Best WordPress Hosting
 

„Az empátia készsége két élő szervezet kapcsolata által fejlődik” – ezért kell tanár az MI diadala után is

„Az adaptációra való hajlandóság olyan pedagógusi kompetencia, amely e szakma minden szegmensében elengedhetetlen, így a hivatásommal kapcsolatos alapvető értékeimmel mennék szembe, ha géprombolásra buzdítanám a kollégáimat” – írja gimnáziumi tanár vendégszerzőnk a mesterséges intelligencia várható pedagógiai térnyerésével kapcsolatban. Polyák-Pásztor Diána a Válasz Online-nak a témával foglalkovó podcastjára reagál és vázolja, milyen területeken lehetne nagy segítség a technológia. Ám azt is, milyen korlátai vannak. Azaz, miért lesz szükség tanárra a jövőben is.

KGB-sek a Karmelitában – Ablonczy és Magyari a „diplomáciai nagyüzemről”, orosz tankönyvről, Tucker-interjúról

Keleti despoták sorakoztak a Karmelita erkélyén augusztus 20-án, hivatalban lévő nyugati vagy közép-európai partner pedig egy sem. Mi olvasható ki ebből? Mekkora siker az illiberális szövetségépítés, ha közben magyar diákok esnek el az Erasmustól? Mire véljük a magyar külügy hallgatását az ’56-ot fasiszta zendülésként emlegető orosz tankönyv ügyében, miközben Novák Katalin a nyugati mainstreambe simulva szónokol Kijevben? HetiVálasz podcastunkban ezek apropóján beszélget Magyarország nemzetközi mozgásteréről Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Szolgálati közlemény: hallgatóink visszajelzésein felbuzdulva szerkesztőségi triónk mostantól minden hónapban összeül megvitatni Magyarország és a világ aktuális kérdéseit.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Eladósodnak a világ másik felén, hogy egy magyar futószalagnál dolgozhassanak – exkluzív háttér a távol-keleti vendégmunkások tömeges érkezéséről

A vendégmunkások legújabb hulláma Indonéziából és a Fülöp-szigetekről jön Magyarországra. A munkások hitelt vesznek fel otthon, hogy a toborzási díjat kifizessék, kétéves itt tartózkodásuk legalább negyede a törlesztésre megy el. Itthon pedig külön iparág épült a foglalkoztatásuk megszervezésére. A távoli szigetekről érkezetteket azért is szeretik a munkaadók, mert kevésbé szöknek el, mint a vietnamiak, és nem isznak úgy, mint a kirgizek. A magyar iparpolitika lényege tehát: ázsiai akkugyárak települnek, amelyek ázsiai munkaerőt hozatnak, akik a fizetésük nagyobb részét hazaküldik a családnak, Ázsiába. Háttér.

Folytatódik az ukrán előretörés a zaporizzsjai fronton – helyzetkép az 558. napon

Az ukránoknak déli és keleti irányban is sikerült a robotinei éket kiszélesíteniük. Az oroszok helyzete kritikus: minden azon múlik, tudják-e tartani az erődítmények vonalát, mert bevethető tartalékaik nincsenek, és ha a zaporizsjei front átszakadna, nem tudnák többé megállítani az ukránokat. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 558. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.

Még mindig a túlnépesedéstől rettegünk, pedig égetőbb probléma az emberhiány

A nyugati világ haladó közvéleményében szinte mantrává vált, hogy – szemben a jobboldali családpolitikával – a születésszám mérséklése a felelős magatartás, ha valaki tenne a klímaváltozás ellen. Csakhogy közben épp a népességfogyás hatásai azok, amelyek már ma kézzel fogható gondokat okoznak a fejlett gazdaságokban. Kinek van igaza? Thomas Malthus kései híveinek vagy az emberhiánytól tartó Elon Musknak? Sajnos úgy tűnik, mindkettőnek, így a világ nagy részének (Magyarországnak is) egyszerre kell megküzdenie saját öregedése és az afrikai népességrobbanás tüneteivel. Háttér.

„Tavaly év végén sikerült egy államcsődöt elkerülni” – közgazdászpárbaj a magyar gazdaság kilátásairól

Ha nyár vége, ősz eleje, akkor Győrffy Dóra–Lentner Csaba-vita a Válasz Online-on: lapunk immár harmadik alkalommal kérte eszmecserére a kritikus konzervatív értelmiségieket tömörítő Eötvös Csoport tagját és a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Alapítványának elnökhelyettesét. A mostani alkalom hozta a legparázsabb vitát: Győrffy Dóra a felpörgetett akkumulátorgyártás miatt komolyan tart attól, hogy tíz év múlva „Magyarország mérgező sivatag lesz”. Lentner Csaba szerint viszont ez gazdasági szükségszerűség, bár azt ő sem szeretné, hogy ilyen üzem épüljön a kertje végébe. Ugyanakkor ő sem takarékoskodik a kritikákkal: szerinte „műparaszt-mentalitással nem lehet agrárminisztériumot vezetni”, Rákay Kálmán pedig jobban tenné, ha filmjeivel foglalkozna és nem a nemzeti tőkésosztályba igyekezne bekerülni. Szellemi bokszmeccs következik.

