Az ukránok Novorosszijszkben megrongálták az Olenogorszkij Gornyak partraszálló hajót; ez valószínűleg az ukrán vízfelszíni drónok eddigi legnagyobb sikere. A front mentén a helyzet nagyjából változatlan, kisebb sikereket mindkét oldal elérhetett. Óriásira nőtt az orosz és az ukrán védelmi költségvetés. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 526. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.
Kategória archívum : Válasz Online
Mire jók a szankciók, ha ömlik az orosz olaj a világra? – a háború háttérütközetei érthetően
2023 első felében több olajat adtak el az oroszok, mint a háború előtt. Mégis kevesebbet kerestek vele. Az Amerikában kidolgozott szankciós tervnek éppen ez volt a lényege: úgy fájjon Moszkvának, hogy ne tűnjön el a piacról az orosz olaj. Júliusig működött is a terv, ám az oroszok elkezdtek alkalmazkodni a kihívásokhoz. Hiánypótló háttér az Ukrajna elleni háború mögött meghúzódó szankcióháború frontjairól.
„Sok gyerek nem tudja, fiú-e vagy lány, amiben van szerepe a divatnak is” – 30 éves a magyar gyerekpszichiátria fellegvára
Az utóbbi időben sokat beszélünk a hazai oktatás körüli gondokról, elhibázott alaptantervről, túlterhelt diákokról és a generációról, amely a kialakult krízishelyzetben félő, hogy tanárok híján nem kapja meg az őt megillető tudást a magyar iskolákban. Arról azonban, hogy mindemellett mi mindennel küzd még ez a korosztály, kevés szó esik. A hazai gyermekpszichiátria fellegvára, a Vadaskert épp idén ünnepli harmincadik születésnapját. Története már önmagában is izgalmas korkép a rendszerváltás utáni Magyarországról.
„Ez most akkora változás, mint amikor feltalálták a számítógépet” – oktatásguruk MI-ről és a jövő iskolájáról
A mesterséges intelligencia az oktatásba is megérkezett. Algoritmusok követik, melyik diáknak mennyi tanári segítségre van szüksége, nagy nyelvi modellek tudják tesztelni, képes-e alkalmazni a tanuló az órán leadott anyagot. Eközben itthon azon vitatkozunk, miért (ne) legyen kötelező Herczeg Ferencet olvasni. Miben van lemaradva a világtól a magyar oktatás? Merre a kiút? Milyen a hatásos tehetséggondozás? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Greskovits György, a Milestone Intézet és Weisz Ágoston, az Alphacademy alapítója. A műsorvezetők: Stumpf András és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
„Genetikailag igazoltuk a finnugor elméletet” – nagy fordulatokkal tér vissza a Magyarságkutató Intézet
Július elején váratlan fordulatot vett a két éve szunnyadni látszó pozsonyi csatás saga: „a Magyarságkutató Intézet semmilyen közösséget nem vállal a 2020-ban bemutatott alkotással” – közölték saját filmjükről. Ezzel nincs vége a meglepetéseknek. Demonstratív személycserék, konszolidációt szuggeráló beszélgetések övezik Kásler Miklós márciusban kezdődött főigazgatói munkáját. Az intézet munkatársai tavaly hun-avar-magyar folytonosságot hirdettek, idén már „genetikailag igazolt finnugor elméletet” – ugyanabból a kutatásból levezetve. Mi történik itt? Mutatjuk a teljes hátteret.
Ukrán drónok támadják Moszkvát – helyzetkép az 523. napon
Két egymást követő napon dróntámadás ért egy felhőkarcolót Moszkva üzleti negyedében. Noha a károk nem nagyok, a támadásoknak szimbolikus jelentősége van: azt bizonyítják, hogy Oroszország saját fővárosa biztonságát sem tudja garantálni. Orosz területen lévő katonai célpontokat viszont egyre ritkábban tudnak az ukrán drónok elérni. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 523. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber, Kamil Kłysiński. Fordította: Zeöld Zsombor.
Dermesztően alacsony ponthatárok: így ürül ki a tanárképzés az egész országban
Ahogy arra számítani lehetett: a legtöbb tanári képzésre idén is be lehetett kerülni bőven 400 pont alatti eredménnyel. Főleg ott, ahol legalább az egyik szak természettudományos. Hogy ez miért a katasztrófa felé vezető, egyébként elég rövid út, s hogy miként térhetnénk le róla mégis: erről szól vendégszerzőnk cikke. Halmschlager Andrea sorra veszi azt is, micsoda tudatlanságról árulkodik, amit az iskola és a szaktanár szerepéről az átlagpolgár manapság gondol.
