Best WordPress Hosting
 

Magyarországon vényköteles marad az esemény utáni tabletta – az EU-ban utolsóként

Miután a lengyel kormány nemrégiben úgy döntött, hogy eltörli a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelességét, Magyarország maradt az egyedüli ország az EU-ban, ahol továbbra is receptköteles a tabletta.

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium szülészet és nőgyógyászat tagozata ugyan jelezte, hogy támogatja a sürgősségi fogamzásgátló tabletta vénykötelességének eltörlését, döntéshozói reakció nem érkezett. Most azonban a Belügyminisztérium válaszolt a Népszavának.

A lap kérdésére ugyanis közölték, a kormány nem tervezi a sürgősségi készítménnyel kapcsolatos jogszabály módosítását.

Isteni tanórák? Nem véletlen, hogy kapósak lettek az állami iskolák

A Népszava annak járt utána, mi lehet az oka, hogy sorra jelentik be igényüket állami iskolák átvételére egyházak, kormányközeli egyetemi alapítványok. A Belügyminisztérium a lap érdeklődésére korábban azt írta, február végéig mintegy 60 átvételi kérelem érkezett a tankerületekhez, de a szám még nem végleges.

Nahalka István oktatáskutató nagy véletlennek tartaná, ha az egyházi és alapítványi fenntartók egymástól függetlenül, épp most döntöttek volna úgy, hogy ennyi iskolát átvennének az államtól.

Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen központi kezdeményezésről van szó.

MOK: néhol extrém orvoshiány van, máshol egyszerűen csak hiány

Sajtótájékoztatót tartott szerdán a Magyar Orvosi Kamara, amelynek főtitkára, Svéd Tamás azt mondta a Telex tudósítása szerint, hogy

Érdemben nincsenek tartalékok a rendszerben, jövőképre és bizalomépítésre van szükség az egészségügyben.

A lap azt írja, a  MOK február közepén tett közzé egy közel száz oldalas munkaanyagot. A dokumentum célja az volt, hogy az elnökség visszajelzést adjon a tárcáért felelős miniszternek az egészségügyi átalakítás hatásairól. A közel ötezer orvos által kitöltött munkaanyagban felmérték, hogyan érzik magukat a dolgozók. A dokumentumban javaslatokat is megfogalmaztak, amikről február végén a kamara vezetése közel három órán keresztül egyeztetett Pintér Sándorral és a Belügyminisztérium egészségügyi vezetésével.

„Csoda, hogy még élnek” – így működik a telemedicina, ami forradalmasíthatja a háziorvosi ellátást

Doktornő a képernyőn

– Kiakadt a műszer. Olyan magas lehet a vérnyomása, hogy azt már nem bírja. A buszon mennyit mért az asszisztens?

– Hát, úgy 220 körül. Adott is egy gyógyszert, hogy az azonnal leviszi.

Nem Orbán Viktoron és a pénzen múlik az ingyenes SMA-szűrés újraindítása

Újra elérhető az ingyenes SMA-szűrés Magyarországon, a tavalyi feltételeknek megfelelően. Ezt közölte az rtl.hu megkeresésére a Belügyminisztérium. A portál azután kereste a kormányt, hogy egy kismamának azt mondták a szülés után, még „nem tudják az SMA-szűrést elvégezni, mert még nem született meg a hivatalos döntés”.

A Belügyminisztérium az rtl.hu kérdésére azt közölte, a kormány január 31-én döntött az SMA-szűrések folytatásáról, és arról, hogy idén 450 millió forintot biztosít erre a célra. A koordinációt a Bethesda Gyermekkórház végzi, ott alakítják ki a szakmai feltételrendszert, valamennyi kismama kérheti, hogy gyermekénél végezzék el a szűrést.

Az RTL Híradó szerint ugyanakkor továbbra sem indult el a csecsemők ingyenes SMA-szűrése, az SMA Egyesület szerint egyelőre nincs meg a finanszírozás, nem egyeztettek a szűrőközpontokkal sem. A legtöbb kórházban hallottak a program újraindításáról, de tájékoztatást még nem kaptak róla.