Soha nem látott ukrán dróntámadás orosz területen – helyzetkép az 554. napon

A front déli szakaszán az ukránok áttörték az első orosz védvonalat. Újabb katonai segélycsomagok; az ukrán pilótákat Romániában fogják képezni az F–16-osokra. Magyarország továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt EU-s, fegyvervásárlásra allokált pénzek következő részletének átadását. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 554. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

Rendrakás a cisztereknél: Rubovszky Rita az iskolai főhatóság új vezetője

A Válasz Online idén júniusban cikksorozatban mutatta be, miért sújtott le a Vatikán a magyar ciszterci vezetésre. Az átvilágítási folyamat még tart, de a „rendrakás” részeként új elöljárót kapott a Ciszterci Iskolai Főhatóság. Az új vezető az a Rubovszky Rita, aki a 2022/23-as tanév végén – váratlanul – távozni kényszerült a Patrona Hungariae Iskolaközpont főigazgatói posztjáról. A szakemberrel a Szív újságban Tornya Erika készített beköszönő interjút – a szöveget most a jezsuita magazin és lapunk együttműködése keretében közöljük.

„Ennyire hülyének néz minket az állam?!” – Ausztriába kivándorló családok a magyar oktatásról

Ha nincs tanárhiány, miért kell napközis tanárként délelőtti órákat tartani, alsós tanárként felsősöket oktatni vagy több osztályt összevonva tanítani? Miért gondolják az oktatáspolitika szócsövei, hogy a szülők sem fogják látni a valóságot a számoktól, amikkel megpróbálják kiszúrni a szemüket? És miért költözött annyi család idén Ausztriába, ha a hazai iskolákban minden a legnagyobb rendben van? Tanévnyitó nagykép a magyar oktatás omladozó építményéről.

Formába öntötte kollektív rettegésünket – Cormac McCarthy különleges életműve

Idén júniusban hunyt el a huszadik század egyik legfontosabb írója, aki élete első televíziós interjúját majd’ hetvenévesen adta és egész életművét egy olívazöld írógépen pötyögte le. A világtól elhúzódó Cormac McCarthy mégis nagyon sokat tudott világunkról és az emberi természetről. A Jelenkor kiadó gondozásában nemrég megjelent párregénye, a Stella Maris és Az utas a Robert Oppenheimer munkatársaként az atombomba előállításán dolgozó apjuk emlékével birkózó testvérpár történetén keresztül beszél az élet legfontosabb kérdéseiről – veszteségről, gyászról, szeretetről és a másik emberhez való viszonyról.

Már égetik az oroszok a tartalékot, amiből eddig gond nélkül fizették a háborút

A vártnál sokkal kisebb az orosz deficit, de közben a moszkvai gázfegyver is besült. Eddig mindkét fél kisebb veszteséggel jött ki a szankciós háborúból – von mérleget podcastunkban Deák András. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa szerint orosz oldalról a következő mérföldkő a Nemzeti Jóléti Alapnak nevezett, irdatlan méretű tartalék kimerülése lehet. A háborút valószínűleg nem állítja meg, de Moszkva teljes gazdasági váltásra kényszerül. Lesz-e elég gáz télen? Kiválthatók-e az orosz molekulák azeri és türkmén forrásokból? Műsorvezető: Borbás Barna, Magyari Péter.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. Ez az adás Youtube-csatornánkon is elérhető!

Részletek a műsorból:

Lechner boldog lenne tőle: az újjászületett Drechsler-palota

Több mint húsz évig volt Budapest szégyenfoltja a Balettintézetként is ismert, gazdagon díszített volt MÁV-bérpalota az Operaházzal szemben. Az 1990-es években botrányos körülmények között privatizált épületet egy időben Orbán Viktor miniszterelnök vissza akarta államosítani, de végül a katari tulajdonos alakította luxusszállodává. A házat megtépázta a történelem, de az érzékeny, visszafogott felújításnak köszönhetően most újra átélhető, milyen eredeti, izgalmas épület Lechner Ödön francia reneszánsz jellegű korai főműve.

Inog az orosz védelem délen, szélesedik az ukrán ék – helyzetkép az 551. napon

Robotine lett a háború legfontosabb hadszíntere: az orosz védelembe nagy áldozatok árán belevágott ukrán éket sikerült tovább szélesíteni. A teljesen lerombolt község most a senkiföldjén fekszik. A nyugati szövetségesek azt tanácsolják: az ukránok ne aprózzák el az erőiket máshol, koncentráljanak erre a frontszakaszra, mert ha az oroszok megfutamodnak, megnyílhat az út Tokmak városa és az Azovi-tenger felé. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 551. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

Indul a Válasz Online 2023-as újságíró-képzése! Most jelentkezzen őszi tanfolyamunkra!

