Best WordPress Hosting
 

Törvényt módosítana a kormány, hogy a szakszervezetek többé ne kapják meg a tagdíjakat az államtól

Hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátott egy javaslatot a Miniszterelnöki Kabinetiroda, ami többek mellett a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvényt is módosítaná – vette észre a 444.

A jogszabály eddig úgy rendelkezett, hogy munkáltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni.

Ezt úgy változtatnák meg, hogy a fenti szövegbe beiktatnak egy félmondatot, miszerint „törvényben meghatározott kivétellel” a munkáltató nem köteles levonni és átutalni a tagdíjak összegét a szakszervezeteknek. Ezt követően fel is sorolják, hogy mely szakszervezeteknek nem utalnának tagdíjat még a munkavállaló kérésére sem:

A NER nagy kósertitka: adófizetők milliárdjait égeti el egy állami cég – senki nem ad rá magyarázatot, miért

Háromórányi utazás végén szállunk ki Kisvárda határában az autóból, körülöttünk mezőgazdasági épületek és területek. Azért ültünk kocsiba, hogy találjunk végre valakit, aki hajlandó beszélni arról a cégről, amelyet 2010 után állami milliárdokkal pumpáltak fel azért, hogy csodákat érjen el a nemzetközi kóserpiacon. Csak hogy csoda itt egy percig nem volt, pár év alatt csúfos bukta lett a történet, a számlát pedig a magyar adófizetők fizetik ki. Akik szerepet vállaltak a projektben, gyorsan bontják a vonalat, ha az okokról érdeklődünk.

De ne rohanjunk ennyire előre! Az állami tulajdonú céget Agro Rehabnak hívják, részben megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásával szeretett volna meghatározó szereplő lenni nemcsak az európai, de az amerikai kóserbizniszben is. Csakhogy a cég honlapján megadott telefonszámot júliusban nem vette fel senki, ahogy email-re sem válaszoltak: nem volt mit tenni, autóba ültünk, és jöttünk.

*

A váci Fideszt is letiltotta a Facebook, a kormánypárt ferencvárosi csoportja viszont visszakapta az oldalát

Ezúttal is a közösségi alapelvek megsértésére hivatkozva tette elérhetetlenné a Facebook a Fidesz egyik oldalát.

„Isten hozta önöket, kedves fideszes urak, a hajlításmentes valóságban!”

Szükségünk van az euróra, az annak bevezetéséhez szükséges maastrichti konvergencia-kritériumokat pedig nem vitatni, hanem teljesíteni kell.

„A fenti mondatért manapság a kormánypárti nyilvánosság megmondói egyből hazaárulónak és nemzetellenesnek kiáltanának ki, pedig csak a Fidesz máig utolsó írásos választási programjából idéztem – írja vasárnapi hírlevelében Ujhelyi István. Az egykori MSZP-s EP-képviselő, az Esély Közösség alapítója azt állítja nem először vette kezébe az „Igen, Magyarország többre képes!” című, 2009-es dokumentumot, amely szerinte tökéletes ellentétje mindazoknak az elveknek és céloknak, amelyeket az orbáni rendszer most épp magáénak vall.

„Nemcsak azért teszem újra asztalra az euró kérdését, mert EP-képviselőként régóta a szívemen viselem az ügyet, vagy mert épp ezen a héten volt a hetvenhetedik évfordulója a forint bevezetésének, hanem mert épp a napokban jutott el Varga Mihály pénzügyminiszter is végre odáig, hogy egy interjújában kimondja: gondolkodni kellene az euró bevezetésén.”

Baranyi Krisztina szerint hazudott a Magyar Nemzet

Baranyi Krisztina szerint a Magyar Nemzet hazudott, amikor a ferencvárosi Fideszre hivatkozva arról írt, az önkormányzat 50 ingyenjegyet kért az atlétikai világbajnokságra, noha ellenezte azt.

A polgármester a Klubrádióban egyértelművé tette, soha nem kértek ilyet. Az ötven ingyenjegyet pedig nem a magyar, hanem a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke, Sebastian Coe ajánlotta fel a ferencvárosiaknak.

