A bruttó átlagkereset 559 100 forint volt 2023 júliusában, 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, közölte a Forbes.hu-val a Központi Statisztikai Hivatal. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt.
A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Akinek folyószámlahitele van, egyre nagyobb mínuszba kerül a hónap végére. A kártyahiteleknél is növekszik az átlagos összeg, és gyakoribb a késedelem. A csúcsot döntő személyi kölcsönöket is egyre nehezebben törleszti a lakosság.
Fokozódik a hitelezés, az első negyedévvel ellentétben most már több kölcsönt vett fel a lakosság, mint amennyit törlesztett, derült ki a Bank360 elemzéséből.
Aggasztó, hogy főleg azok a hitelek fogytak jól, amelyeket napi megélhetésre vehetett fel az ügyfelek. A forint személyi kölcsönökre kötött szerződések száma rekord szintre, 834 ezerre ugrott 2023 második negyedévében. A teljes személyihitel-állomány 1350 milliárd forint körül van, ennek a 4,13 százaléka volt 90 napon túl késedelmes. Ez az arány alapvetően nem magas, de hatéves csúcsnak felel meg.
Új fizetési kategóriákba sorolják a 84 ezer egészségügyi szakdolgozót, és mivel kevés a határvadász, a polgárőröket is határvédelemre rendelné a kormány.
A Belügyminisztérium szombat este közzétett egy 30 oldalas javaslatcsomagot az oldalán, amely 25 törvényt módosít, vette észre a Hvg.hu.
Béremelés
Baljós kifejezések röpködtek az utóbbi napokban gazdasági döntéshozók szájából a magyar gazdaság közelmúltjával kapcsolatban. Lentner Csaba, a jegybank Pallas Athéné Alapítványának elnökhelyettese arról beszélt, hogy az ország államcsődöt úszott meg tavaly év végén, Matolcsy György MNB-elnök pedig arról, hogy 2022 októberében árfolyamválság közelében voltunk. Ezek olyan állítások, amelyekhez hasonlók utoljára 2010-12 körül hangzottak el, és ahogy akkor, most sem nyerték el a befektetők tetszését.
De hogy jutottunk odáig, hogy újra ilyenekről kelljen beszélni? Ennek egyik lehetséges oka a gazdasági populizmus, amelynek magyarországi vonatkozásairól évek óta visszatérően ír és beszél például Zsiday Viktor befektetési szakember. Cikkünk ezt járja körül, kitérve arra is, miért lesz kritikus jelentőségű a következő másfél év abból a szempontból, hogy „Európán belül” marad-e a magyar gazdaságpolitika, vagy továbbhalad azon az úton, amely Dél-Amerikában államcsődökhöz és gazdasági összeomlásokhoz, Törökországban pedig száz százalékot közelítő inflációhoz vezetett.
Fedezetlen kedvezmények
A termelékenység javulását, növekedését érdemben meghaladó reálbér-növekedés hosszú távon nem fenntartható – figyelmeztetett Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, volt MNB-alelnök a Közgazdász-vándorgyűlésen a portfolio.hu tudósítása szerint, aki a mostani magas inflációt a kérdések kérdésnek nevezte. Szerinte nem érdemes pusztán az elmúlt egy-két évet vizsgálni és felelőst keresni a mostanra kialakult magas inflációs környezetért, hanem hosszabb távra kell visszatekinteni. Ő úgy látja ugyanis, hogy a bérdinamika, valamint az egyes gazdasági ágazatok teljesítménye, termelékenysége, hatékonysága is közre játszik a mostani helyzetben.
Windisch példaként pedig a hazai élelmiszeripar teljesítményét említette, szerinte ugyanis Magyarországon az élelmiszeriparban alacsony a munkaerő termelékenysége, ami hozzájárulhat az élelmiszerinfláció magas szintjéhez.
Az ÁSZ-elnök szerint az inflációs várakozásoknak nagy jelentősége van a gazdaság alakulásában, és óvatosnak kell lenni a nyilatkozatokkal, hogy ne azok tetézzék a helyzetet. „Tehát amikor minden arról szól, és a csapból is az folyik Magyarországon, hogy összeomlás lesz a magas infláció miatt, akkor az beivódik a várakozásokba olyan mértékben és olyan módon, hogy ez önbeteljesítővé tud válni” – jelentette ki a portfolio.hu cikke szerint.