A Válasz Online ősztől új tanfolyamot indít a média világa iránt érdeklődők számára. Interjú, podcast, oknyomozás, riport, kulturális újságírás – a Válasz Műhelyben gyakorlatias eszköztárat kínálunk a modern újságírás írásos és szóbeli műfajaihoz. A hallgatók több műfajban is kipróbálhatják magukat, visszajelzést kapnak a munkájukról, a legjobb írásokat pedig megjelentetjük a Válasz Online-on.

10 alkalom

30 óra

Az, amit Kelet-Európának hittünk, végleg eltűnt – bestseller könyv segít megérteni a világ legsokszínűbb régióját

„A Nyugat Kelet-Európával kapcsolatos közönyének vége. A háború törte meg” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában egy Amerikában és Nyugat-Európában frissen megjelent, bestsellergyanús könyv írója. Goodbye, Eastern Europe (Viszlát, Kelet-Európa) című kötetében Jacob Mikanowski azt az egyedülálló sokszínűséget mutatja be, amit a régiónk hordozott – és amit a 20. században szinte nyom nélkül elvesztett. Létezett valaha Kelet-Európa, vagy ez mindig külső szereplők konstrukciója volt? Van-e Közép-Európa? Miért nem sorolja a térséghez Oroszországot? Mi lehet a magyar kivételességtudat mozgatója? Interjúnk a szerzővel.

Miért számít sokat az a pici török gáz, amit Szent Istvánkor vettünk?

Augusztus 20-án Magyarországon járt a török elnök, és kísérőprogramként a török és a magyar állami gázkereskedők (a BOTAŞ és az MVM) megállapodtak 275 millió köbméter gáz megvásárlásáról. Ez nagyon kevés, de a jelentőségét az adja, hogy jövőre Ukrajna felől sem jön már orosz gáz az EU-ba.

Ukrán támadások a Krím ellen – helyzetkép az 547. napon

Kiválóan mediatizálható ukrán akciók a függetlenség napján. Nehéz az orosz csapatok helyzete a zaporizzsjai fronton. Moszkva Dél-Ukrajnát támadta. Kijev számára újabb nyugati támogatási csomagokat jelentettek be. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 547. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.

Mindörökké kádárizmus – Csepregi, Zalatnay és Korda útja a Fideszig

A Neoton énekesnőjénnek, Csepregi Évának augusztus 20. előestéjén adományozott állami kitüntetéssel egy kör bezárult: ma már a kádárizmus tiltott és támogatott könnyűzenészei is az Orbán-rendszer kebelén vannak. A Fidesznek kampányol Zalatnay Sarolta és Nagy Feró is, az egykor a villájába szoci politikusokat beengedő Korda György Orbán Viktornak hálálkodik. Rendszerek természetrajza – diszkós és táncdalos sztorikon keresztül.

Tájseb a déli parton: a BalaLand a NER eddigi legsúlyosabb merénylete a Balaton ellen

Jelentős részben közpénzből épült fel Tiborcz István és Szepesi Richárd karibi koloniális stílusú hotelkomplexuma Szántódon, mégis nehéz felfedezni hol jelenik meg ebben a beruházásban a közérdek. Megnéztük a BalaLandot, amely megtörte azt a tabut, hogy Siófok után eddig nem álltak közvetlenül a parton a látképet romboló, túlméretezett épületek. A déli part legszebb kilátású strandján még az sem egyértelmű, hogy bemehet-e a vízbe, aki nem szállóvendég.

„Magyarország feltörekvő Londona” – Buda és Pest varázslatos újjászületése az oszmán hódoltság után

Mit jelentett „tisztes őrizetbe” kerülni és hogyan veszett el a becsület a törvényszolga kezei között? Kik vehettek leégett házhelyet Buda ostroma után a Várban, és kik éltek a Tabán fecskefészkekként egymáshoz tapasztott viskóiban? Milyen volt az élet a kertvárosi jellegű Teréz- és Józsefvárosban? És hogyan lehetett átjutni a Dunán Európa egyik legnagyobb piacára, amely miatt olykor harmincezer fő is nyüzsgött a szűk pesti utcákon? Megannyi izgalmas kérdésre kapunk választ Géra Eleonóra történésztől mai adásunkban, amelyben egy fejezettel megint beljebb kerülünk az idén 150. születésnapját ünneplő Budapest történetében. A két városrész 18. századi arcát a Budapesti Történeti Levéltár által készített monográfia vonatkozó fejezetének szerzője tárja elénk, meglepő színgazdagsággal. A műsorvezető Sashegyi Zsófia.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból: