Best WordPress Hosting
 

Csődveszély, Lánchíd-vita, budapesti jövőképek – vendégünk Balogh Samu főpolgármesteri kabinetfőnök

Bármi lesz, a főváros fenntartja a közszolgáltatásokat és kifizeti a dolgozóit – mondja a pénzügyi csőd lehetőségéről a HetiVálasz podcast 187. adásában Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke. Miért nincs már két éve kormány–főváros egyeztetés? Mik azok a fejlesztések, amik a közelgő szűk esztendőkben is biztosan folytatódnak? Mi lesz itt, ha 2050-re 3 milliósra nő a budapesti régió? Balogh Samu Borbás Barna és Zsuppán András kérdéseire válaszol.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

A miniszternek kellett a kilátás: így lett földönfutó a százéves Hadtörténeti Múzeum

Hosszú hányattatás vár a Hadtörténeti Múzeumra, amit azért költöztettek ki Kapisztrán téri épületéből, mert Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter mindenképpen a Budai Várba akart költözni. A múzeumot csendben bezárták, azóta szétszórt telephelyeken, időszakos kiállításokkal működik, és a jelek szerint hosszabb időre Székesfehérvárra kerülhet. A vidékre költöztetés ellentétes az alapítói szándékkal, valamint a múzeum érdekeivel is. Ilyen banális okból még nem nagyon tettek tönkre fontos nemzeti kulturális intézményt.

Mindkét fél a másik hátországát támadja – helyzetkép az 530. napon

Az oroszok repülőtereket, az ukránok két krími hidat és egy tankerhajót rongáltak meg. A kikötők elleni orosz támadások miatt jelentősen visszaesett a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítás, az érkező hajók száma felére-ötödére csökkent. Ukrán siker, hogy az oroszok nélkül megtartott dzsiddai békekonferencián a nyugatiak mellett Kína és India is képviseltette magát. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 530. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber, Kamil Kłysiński, Tadeusz Iwański. Fordította: Zeöld Zsombor.

Befelé van felfelé – így alkalmazkodjunk a közelgő összeomláshoz

Az összeomláskutatóként bemutatott Stumpf-Biró Balázs szerint az emberi kapcsolatokat kell megtölteni értékkel, az ugyanis kulcsfontosságú lesz, hogy ki kire számíthat, amikor megváltozik megszokott életünk. Itt a ZöldVálasz legújabb adása. Mint mindig, most is: Litkai Gergellyel.

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Ha az embereket szembesítik a valósággal, az ugyan sokként hat, de az eddigi felmérések azt mutatják, ezután nem lebénulnak, nem sörözgetve várják a világvégét, nem is felvágják az ereiket: a valóság megismerése és megértése ehelyett cselekvésre ösztönzi az embereket. Ahogy a gyásznak is vannak fázisai, az emberiség előtt álló ökológiai összeomlással való megbarátkozásnak is vannak: megismerés, megértés, megbékélés. Ezeket Stumpf-Biró Balázs mondja Litkai Gergelynek a ZöldVálasz legújabb adásában. Az összeomláskutatóként bemutatott Stumpf-Biró szerint az emberi kapcsolatokat kell megtölteni értékkel, az ugyanis kulcsfontosságú lesz, hogy ki kire számíthat, amikor megváltozik megszokott életünk. „Nem túlélni kell, hanem élni. Minőségi időt tölteni azokkal az emberekkel, akik fontosak nekünk, akiknek fontosak vagyunk.” Halálváró szekta tehát Stumpf-Biró Cassandra Programja? Elmondása szerint nem. A megelőzésre, a környezettudatosságra szerinte is szükség van: akkor is, ha azzal már nem tudjuk megakadályozni az összeomlást. Annak ideje és mértéke azonban befolyásolható – s egyáltalán nem mindegy, mennyi időnk lesz alkalmazkodni az új helyzethez. Podcast.  

Itt a lista: mutatjuk az Orbán–Tiborcz-kör 36 luxusingatlan-projektjét (galériával)

Közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati „ajándékbefektetés”, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel. Az elmúlt néhány évben ezek a csillagászati források repítették az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt (és társaikat) a szállodai, irodaházas szektor élére. Noha a kormányfő veje egyre több iparágban tör előre, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leglátványosabbak – és egyben a legtitkosabbak is. Csak az utóbbi hónapokban kezdett világossá válni, hogy nemcsak a BDPST Group nevű központi érdekeltségét érdemes figyelni, hanem egyes magántőkealapokat, ingatlanalapokat is. A Válasz Online most összeszedte azt a 36 projektet, amely bizonyíthatóan a Tiborcz-kör tulajdonában vagy kezelésében áll.

Történelmi ukrán drónsiker – helyzetkép az 526. napon

Az ukránok Novorosszijszkben megrongálták az Olenogorszkij Gornyak partraszálló hajót; ez valószínűleg az ukrán vízfelszíni drónok eddigi legnagyobb sikere. A front mentén a helyzet nagyjából változatlan, kisebb sikereket mindkét oldal elérhetett. Óriásira nőtt az orosz és az ukrán védelmi költségvetés. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 526. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.

