A magyar lakosság relatív többsége, 37 százaléka az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját tartja a hazai magas infláció közvetlen kiváltó okának – derül ki az IDEA Intézet kutatásából.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint a pénzromlás oka az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói, 7 százalékuk pedig az orosz-ukrán háborút tartja a fő felelősnek. A válaszadók közel egyharmada, 31 százaléka nem tud vagy nem akar felelőst megnevezni.
IDEA INTÉZET
Folyamatosan szorul vissza az élelmiszer-infláció Magyarországon. A saját, nem hivatalos, de több mint három éve változatlan összetételű, és változatlan módszertannal*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Megemeli a benzin és a gázolaj adóját a kormány, több más energiahordozóét pedig úgy alakítják át, hogy ami eddig különadónak számított, mostantól az lesz a normális szint.
A kormány benyújtotta a jövő évi adótörvényeket. Megnövelik az üzemanyagok jövedéki adóját, több más energiahordozóét pedig úgy alakítják át, hogy ami eddig különadónak számított, mostantól az lesz a normális szint, írja a Hvg.hu.
A kormány indoklása szerint azért van erre szükség, mert az uniós kötelezettségszegési eljárást kockáztatnák azzal, ha az EU-s szintnél alacsonyabban határoznák meg a jövedéki adót.
Első körben harminc emberen tesztelné egy angol kutatócég, hogy milyen hatással van az életükre egy 1600 fontos alapjövedelem.
Angliában kiválaszthatnak harminc embert, akik 1600 fontot (mai árfolyamon 686 ezer forintot) kapnának havonta, amíg az ország két évig teszteli, hogy milyen hatással van az alapjövedelem az emberek életére, írja a BBC.
Az egyetemes alapjövedelem koncepciója szerint a kormány minden állampolgárnak meghatározott fizetést fizet, függetlenül a vagyonától. Az elképzelés támogatói úgy látják, hogy az ilyen programok egyszerűsíthetik a jóléti rendszert és hatékonyan kezelhetik a szegénységet. A kritikusok szerint egy ilyen program rendkívül költséges lenne, és a közszolgáltatásoktól vonna el forrásokat. Ráadásul nem is feltétlenül segítene a szegénység enyhítésében.
A Világgazdaságnak a gazdaságfejlesztési miniszter hosszan sorolta, milyen nehézségekkel nézett szembe a kormány tavaly, idén milyen kihívásokra számít. Nagy Márton az infláció leszorítását kulcskérdésnek és reális célnak nevezte.
Az energiaárak hatása és az árfolyam leértékelődése együttesen 60-70 százalékban felelős az inflációért, 20-30 százalékban pedig az ár-profit spirál. Ez a három hatás mára megszűnt.
A miniszter úgy vélte, az infláció és az élelmiszer-infláció gyorsulva csökken, lesz hatása a kötelező akciózásnak, az online ár-összehasonlításnak is. Hamarosan döntenek az árstopról, amelynek ma már csak 1 százalék körüli inflációleszorító hatása van. Nagy Márton a kamatstopot a „védelmi” gazdaságpolitika fontos részének nevezte, azt mondta, azt akkor vezethetik ki,
Nagyot esett vissza a fogyasztásunk, továbbra is spórolunk a tankoláson és kevesebb élelmiszert is vásárolunk.
Hogy az infláció tartósan nagyon magas szinten ragadt, azt nemcsak az jelzi, hogy a papír ezres már gyakorlatilag váltópénz, de a KSH friss számai is. Kevesebbet vásárolunk továbbra is – a visszaesés elég komolynak mondható.
2023. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 13,6, naptárhatástól megtisztítva 12,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.
Az elmúlt évek során a termékek, így az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémák orvoslása és az újrahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében, egy uniós irányelv útmutatása alapján az összes tagállamban, így Magyarországon is bevezetésre kerül az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) – olvasható a FÉSZ felhívásában.
Az már hazai sajátosság, hogy 2023. július 1-től nem az állam vagy piaci szereplők által alapított non-profit irányító szervezet, hanem a MOL által működtetett koncessziós társaság fogja kollektívan teljesíteni a szükséges visszagyűjtési és hasznosítási feladatokat a gyártók nevében.
A piaci szereplők eleve hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartották volna a feladatok végrehajtását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, piaci alapokon működtetni. Ezért a koncessziós tervekkel kapcsolatos aggályaikat az élelmiszergyártók is folyamatosan jelezték a hazai jogalkotók számára. A félelmeik sajnos máris beigazolódni látszanak, mert a koncessziós megoldás hatékony működőképességének megkérdőjelezhetősége mellett, nagy érvágást jelent majd a gyártók számára, hogy
Az infláció abban is meglátszik, hogy ezres és az ötszázas papírbankjegyek már gyakorlatilag váltópénzként funkcionálnak.
Az elmúlt évek lassuló dinamikájához képest az infláció felpörgette a bankjegynyomtatást, a forgalomban lévő bankjegyek értéke átlépte a 8000 milliárdos határt. A pénzromlásnak köszönhetően a készpénzállomány bővülésében nyomasztó a húszezresek térnyerése – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője
Túl a 8000-es csúcson
Tavaly 23 százalékkal nőtt a fajlagos lakásépítési költség 2021-hez képest: egy négyzetméter új lakás megvalósítása már nettó 531 ezer forintba került. Négy év alatt több mint duplájára drágult a kivitelezés – derül ki az Ingatlannet.hu elemzéséből. A vezetékes gázzal ellátott új lakások részaránya egyre csökken.
