Best WordPress Hosting
 

Szijjártó Oroszországból: senkinek nincs morálisan joga nyomást gyakorolni ránk, hogy számoljuk fel az eddigi kapcsolatokat

A magyar kormány a nemzeti szuverenitás elleni támadásként tekint minden olyan intézkedésre, amely veszélybe sodorhatja hazánk biztonságos energiaellátását – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, miután megérkezett Szentpétervárra, ahol részt vesz a Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

Szijjártó szerint Magyarország egyike azon európai államoknak, „amelyeket legsúlyosabban érintettek a nagyjából két és fél éve tartó ukrajnai háború negatív következményei az energiaellátás vonatkozásában”. Hangsúlyozta, hogy az energiaárak az egekbe szöktek, a magyar import évi költsége mintegy tízmilliárd euróval nőtt, ami a GDP hat százalékát jelenti. De szerinte hosszú távon az is súlyos kihatása a jelenlegi veszélyes helyzetnek, hogy „az energiaellátás kérdése túszává vált a politikai és ideológiai vitáknak”.

De Magyarország minden nyomásgyakorlás dacára továbbra is elutasítja, hogy politikai vagy ideológiai kérdésként tekintsen az energiaellátásra, számunkra ez tisztán gyakorlati kérdés, matematika és fizika függvénye

Mészáros Lőrinc eladta, megduplázta bevételét a Mátrai Erőmű

Az erőmű bevételének növekedését az energiaválság hatására elszálló villamosenergia-árak okozták.

Mi történt? Két év alatt megduplázta bevételét a Mátrai Erőmű Zrt., az ország egyetlen szenes erőműve. A társaság nem állít elő több villamosenergiát, mint korábban, sőt még csökkent is a termelése, azaz kevesebbek voltak a költségek is. Ellenben az áramot – az energiaválságnak hála – sokkal drágábban tudja értékesíteni – írja a G7.

Konkrétumok. Az erőmű 2023-as árbevétele meghaladta a 150 milliárd forintot, ami 35 százalékkal több mint egy éve, a 2021-es bevételnek pedig a duplája. A jelentősen növekvő árbevétel és helyenként csökkenő költségek ellenére a cég nyeresége kevesebb, mint felére, 1,5 milliárd forintra esett.

Gáz miatt repült Budapestre a bolgár államfő

Budapesten tárgyal Rumen Radev.

A bolgár államfő találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.

Az Orbán Viktorral zajlott megbészélésről azt tudni, hogy:

A leggazdagabb magyar egyedüli tulajdonos lett egy energiacégben – Nem is akármelyikben

Másfél év kellett hozzá, hogy Mészáros Lőrinc tulajdonába kerüljön a komplett cég.

Mi történt? A herceghalmi EMvia Energiakereskedelmi Kft.-nek három tulajdonosa is volt, de ma már Mészáros Lőrinc az egyetlen – szúrta ki a Mfor. A korábbi tulajdonosok folyamatosan potyogtak ki a tulajdonosi körből.

Előzmények. A portál szerint első lépésként a Mészáros-csoport többségi tulajdonos lett a villamosenergia- és földgáz-kereskedelmi működési engedéllyel is rendelkező Central Energy Trade Kft.-ben (CET), ami az EMvia Kft. korábbi neve volt.

Szijjártó: Egyre erősödik az ideológiai és politikai nyomás az energiapiacokon

A magyar kormány elutasít mindenféle politikai nyomásgyakorlást azt illetően, hogy milyen forrásokból vásároljon energiát, és mindig is a nemzeti érdek szempontjából legjobb megoldásokat fogja választani – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Tokióban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Globális Energiabiztonsági Fórumon rámutatott, hogy az utóbbi öt évben három súlyos krízis követte egymást, amelyek nyomán mára a veszélyek koráról beszélhetünk, és amelyek mind igen negatív kihatással voltak az energiapiacokra, különösen nehéz helyzetbe hozva a Magyarországhoz hasonlóan tengerparttal, illetve számottevő kőolaj- és földgázmezőkkel nem rendelkező államokat.

Beszédében figyelmeztetett, hogy egyre erősödik az ideológiai és politikai nyomás az energiapiacokon, márpedig az elmúlt időszak jól mutatta a felelősségteljes energiapolitika fontosságát, amely azt takarja, hogy a kormánynak biztosítania kell az ország zavartalan energiaellátását, miközben tekintetbe veszi a környezetvédelmi szempontokat is.

