Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: infláció

Megtaláltuk az állami cégvezetőt, aki Orbánnál is sokkal többet keres

Közzétette szerző

Nyolc állami vállalat biztosan az engedélyezett legmagasabb bért folyósítja a vezetőjének – derül ki a 24.hu gyűjtéséből.

A mamutcégek közül a 23 ezer főt foglalkoztató Magyar Postánál és a 17 ezer dolgozót mozgató MÁV-nál is havi bruttó ötmillió forintot vihet haza a vezérigazgató, a korábban Lázár János mellett dolgozó Balczó Barnabás, illetve Pafféri Zoltán. Ötmilliós alapbér jár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt vezető Lakner Zsuzsának, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójának, Sipos-Tompa Leventének, az MVM vezérigazgatójának, Mátrai Károlynak, valamint a Szerencsejáték Zrt. első emberének, Mager Andrea egykori tárca nélküli miniszternek is (aki emellett tagja a 30 százalékban állami tulajdonú Magyar Bankholding igazgatóságának).

Van bér a képükön

PostPin It!

Már nem Magyarországon a legmagasabb az éves infláció

Közzétette szerző

Novemberben Csehországban már magasabb volt az éves infláció, mint Magyarországon, így hosszú idő után már nem Magyarországon a legnagyobb az éves infláció az EU-ban – írja a Portfolio az Eurostat friss tagállami inflációs statisztikái alapján.

Novemberben Magyarországon 7,7 százalék volt az éves infláció, miközben Csehországban 8 százalék. Az áremelkedésben a kelet-közép-európai régió országai állnak legrosszabbul: minket Szlovákia és Románia követ egyaránt 6,9%-os éves inflációval, Lengyelországban 6,3% volt az áremelkedés mértéke. Eközben az Európai Unió átlaga 3,1%, az eurózónáé 2,4% volt novemberbe – írja a Portfolio.

Magyarországon egy éven át vezette az inflációs rangsort.

PostPin It!

GKI: Így kavar be a KSH-s lakossági energiaár-számítás az inflációs mutatónál

Közzétette szerző

A KSH 2022 szeptemberében „innovatív” megoldást talált a megváltozott lakossági energiakiadások mérésére – írja a GKI közleményében.

Míg a többi reprezentánsnál (986 termék és szolgáltatás) az árindex az előző (vagy az azt megelőző) év fogyasztási súlyával kerül a fogyasztói kosárba, és így számítják az átlagos árindexet, addig

erre az energiatermékek egy részénél (a földgáz és az elektromos energia áraknál) a KSH szerint nem volt mód.

PostPin It!

G7: Beült az időgépbe a magyar gazdaság, és visszautazott három évet

Közzétette szerző

Bár az elmúlt hónapokban kedvező hírek érkeztek a magyar gazdaság állapotáról – újra nőnek a reálbérek, véget ért a magyar gazdaság egy éve tartó recessziója, egy számjegyűre csökkent az infláció –, ám számos mutatóban egyelőre nem látszik vagy túl lassú a javulás – írja hétfői cikkében a G7.

A portál szerint még nem lábaltunk ki a válságból, és csalóka lehet néhány – első ránézésre kedvező – adat, amelyek a következő időszakban fognak majd megjelenni.

A lap felidézi: a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest már növekedni tudott a nemzeti össztermék, ami definíció szerint a recesszió végét jelenti, ám ezzel a magyar gazdaság csak megközelítette, de még nem érte el azt a szintet, ahol 2022 első negyedévében volt. Ráadásul a visegrádi négyek között már Szlovákia és Lengyelország gazdasága is jobb teljesítményt nyújtott június és augusztus között, mint 2022 januárja és márciusa között, ami a magyar és cseh gazdaságról nem volt elmondható.

PostPin It!

Mi az baj azzal, ahogyan hivatalosan elszámolják a földgáz árát?

Közzétette szerző

(A szerző közgazdász, parlamenti képviselő, a KSH korábbi elnöke. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az utóbbi hetekben sokan, sokféleképpen kifejtették véleményüket a KSH vezetékes gáz árindexével kapcsolatban. Én is közöltem egy hevenyészett számítást, amely arra próbált rámutatni, hogy mennyiben és miért abszurd a hivatalos statisztikai által közreadott óriási (33,5 és 34 százalékos) gázárcsökkenés. Mivel a téma körüli vita nem csitul, és a hivatal nem adott elfogadható magyarázatot a közölt árindexére, ezért ismét nekiveselkedtem a témának.