Orbán Viktor lecserélte Pintér Sándor helyettes államtitkárát

Orbán Viktor helyettes államtitkárt mentett fel és nevezett ki. A miniszterelnök a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján – a belügyminiszter javaslatára – Szőke Irma helyettes államtitkárt e tisztségéből február 29-ei hatállyal mentette fel, indoklás nélkül.

A miniszterelnök ugyanakkor – szintén Pintér Sándor javaslatára – Molnár Karolinát március 1-jei hatállyal a Belügyminisztérium helyettes államtitkárává nevezte ki, vélhetően gazdasági helyettes államtitkárrá, korábban ugyanis ezt a posztot töltötte be Szőke Irma. Molnár Karolina korábban az EMMI stratégiai főosztályát vezette Kásler Miklós minisztersége idején.

The post Orbán Viktor lecserélte Pintér Sándor helyettes államtitkárát first appeared on 24.hu.

ifj. Orbán Győző nevét említő interjú – Vizsgálatot rendelt el a Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója

Belső vizsgálatot indított a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) főigazgatója, miután a Media1 megírta, hogy először elérhetetlenné tett az SZGYF egy 2016-ban megjelent, a bicskei gyermekotthon és ifj. Orbán Győző kapcsolatát igazoló interjút, majd a beszélgetés (amelynek eltávolítását eredetileg arculatváltással magyarázták) egy hét múlva ismét kikerült a weblapra, de azután az SZGYF teljes weboldala vált elérhetetlenné.

Gyermekvédelem: szürreális meghívást kaptunk a Belügyminisztériumtól

Megkereste lapunkat szerdán a Belügyminisztérium és azt ajánlgatták, hogy saját szemünkkel is megnézhetjük, hogyan válnak elérhetetlenné a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) egyes korábbi cikkei tavaly ősz óta, majd azt állították: teljesen normális, hogy cikkeket tesznek elérhetetlenné, egy cikket például ifj. Orbán Győzővel és a bicskei gyermekotthonnal, valamint Kónya Endrével és Vásárhelyi Jánossal kapcsolatban pont a napokban akkor, amikor vele kapcsolatban küldünk kérdést Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófőnökének ifj. Orbán Győzővel kapcsolatban.

„Undorító, embertelen, végérvényesen távozni kellene” – így követelték Novák Katalin lemondását pénteken Budapesten

Előbb a Belügyminisztérium, majd a Sándor palota előtt tüntettek az államfő és a volt igazságügyi miniszter kegyelmi döntése ellen.

The post „Undorító, embertelen, végérvényesen távozni kellene” – így követelték Novák Katalin lemondását pénteken Budapesten first appeared on 24.hu.

Novák lemondásáért tüntetnek a Belügyminisztérium előtt

Cikkünk folyamatosan frissül. 

Körülbelül ezer ember gyűlt össze fél öt előtt valamivel a Belügyminisztérium épülete előtt, hogy Novák Katalin botránya ellen tüntessenek. Egy nap alatt két tüntetést is szerveztek Novák ügye után:

Egyet a Belügyminisztérium elé, délután négyes gyülekezővel,

Megkönyörült Pintér a nyugdíjba készülő pedagógusokon

Pintér Sándor belügyminiszter álláspontja szerint méltatlan helyzetbe kerültek azok a pedagógusok, akik 2023. szeptember 15. és 2023. december 31. között nyugdíjba vonulásuk okán megkezdték felmentési idejük letöltését, így jogviszonyuk nem alakult át, az új jogviszony szerinti új illetmények megállapítása rájuk nem vonatkozott, ezen a jogcímen fizetésemelésben nem részesülhettek.

A miniszter döntése szerint az érintett 389 pedagógus munkáltatóinak 2024. január 1-étől egyoldalú kötelezettségvállalással biztosítaniuk kell a PED-I, a PED-II vagy a mesterpedagógus fokozatban az adott sáv alsó értékének megfelelő összegű, de legalább 10% mértékű fizetésemelést – derül ki a Belügyminisztérium MTI OS közleményéből. A hír szerint az érintetteket a tankerületek tájékoztatták a miniszter döntéséről.