Baranyit nem lepte meg, hogy a Magyar Nemzet hazudik, szerinte ez általában igaz a jobboldali sajtóra. Azt nem hiszi, hogy bárkit meg tudnának téveszteni, mert az atlétikai vb rendezése ügyében folyamatosan együttműködtek, miután 2019-ben tisztázták, mit kérnek cserébe a támogatásért.

50 milliós Magyarországot is beterítenének a Fidesz-barát véleményvezérek hirdetései a Facebookon

(A szerző a Választási földrajz – Electoral geography szerkesztője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Július 23-án előrehozott országgyűlési választásokat tartottak Spanyolországban, és habár az eredmények ismeretében továbbra sem tudjuk, ki fogja kormányozni az országot a továbbiakban, van egy a magyar olvasók számára is érdekes fejleménye az elmúlt heteknek. Megnéztük, hogy a pártok mennyi pénzt fordítottak a választásokat megelőző időszakban Facebook-hirdetésekre és hogy ez milyen volumenű online marketingkiadást jelentene az ötödakkora Magyarországon.

A 2016-os Trump- és Brexit-kampányokat kísérő, 2018-ban kirobbant Cambridge Analytica-botrányt követően a Facebook egyik válaszlépése az volt, hogy 2018 májusától kezdődően nyilvánossá tette, hogy kik a hirdetői. A Facebook Ad Library oldalon ma már országos bontásban bárki megnézheti, hogy az általa vizsgálni kívánt időszakban kik és mennyit költenek a platformon, valamint minden egyes hirdetés kapcsán rendelkezésre állnak az elérni kívánt célközönségre vonatkozó, nemre, korra és földrajzi egységre vonatkozó adatok.

Törölte a Facebook a Fidesz ferencvárosi szervezetének oldalát

Az indoklás szerint a kormánypárt kerületi csoportja megsértette a közösségi média alapelveit.

Törölte a Facebook a Ferencvárosi Fidesz oldalát

Gyurákovics Andrea, Ferencváros fideszes önkormányzati képviselője a saját oldalán közölte követőivel, hogy a Facebook törölte a Ferencvárosi Fidesz Facebook-oldalát – szúrta ki a Mandiner. Az indoklás szerint az oldal nem felelt meg a közösségi alapelveknek.

A fideszes politikus nem fogadta jól a hírt, posztjában azt írta, „a Facebook cenzúra ügyosztályán már elindult a 2024-es választási kampány, amelynek első áldozata a Ferencvárosi Fidesz facebook oldala”.

Vajon kinek állhatott ez érdekében?

A lerohadt víziközmű rendszer is a választási mutyi része lett

Milliárdokat adományozott víziközmű-támogatás címén a kormány, ám a pénzből csak olyan cégek kaptak, amelyeket állami kézbe adtak kényszerből az önkormányzatok. Osztogattak, maguknak.

A hazai víziközmű szektor súlyos pénzügyi helyzetben van, az 1000-3000 milliárdos fejlesztési-karbantartási hiányt görgetnek maguk előtt a cégek, amelyek szinte kivétel nélkül komoly veszteséggel működnek. A csőd közelben tántorgó társaságoknál több helyen már a biztonságos ivóvíz-ellátás is veszélybe került. Mindezek fényében különösen nagy jelentőséggel bír, hogy a kormány mely víziközmű szolgáltatóknak osztott támogatást a a robbanásszerű energia áremelkedés miatt keletkező veszteségeinek kompenzálására létrehozott állami előirányzat termére.

Láng Zsolt Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos fővárosi önkormányzatnak küldött leveléből tudható, hogy a víziközmű cégek támogatására 20 milliárd forintot különítettek el az Energiaügyi Minisztérium idei költségvetésében. El is kezdték osztogatni. Csakhogy az előirányzat felhasználásának rendjét meghatározó miniszteri rendelet mind a mai napig nem jelent meg. Így legfeljebb találgatni lehet, hogy milyen alapon döntenek egyes cégek támogatásáról, illetve miért hagyják ki a többit.

Ülésezik a parlament, de a Fidesz nem lesz ott

Ellenzéki kezdeményezésre összehívta az Országgyűlés ülését Kövér László házelnök július 31-e hétfőre.

A rendkívüli parlamenti ülést a Momentum kezdeményezte, miután a júliusi, vilniusi NATO-csúcson kiderült, Törökország hozzájárul, hogy Svédország is tagja legyen a katonai szervezetnek. A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor napirendi felszólalásokkal kezdődik.

