Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: állammaffia

A szaktárca nem fogadta el a MOHU-Mol beszámolóját

Közzétette szerző

Brutális bevételek, hiányos nyilvántartás – egyre több fejtörést okoz a Mol hulladékos cége, a MOHU a piacot felügyelő Energiaügyi Minisztériumnak. Nem lenne szabad ilyen sok nyereséget termelnie, hiszen azért lett 35 éves a koncesszió futamideje, mert csak ennyi idő alatt térülnek meg a Mol befektetései. Egy esetleges uniós eljáráson nehéz lesz megmagyarázni a fél év alatt termelt többmilliárdos nyereséget.

Eközben egy a SzabadEurópa birtokába került dokumentum szerint a MOHU-nak még az éves beszámolót sem sikerült jogszabályszerűen elkészítenie, gondok vannak a könyveléssel is. Az iratok szerint szaktárca ebben az esetben már keményen beszólt a MOHU-nak: „A feladat elvégzése nem lehetőség, hanem törvény által előírt kötelezettség.”

A hulladékpiac működését felügyelő tárca, az Energiaügyi Minisztérium szakemberek szerint mindeddig kesztyűs kézzel bánt a Mol koncessziós cégével, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel (MOHU). Az állam pedig többször is a társaság segítségére sietett, ha kellett törvényt is módosítottak az érdekükben.

PostPin It!

Már az idén lenyúlhatják a NER haverok a kastélyokat – kihirdették a kastélytörvényt

Közzétette szerző

A magánosítható kastélyok listájára végül 48 ingatlan került fel, köztük a szabadkígyósi, amelyet Lázár János már évekkel ezelőtt meg akart szerezni a Ménesbirtokának. Szarvason két ingatlan is vihető: a nemrég 800 millió forint közpénzből elkészült látogatóközpont, és a Bolza-kastély. A kastélyok megszerzőinek beruházási és működési támogatás is nyújtható általános szabályok szerint, az egyedi eltérésekről a miniszter dönthet.

Mindegyik kastélynak nyilván megvan a maga története, a szabadkígyósi Weinckheim kastélyt vitte volna Lázár János már évekkel ezelőtt. Akkor már a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy átadja az állam ingyenesen a közelmúltban milliárdos összegért felújított pazar kastélyt a Ménesbirtoknak. Akkor a szabadkígyósi polgármester, maga mögött tudva a térség Fideszes parlamenti képviselőjét, visszaverték az eintstandot, de úgy tűnik, hogy nem dőlhetnek hátra. Most közel félszáz kastély került fel az „örökbefogadhatók” listájára, ahogy Lázár János most már miniszterként fogalmazott a hányatott sorsú kastélytörvénnyel kapcsolatban.

Első körben még Novák Katalin verte vissza a törvényt, Lázár nem is maradt adós, kommunista tempónak nevezte az általa kreált törvény megtorpedózását. Az Alkotmánybíróság sem találta túl biztonságosnak a törvényt, nem látták azokat a garanciákat a paragrafusok között, amelyek az átadás pártatlanságát biztosították volna. Most finomítottak a törvényen, a parlament a múlt héten el is fogadta, most ennek a részletei jelentek meg a keddi Magyar Közlönyben. 

PostPin It!

Orbán inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten

Közzétette szerző

Újabb 2 milliárd forintot vont le Budapest számlájáról a Magyar Államkincstár, közben kiderült, hogy a kormány annyira blokkolja a fővárosnak járó uniós pályázati pénzeket, hogy az már Brüsszelből nézve is feltűnő.

Mi történt? Budapest beperelte az államot, mert szerinte aránytalanul magas a városra kivetett szolidaritási hozzájárulás. Karácsony Gergely főpolgármester rendre jogvédelmi kérelmet ad be, hogy a per befejezéséig ne lehessen a pénz aktuális részletét levonni, de a Fővárosi Ítélőtábla ezt megint elutasította – derült ki Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook posztjából.