Mint ismert, a kormány december 29-én bejelentette, hogy átlagosan 32,2 százalékkal nő januártól a pedagógusok bére, februári kifizetéssel. A cél ezzel az, hogy még az idén elérje a pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbér 71,8 százalékát.

A tanárok háromnegyede mégsem kér a minősítésből

Bár eredetileg 22 ezer tanár került be az idei minősítési eljárásba, abban végül csak 5451 vesz  részt – tudta meg a Népszava az Oktatási Hivataltól (OH). A résztvevők számának csökkenését az tette lehetővé, hogy tavaly még kötelező volt a Pedagógus II. fokozat elérése, de az idei évtől már nem. Az 5451 emberből csak 1671 vállalta mégis ezt az eljárást, a többség gyakornok lehet, mert nekik még mindig kötelezően minősülniük kell.

Az eljárás rengeteg plusz terhet jelent a nevelés-oktatással összefüggő munkák mellett. El kell készíteni egy részletes portfóliót, amit egy szóbeli „vizsgán” kell megvédeni. A magasabb fokozatba lépés magasabb fizetési kategóriát is jelent, ám a Pedagógus I. és a Pedagógus II. kategória alsó fizetési határai között csak bruttó 17 ezer forint a különbség.

A Népszava szerint a Pedagógus II. minősítési eljárásban résztvevők számának csökkenésében szerepet játszhat az is, hogy a kormány visszamenőleg módosított a portfóliók elbírálásán, azt  kibővítette a pedagógusok digitális kompetenciáinak mérésére vonatkozó olyan tartalmakkal, amelyek még nem voltak pontosan ismertek, amikor a portfóliókat tavaly el kellett készíteni.

Több száz tűzoltó készül perre a szerintük elmaradt túlórapénzekért

Évekig tartó pereskedésre készülnek a tűoltók, így próbálják ugyanis érvényesíteni a kárigényüket az általuk diszkriminatívnak tartott munkaidő-beosztásuk miatt. Az ügy lényege, hogy a tűzoltók többsége ma heti negyvennyolc órát dolgozik, holott Magyarországon a maximális társadalombiztosítási bejelentési idő heti negyven órának felel meg.

A kollégák gyakorlatilag negyven órára vannak bejelentve, viszont negyvennyolcat dolgoznak, és ez a nyolc óra különbözet sehol nem jelenik meg: sem túlórában, sem egyéb más kedvezmény formájában

– mondta a 24.hu kérdésére Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Mindez egyúttal az is jelenti, hogy a tűzoltók lényegesen több munkáért kevesebb kompenzációban részesülnek, mint a hasonló bérekre bejelentett, normál hivatali időben dolgozó munkavállalók.

6 év 9 hónap: szombathelyi a leghosszabb magyar várólista

Szombathelyen térdprotézis beültetésre idén januárban (vagy ehhez legközelebbi időpontban) előjegyzett betegek 2030. októberében, 6 év és kilenc hónap múlva számíthatnak, írta meg elsőként a Válasz Online a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján. Az RTL Híradónak nyilatkozó helyieket ez meglepte, a szakértőt nem.

Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász az ok a szakemberhiány mellett az lehet, hogy az orvosok a magánegészségügy felé terelik a betegeket, az eladósodott kórházak vezetői sem motiváltak abban, hogy több műtétet végezzenek. Az állami egészségügyben nem az alapján kapják a fizetést az orvosok, hogy mennyit műtenek.

A Belügyminisztérium jelezte, tavaly több szakmai ellenőrzés is indult az átlagostól eltérő várólisták miatt. A vizsgálatok idén is folytatódnak. A tárca szerint ugyanakkor kiugróan hosszú várólisták csak akkor fordulnak elő, ha a beteg ragaszkodik egy adott kórházhoz és orvoshoz. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) novemberi adatai szerint tavaly a legtöbben szürkehályog-műtétre

Még nem biztos, hogy időben megkapják a tanárok az emelt fizetést februárban

Csütörtökön két rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben, amelyek a pedagógusbér-emelés végrehajtását szabályozzák. Az egyik rendelet rögzíti, hogy a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, a másik pedig – „a tanárbéremeléshez szükséges egyes veszélyhelyzeti rendelkezésekről” című – azt tartalmazza, hogy az Ukrajnában zajló háború miatt a magyar pedagógusok csak január 30-ig tudhatják meg, hogy személyre szabottan pontosan milyen feltételekkel és mennyit kereshetnek 2024. január elseje óta.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanárok az egész hónapban anélkül dolgoztak, hogy tudták volna, ezt mennyiért teszik.

Nem ez az egyetlen kérdés azonban, ami az iskolafenntartókat és az intézményvezetőket lázban tartja a béremelések levezénylésével kapcsolatban. Nyilatkozott lapunknak egy magániskola fenntartója, aki kaotikusnak nevezte a jelenlegi helyzetet, szerinte kapkodás zajlik az ügyben. Azt mondta, egyelőre még nem kapták meg a béremeléseket lehetővé tevő finanszírozási határozatot a Magyar Államkincstártól, így fogalmuk sincs arról, hogy mi alapján igényeljenek támogatást a béremelésekre. Ezért azt sem tudják, miből fogják kifizetni a február elején esedékes januári béreket.

Megjelent a rendelet a pedagógusok béremeléséről, itt vannak a pontos összegek

A szakmai és társadalmi egyeztetések lezárását követően a kormány szerdai ülését követően rendeletben pontosította a tanárok és óvónők béremeléséhez szükséges részletszabályokat, hogy az érintettek már a februári bérkifizetéskor az emelt bérüket kaphassák, közölte a Belügyminisztérium.

Mint írták: a rendelet kiadásával minden feltétel adott az új, emelt bért tartalmazó kinevezés módosítások kiadásához. A rendelet alapján az új kinevezéseket január 30-ig kaphatják meg az érintettek. A tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint. A rendelet értelmében

a pályakezdő gyakornokok bére 2024-ben 528.800 forint.

BM: Alkalmatlan tanító nem fog nyolcadikosokat oktatni

Kérdést küldött a Belügyminisztériumnak a hvg.hu, miután a kormány két ponton is érdemben belenyúlt a felső tagozatos diákok képzésébe a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény végrehajtási rendeletében. Egyrészt lehetővé tették, hogy a jövőben szakos tanárokon kívül tanítók is tarthassanak órát 7-8. osztályban,másrészt eltörölték azt a feltételt, miszerint az érintett tanítóknak a szükséges műveltségi területi végzettséggel is rendelkezniük kell ehhez.

Az év végéig hatályos szabály ez utóbbi kitételt még feltételként fogalmazta meg azzal, hogy legfeljebb hatodik osztályig engedte fel a tanítókat, mivel arra a korosztályra még kaptak képzést, nagyobbakra azonban nem.

A változtatások lehetséges veszélyeit firtató kérdésre a belügyi tárca azt válaszolta a hvg.hu-nak:

Takács Péter: A munkaerő-közvetítők kizsákmányolták a bérnővéreket

A bérnővérek alkalmazásának megszüntetésével a Belügyminisztériumnak az a célja, hogy tiszta helyzetet teremtsen az ágazatban – ezt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Takács Péter. A lapnak adott interjújában az egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott: ez egy szürke zónás foglalkoztatás volt, mert a dolgozók általában a minimálbér környékére lettek bejelentve, „a fizetésük egy része pedig borítékban, zsebbe érkezett, az óradíjukat eléggé egyoldalú módon szabták meg, kvázi kizsákmányolták a szakdolgozókat.”