180 éve folyamatosan működik ez az akkumulátor

Az Oxford Electric Bell nevű csengő rendkívül halk, mégis világszerte ismert. Akkumulátora ugyanis igen figyelemreméltó: a világ egyik legrégebben tartó kísérletének köszönhetően működik, a harang pedig 1840 óta folyamatosan vibrál – írja az IFLScience.

Az Oxfordi Egyetem fizikaprofesszora, Robert Walker tiszteletes 1840-ben vásárolta meg a harangot, amely ma az egyetem Clarendon Laboratóriumában található két réteg üveg mögé zárva. Részben a helyének, részben pedig a feltételezett akkumulátortípusnak köszönhetően a harangot Clarendon Dry Pile néven is ismerik – a dry piles a Zamboni-akkumulátorra utal, amely egy korai, fémkorongok halmazából álló akkumulátortípus.

A rendszer eleve nem igényel és nem is veszít el sok energiát, részben ez lehet az oka lenyűgöző tartósságának.

Eljárást rendelet el a bíróság az MVM ellen a gázszámlákon szereplő összegek miatt

Tóth Bertalan szerint az MVM 3,3 millió fogyasztót tévesztett meg hónapról hónapra azzal, hogy a rezsiboxban feltüntetett „megtakarítást” a teljesen önkényesen meghatározott, 1026 forintos köbméterenkénti árral számolják, miközben a földgáz piaci ára hónapok óta ennek az értéknek csak a töredéke (mint lapunk megírta, az elmúlt hetekben 110–120 forint/köbméter körüli szinten mozogtak az európai tőzsdei gázárak.)

„Ma a bíróság ítélete alapján megerősítést nyert, hogy a Fidesz becsapta és folyamatosan becsapja a magyar családokat… …Ennek alapján nem takarít meg egy magyar család 181 ezer forintot  havonta a rezsicsökkentéssel” – olvasható az MSZP közleményében.

A szocialista politikus úgy látja, a valótlan tájékoztatás a gázpiacok torzítását eredményezheti, valamint eltántoríthatja a fogyasztókat a kereskedőváltásnak még a gondolatától is. Ez pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Reagált az MVM: Nyereségesek voltunk

Az MVM Csoport 2023-ban nyereséges volt, az évet 369 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta – reagált a csoport arra, hogy a héten megjelent, veszteségesen zárták az előző üzleti évet.

Mi történt? A héten a Népszava írt arról, hogy az állami energiaóriás veszteséges évet zárt. A hírt szemlézte a Forbes is. A cégcsoport szerint ugyanakkor a lap rosszul értelmezte az adatokat.

Mint írták, a hatályos IFRS előírások alapján az időszaki eredmény mellett be kell mutatni az ún. egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatást is. Ez nem eredménykategória, így az MVM szerint abból

Brutális veszteséggel zárta 2023-at az MVM Csoport

Az áramszektor nemzeti tulajdonban lévő szereplője tavaly egyébként 1002 milliárd forint értékben kapott állami támogatást.

Mi történt? 2023-ban 190 milliárd forintos „teljes, átfogó” veszteséget ért el az MVM – írja a Népszava az állami cégcsoport kedden közzétett eredménykimutatása alapján.

2022-es eredményük még 79 milliárd nyereséggel zárult, de már ez is jóval elmarad a 2021-es 281 milliárd forinttól. Ugyanakkor az adózott eredmény rekordot ért el, 369 milliárd forintra nőtt.

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Nagy riadalmat okoztak a 2022-ben elszálló nemzetközi gáz- és áramárak Magyarországon. A vágtázó tempóban növekvő beszerzési költségek rengeteg vállalat számára nehezen leküzdhető akadályt támasztottak, sok családban számolgatták, beleférnek-e az átlagfogyasztásba, miközben még a visszavágott energiaár-támogatási rendszer finanszírozása is agyonnyomta a költségvetést.

A népszámlálási adatokból azonban úgy tűnik, hogy olyan elavult fűtési rendszerek vannak Magyarországon, hogy az energiaárak a háztartások harmadát nem is feltétlenül kellene, hogy érdekeljék: a magyar háztartások harmada ugyanis – részben vagy teljesen – még mindig fával fűt.

