Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét. Mindeközben olyan híreket is hallottunk, hogy ennél is nagyobb, 460 méter magas felhőkarcolót, Európa legnagyobb plázáját, 50 ezer lakást építene a területen a dubaji ingatlanfejlesztő a kormány segítségével. Minden jel arra mutat, hogy brutális léptékű, Budapest fejlődését kimondottan rossz irányban befolyásoló beruházás készül. A tárgyalások titokban zajlanak, sem a nyilvánosságot, sem a városvezetést nem vonják be érdemben. Legfeljebb a nemzetközi megállapodás szűkszavú utalásaiból következtethetünk – ami önmagában sem normális állapot.
Kategória archívum : Válasz Online
A Fidesz gigantikus álcivil hálózatot épített a választásokra – sok kis „Németh Szilárd” léphet akcióba
Idén önkormányzati és európai parlamenti voksolás is lesz – választások környékén pedig a kormányzat rendre megnyitja a Városi Civil Alap nevű többmilliárdos pénzcsapot. 2021-ben, 2022-ben és 2024-re is megnyitotta. A Válasz Online most minden eddiginél egyértelműbben bizonyítja, hogy ez a forráselosztás szinte kizárólag a Fidesz érdekében történik: a győzteslistákból kigyűjtöttük a legsikeresebb 251 városi szervezetet, vagyis a 15 és 37 millió forint közötti összegre érdemesített társaságokat. Azt találtuk, hogy a csúcsdíjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka a Fidesz „leányvállalata” vagy szövetségese. Gondolta volna például, hogy a pártalelnök Németh Szilárd egyben a legnagyobb magyar civil is?
Elmeszelte az Alkotmánybíróság a kastélytörvényt
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Lázár János-féle kastélytörvény egyes rendelkezéseit. Mindez nem jelenti azt, hogy a miniszter ne futhatna neki újra az állami kastélyvagyon magánosításának, de legalábbis óvatosabban, feszesebb feltételrendszer mellett lehetne erre lehetősége. Személyes presztízsét viszont erősen megtépázta ez a kudarc.
6 év 9 hónap a leghosszabb hazai várólista – az államtitkár elégedett
Az egészségügyi államtitkár szerint politikai termék lett a várólisták hosszából, de ennek rövidesen vége, olyan jelentős a csökkenés. Az államtitkár elégedett, lapunk viszont úgy találta: van olyan ellátás, amelyre ezekben a napokban a hivatalos nyilvántartás szerint 6 évet és 9 hónapot kell várni. Egész régiók ellátásánál tapasztalható komoly zavar. Van jó hírünk is: a szürkehályogműtéteknél új korszakba léptünk, a legrosszabb helyzetű kórházban is idén novemberre adnak időpontot, miközben erre még tavaly is két esztendőt kellett várni. Miért sikerül az egyiknél? Miért nem a másiknál? A megfejtésért számos egészségügyi szakemberrel folytattunk háttérbeszélgetést, és öt fő okot azonosítottunk.
Nevelő jöhet a pedagógus helyére – a diplomás óvónők meg külföldön dolgoznak
Márta, az óvónő vette észre, hogy valami nem stimmel. Csak neki köszönhetően derült ki, hogy a gyereknek agydaganata van. Ezért sem mindegy, hogy gyorstalpalón végzett nevelők vagy valódi, képzett pedagógusok vannak a gyerekeinkkel. S hogy a kérdés miért olyan égető most? Januárban hatályba lépett a státusztörvény végrehajtási rendelete, amely a szakmabeliek szerint 60-70 évvel ezelőtti modellhez löki vissza az óvodapedagógus-képzést: a felsőfokú diploma mellé emeli a középiskolai szakképzésben elérhető technikusi oklevelet. Pedig diplomás óvodapedagógusból is végez elég. Hogy akkor mi van a háttérben? Mutatjuk.