A jogszabályok 2023-ban összesen 54 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást határoztak meg a fővárosnak. Varga Mihály most azt írja, eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár a fővárostól, amely jelenleg így is 5 milliárddal tartozik. 408 milliárd forintnyi bevétellel és 465 milliárd forintnyi kiadással fogadták el 2022 végén a fővárosi önkormányzat 2023-as költségvetését.

PostPin It!

Hungarikum: 40 éves dán mozdonyokat bérel a MÁV

Közzétette szerző

A dánok lestrapált mozdonyaival a 40 évesnél is öregebb magyar és szovjet gépeket nyugdíjazhatják. Mindeközben az Orbán Mészáros családi vállalkozások sok-sok milliárdot kaszálnak a vasútfejlesztésen.

Dániából bérel az 1980-as évek első feléből származó dízelmozdonyokat a MÁV – írja a RegionalBahn szakportál a vasúttársaság közleménye nyomán.

Cikkükből kiderül, hogy a dán vasútnál az utóbbi években feleslegessé váltak ezek a dízel-villamos mozdonyok, mert a Fehmarn-szoros alatti alagút megépültével, valamint a koppenhágai elővárosi vonalak villamosításával már nincs szükség nagy teljesítményű dízelmozdonyra az országban.

PostPin It!

A magyarok többsége szerint ki kéne hagyni az Orbán kormányt az EU-s pénzek elosztásából

Közzétette szerző

A magyarok többsége csatlakozna az Európai Ügyészséghez, és a kormány helyett inkább az önkormányzatokra, civil szervezetekre, illetve a vállalkozásokra bízná az EU-s pénzeket – derült ki a Závecz Research reprezentatív kutatásából.

Az RTL megbízásából készített közvéleménykutatásban a Závecz Research a válaszadókat arra kérte, hogy egy egytől ötig terjedő skálán értékeljék, mennyire biztosak abban, hogy az Európai Unió képes felügyelni, hogyan használják fel az országok a tőlük kapott forrásokat. A válaszadók csupán 6 százaléka mondta azt, hogy teljes mértékben bízik az EU-ban e téren, 14 százalékuk pedig egyáltalán nem. Átlagosan 2,9-es (a közepesnél alacsonyabb) értéket adtak a válaszadók, akiknek harmada 1-es vagy 2-es osztályzattal értékelte az unió hatékonyságát. A magyarok véleménye ebben a kérdésben egyébként nagyjából hasonló, se kor, se pártállás, se lakhely szempontjából nem volt nagy az eltérés.

A válaszadók kimagasló többsége támogatná az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, a Závecz kutatása szerint a magyarok 42 százaléka teljesen, 33 százaléka pedig inkább egyetért az állítással, hogy az országnak csatlakoznia kellene az Ügyészséghez, és mindössze 20 százalék ellenzi ezt.

PostPin It!

Miközben lerohad a magyar vasút, Orbánék e téren is kaszálnak

Közzétette szerző

Egy év alatt másfélszeresére növelte a forgalmát, és több mint kétszeresére a nyereségét Mészáros Lőrinc vasútépítéssel foglalkozó cége, a V-Híd. 50 milliárd forint tiszta profitot vehetett ki tavaly Orbán Viktor Mészáros Lőrinc a legnagyobb vasútépítő cégéből. Egyszer majd érkeznek új járművek a magyar vasútra is.

A vállalkozás többek között olyan állami projekteken dolgozik, mint a Budapest-Belgrád-vasútvonal, vagy a Szeged-Szabadka-vonal építése. A V-Híd tavaly 168 milliárd forintos árbevételből 56,7 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. Ha levonjuk az adófizetési kötelezettséget, az jön ki, még mindig marad Mészárosnak 50,9 milliárd forint nyereség. A cég elmúlt hat éves eredményeit így mutatta be a telex:

Grafikon: TelexForrás: Céges beszámoló Adatok letöltése A készítéshez használt program: Datawrapper

PostPin It!

A mini-Dubaj-beruházás már a nemzetközi sajtó ingerküszöbét is elérte

Közzétette szerző

Rákosrendezőnél vasúti sínek, rozsdás oszlopok, romos, sárga épületek és mérgezett föld emlékeztetnek Budapest azon korszakára, amikor még a régi keleti blokk része volt. A magyar főváros egyik legikonikusabb terétől és termálfürdőjétől nem messze fekvő terület azonban a jövővel kapcsolatos versengő elképzelések legújabb csataterévé is vált.