A 2022-es népszámlálás során arra a kérdésre, hogy fűtenek-e fával, a magyarok lakások 30,5 százalékában adtak igenlő választ. Emellett 1,2 százalék szénnel szokott fűteni.

Csaknem 4 milliárd forintot biztosan fizetett az állam Leisztinger Tamás bányacégéért

A barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó Ormosszén Zrt. nem sokkal az állami kézbe kerülése után 1,5 milliárdos támogatást kapott a magyar kormánytól.

Mi történt? A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de az Átlátszó perelt a közérdekű adatokért, és nyert a bíróságon. Az állami cég ezután elküldte az oknyomozó portálnak a megállapodást, amelyből kiderült: közel 4 milliárd, pontosan 3,958 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A teljes összeg, amelyet az állam az adásvétel során kifizetett, ennél magasabb lehet, mivel a szerződésben szereplő „Vételár4”-et nem lehet megismerni. A dokumentumban ugyanakkor szerepel egy másik, ekkor megszerzett vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

Miért érdekes ez? A barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó Ormosszén Zrt. nem sokkal az állami kézbe kerülése után 1,5 milliárdos támogatást kapott a magyar kormánytól. A 2022-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolójukból kiderült, hogy a nettó árbevétel egy év alatt közel kétszeresére nőtt: a 2021-es 679 millióról 1,24 milliárd forintra. Ennek jelentős része a szén értékesítéséből származott, ami közel 800 millió forintot tett ki. Ez az elmúlt évek legmagasabb bevétele, írja az Átlátszó.

Beindult az első zöldhidrogén-üzem Bécsben

Hatvan busz és teherautó feltöltéséhez elegendő üzemanyagot termel naponta Bécs első zöldhidrogénüzeme. A hidrogén előállításához kizárólag megújuló energiát használnak a néhány napja működő üzemben.

Mi történt? Megkezdte működését Bécs első zöldhidrogénüzeme Simmering városrészben. 2022 novemberében kezdték építeni a Wien Energie és a Wiener Netze, mintegy tízmillió euróba került – írta meg sajtóközleményében Bécs városa.

Mit tud? Óránként 54 kilogramm hidrogént állít elő kizárólag nap-, szél- és vízenergia felhasználásával. A napi 1300 kilogrammnyi zöldhidrogén hatvan busz és teherautó megtankolására elegendő.

Az EU-ban már csak Magyarország csüng az orosz gázcsövön, friss adatok

Az uniós statisztikai adatok alátámasztják az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének március végi Facebook-üzenetét, miszerint a Magyarországon kívüli uniós tagállamok túlnyomórészt már leváltak az orosz gázról, de – az Orbán-kormányt leszámítva – a többi kabinet is világos menetrendet hirdetett a váltásra.

Ezzel sokadszorra cáfolták Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fordulatát, miszerint Magyarország fizikai okokból nem tud leválni az orosz gázellátásról. Ugyanakkor az érintett országok sem nem önszántukból hagytak fel az orosz vezetékes gáz vásárlásával: az Ukrajna lerohanása ellen legélesebben kikelő tagállamok gázcsapját, mondvacsinált okokból, 2022 tavasz végén, éppenséggel Vlagyimir Putyin zárta el – emlékeztetnek a lapban.

Az EU máig nem tiltja az orosz fűtőanyag behozatalát, amely lehetőséget egyebek mellett Magyarország, Ausztria és Szlovákia is kihasználja.

Százmillió Celsius-fokos forróságot hoztak létre koreai kutatók

Új fúziós világrekordot állítottak fel egy dél-koreai létesítményben – írja a Live Science.

A KSTAR (Korea Superconducting Tokamak Advanced Research) reaktorában 48 másodpercig sikerült fenntartani 100 millió Celsius-fokos forróságot plazma segítségével.

A korábbi csúcs szintén a KSTAR-hoz köthető, ezt még 2021-ben érték el. Az újabb áttörés apró, de fontos lépést jelent a szinte korlátlan, tiszta energia felé.

Ebben a háborúban is van az a pénz, amiért az ellenségek együttműködnek

Az ukránok és az oroszok közös üzlete látja el az Osztrák–Magyar Monarchia egykori területét olajjal és földgázzal. Úgy tűnt, hogy ennek jövőre vége lehet, de a legutóbbi híresztelések alapján mehet tovább minden, csak kicsit át kell alakítani a konstrukciót.