Nem az infláció elszabadulásával kezdődött, de tavaly egy újabb ugrással már egészen riasztó méretet öltött a a lakásépítések drágulása Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adatai szerint 2022-ben több mint ötödével nőttek a kivitelezési árak. A munkaerőköltség 16 százalékkal, az anyagköltség 24 százalékkal emelkedett.
A fajlagos (négyzetméterre számolt) lakásépítési költség országosan 23 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi új lakás építése 2021-ben átlagosan 430 ezer forintba került, 2022-ben pedig már 531 ezer forintba – áfa nélkül. A tavaly csúcsra járó inflációnál ez az adat még nem is lenne riasztóbb,
Már a liszt árában is érződik, hogy a termelők sokkal bizakodóbbak a búza hozama miatt. De átgyűrűzik-e mindez a kenyér árába is?
A sok csapadéknak köszönhetően és mert nagyobb területen vetettek búzát idén, a tavalyi évvel ellentétben sok és jó minőségű búzára számítanak a termelők. A magas hozam, illetve a csökkenő export miatt a búza ára csaknem a felére csökkent január óta – számolt be róla az RTL Híradó. Az árcsökkenés a liszt árában már látszódik is.
Kormány vs. infláció: eddig az infláció áll nyerésre
Megéri-e még most is felvenni a lakáshitelt, amikor alig vannak már 10 százalék alatti teljes hiteldíjmutató (THM) mellett elérhető lakáshitelek? Ezt a kérdést sokan felteszik, a válasz azonban még most sem egy egyértelmű nem. Bár a magas kamatok sokakat elriasztanak, és az idén márciusban kötött lakáshitel-szerződések volumene a harmadát sem érte el az egy évvel korábbinak, még mindig vannak olyan helyzetek, amikor nagyon is megéri hitelből megvásárolni a kiszemelt ingatlant.
Ha nincs szüksége hitelre, vegye fel!
Az egyik ilyen helyzet az, amikor nincs szükség hitelre. Aki készpénzből szeretne most lakást venni, és meg is van az önereje a teljes vételárra, és nem okoz gondot a törlesztés, annak valószínűleg sokkal jobban megéri, ha a pénzt befekteti, és a lakást inkább hitelből vásárolja meg. Egy 50 millió forintos ingatlannál például elegendő 10 millió forintnyi önerőt letennie az asztalra, a többire felvehet 9–10 százalék közötti THM-mel lakáshitelt. A maradék 40 millió forintot eközben befektetheti például a jelenleg 16 százalékos (júniustól már valamivel alacsonyabb, 15,5 százalékos) kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírba (PMÁP). Ha privátbanki, prémiumbanki ügyfél, akkor pedig a bankjától akár kedvező betéti ajánlatot is kaphat, ahol a kamat elérheti akár a jegybanki betét 17 százalékos kamatát is. Igaz, ebből, ha nem tartós befektetési számlára kötik le a pénzt, 15 százalékos kamatadót kell majd fizetni.
A külföldi vendégek tartották életben a magyar turizmust áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint, amelyekből a belföldi turizmus mélyrepülése mellett az is kiolvasható, hogy a magas infláció miatt a kereslet az olcsóbb szálláshelyek felé tolódott el.
Mi történt? Habár áprilisban a vendégéjszakák száma 1,2 százalékkal nőtt tavaly áprilishoz képest, a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 6 százalékkal visszaesett, amit a külföldi vendégéjszakák 9,2 százalékos növekedése ellensúlyozott.
Ezzel egy korábban beindult folyamat folytatódott: január és április között a belföldi vendégek 8,4 százalékkal kevesebb, a külföldiek 13 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el magyar szálláshelyeken.
Az elmúlt hetek-hónapok statisztikai adatai szinte kivétel nélkül arra utalnak, hogy a magyar gazdaság egy olyan negatív spirálba sodródik, amelynek fő közvetlen oka a kereslet bezuhanása.
Számokban:
Január és március között a kiskereskedelmi forgalom volumene éves szinten 9,5 százalékkal csökkent – a lakosság jelentősen visszafogta a bolti költéseit.
A Központi Statisztikai Hivatal márciusra vonatkozó, friss jelentése szerint a nettó medián bér márciusban 305 900 forint volt, ami 15,7 százalékos növekedés tavaly márciushoz képest.
Felülnézet: Mivel a medián az a középen lévő érték, amelytől felfelé és lefelé is ugyanannyi elem van, az adat azt jelenti, hogy az ország munkavállalóinak fele ennél többet keres, a másik fele pedig kevesebbet. Ez tehát a hétköznapi értelemben vett átlag magyar fizetése.
Alulnézet: A havi 305 ezer forintos nettó kereset a jelenlegi álláshirdetések alapján megfelel például a két vagy három műszakban dolgozó betanított munkások felső sávjának. Egy kiragadott példa: Esztergomban a Suzuki fizikai dolgozót két műszakra olyan fizetési sávval keres, amelynek teteje kedvezmények nélkül nettó 319 ezer forint.