Takács szerint a munkaerő-közvetítő cégek „még zsarolták is a kórházakat, hogy nem adnak nekik munkaerőt, ha nem emelik az óradíjakat. Azonban az óradíjak emeléséből származó bevételnövekmény nagy része a munkaerő-közvetítő tulajdonosát gazdagította. Ezek profitorientált cégek voltak, hasonlóan az ügyeletszervező cégekhez, amelyeket szintén fölszámoltunk” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a rendszer megszüntetésének másik oka az volt, hogy bár „a szerződés arra kötelezte a munkaerő-közvetítőt, hogy az adott szakterületnek megfelelő képzettségű szakdolgozót közvetítsen ki, de ez sok esetben nem teljesült, ami a betegbiztonság szempontjából igencsak kockázatos volt.” Az államtitkár szerint ugyancsak aggályos volt betegbiztonsági szempontból, hogy az úgynevezett bérnővérek esetében az őket foglalkoztató vállalkozások gyakran nem tartották be a pihenőidőre vonatkozó követelményeket.

A rendelkezés bevezetése néhol okozhat ugyan átmeneti, de kezelhető fennakadást, ám hamarosan minden helyreáll, beteg pedig addig sem marad ellátatlanul

„Béremelést, ne szemfényvesztést!” – néhány százan tüntetnek a Belügyminisztériumnál

„Béremelést, ne szemfényvesztést!” címmel tart tüntetést az Egységes Diákfront (EDF), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a velük szövetséges Fridays For Future, aHang és Civil Bázis szervezetekkel, a tüntetők a Belügyminisztérium előtt gyülekeztek. A belügyminisztérium tövében felállított színpad előtt, a Széchenyi tér gyepén kezdtek gyülekezni a tüntetők, akik néhány százan lehetettek. Ott volt viszont köztük Juhász Péter, aki nemrég jelentette be politikai visszatérését, minek nyomán el is indult a belvárosi polgármesteri tisztségért. Az emberek között beszélgetett a tanártüntetések főszereplői közül többek közt Simkó Edit tanár, valamint Pankotai Lili is.

Varga Jennifer / 24.hu

Az EDF szerint olyan ponthoz érkeztünk, amikor nyomást kell gyakorolni a kormányra, mivel szerintük az ügyéért folytatott több éves küzdelem eddigi legnagyobb részsikerével, a tanárok béremelésével kezdett el „szórakozni”. Az oktatási mozgalom az utóbbi időben a tanárok béremelésével és a kormány szuverenitásvédelmi konzultációival kampányolt, miután októberben levezényelték a 7igenes – a kúria ellenállása miatt alternatív módon tartott  – népszavazást.

A Belügyminisztérium közleményt adott ki a kórházi osztályok leállásáról

Folyamatosak az egyeztetések a budai kórházakkal – írja szerda délutáni közleményében a Belügyminisztérium, miután kiderült, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Intézet (NNGYK) honlapján megjelent határozatok alapján kórházi osztályok részlegesen, illetve teljesen leálltak.

Kunetz Zsombor orvos hétfői Facebook posztjában hívta fel a figyelmet arra, hogy az NNGYK honlapján január hatodikán egyszerre 20 egészségügyi intézmény részleges leállását jelentette be. A listából egyebek mellett kiderül, hogy a Szent János Kórház már a sérültek, illetve az ittas sérültek ellátását sem tudja biztosítani. Több mint egy tucat fekvőbeteg ellátóhely ellátási palettája szűkül, köztük a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza centrumkórháznak, továbbá a Heves megyei Markhot Ferenc centrumkórháznak, ahonnan ügyeleti időszak alatt a szemészeti ellátásra szorulóknak Debrecenig kell utazniuk.

A Pintér Sándor vezette belügy most azt írja, „a híresztelésekkel ellentétben egy beteg sem marad ellátatlanul.” Azt is közölték, hogy szerdán a budai kórházak vezetői egyeztettek Takács Péter államtitkárral (a találkozót maga Takács kezdeményezte). Az államtitkár az egyeztetés elején leszögezte: „az egészségügyi kormányzat számított arra, hogy a bérnővéreket kizsákmányoló profitéhes vállalkozások hergelésének ellenzéki politikusok és magukat szakértőnek nevezők is felülnek, és a politikai haszonszerzés érdekében attól sem riadnak vissza, hogy a szakdolgozókat és a betegeket riogassák.”