Mint a Bloomberg cikkében írta: Orbán Viktor miniszterelnök kormánya azt tervezi, hogy a területet egy 5,8 milliárd eurós, Dubajhoz hasonló csomóponttá alakítja, és márciusban megállapodást írt alá az Egyesült Arab Emírségekkel. A magyar parlament jóváhagyta a projektet, és már meg is kezdődött a területen élő néhány lakos átköltöztetése.  A fejlesztés azonban visszatetszést váltott ki Budapest Főváros Önkormányzatából, amely megfizethető lakásokat akar építeni a területen, és azzal érvel, hogy a magas házak rontanák a város látképét. A probléma az, hogy a városvezetés nem sokat tehet a projekt megállításáért, és nincs pénze alternatívára.

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/a-mini-dubaj-beruhazas-mar-a-nemzetkozi-sajto-ingerkuszobet-is-elerte/#arve-youtube-s1ry0jpwvta66531171e1c9c077050565″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://www.youtube.com/embed/S1rY0jPWVTA?feature=oembed&iv_load_policy=3&modestbranding=1&rel=0&autohide=1&playsinline=0&autoplay=0″}

PostPin It!

Állami földprivatizáció – az Orbán rezsim intézményesített földrablásának III. Országos összegzője

Közzétette szerző

Ángyán József professzor a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával elkészítette a „Földet a gazdáknak!” fedőnevű program (2015-2016.)  az állami földprivatizációs maffia mutyi rendszer valós értékelését. Bár az Orbán rezsim igyekezett eltüntetni a földmutyi dokumentumait, de nem sikerült.

Elkészült a „Földet a gazdáknak!” elnevezésű állami földprivatizációs program összefoglaló tanulmánya, amely nemcsak a ma, de a jövő generációk számára is tanulságokkal szolgálhat. Az államra bízott, kezelésébe adott közös nemzeti földvagyonunk 2015-2016-os kiárusításának, elárverezésének előzményeit, továbbá valamennyi nyilvánosságra került – ma már a kormányzati portálokról is gondosan eltüntetett – tényadatát, azok többszempontú elemzésének eredményeit, és legnagyobb nyertesei bemutatását is tartalmazza, így az Orbán korszak agrár- és vidékpolitikai, földügyi történéseit illetően akár hiánypótló, kor-/kórtörténeti dokumentumként, forrásanyagként is szolgálhat. Ám további érvek is felhozhatók, hogy miért is lehet még ma, évekkel a lebonyolítása után is fontos a program megismerése, adatainak, eredményeinek és általános tanulságainak elemzése, rögzítése és közreadása.

Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a nemzetek modernkori biztonsága ma már nem csak a honvédelemtől, annak erejétől, színvonalától, hanem nagy mértékben attól függ, hogy milyen állapotban és kinek a kezében vannak azok a természeti erőforrások és rendszerek, amelyekkel a környezet és az alapellátások – az élelem-, az ivóvíz- és energiaellátás – biztonsága megteremthető. Ezek között is kiemelt szerepet játszik az élelmezési és élelmiszer-biztonság, valamint a nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb alapeszköze, egyben a magánvagyonok gyarapításának is forrása, a termőföld. Nem véletlenül tartja tehát a népi bölcsesség, az évezredes hagyomány, hogy „akié a föld, azé az ország”.  

PostPin It!

A fakivágások miatt feljelentést tett Újbuda Önkormányzata

Közzétette szerző

A Déli Körvasút beruházással kapcsolatos fakivágások miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Újbuda Önkormányzata – adta hírül a kerület vezetése közleményében. A kerület álláspontja szerint a V-Híd Építő Zrt. megbízásából dolgozó cég az előtt vágta ki a Hamzsabégi sétány fáit, hogy az ezt lehetővé tevő engedélyezési eljárás a jogszabályoknak megfelelően lezajlott volna. A közel 200 fa elpusztításával a kivitelező súlyos, visszafordítatlan környezetkárosodást okozott.