A rejtélyes üstökös – miatta szakadt a szlovákiai magyar egységpárt
Gyimesi György nemrég magyarosította keresztnevét Jurajról, szlovák párt listáján jutott 2020-ban a pozsonyi parlamentbe, magát mégis magyar nemzeti-konzervatív politikusnak tartja. Retorikája kísértetiesen emlékeztet a Fideszére, viszont a kormánypárt két lépés távolságot tart tőle. Miatta szakadt a szeptemberi előrehozott választásra készülő szlovákiai magyar összefogás, a Szövetség. Fontos szerepe volt az elmúlt években a kétnyelvű útjelző táblák elfogadtatásában és a kisebbségi magyar kultúra finanszírozásának növelésében, a kampányban mégis inkább Brüsszelről, migrációról és háborúról beszél. Portré Gyimesi Györgyről, a szlovákiai magyar politika rejtélyes üstököséről.
Ma nyílt volna újra, de Lázár kivégezte – búcsú az egyik legígéretesebb vasútvonaltól
Végigjártuk a bezárásra ítélt Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalat, ahol július 31-én, azaz ma indult volna újra a forgalom egy nagyobb pályajavítás után. Megtehettük volna, hogy utolsó kör-cikket írunk a kilenc vonal valamelyikéről, ahol az utolsó hétvégén is jártak a kis piros motorvonatok, de ennek a szakasznak az ügyét tanulságosabbnak gondoljuk. Lázár János döntésével ugyanis szétfoszlik az évtizedes álom, hogy egyszer újra vasút közlekedhet Nógrád szlovákiai és magyar része között. Pedig a sínek megvannak és a vonal egy részére még fenntartási kötelezettsége is van a magyar államnak egy nemzetközi szerződés miatt. A kormány azonban a közöny sok évtizedes hagyományát követi: egyszerűen sorsára hagyja a trianoni határ miatt a peremre szorult régiót.
Végre átadták a Dunakanyar régóta hiányzó hídját
Tegnap megtartották az Ipolydamásdot Helembával összekötő új híd átadási ünnepségét. Ezzel a Dunakanyar legjobban hiányzó, hosszú ideje várt átkelője vált átjárhatóvá. A Károly Róbert híd legalább fél éve készen volt, gyalogosok és kerékpárosok használták is, de a szlovák oldali adminisztráció elhúzódása miatt a forgalom előtt eddig nem nyitották meg. Az Ipoly pótlásra váró hidjai közül szimbolikusan és közlekedési szempontból is a helembai volt a legfontosabb.
Kis atomerőműveket árul a Rolls-Royce a magyar kormánynak
Idén már féltucat tanulmányutat szervezett a Rolls-Royce magyar hivatalnokoknak és energetikai szakértőknek, hogy bemutassák fejlesztés alatt álló portékájukat: a kis moduláris atomerőművet. Többek között a lengyelek és a csehek is érdeklődnek a technológia iránt, és a britek azt állítják, hogy ez a jövő, másként nem lehet leszakadni a globális felmelegedést okozó fosszilis energiahordozókról. A zöld mozgalmak azonban nagyon ellenzik az energiaipar új kedvencét: szerintük drága, veszélyes és valójában csak átcsomagolása a régi nagy atomerőműveknek.
Hitelesség helyett törökös díszlet – egy budavári torony sokadik változata
Megújult a Budai Vár egy részlete, a Csikós-udvar északnyugati sarkán álló, Karakas budai pasáról elnevezett torony. Csak egy torony, de benne van az egész vári probléma: olyan sok alakváltozást élt meg az elmúlt másfél évszázadban, hogy a történetén keresztül megérthető, a Budai Várban szinte semmi nem az, aminek látszik. Minden egyes elem összetett elvi és gyakorlati problémák elé állítja azokat, akik az épületegyüttes újabb, nagyszabású átalakulásáról döntenek. Tökéletes megoldás ezúttal nem született.
Vitézy Dávid: Olyan vasútvonalak vesznek el, amelyek Trianont, a szocializmust és Gyurcsányt is túlélték
Egy vasútvonal-bezárással nagyjából egy MÁV-főosztályvezető bérét spóroljuk meg – mondja a múlt héten bejelentett intézkedésről podcastunkban Vitézy Dávid. A volt államtitkár, közlekedési szakember szerint Nyugat-Európában a trend éppen ellentétes: „Az Európai Unió felismerte, hogy a vasúti közlekedés mind az áruszállításban, mind a személyszállításban a leghatékonyabb földi közlekedési mód.” Az adásban szóba kerül a Déli Körvasút jövője és a főváros fejlesztési tanácsnokának Kádár-kort idéző, gyalogosellenes felvetése is. Műsorvezetők: Borbás Barna, Zsuppán András.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Az önazonos tökéletlenség diadala – 80 éves lett Mick Jagger
Az elmúlt hatvan év showbizniszének legemberfelettibb teljesítménye, amit a ma 80 éves Mick Jagger magáénak tudhat. Mi a máig tartó siker titka? Egyáltalán: ki ez az ember? A hetvenes években nem sokan tippeltek volna rá, hogy 2023-ban nem nekrológban kell majd körüljárni ezeket a kérdéseket. Szerencsére nem abban kell. A Jagger-sztorinak ráadásul még mindig nincs vége – még akkor sem, ha a Rolling Stones társadalmi hatása ma már történelmi távlatban is értelmezhető.