Tíz év alatt 30-35 milliárd eurót kell költeni a magyar energiarendszerre, de honnan lesz rá pénz?

(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Nekünk ma már természetesnek tűnik, hogy a falból kijövő csatlakozó 220 voltos/50 herz-es folyamatos feszültséget tud szolgáltatni a nap 24 órájában, a gázcsövekben lévő földgáznyomás szintén mindig stabilan állandó, és az ország nagy részén minőségi ivóvíz jön a csapból. Ez azonban a világ 70-80 százalékában nincs így. Mintegy 775 millió ember a mai napig egyáltalán nem jut áramhoz a világban. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2022-ben nőtt is a száma ezeknek a szegény sorsú embereknek, 20 év után először.

Hogy ez a stabil energia- és vízellátás biztosítható legyen a jövőben is Magyarországon, hatalmas erőfeszítéseket kell tennie az országnak és kiemelten a magyar államnak. A magyar energiarendszerbe – hasonlóan Európa legtöbb országához – a 1980-as és a 2000-es évek között történtek jelentős beruházások. Az elmúlt 10-15-évben – talán a megújuló energiatermelés kiépítését leszámítva – komoly lépések nem történtek. Főleg a zsinóráram-termelés területén van nagy elmaradás, mivel mára elöregedtek a 70-es, 80-as évek nagy alaperőművei. Komoly kihívást látunk az elektromos hálózatok esetében is, mivel ezeket alapvetően nem szakaszos megújuló termeléshez tervezték, miközben az elektrifikáció terjedése miatt jelentősen nőhet a jövőben a hálózati igény.

Sokkal kevesebb nap- és szélerőművet engednek, mint amit a beruházók szeretnének

Bejelentette az Energiaügyi Minisztérium, hogy 2030-ig összesen mennyi új nap- és szélerőmű, illetve energiatároló kapacitásnak enged hálózati csatlakozást.

Miért fontos ez? A tervezett számok összességében azt jelzik, hogy a következő években sokkal kevesebb megújuló energiás kapacitás épülhet csak ki annál, mint amennyire a beruházók építési hajlandóságot mutatnának.

Számokban: az összes beépített napenergiás áramtermelési kapacitás jelenleg 6 gigawatt. Korábban úgy tervezték, hogy 2030-ra lesz ennyi, most 12 gigawattal számolnak hat éven belül.

Saját kézbe vehetik a kínaiak azt, amit az Orbán-kormány képtelen megoldani

Az értesülésre jól rímelt Orbán Viktor kormányfő minapi érvértékelőjének néhány mondata is. A forrás úgy tudja, hogy a kínai naperőművi beruházások mérete legalább 2,5 milliárd dollár, azaz

mostani árfolyamon legalább 900 milliárd forint lesz.

– olvasható a Portfolio.hu-n.

Közösen léphetnek fel a napelemesek, akik nem akarják majdnem ingyen átadni a termelt áramot

Elindult egy új, úgynevezett energiaközösség, amelyhez magánszemélyek is csatlakozhatnak, és amelynek az ad különös hangsúlyt, hogy a hazai napelemes piac legfontosabb érdekvédelmi szervezete, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) szervezi és működteti.

Miért fontos ez? Az energiaközösség tagjai közösen léphetnek fel az energiapiacon, vagyis például együttesen adhatják el az általuk megtermelt elektromos áramot, és együtt is szerződhetnek a vételre.

Ennek azért lehet fontos szerepe, mert januártól kezdve megváltozott a háztartási napelemek által feleslegben megtermelt, illetve a többletigényként megvásárolt áram adásvételi elszámolása.

Új rekord született a fúziós energiában

Megdöntötték az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia világrekordját a Joint European Torus (JET) szakértői – írja az MTI a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont közleményére hivatkozva. Az Oxfordban található JET a világ egyik legnagyobb fúziós berendezése.

A rendszer egy nagyjából homokszemnyi tömegű, 0,21 milligrammos fúziós üzemanyagból annyi energiát termelt, amellyel egy 70 kilogramm tömegű embert 10 ezer méter magasságig lehetne emelni.

A világrekord felállítása jelentős lépés a békés célú magfúziós kutatásokban mind fizikai, mind mérnöki szempontból.