A kerület polgármestere egyúttal levélben kereste meg az ügyben illetékes hatóságokat. Jelezte, hogy a most folyó tevékenységet a kivitelező úgy végzi, hogy a környezetvédelmi engedélyében foglalt feltételek nem teljesültek. Sok más mellett a mai napig nem biztosított a beruházás településrendezési eszközökkel való összhangja. Illetve felhívta a figyelmet, hogy a fakivágásokra a vállalkozó nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Ezekben az ügyekben a kerület vezetése intézkedéseket – felügyeleti eljárást, jogvédelmet, fegyelmi eljárást – sürgetett.

Újbuda polgármestere egyúttal megkereste a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalt, és jelezte, a területen a munkavégzések egy jelentős része az éjszakai időszakban történt a lakosság előzetes értesítése nélkül. dr. László Imre felhívta a figyelmet arra, hogy így a nyugodt pihenéshez való alapjoga is sérült a környéken lakóknak. Ezért a polgármester kéri, hogy az illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal gondoskodjon a zaj és rezgésvédelmi követelmények maradéktalan betartatásáról.

PostPin It!

Brutálisan szennyezte a gödi Samsung-gyár a levegőt

Közzétette szerző

Kikérte Göd város és a Samsung-gyár 2021-es és 2022-es légszennyezettségi adatait az Átlátszó, mivel az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) januárban még nem voltak elérhetők. Gödi akkugyár: 88 tonnányi magzatkárosító oldószer a levegőben, nehézfémek a dolgozók szervezetében.

A megszerzett – és időközben feltöltött – adatokból kiderül, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése:

a szén-dioxid mennyisége a 2018-as évhez képest a hétszeresére nőtt.

PostPin It!

Vitézy 7 kérdése Rákosdubaj kiürítésével kapcsolatban

Közzétette szerző

A volt közlekedési államtitkár kérdései között szerepel, hogy épülnek-e megfizethető lakások vagy kizárólag az arab befektetők szándéka diktál, és így luxusberuházásra adja át a kormány a területet. Vitézy Dávid arra is kíváncsi, hogy mit kap a város, mi lesz a kisföldalattival és a Vasúttörténeti Parkkal?

A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) elrendelte, hogy a MÁV Zrt. kezdje meg a bérleti és egyéb használati jogviszonyok felmondását, illetve felszólította a hátrahagyott vagy engedély nélkül felhúzott ingatlanok használóit a terület átadására – írja a hvg.hu.

A következő lépés a leégett Budapest Sportcsarnok bontásából származó, mintegy 175 ezer tonna építési törmelék elszállítása lesz. Az ÉKM azt ígéri, hogy a nyár végére teljesen kiürítik a területet, és megindítják az ingatlanfejlesztés következő szakaszát. A mini-Dubajként elhíresült rákosrendezői beruházást decemberben jelentette be Lázár János. A kormány egy új, millenniumi városközpontot akar létrehozni a 130 hektáros területen. A projekt összértéke 6 milliárd euró, ebből 1 milliárdot állna a magyar állam, 5 milliárdot pedig a nemzetközi befektető.

PostPin It!

A fidesz polip Sóskúton is

Közzétette szerző

Fideszes szálak a sóskúti akkumulátorbontót tervező Andrada-csoport körül. Úgy tűnik, a szlovén szakmai befektető nagyon is közeli kapcsolatokat ápol a magyar kormányzati holdudvarral és a külügyi vezetéssel.

Az Alsózsolcáról elüldözött Andrada esetében a környezetre kockázatos tevékenységen túl eddig más árnyék nem nagyon vetült a cégre – leszámítva, hogy korábban kiderítettem, hogy a február végére kommunikált indulással szemben a valóságban egyelőre engedélykérelmet sem adtak be akkumulátor-feldolgozáshoz köthető tevékenységre. Úgy tűnt, hibátlan pedigréjű szlovén autóipari befektetőcsoportról van szó, amely tisztán üzleti alapon szeretne akkubontót létesíteni előbb Alsózsolcán, majd Sóskúton.