Az ülés összehívását támogatta a DK, az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP képviselőcsoportja, valamint egy független képviselő. A napirenden összesen hat, ellenzéki kezdeményezésű előterjesztés szerepel:

Hamisított a Magyar Nemzet, amikor hamisítással vádolta a Media1-et

Egy megcsonkított és kiforgatott értelmű 2022-es újságidézettel, valamint lényeges információk elhallgatásával próbált visszavágni a Magyar Nemzet című kormánypárti sajtótermék abban az ügyben, amit a KAPOS-t című lap robbantott ki, és amiről a kaposvári hírportál nyomán a Media1 is írt. A Magyar Nemzet úgy vádolta meg hamisítással lapunkat a nagyatádi főszerkesztő elbocsátásával kapcsolatos hírrel összefüggésben, hogy közben épp a jobboldali sajtótermék követett el hamisítást és vezetette félre az olvasókat.

Nem neonácikat, turistákat támogat adónkból a kormány

Miért támogat az Orbán-kormány neonáci eseményeket szervezőket a magyar adófizetők pénzén?

Erről kérdezte Vadai Ágnes, a DK képviselője a propagandatárca irányítóját Rogán Antalt, miután a 24.hu. megírta, miközben az ágazat milliárdos elvonásairól döntöttek, a Kitörés túra szervezőjének egy „bakancsos turistaházra” 70 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást adtak.

A miniszter nem szokott válaszolni, de államtitkára korábban már írásba adta, hogy ők soha nem döntenek politikai szempontok alapján, tehát a Lezsák Sándor parlamenti alelnök vejéhez köthető egylet is szigorú szakmai elbírálás alapján kapta meg a pénzt egy dobogókői turistaház építésére.

Még nem értek utol minket, de szépen fejleszti Erdélyt a Fidesz, mondják a tusványosi nézők

A romániai gazdaság teljesítménye tavasszal beérte a magyart. De érzik-e a javulást az erdélyi magyarok, és ha igen, kinek hálásak érte?

The post Még nem értek utol minket, de szépen fejleszti Erdélyt a Fidesz, mondják a tusványosi nézők first appeared on 24.hu.

IDEA: Nyugodtan nyaralhatnak a fideszesek

Az IDEA Intézet 2023. július közepén készített reprezentatív vizsgálata azt jelzi, hogy a Fidesz támogatottsága nem változott a teljes, választókorú népesség körében. A domináns pártra 2023. július folyamán a választókorú népesség 30 százaléka szavazna. A legszűkebb, ugyanakkor legaktívabb választói rétegben, a biztos szavazó pártot választóknál 48 százalékon áll.

Több egymást követő mérés tükrében megállapítható, hogy a Fidesz stabilizálta támogatottságát, jelentős gazdasági-politikai változásnak vagy krízisnek kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a pártnak további lemorzsolódással kelljen számolnia.

Az ismeretlen preferenciájúak, azaz a preferenciájukban bizonytalan vagy azt eltitkolók, illetve a választástól távol maradók aránya szintén változatlan, 34 százalék.

Horn Gábor: Orbánék tökélyre fejlesztették, hogy simán felül tudják írni a valóságot

Horn Gábor szerint a Fidesz által kínált magyarázatok még a Fidesz-hívők személyes tapasztalatait is felülírják. A Republikon Intézet vezetője ezzel magyarázza a Népszavában, hogy felmérésük szerint a kormánypárti szavazók számára kiemelkedően fontos a jogállamiság, megelőzve a tekintélyelvűséget, az individualizmust, a szolidaritást, a haladást és a hagyományt.

A Fidesz propagandagépezete annyira kiépült, hogy már nemcsak arra reflektál, amit az emberek hallani szeretnének, hanem képes azt is befolyásolni, hogy mi legyen az, amit szeretnének hallani.