A KSH által közzétett táblázatból*Stadat 1.2.1.5. Fogyasztóiár-indexek az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása a következő kép tárul elénk:

PostPin It!

Virág Barnabás: „Tévedések és kihagyások”, avagy mi is történt valójában 2022 őszén?

Közzétette szerző

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke személyeskedéstől sem mentes kommentárokban fogalmazott meg kritikát a jegybank 2022. őszi monetáris politikájáról (az írás a 24.hu-n véleménycikként jelent meg 2023. november 14-én). Jelen írásom célja, hogy egy év távlatából ismertessem a tényeket, tisztázzam az esetleges félreértéseket és elmagyarázzam, mit miért tett azokban a feszült tavaly őszi napokban a Magyar Nemzeti Bank. Ahhoz pedig ma már nem fér kétség, hogy a jegybank lépéseit a jelenből visszatekintve összességében egyértelműen igazolja a hazai pénzügyi helyzet stabilizálódása és az infláció jelentős és széles körű csökkenése.

Mi történt valójában 2022 őszén?

A 2022. szeptemberi és októberi események pontos leiratát az MNB 2023. november 15-én megjelent szakmai cikke már tartalmazza, de a legfontosabbakat 5 pontban kiemelem a döntések megfelelő értelmezése érdekében.

PostPin It!

Durván megroppant a magyar építőipar

Közzétette szerző

Októberben az idén másodszor fordult elő, hogy nem csökkent a hazai építőipar termelése. Ez első ránézésre akár bizakodásra is okot adhatna, de ha jobban a folyamatok mögé nézünk, egyértelművé válik, hogy a szektor kilátásai kifejezetten rosszak. A szerződésállomány kétéves mélyponton van, és emberemlékezet óta nem csökkent olyan mértékben, ahogy most.

Mi történt? A statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint, volumenben, ha minimális mértékben is (0,1 százalékkal), de növekedett az építőipar termelése októberben az egy évvel korábbi szinthez képest.

A közelmúltban túl sokszor erre nem volt példa: az idén ez mindössze a második bővülést hozó hónap, de másfél éves időtávon is csak a negyedik. Az év első 10 hónapjában összesen 4,2 százalékkal esett a termelés.

PostPin It!

Itt a dátum: ekkor érkeznek az előrehozott családtámogatások

Közzétette szerző

A családokért felelős államtitkár arról nem nyilatkozott, mikor emelik a 2008 óta változatlan összegű járadékokat.

Korábban érkeznek a januárban esedékes családtámogatási ellátások – közölte Facebook-oldalán csütörtökön a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára. Hornung Ágnes azt írta, hogy a decemberi családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), és a gyermeknevelési támogatás (gyet) az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően idén is még a karácsonyi ünnepek előtt megérkezik az arra jogosultak bankszámlájára, postai kézbesítés esetén lakcímére.

A bankszámlákra december 21-én érkezik a támogatás, a Magyar Posta pedig december 21-től kézbesíti az ellátást azoknak, akik a lakcímükre kérték azt.

PostPin It!

Fájdalmasan érintette a kiskeresetűeket az inflációs sokk

Közzétette szerző

A magyar gazdaság 2023 harmadik negyedévében – egy év zsugorodás után – ismét nőni tudott, ezzel remélhetőleg az ország végleg kijött a recesszióból – írja a Holdblogon Móricz Dániel. Első ránézésre ez az „inflációs recesszió” enyhe volt, a GDP reálértelemben mindössze 2, a lakossági fogyasztás 3 százalékot esett a csúcsáról és a foglalkoztatottság még valamelyest emelkedni is tudott. A jobb módúak közül lehet, hogy sokan nem is igen érezték meg. A szegényebb rétegeket azonban nagyon fájdalmasan érintette szerinte az inflációs sokk, a következők miatt.

Januárban éves szinten több mint 25 százalékkal emelkedtek az árak.

A bérek jóval szerényebb mértékben – jövedelmi kategória függvényében jellemzően 15–20 százalékkal – álltak magasabban, mint egy évvel korábban.

PostPin It!

Mutatjuk, mennyi lesz a vízdíj országosan januártól

Közzétette szerző

Általánosan nettó 576 forint lesz köbméterenként a fogyasztásarányos ivóvíz díja – persze a lakossági rezsicsökkentés keretében nem változnak az árak. 

Megjelent a szerda esti Magyar Közlönyben az a rendelet, amely az országosan egységes, új vízdíjakat tartalmazza 2024. január 1-től, a nem lakossági kör számára. Így kiderült, hogy: 

nettó 576 forint lesz köbméterenként a fogyasztásarányos ivóvíz díja, és

PostPin It!