Úgy tűnik azonban, hogy Magyarországon semmi sem az, aminek látszik, illetve végső soron minden mögül a Fidesz türemkedik elő. Az Andrada egyik fő tulajdonosa, Iztok Seljak, nem csupán egy szlovén autóipari cég egyik vezetője, de – micsoda meglepetés! – 2021-ben Szijjártó Péter Magyarország koperi tiszteletbeli konzuljává is kinevezte. Jelenleg nem ismert Iztok Seljak milyen magyarországi kapcsolódások révén érdemelte ki a kinevezését (az Andradán kívül más üzleti érdekeltsége nincs az országban), leszámítva, hogy Szijjártó Péternek megvan a bizalma benne. Hogy erre a bizalomra mikor, hogyan tett szert, azt egyelőre nem tudjuk – de ezügyben kérdést küldünk a külügynek.

PostPin It!

A korábban a városoknak szánt 32 milliárd közpénz átkerült egy Mészáros-közeli magántőkealapba

Közzétette szerző

Csendben lenulláztak egy 30 milliárdos állami programot, a pénz egy magántőkealapban landolt. Néhány évvel a megalapításuk után a süllyesztőben végezték az állam által – eredetileg hosszú távra – életre hívott városi tőkealapok, amelyeket mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) megsegítésére, támogatására hoztak létre 2019-ben és 2020-ban.

Nagy ígéret volt 3-4 éve, hogy városi tőkealapokat hoznak létre a helyi cégek támogatására, ehhez képest hat városból négyben semmi nem történt, most pedig az alapokat egy magántőkealapba olvasztották össze.

Tizenkét évre tervezték a városi tőkealapokat, amelyeket az állam 2019-2020-ban alapított, a céljuk az lett volna, hogy a helyi vállalkozásokat segítsék ezekből. Mostanra azonban nagy hírverés nélkül gyakorlatilag leállították ezeket, egy magántőkealaphoz helyezték át a keretet.  Hat város – Debrecen, Székesfehérvár, Kaposvár, Veszprém, Nyíregyháza és Pécs – tőkealapja, valamint az általános Vidékfejlesztési Tőkealap olvadt egybe a nem túl sokat mondó GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealapba (pontosabban hivatalosan mindegyik másik bele a debrecenibe olvadt, majd az kapta meg ezt a nevet).

PostPin It!

A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány

Közzétette szerző

Miközben a Kormány megpróbálja elérni az Európai Bizottságnál, hogy a kohéziós alapokhoz hasonlóan a rendszerszintű korrupciós kockázatok miatt visszatartott további uniós pénzek is kifizetésre kerüljenek, 2023 végén több olyan törvénymódosítást is kezdeményezett, amely csökkenti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Az idén hatályba lépő módosítások civilek és újságírók sikeres pereskedésére adott válaszcsapásként értékelhetők.

Kevesebb adatot kell kiadni

A Transparency International Magyarország még 2021-ben adott be adatigénylést, hogy megtudja a koronavírus járvány idején feleslegesen beszerzett lélegeztetőgépeken milyen módon adott túl a Kormány. A minisztérium megtagadta az adatok kiadását, mert az adatokat az irányítása alatt álló szervektől kellett volna bekérnie. Ezt az érvelést sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem fogadta el, ezért a minisztérium a Kúriához fordult. A Kúria egyetértett a bíróságokkal és kimondta, hogy az adatokat ki kell adni. A legfelső bíróság indokolásában külön hangsúlyozta, hogy az adatigénylés teljesítése a szakmailag felkészült minisztériumi apparátus esetén teljes joggal elvárható, hiszen

PostPin It!

Lázár kastélytörvényének egyes részeit alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az AB

Közzétette szerző

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés december 12-én elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényének több pontját.

„Ha lehetőséget kapok rá, személyesen szeretném megvédeni a kastélytörvényt az Alkotmánybíróságon” – írta még január elején Lázár János a Facebook-oldalán. A miniszter végül csak írásban fejthette ki álláspontját. Az Építési és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott törvényt ugyanis előzőleg nem írta alá Novák Katalin köztársasági elnök, hanem kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, hogy az vizsgálja meg annak az Alaptörvénnyel való összhangját.