Noha a Fidesz leépítette a jogállamiságot, meghirdette az illiberális államot, antidemokratikus struktúrát hozott létre, szavazói mégis azt hiszik, hogy az általuk legfontosabbnak tartott jogállamiság terén, jól teljesít. Az Orbán-kormány tökélyre fejlesztette a rendszert. Kis szépséghiba, hogy közpénzből.Már nem valóságról, hanem

Új megbízást kapott Orbán Viktortól Deutsch Tamás

A budapesti 5-ös számú egyéni választókerület fideszes elnökévé nevezte ki Orbán Viktor Deutsch Tamást – az erről szóló dokumentumot a párt európai parlamenti képviselője tette közzé a Facebook-oldalán.

Deutsch a kinevezésről szóló papírhoz csupán annyit kommentelt: „Hajrá, Terézváros, hajrá, Erzsébetváros, hajrá, Fidesz!”

Mint ismert, tavaly novemberben Bajkai István, a Fidesz parlamenti képviselője, a párt Budapest 5. számú választókerületi (Erzsébetváros és Terézváros) elnöke levelet küldött szét a helyi tagoknak, amelyben az állt, hogy a választókerületi elnök javaslatára a Fidesz Országos Választmányának Elnöksége elindította az eljárást a szervezet feloszlatására. A korábban az Orbán család ügyvédjeként is ismert fideszes politikus, illetve a választmányi döntés hátterében az állhatott, hogy a Fidesz a  választókerületben nem volt sikeres. A párt vereséget szenvedett a 2019-es önkormányzati választásokon, amikor az addigi fideszes polgármestert legyőzve Erzsébetvárosban a DK-s Niedermüller Péter, Terézvárosban a momentumos Soproni Tamás lett a kerület vezetője, stabil közgyűlési többséggel. A 2018-as országgyűlési választáson ráadásul egyéniben a DK-s Oláh Lajos éppen Bajkai Istvánt győzte le, aki tavaly egyéniben nem is indult, listán jutott be a parlamentbe.

Megszorítás vagy társadalommérnökösködés: miért változtatott a családtámogatáson a kormány?

Júniusban módosult a CSOK és a babaváróhitel: ennek miértjéről kérdeztünk vezető fideszes politikusokat Tusványoson.

The post Megszorítás vagy társadalommérnökösködés: miért változtatott a családtámogatáson a kormány? first appeared on 24.hu.

Satuban az RMDSZ: az erdélyieknek több Európa kellene, de a hívek Orbánnal vannak

A bukaresti kormányból kikerülő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újabban hangsúlyosan beszél az Európai Unió fontosságáról, jogállamról, fékekről és ellensúlyokról, de szolidaritását fejezte ki az orosz agressziót elszenvedő Ukrajnával is. A magyarországi kormányzati retorikától eltérő kommunikációnak azonban megvannak a korlátai: az RMDSZ választói magyarországi médiát fogyasztanak, ezért Kelemen Hunorék nem menetelhetnek vele szembe. Az ahhoz való hasonulás azonban rontaná a Szövetség pozícióit a romániai politikában. E sajátos politikai satuba fogva fordul rá az RMDSZ a 2024-es romániai választási szuperévre, amikor a választók négyszer is urnákhoz járulnak majd. Miközben mindenki Orbán Viktor tusványosi beszédére figyelt, a kényes helyzet jeleit tapasztalt tusvanyológus szerzőnk ott is kiszúrta. Háttér.

Tényleg meglehet Orbánék új európai családja?

Vélhetőleg az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció lesz a közösségünk – és meglátjuk majd, hogy az EP-választás után, jövő nyáron az ECR milyen formában fog működni. Lehet, hogy a mostani ECR más pártok csatlakozását követően nagyobb lesz, vagy az ECR és az Identitás és Demokrácia között lesz intenzívebb együttműködés – de az erről való találgatás már nem a politikusok, hanem az elemzők asztala. Úgy gondolom, reális lehetőség van arra, hogy a második vagy harmadik legnagyobb frakció lesz az EP-ben az a jobboldali szövetség, amihez a Fidesz is tartozik majd akár már év végétől, jövő év elejétől vagy legkésőbb a nyári választást követően

– mondta Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője a Mandinernek. A magabiztosság arra utal, hogy elég jól haladnak a tárgyalások az ECR frakciója és a Fidesz között, másképpen ritkán szoktak ennyire nyíltan beszélni szövetségkötésekről.

Máthé Zoltán / MTI Deutsch Tamás sajtótájékoztatót 2023. május 17-én.