Mire jók a szankciók, ha ömlik az orosz olaj a világra? – a háború háttérütközetei érthetően

2023 első felében több olajat adtak el az oroszok, mint a háború előtt. Mégis kevesebbet kerestek vele. Az Amerikában kidolgozott szankciós tervnek éppen ez volt a lényege: úgy fájjon Moszkvának, hogy ne tűnjön el a piacról az orosz olaj. Júliusig működött is a terv, ám az oroszok elkezdtek alkalmazkodni a kihívásokhoz. Hiánypótló háttér az Ukrajna elleni háború mögött meghúzódó szankcióháború frontjairól.

„Sok gyerek nem tudja, fiú-e vagy lány, amiben van szerepe a divatnak is” – 30 éves a magyar gyerekpszichiátria fellegvára

Az utóbbi időben sokat beszélünk a hazai oktatás körüli gondokról, elhibázott alaptantervről, túlterhelt diákokról és a generációról, amely a kialakult krízishelyzetben félő, hogy tanárok híján nem kapja meg az őt megillető tudást a magyar iskolákban. Arról azonban, hogy mindemellett mi mindennel küzd még ez a korosztály, kevés szó esik. A hazai gyermekpszichiátria fellegvára, a Vadaskert épp idén ünnepli harmincadik születésnapját. Története már önmagában is izgalmas korkép a rendszerváltás utáni Magyarországról.

„Ez most akkora változás, mint amikor feltalálták a számítógépet” – oktatásguruk MI-ről és a jövő iskolájáról

A mesterséges intelligencia az oktatásba is megérkezett. Algoritmusok követik, melyik diáknak mennyi tanári segítségre van szüksége, nagy nyelvi modellek tudják tesztelni, képes-e alkalmazni a tanuló az órán leadott anyagot. Eközben itthon azon vitatkozunk, miért (ne) legyen kötelező Herczeg Ferencet olvasni. Miben van lemaradva a világtól a magyar oktatás? Merre a kiút? Milyen a hatásos tehetséggondozás? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Greskovits György, a Milestone Intézet és Weisz Ágoston, az Alphacademy alapítója. A műsorvezetők: Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

„Genetikailag igazoltuk a finnugor elméletet” – nagy fordulatokkal tér vissza a Magyarságkutató Intézet

Július elején váratlan fordulatot vett a két éve szunnyadni látszó pozsonyi csatás saga: „a Magyarságkutató Intézet semmilyen közösséget nem vállal a 2020-ban bemutatott alkotással” – közölték saját filmjükről. Ezzel nincs vége a meglepetéseknek. Demonstratív személycserék, konszolidációt szuggeráló beszélgetések övezik Kásler Miklós márciusban kezdődött főigazgatói munkáját. Az intézet munkatársai tavaly hun-avar-magyar folytonosságot hirdettek, idén már „genetikailag igazolt finnugor elméletet” – ugyanabból a kutatásból levezetve. Mi történik itt? Mutatjuk a teljes hátteret.

Ukrán drónok támadják Moszkvát – helyzetkép az 523. napon

Két egymást követő napon dróntámadás ért egy felhőkarcolót Moszkva üzleti negyedében. Noha a károk nem nagyok, a támadásoknak szimbolikus jelentősége van: azt bizonyítják, hogy Oroszország saját fővárosa biztonságát sem tudja garantálni. Orosz területen lévő katonai célpontokat viszont egyre ritkábban tudnak az ukrán drónok elérni. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 523. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber, Kamil Kłysiński. Fordította: Zeöld Zsombor.

Dermesztően alacsony ponthatárok: így ürül ki a tanárképzés az egész országban

Ahogy arra számítani lehetett: a legtöbb tanári képzésre idén is be lehetett kerülni bőven 400 pont alatti eredménnyel. Főleg ott, ahol legalább az egyik szak természettudományos. Hogy ez miért a katasztrófa felé vezető, egyébként elég rövid út, s hogy miként térhetnénk le róla mégis: erről szól vendégszerzőnk cikke. Halmschlager Andrea sorra veszi azt is, micsoda tudatlanságról árulkodik, amit az iskola és a szaktanár szerepéről az átlagpolgár manapság gondol.

A rejtélyes üstökös – miatta szakadt a szlovákiai magyar egységpárt

Gyimesi György nemrég magyarosította keresztnevét Jurajról, szlovák párt listáján jutott 2020-ban a pozsonyi parlamentbe, magát mégis magyar nemzeti-konzervatív politikusnak tartja. Retorikája kísértetiesen emlékeztet a Fideszére, viszont a kormánypárt két lépés távolságot tart tőle. Miatta szakadt a szeptemberi előrehozott választásra készülő szlovákiai magyar összefogás, a Szövetség. Fontos szerepe volt az elmúlt években a kétnyelvű útjelző táblák elfogadtatásában és a kisebbségi magyar kultúra finanszírozásának növelésében, a kampányban mégis inkább Brüsszelről, migrációról és háborúról beszél. Portré Gyimesi Györgyről, a szlovákiai magyar politika rejtélyes üstököséről.