Az Alkotmánybíróság január 16-i határozatában végül megerősítette az államelnök érvelését. Az indoklásban azt írták, „nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”, valamint a törvényben „nem adnak kellő garanciát” a nemzeti vagyon védelméhez.

PostPin It!

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport!

Közzétette szerző

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport!, mely állásfoglalást írt, és nyílt levelet Novák Katalinnak.

2021-ben azért hívtuk életre a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoportot,  mert a “nemzetgazdaságilag kiemelt” kormányzati és/vagy magánberuházások addigra emberek tömegeinek keserítették meg az életét. Célunk akkor az volt, hogy a politikusok is vállaljanak szerepet a helyzet kezelésében, és így vagy úgy, de érjük el, hogy töröljék el az eredetileg 2006-ban elfogadott, de azóta többször – a helyi lakosság számára aránytalanul hátrányosan — módosított, kiemelt beruházások törvényét. A 2022-es választás előtt széles körű támogatást is kaptunk, mind a civil, mind a politikai körökből, de idáig — kormányzati szándék híján — semmi nem történt.

2023 december 12-én azonban az országgyűlés elfogadta a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslatot, ami a 42. fejezetében a kiemelt beruházások új szabályozására is vonatkozik.

PostPin It!

Aranybánya: az Orbán-családot gazdagíthatja az újabb hulladékkoncesszió

Közzétette szerző

Minden jel arra mutat, hogy koncesszióba adja a kormány a legnagyobb tömegben keletkező hulladékfajta, az építési és bontási hulladékok kezelését is. A zoldhang.hu szerint az egyik nyertes már borítékolható: nem az Orbán-családé lesz a koncesszió, de ők fogják a legnagyobbat kaszálni a monopóliumot létrehozó szabályozáson.

Olyan törvénytervezetet tárgyal a parlament, amelyben egymás mellett szerepelnek az „építési és bontási hulladék” illetve a „koncesszió” fogalmak. De vannak más jelei is a küszöbön álló változásnak. Egyrészt szakmai és kormányzati körökből is azt hallani, hogy koncesszió készül. Másrészt szintén a parlament változtatta meg a közelmúltban a bányarekultiváció szabályait a hulladéktörvényben, lehetővé téve, hogy a bányagödröket szigetelés, illetve bármiféle vízbázisvédelmi megelőző beavatkozás nélkül töltsék fel építési és bontási hulladékkal. Az országban a legnagyobb tömegben képződő hulladékfajtáról van szó: az évi termés 1 200 000 tonna, amelynek a harmada, 400 ezer tonna kerül lerakókra (a többit anyagában hasznosítják, ami a gyakorlatban sokszor szintén feltöltés jelent).

Családban marad

PostPin It!

A lélegeztetőgép-mutyi résztvevői a soroksári vegyianyagelosztó körül

Közzétette szerző

Miközben 12 milliárd forintnyi fölöslegesen és méregdrágán beszerzett lélegeztetőgép még mindig egy raktárban porosodik, ahogyan a Párbeszéd – ZÖLDEK ezt néhány napja bemutatta, az ügyletet bonyolító kör újabb sötét üzlet, a tervezett soroksári vegyianyagelosztó körül bukkant fel!Ennek létesítését a kormány nyár eleje óta tagadni igyekszik, de a szeptemberben napvilágot látott információk egy óriási, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, környékbeli terület fejlesztési célra való átminősítéséről nem segítenek eloszlatni a kételyeket, hogy valami készül itt. Most pedig fényt derítettünk arra, hogy a feltételezett méregelosztó mögött a Rogán-körhöz köthető, a lélegeztetőgép-biznisszel gátlástalanságát, politikai kapcsolatait és jólértesültségét már bizonyított kör tevékenykedik.

Íme a legújabb védett láp irtó természetromboló giga orbáni ingatlanmutyi

„A minisztériumi iratok szerint a magyar vegyianyag-elosztóközpont létrehozását a Rail Cargo Hungaria nevű osztrák tulajdonú vasúti vállalat, illetve egy Acemil Zrt. nevű frissen létrehozott cég végezné” – írta a Direkt36.