Mindenki jobban jár, ha a kormány és a jegybank is a saját dolgával foglalkozik

Közzétette szerző

(A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az elmúlt időszakban tovább éleződött a vita a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium vagy sok esetben a kormányhoz közel álló vállalkozói érdekképviseletek között. Legutóbb a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetője bírálta a jegybankot a konzervatív hozzáállása miatt, mondván, az MNB kelleténél szigorúbb monetáris politikája (a túl lassan csökkenő alapkamat) gátja a gazdaság fellendülésének.

A hazai jegybankot érő kritikák mögött alapvetően azért mégis közgazdasági vita húzódik meg. A gazdaságpolitika két ágának ugyanis teljesen mások a céljai és eszköztára is. A közelmúltbeli inflációs sokk és az elhúzódó recessziós időszak után pedig jelentős feszültségek törtek felszínre a gazdaság irányítói között.

PostPin It!

Több évtizedes csapdából törhet ki végre Japán

Közzétette szerző

(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Kevés olyan ország van a világon, ahol örülnének a gazdaságpolitika döntéshozói az ár-bér spirál beindulásának. Japán ilyen, noha ez nem meglepő több évtizedes defláció után. Kijöhet végre az ország a deflációs csapdából?

Az országban több évtizedes defláció után újra szabad szemmel is kivehető mértékű inflációt kezdtek el mérni. A felívelő inflációra a világ valamennyi magára adó jegybankja monetáris szigorítással válaszolt volna, kivéve a japánt, mert ők továbbra is fenntartották a mennyiségi lazítást és a negatív alapkamatot, egyedül a hozamsapkarendszer rugalmasságán változtattak, amivel feljebb engedték a piaci kötvényhozamokat. A jegybank, úgy tűnik, egyelőre kivárásra játszik, még nincs meggyőződve arról, hogy az infláció tartósan a kívánt 2 százalék körüli szintre tud visszaemelkedni.

PostPin It!

Infláció: olyan dolgok ára szállt el rekordszintre, amelyeké eddig még nem

Közzétette szerző

Az idén novemberben a KSH jelentése szerint ismét látványosan csökkent az infláció. A portál gyűjtése szerint közben a  temetés sohasem került annyiba, mint éppen ebben a hónapban. A hivatalos statisztika alapján a hamvasztásért közel 294,5 ezer, a koporsós temetésért 410,3 ezer forintot kellett kiadni. A múzeumi belépőjegy 1640 forintos ára is új rekord. Hasonló a helyzet a 2270 forintos multiplex mozijeggyel. Az autóvezetői tanfolyam 342,78 ezer forintos árára sem volt korábban példa. Ahogy a hajvágás is példátlanul drága lett. Nőknek ez 6430, férfiaknak pedig 3320 forint.

A cipők átlagára is elszállt, ahogy az ingeké és a pulóvereké is. Például a bőr magas szárú gyerekcipő 13,7 ezer, a hosszú ujjú férfiing majdnem 9,5 ezer, a farmer pedig 13,3 ezer forintot tett ki. Az élelmiszerek közül példátlanul sokba került novemberben a gyümölcslekvár – ez a legalább 50 százalékos gyümölcstartalom esetén kilónként 2750 forintot jelent. A nagy csomag háztartási kekszért 1260 forintot, a gomba kilójáért 1710 forintot, a narancsért pedig 1030 forintot kellett fizeti.

Minden itt felsorolt ár rekordnak számít. A lista pedig közel sem teljes.

PostPin It!

Megvásárolhatatlan állampapírokat kínálnak az új Webkincstárban és Mobilkincstárban

Közzétette szerző

Megújulva indult el hétfőn reggel a Webkincstár és a Mobilkincstár, a Magyar Államkincstár új szolgáltatásai. A megújulás egybeesett azzal, hogy a kincstárnál bevezették a gyors és egyszerű értékpapírszámla-nyitást, emiatt egész hétvégén állt a rendszer. A gyors online számlanyitás nagyon kellett már, mivel a korábbi megoldással néha heteken át tartott megnyitni az értékpapírszámlát, az ügyfél pedig eközben információt sem nagyon kapott arról, hogy akadt el a folyamat az ügyfélkapus igénylés után.

A új Webkincstár szebb és átláthatóbb a korábbinál, de vannak furcsaságai. A nyitóoldalon például egy olyan ügyfél számlájával reklámozzák a szolgáltatást, akinek több mint 48 millió forint van a számláján. Ennyi megtakarítással az átlagos magyar ügyfél aligha rendelkezik. A Mobilkincstár is változott, aki használni akarja, annak újra meg kell adnia az ügyfélkódját, és a biometrikus azonosítást is ismét aktiválnia kell.