Új vasfüggöny ereszkedik Kelet-Európára – hadtudósok a háborús esélyekről
Lassan 700 napja tart az orosz–ukrán háború teljesléptékű szakasza, ám áttörést nagyon rég nem ért el egyik fél sem. Az 1000 kilométeres frontszakaszon focipályányi területekért mennek a rohamok, borzasztó veszteségek mellett. Pontosan hogyan képzeljük el az állóháborút? Melyik félnek mire lenne szüksége, és miből fogyhat ki? Tényleg átvették az oroszok a kezdeményezést? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, illetve Takács Márk százados, az NKE tanársegédje.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A műsor ezúttal Youtube-csatornánkon is meghallgatható.
Részletek a műsorból:
Tévedés, hogy a zene hidat képezhet kultúrák között – az Izraelben élő Besh o droM-alapító vallomása
„A biztonságot garantálni a hadsereg tudja, fegyverekkel, nem a zene vagy a zenész. Ha utóbbi azt hiszi magáról, hogy társadalmi küldetést teljesít, kultúrákat tud összebékíteni – fájdalmasan nagyot téved.” Mindez egy zenész szájából meglehetősen keserű, ám Barcza Gergelynek jó oka van, hogy így lássa: az Izraelben élő, ott rendkívül sikeres magyar zenész testközelből figyeli a háború borzalmait, miközben itthon épp új lemezt készül kiadni az általa társalapított Besh o droM-mal. A hazai világzenei színtér egyik legnagyobb hatású együttese, a magyar dalkincset közép-európai kontextusba helyező zenekar idén már 25. születésnapját ünnepli. Alább nem csupán a Hamász és Netánjáhu eltakarításának szükségességéről esik szó, de cikkünkben debütál az új lemez első száma is. Premier és nagyinterjú.
Feladták az Avidijivka elleni rohamot az oroszok – helyzetkép a 691. napon
A kulcsfontosságú erődvárost több hónapi próbálkozás után sem tudták elfoglalni, a támadásokat leállították. Az oroszok két vadászgépet is elveszíthettek az Azovi-tenger felett, viszont rakétatámadásaikkal szemben az ukrán légvédelem szinte tehetetlen. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 691. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
Recesszió, traktoros blokád, jönnek fel a rendszerellenesek: válságban van Németország?
Három éve csökkennek a reálbérek, tavaly recesszió is volt, Olaf Scholz minden idők legnépszerűtlenebb kancellárja. A gazdatüntetések nemcsak a dízel áráról, hanem a kormány elkergetéséről is szólnak. A két legnagyobb rendszerellenes párt, amely felmondaná a zöld energiáról és Ukrajna támogatásáról szóló nemzeti konszenzust, együtt már 30 százalék feletti népszerűségnek örvendhet. Ezek bizony válságra utaló jelek. Csakhogy: 2004-ben a mutatók ennél is rosszabbak voltak, és akkor óriási felemelkedés követte a nehezebb éveket. Mi és miért történik a németeknél? Mutatjuk.
„A Párt retteg” – romló kínai gazdasági mutatók miatt robbanhat a tajvani konfliktus
Magabiztosan nyerte a szombati tajvani elnökválasztást a Demokratikus Haladó Párt jelöltje. Laj Csing-tö nagyobb távolságot tartana a Kínai Népköztársaságtól, Peking komor nyilatkozatokkal reagált az eredményre. Újabb háború fenyeget, mégpedig a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán? Matura Tamás Kína-kutató szerint nem ilyen vészes a helyzet, de közeleg az idő, amikor Hszi Csin-ping akár erővel is megpróbálhatja visszaszerezni a szakadár kínai tartománynak tekintett szigetet. A Kínával épített különleges magyar kapcsolatról a szakember azt mondja: mi járnánk a legrosszabbul, ha megvalósulna a kormány álma. Nagyinterjú a Peking–Tajpej–Washington–Budapest-tengelyről.
