magyar Bírói Egyesület
A MABIE levélben fejezte ki mélységes aggodalmát Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének, amiért felfüggesztette a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóiratot, miután egy abban szereplő ítélet lebuktatta a Novák Katalin és Varga Judit által adott kegyelmi döntést. A Magyar Bírói Egyesület a bírói függetlenséget ért támadásnak tartja a történteket.
Kiemelt beruházás lesz a sóskúti akkumulátor-feldolgozó
Hiába a helyiek tiltakozása, ahogy a sóskúti polgármester korábban megjósolta, a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a szlovén Andrada csoport akkumulátor-feldolgozóját. Kedden jelent meg a kormány honlapján a jogszabálytervezet. A
hulladékfeldolgozásra irányuló
sóskúti beruházást a Pest Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán felügyeli majd. A Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium érvelése szerint
Szeged után Pécs környékére hozhatnak óriásberuházást Szijjártóék, ám a terv még titokzatos
Innentől kezdve a kormányzati beruházásösztönzés stratégiai fókuszát Dél-Magyarországra kell helyezni, miután a keleti és a nyugati országrészek tőkevonzó és beruházásvonzó képességét nagyjából egyensúlyba hoztuk – jelentette ki tavaly novemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A politikus szerint a kormány kiemelt fókuszt helyez majd a Szeged-Pécs-Békéscsaba sávra a következő időszakban.
Szegeden 2023 végén már nyélbe is ütöttek egy megállapodást: a kínai elektromosautó-gyártó BYD gigaberuházást hajt majd végre a város körzetében. Pécsett egyelőre nem köttetett konkrét ügylet egyetlen beruházóval sem, de megtörténtek az előkészületek, és a kormányzati szándék komolynak tűnik.
A pécsi önkormányzat már egy évvel ezelőtt közgyűlési határozatot fogadott el arról, hogy nem támogatja akkumulátor-ipari beruházás létesítését a baranyai megyeszékhelyen. A beszámolók szerint a pécsi városvezetéshez csak a tavalyi év derekáig 16 megkeresés érkezett akkuipari-üzem létesítése céljából. A kormány ugyanakkor nem helyezett nyomást a városra, ám tavaly júliusban egy 600 hektáros kiemelt beruházási célterületet jelölt ki Pécs közvetlen közelében, Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén. (Összehasonlításképp: a debreceni CATL-gyár mindössze 221 hektáros területen épül.) A kormányhatározatban nem nevesítették, milyen ipari beruházást terveznek a helyszínre hozni.
„Mi van akkor, hogyha történik egy bumm?”
A Sóskútra tervezett akkumulátor-feldolgozóról szóló, botrányba fulladt lakossági fórum másnapján Tárnokon tartottak falugyűlést, ahol a helyi lakosok mellett a környékbeli polgármesterek is kifejezték aggodalmukat.
The post „Mi van akkor, hogyha történik egy bumm?” first appeared on 24.hu.
Tüzet gyújtottak és kövekkel dobálták meg az Európai Parlament épületét a tiltakozó gazdák
A gazdák csütörtökön tojásokkal és kövekkel dobálták meg az Európai Parlament épületét Brüsszelben, az épület közelében tüzet gyújtottak és tűzijátékoztak is, írja a Reuters.
A tiltakozók az EU-csúcs idejére – ahol csütörtökön megszületett a megállapodás az 50 milliárd eurós segélycsomagról Ukrajnának – időzített tiltakozáson azt követelték az uniós vezetőktől, hogy tegyenek többet az őket sújtó adókkal és a növekvő költségekkel szemben.
A brüsszeli tüntetésen Olaszországból, Spanyolországból és más európai országokból érkezett demonstrálók is részt vettek.
A médiahatóság az online médiára is kiterjesztené csápjait, a Momentum kiakadt
A Nemzet Média- és Hírközlési Hatóság újabb jogköröket kapna, ő ellenőrizné az online hírek valóságtartalmát. A Momentum és több más politikai szereplő emiatt az Európai Bizottsághoz fordult.