PostPin It!

Engedély nélkül, fideszes hátszéllel ment a szemétgyűjtés Egyházasharasztiban

Közzétette szerző

A hatóságok 12 éven át eltűrték a hulladéktárolót. A telepet egy kormánypárti parlamenti képviselő hozta létre. A patkányok után menjen! – ekképp igazít útba Egyházasharaszti központjában egy helybéli férfi, amikor arról kérdezem, merrefelé keressem a falu határában működő hulladéktelepet.

Aztán elmondja, merre menjek, és pár perc múlva meg is találom az áldatlan állapotú tárolót. A 300 lelkes dél-baranyai falu házaitól kőhajításnyira, a már nem létező téesz néhai sertéstelepén 7-8 ezer tonna hulladék áll, 3-5 méter magas depóniákban. Patkányt és egeret viszont nem látok, ami azzal magyarázható, hogy a napokban rágcsálóirtás volt a telepen.

Tizenkét éven át gyűjtötték ide a terület mindenkori bérlői a hulladékot. A főképp műanyagot tartalmazó, de összességében bizonytalan összetételű – igaz, veszélyes hulladéknak nem minősülő – bálákat a földön, szabad ég alatt tárolják, a depóniák alatt nincs szigetelés. Az öthektáros terület egykor a téeszből kivált Határszél Kft. tulajdona volt, tőlük bérelte 2010-től a Berényi Hulladékhasznosító Kft. Ezt a céget Berényi László alapította. Berényi 1994 és 2002 között az akkori nevén Országos Cigány Önkormányzat képviselője, 2002-től pedig a Lungo Drom alelnöke volt. A Farkas Flórián megbízható szövetségesének számító babócsai férfi 2010-ben a Fidesz-KDNP Somogy megyei listájáról bejutott a parlamentbe. Vagyis épp akkor fogott volna bele hulladékipari vállalkozásába, amikor országgyűlési pályája elstartolt, kormánypárti politikusként. Berényi azt ígérte, újrahasznosítja a Harasztiba szállított hulladékot, ám ez nem történt meg, s 2012-ben eladta a cégét a Renowaste Kft.-nek. Ez, a magát hulladék-újrahasznosító vállalkozásként definiáló kft. se tett mást, mint hagyta, hogy újabb szemétbálákat hozzanak a telepre.

PostPin It!

Kisajátítva – Az elmutyizott mórahalmi VI. körzet földjei

Közzétette szerző

Csaknem félmillió eurónyi uniós pénzt nyert Mórahalom önkormányzata még 2015-ben egy víztározó megépítésére. Az önkormányzat ki is ásatta az egy méter mély, 14 hektáron elterülő gödröt. Azonban a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz. Pedig az unió arra adta a pénzt, hogy a Homokhátságon – amelyet már 2020-ban félsivataggá minősített az ENSZ – legalább itt megoldják a gazdák öntözési problémáit. A fideszes mutyi nyomában a Szabadeurópa járt.

A Szabadon kiderítette: a mórahalmi városvezetés meg is oldotta. Papíron. Az unió felé a városvezetés azt jelentette, hogy hetvenhektárnyi területet öntöznek a víztározóból. A helyi gazdák szerint viszont abból nehezen, mert abban sosem volt víz. Ráadásul a katasztrófavédelem szerint ha lett is volna benne víz, azt biztosan nem használhatták volna öntözésre, mivel nincs rá szakhatósági engedélyük.

A 6500 fős település önkormányzata az elmúlt csaknem tíz évben sorra kaszált azokon a pályázatokon, amelyek célja az volt, hogy vizet fakasszanak a magyar félsivatagban. Nyertek nyolcvanmilliót egy 270 méter mély kútra, meg mintagazdaságra is. Kút lett – csak épp nem működik –, a mintagazdaságból meg soha semmi. Az uniós pénzek ellenére a gazdák a mai napig nem öntöznek abból, amit elvileg azért építettek, hogy öntözhessenek. Az önkormányzatnak azonban most újra nagy tervei vannak.

PostPin It!