„Mi az én küzdelmem ahhoz képest, amit ezek a gyerekek az életükért vívnak?” – milliókat érnek a jótékonysági sportoló által lefutott kilométerek
Debrecentől a Kékes csúcsáig futott ősszel Nádudvari Péter és ezzel a 162 kilométeres ultramaratonnal három németországi gyógykezelés árát gyűjtötte össze Marcinak, egy hat éves recski kisfiúnak, aki agydaganatban szenved. Nem ez a jótékonysági sportoló első vállalása, és nem is az utolsó, de az már biztos, hogy a róla készülő film középpontjában ez a történet áll majd. Arról, miért kell futni a milliókért, hogyan indult el a küldetése útján, hogyan tapasztalta meg a saját bőrén, milyen fogyatékossággal élni, és hogy mi ad értelmet a betegségben elhunyt gyerekek tragikusan rövid életének, személyes tapasztalatai alapján beszélt nekünk a futó, aki a hétköznapokban gyógypedagógusként dolgozik egy debreceni felekezeti intézményben.
Habony-barátok építenek „nagykoalíciós” plázát a Puskás-metróállomásra
A napokban bejárta a hír a sajtót, hogy pláza–hotel–irodaház-háromság épül a Puskás Ferenc Stadion metróállomás fölé, azaz 2026-ra rend lesz a mai rendezetlenség helyén. A lapok többnyire csak a fejlesztő közleményét vették át, pedig van itt egyéb „látnivaló” is. Nem vagyunk kényszeres ünneprontók, ám a jegyzőkönyv kedvéért le kell szögeznünk: ciklusokon átívelő gigamutyi előzte meg a Centrale néven futó projekt beindítását. Korábban a fővárost vezető SZDSZ, később a Fidesz-kabinet takarított el minden akadályt a grúz–izraeli Gagel család, azaz Habony Árpád barátai elől.
Madár István: A magyar államnak nincs érvényes gazdálkodási terve 2024-re
Alig vesztett a népszerűségéből a kormány a tavalyi recessziós, magas inflációs évben, ezért érezheti felhatalmazva magát, hogy borítsa a költségvetést és elengedje a hiányt – mondja podcastunkban Madár István közgazdász. A Portfolio elemzője szerint „az egyes költségvetési sorokba írt kiadási és bevételi tételek véletlenszerűen találkoznak a valósággal”, és egyetlen cél a növekedés beindítása. Ez akkor lehet sikeres, ha semmilyen váratlan esemény vagy sokk nem következik 2024-ben. Makrogazdasági előrejelző podcast. Műsorvezető: Borbás Barna, Laky Zoltán.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Szkíta–magyar bizonyítéknak hitték, de türk barátaink propagandáját cáfolja
Történelmi utazás egy őstörténeti kacsa nyomában: régi adósságot törlesztve jelentette meg a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont bizonyos Sebēos püspök krónikáját karácsony előtt. Ez volt az a középkori örmény irat, mely alapján előbb 150 éve, majd később az ezredforduló után szárba szökkenhetett az örmény–magyar nyelvrokonság és a szkíta–magyar folytonosság elképzelése, például Csurka István és Bencsik András lapjaiban. A kora középkori örmény krónika valójában nem magyar szempontból érdekes: bemutatja a hajdani civilizált világ középpontjának számító régió (néha még ma is érvényes) adottságait, és segít lebontani a hegyi-karabahi háború nyomán a hazai közbeszédet is megfertőző azeri propagandát.