Ma nyílt volna újra, de Lázár kivégezte – búcsú az egyik legígéretesebb vasútvonaltól

Végigjártuk a bezárásra ítélt Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalat, ahol július 31-én, azaz ma indult volna újra a forgalom egy nagyobb pályajavítás után. Megtehettük volna, hogy utolsó kör-cikket írunk a kilenc vonal valamelyikéről, ahol az utolsó hétvégén is jártak a kis piros motorvonatok, de ennek a szakasznak az ügyét tanulságosabbnak gondoljuk. Lázár János döntésével ugyanis szétfoszlik az évtizedes álom, hogy egyszer újra vasút közlekedhet Nógrád szlovákiai és magyar része között. Pedig a sínek megvannak és a vonal egy részére még fenntartási kötelezettsége is van a magyar államnak egy nemzetközi szerződés miatt. A kormány azonban a közöny sok évtizedes hagyományát követi: egyszerűen sorsára hagyja a trianoni határ miatt a peremre szorult régiót.

Végre átadták a Dunakanyar régóta hiányzó hídját

Tegnap megtartották az Ipolydamásdot Helembával összekötő új híd átadási ünnepségét. Ezzel a Dunakanyar legjobban hiányzó, hosszú ideje várt átkelője vált átjárhatóvá. A Károly Róbert híd legalább fél éve készen volt, gyalogosok és kerékpárosok használták is, de a szlovák oldali adminisztráció elhúzódása miatt a forgalom előtt eddig nem nyitották meg. Az Ipoly pótlásra váró hidjai közül szimbolikusan és közlekedési szempontból is a helembai volt a legfontosabb.

Kis atomerőműveket árul a Rolls-Royce a magyar kormánynak

Idén már féltucat tanulmányutat szervezett a Rolls-Royce magyar hivatalnokoknak és energetikai szakértőknek, hogy bemutassák fejlesztés alatt álló portékájukat: a kis moduláris atomerőművet. Többek között a lengyelek és a csehek is érdeklődnek a technológia iránt, és a britek azt állítják, hogy ez a jövő, másként nem lehet leszakadni a globális felmelegedést okozó fosszilis energiahordozókról. A zöld mozgalmak azonban nagyon ellenzik az energiaipar új kedvencét: szerintük drága, veszélyes és valójában csak átcsomagolása a régi nagy atomerőműveknek.

Hitelesség helyett törökös díszlet – egy budavári torony sokadik változata

Megújult a Budai Vár egy részlete, a Csikós-udvar északnyugati sarkán álló, Karakas budai pasáról elnevezett torony. Csak egy torony, de benne van az egész vári probléma: olyan sok alakváltozást élt meg az elmúlt másfél évszázadban, hogy a történetén keresztül megérthető, a Budai Várban szinte semmi nem az, aminek látszik. Minden egyes elem összetett elvi és gyakorlati problémák elé állítja azokat, akik az épületegyüttes újabb, nagyszabású átalakulásáról döntenek. Tökéletes megoldás ezúttal nem született.

Vitézy Dávid: Olyan vasútvonalak vesznek el, amelyek Trianont, a szocializmust és Gyurcsányt is túlélték

Egy vasútvonal-bezárással nagyjából egy MÁV-főosztályvezető bérét spóroljuk meg – mondja a múlt héten bejelentett intézkedésről podcastunkban Vitézy Dávid. A volt államtitkár, közlekedési szakember szerint Nyugat-Európában a trend éppen ellentétes: „Az Európai Unió felismerte, hogy a vasúti közlekedés mind az áruszállításban, mind a személyszállításban a leghatékonyabb földi közlekedési mód.” Az adásban szóba kerül a Déli Körvasút jövője és a főváros fejlesztési tanácsnokának Kádár-kort idéző, gyalogosellenes felvetése is. Műsorvezetők: Borbás Barna, Zsuppán András.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Az önazonos tökéletlenség diadala – 80 éves lett Mick Jagger

Az elmúlt hatvan év showbizniszének legemberfelettibb teljesítménye, amit a ma 80 éves Mick Jagger magáénak tudhat. Mi a máig tartó siker titka? Egyáltalán: ki ez az ember? A hetvenes években nem sokan tippeltek volna rá, hogy 2023-ban nem nekrológban kell majd körüljárni ezeket a kérdéseket. Szerencsére nem abban kell. A Jagger-sztorinak ráadásul még mindig nincs vége – még akkor sem, ha a Rolling Stones társadalmi hatása ma már történelmi távlatban is értelmezhető.