A kiválasztott értékpapírral nem kereskedhet

PostPin It!

A nyugdíjasok elvárnák, hogy a nyugdíjából mindenki meg tudjon élni

Közzétette szerző

Novemberben volt az Országház épületében az Országos Nyugdíjas Parlament VI. ülése, ahol a megyei nyugdíjas parlamenteken és az Országos Nyugdíjas Parlamenteken (ONYP) elhangzottak alapján határozatban foglalták össze, mit javasolnak a nyugdíjasok többek között azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen.

Az ONYP elnökével, Karácsony Mihállyal beszéltük át azokat a javaslatokat, amelyek valamilyen formában kötődnek a nyugdíj összegéhez. Íme, mit szeretnének elérni a nyugdíjasok, és mivel indokolják kéréseiket.

A közfinanszírozott állami nyugdíjkiadás (a továbbiakban nyugdíj) minden évben érje el az adott év GDP-jének 12–13 százalékát.

PostPin It!

Lehullott a fügefalevél a KSH módszertana elől, tovább gyengült a forint, átlagos a magyar G.E.C.I.

Közzétette szerző

Újra itt a Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

KSH: 9.9% Eurostat: Tuti? KSH: Tuti.

Olyan kedvező inflációs adatokat publikált a KSH októberben, hogy azt alig hittük el.

PostPin It!

KSH: nem igaz, hogy az Eurostat vizsgálódik a magyar inflációszámítás miatt

Közzétette szerző

A KSH közleményben cáfolta pénteken, hogy vizsgálódna náluk az Eurostat az inflációszámítással összefüggésben.

Egyes médiumokban valótlan állítások jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy az Eurostat vizsgálatot indíthatott a Központi Statisztikai Hivatal ellen. Az értesülések tévesek. Az Eurostat nem indított vizsgálatot.

Min mi is hírt adtunk róla, a Reuters írta, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalától tudta meg, az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal az Eurostat a magyar Központi Statisztikai Hivatallal (KSH). A Portfolio szemléje szerint az Eurostat azt írta, „rendszeresen ellenőrzi módszertani irányelvek betartását az uniós tagállamoknál. Hozzátették: a Magyarországgal az energiainfláció számításáról ősszel kezdődtek meg a tárgyalások, és „még nem ismert, mikor zárulnak le”. A magyar statisztikai hivatal energiainflációt érintő számítási módszertana, a Portfolio csütörtök reggeli cikke szerint már a külföldi piaci szereplőknek is szemet szúrt.

PostPin It!

KSH: 7,9 százalék a novemberi infláció, de van, ami 50 százalékkal drágult

Közzétette szerző

2023. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Októberben már hajszállal 10 százalék alatt volt a statisztikai hivatal jelentése szerint az infláció. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter értékelése alapján a 2 százalékos csökkenés újabb győzelem az infláció felett.

Októberhez viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, azonban a járműüzemanyagok 3,6 százalékkal olcsóbbak lettek – írja a KSH legfrissebb közleményében. Az átlagon belül továbbra is vannak azonban durva drágulások.

Változások 12 hónap alatt, 2022. novemberhez viszonyítva

PostPin It!

Novemberi infláció: csoda nem történt, csillapodás igen

Közzétette szerző

7,9 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, a járműüzemanyagok ára októberhez viszonyítva csökkent, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből.

2023 novemberében a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a KSH friss adatai alapján. Októberhez viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, azonban a járműüzemanyagok 3,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

12 hónap alatt, 2022. novemberhez viszonyítva:

PostPin It!

Bevásárlás-teszt: tartósan 24 ezer forint ugyanaz a kosár, ami régen csak 17 volt

Közzétette szerző

24 ezer forintba kerül ugyanaz a kosár, ami néhány éve még csak 17 volt, ugyanakkor rég voltak ennyire stabilak az élelmiszerárak, mint az elmúlt hónapokban. Bevásárolt a G7.

Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett.

Ez az egyik legfőbb megállapítása a G7.hu gazdasági portál cikkének, amelyben azt tesztelték, mennyibe kerül egy átlagos bevásárlás. Az újság négy éve egységes tartalommal és változatlan módszertannal végzi el minden hónap végén a bevásárlást; azt írják, rég nem volt már példa arra, hogy az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco ugyanolyan termékeit nézve

PostPin It!