Odessza történelmi központja is a háború áldozata lett – helyzetkép az 516. napon
Az oroszok intenzíven támadják az ukrán kikötőket, immár a román határ közvetlen közelében, a Duna-deltánál is. Odessza történelmi központja súlyosan megsérült egy orosz támadásban, romokban hever a székesegyház is. A cél a fekete-tengeri gabonaszállítások teljes megbénítása lehet. Közben a fronton nagy változások nincsenek, az ukránok Bahmut térségében továbbra is előrenyomulnak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 516. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski és Jacek Tarocinski. Fordította: Zeöld Zsombor.
Oppenheimerből lett főhős, pedig az oroszok birodalmát Teller mániája döntötte össze
Ha Robert Oppenheimer – és a róla szóló film – alapállását vesszük, akkor nemzedékünk még soha nem volt ennyire közel ahhoz, hogy elégjen egy izzó, radioaktív lángoszlopban. Ha a „főgonosz” Teller Ede örökségében bízunk, akkor viszont nagyobb biztonságban vagyunk a pusztulástól, mint valaha. Esszé Christopher Nolan új filmjéről, amelyre az első hétvégén közel 100 ezer néző volt kíváncsi Magyarországon.
Satuban az RMDSZ: az erdélyieknek több Európa kellene, de a hívek Orbánnal vannak
A bukaresti kormányból kikerülő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újabban hangsúlyosan beszél az Európai Unió fontosságáról, jogállamról, fékekről és ellensúlyokról, de szolidaritását fejezte ki az orosz agressziót elszenvedő Ukrajnával is. A magyarországi kormányzati retorikától eltérő kommunikációnak azonban megvannak a korlátai: az RMDSZ választói magyarországi médiát fogyasztanak, ezért Kelemen Hunorék nem menetelhetnek vele szembe. Az ahhoz való hasonulás azonban rontaná a Szövetség pozícióit a romániai politikában. E sajátos politikai satuba fogva fordul rá az RMDSZ a 2024-es romániai választási szuperévre, amikor a választók négyszer is urnákhoz járulnak majd. Miközben mindenki Orbán Viktor tusványosi beszédére figyelt, a kényes helyzet jeleit tapasztalt tusvanyológus szerzőnk ott is kiszúrta. Háttér.
Célkeresztben Odessza – helyzetkép az 512. napon
Moszkva kilépett a fekete-tengeri gabonakezdeményezésből, mostantól az összes ukrán kikötőbe tartó hajót úgy fogják kezelni, hogy potenciálisan katonai rakományt szállít. Intenzív támadások Dél-Ukrajna, főleg Odessza ellen, többen meghaltak, 60 ezer tonna gabona semmisült meg. Befolyásos szereplő ismerte el: az ukrán offenzíva előrehaladása „lassabb, mint azt szeretnék”. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 512. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski és Jacek Tarocinski. Fordította: Zeöld Zsombor.
Nem törnek át Orbán szövetségesei, mégis kormányra kerülhetnek
Vasárnap Spanyolországban előrehozott választásokat tartanak, amit a kormányzó koalíció az EU legalacsonyabb inflációs mutatója és egy sor klasszikus baloldali intézkedés mellett is jó eséllyel elveszít. De hogyan lehetséges ez? Az alábbiakban erre is keresi a válaszokat vendégszerzőnk, Bódi Mátyás. A Választási földrajz – Electoral geography szerkesztője bemutatja a főbb törésvonalakat is, amelyek szétszabdalják a spanyol társadalmat – és amelyek a legtöbb esetben teljesen ismeretlenek a magyar közvélemény előtt. Háttér.
„A maszk alatt is maszkot viseltem” – coming outja óta először válaszol kérdésekre Hodász András
„Sok ember követett, hallgatott rám, tőlük itt és most bocsánatot kérek” – mondja Hodász András, aki először szólal meg azóta, hogy egy hete bejelentette: homoszexuális. Minthogy kiugrása előtt, katolikus papként Hodász sokáig rigorózusan képviselte az egyház bűnközpontú álláspontját a kérdésben, kíváncsiak voltunk, érintettként mégis mi vitte erre. „Kicsit olyan volt az egész, mintha a Coca-Cola PR-menedzsere lennék: nem én vagyok a termékfejlesztő, nem dolgom az összetevőkről dönteni, az a feladatom, hogy eladjam a terméket.” Elmondja azt is, hogy szeptembertől Youtube-csatornát tervez indítani. Ám kérdés: míg papként megszólalásainak, kormánykritikájának is súlya volt, mi érdekes lenne egy meleg ellenzéki baristában? Exkluzív nagyinterjú.