Csúszik az F–16-os vadászgépek átadása Ukrajnának – helyzetkép a 684. napon
A Berlingske dán napilap szerint az első F-16-osok Ukrajnának történő átadása dán részről fél évet csúszik. Ha ez igaz, az ukrán légierő első, nyugati vadászgépekkel felszerelt egységei nyár előtt nem lesznek bevethetők. Ez rosszul jönne az ukrán vezetésnek, mivel az F-16-osoktól tavasszal érdemi változást reméltek. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 684. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
Búcsú az érzelmes funkcionalistától: Finta József építészetéről
Az elmúlt fél évszázad hazai építészetének meghatározó alakja ment el. A 88 éves korában elhunyt Finta József épületei nélkül Budapestet el sem tudnánk képzelni, de rajzai, urbanisztikai gondolatai is maradandó értéket képviselnek. Nevéhez köthető, bár messze nemcsak az ő hibája az 1960-as évek talán legsúlyosabb városépítészeti tévedése, a Duna-parti szállodasor, de azt is ő mutatta meg, hogy lehet érzékenyen beilleszteni nagy kortárs épületeket vagy akár egy plázát a történelmi városszövetbe. Kevesen tudják, hogy ő tervezte Dunaújváros első, skandináv ihletésű modern lakóházát a szocreál után, hogy megérte egyik meghatározó épületének a lebontását, és hogy fotózás helyett vázlatfüzettel a kezében járta Európa nagyvárosait. Nekrológ.
Alexander Faludy: Nem a Guardian, hanem az apácák panaszaiból látszik, hogy baj van Magyarországon
Azért kerülhettem feketelistára, mert egyházi lapoknak írok, és a kormány érzékeny rá, milyen kép jelenik meg róla a nyugati keresztény médiában – véli Alexander Faludy szabadúszó újságíró, inaktív anglikán pap, akit decemberben nem engedtek be Orbán Viktor sajtótájékoztatójára. A néhai Faludy György 40 éves unokája szerint a Fidesz keresztény–konzervatív kritikája érdekesebb, mint a baloldali – ezért is hagyta ott „haldokló” angliai egyházát, hogy budapesti tudósító lehessen. Keresztény országnak látja-e Magyarországot? Működik-e Orbánék hálózatépítése a nyugati jobboldalon? Milyen volt az intellektuális kapcsolata nagyapjával? Többek között erről kérdeztük Alexander Faludyt – 15 évvel azután, hogy egy bizarr ügy miatt a Heti Válasznak adta első magyar interjúját.
„Nemcsak az ember, a búza és a lepke is kapitalista” – Szabó László tőzsdeguru-bivalytenyésztő a Zöld Válaszban
„Harminc éve foglalkozom gazdasággal, globális makroökonómiával, és amikor elkezdtem állatokat tenyészteni, rájöttem, hogy a gazdaság és a természetközeli mezőgazdaság törvényei szinte ugyanazok” – mondja a Zöld Válasz című podcastsorozatunkban Szabó László. Aki nemcsak tőzsdeguru, a HOLD Alapkezelő társalapítója, hanem bivalytenyésztő Zalából, a regeneratív gazdálkodás szószólója. Kérdez (és néha vitatkozik): Litkai Gergely.
A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Különleges beszélgetés a mostani. Szabó László a Pogátsa Zoltánnal készült adás után kereste meg Litkai Gergelyt, hogy megfogalmazná a kapitalizmusellenes zöld gondolat kritikáját. Merthogy szerinte a nemcsak az ember képes kapitalista módra viselkedni és működni, hanem a természet is.
Magyarország kétszer annyit költ Ukrajnára, mint Amerika – lehetséges ez?
A meglepő adat GDP-arányosan igaz, bár a helyzet jóval bonyolultabb annál, mint ahogy azt a statisztika sugallja. Ha alaposan megvizsgáljuk a számokat, akkor kiderül, hiába vélik sokan, hogy csupán Amerika proxyháborúja zajlik Ukrajnában, valójában az európaiak nagyobb áldozatot hoztak eddig Ukrajna megmentéséért és az orosz agresszió megfékezéséért.
Háborút nem, csak új stratégiát hoz – Tajvanon lesz az év első fontos választása
2024 tele lesz világraszóló fontos választásokkal, az elsőt rögtön január 13-án, Tajvanon rendezik. A kérdés, hogy hatalmon marad-e a függetlenségpárti vezetés, amire a népi Kína háborús uszítóként, Amerika pedig szövetségesként tekint. Vagy nyolc év után újra olyan elnök és kormány jön, amely az egy Kína elvet képviseli. Kultúrharc és némi etnikai feszültség is van a háttérben.