Sokkoló díjakról számolnak be a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek. A tavalyi sem volt alacsony, az idén viszont az indexálás (automatikus éves díjnövelés) után egészen elképesztő összeget kérnek a biztosítók az új biztosítási évre. Az áremelés részben indokolt lehet, hiszen az infláció magas, ráadásul a kockázatok is egyre nagyobbak, 2023-ban a viharok sokkal több kárt okoztak az ingatlanokban, mint tavaly.
Az esetét velünk megosztó egyik ügyfél például egy nagyjából 80 négyzetméteres társasházi lakásra 82 ezer forintos éves díjat kapott, amely ráadásul úgy jött ki, hogy még 20 ezer forintos önrészt is tartalmaz, vagyis kisebb károk esetében a biztosító nem fizet, pedig ezekből keletkezik a legtöbb. Mérgében fel is mondta a biztosítást, és új díjat kalkulált. A számítás során pedig kiderült: ugyanannál a biztosítónál, ha új ügyfél lenne, és nem fizetné nekik már évtizedek óta a díjat, 60 ezer forintért kapná meg ugyanazt a lakásbiztosítást.
A lakásbiztosítást a szerződés évfordulója előtt 30 nappal lehet legkésőbb felmondani, ha ezzel elkésett az ügyfél, a szerződés tovább folytatódik a régi biztosítónál. A felmondást követően új lakásbiztosítást bármikor köthet az ügyfél, évfordulóra és később is. Ellentétben a kgfb-vel, nincs jogi következménye annak sem, ha valaki néhány napig, hónapig vagy örökre lakásbiztosítás nélkül marad. A biztosítás nélküli időszakban keletkezett károkat viszont természetesen nem téríti meg egyik biztosító sem.
Válságos helyzetben a kormányok egyik mentsvára az inflációval együtt emelkedő fogyasztási adóbevétel, ám a meglepő fordulatokkal tűzdelt magyar gazdaságpolitikát ez a jelenség cserben hagyja. A Pénzügyminisztérium az idei hiánycél 97 százalékára rúgó államháztartási deficitet mutatott ki augusztusra, amiben szerepet játszik többek között:
az áfabevétel csökkenése: augusztusban ugyanis az államkasszába 314 milliárd forintnyi áfabevétel folyt be, ami 14,5%-kal alacsonyabb a tavaly augusztusban látott 368 milliárd forintos összegnél,
a kamatkiadások növekedése: idén augusztusig ugyanis közel nettó 1435 milliárd forintnyi kamatfizetést teljesített az állam, 452 milliárd forinttal meghaladva a tavalyi év első nyolc hónapja alatt ezen a soron kifizetett 982 milliárd forintot. Augusztus hónapra nézve 189 milliárdról 202 milliárd forintra nőttek a kamatkiadások.
The post Mit mond el Magyarországról a választási vesztegetéssel lebukott fideszes politikus esete? first appeared on 24.hu.
2025-re már nem sokat kell költenie az államnak a rezsivédelemre, az viszont a kormányt is meglepte, hogy az emberek mennyire visszafogták a vásárlásaikat az infláció miatt – többek közt erről beszélt Nagy Márton a Közgazdász vándorgyűlésen. A hvg.hu tudósítása szerint a gazdaságfejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy az inflációért viszont szerinte nem felelős senki. Mint mondta:
Válságkezelő üzemmódban vagyunk.
Tehát elismerte, hogy rossz a helyzet. De amíg 2023 az infláció letörésének éve, addig szerinte 2024-ben már a növekedés helyreállítása lesz a cél. Ennek a legfontosabb forrása a fogyasztás, amihez az kell, hogy a reálbérek nőjenek.
A gazdaságfejlesztési miniszter odaszúrt korábbi munkahelyének, a jegybanknak, és elmondta: a kormány ismét beavatkozhat az üzemanyagárak emelkedésébe.
„Szeptembertől növekedhetnek a reálbérek: ha az infláció 12-12,5 százalék lesz, a bruttó bérek pedig 16 százalékkal mennek” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen. Kiemelte az elektronika és a járműipar szerepét, ahol szerinte a vállalatok 17-20 százalékos béremelést és inflációs kompenzációt tudnak adni.
Ez a szektor azonban főként exportra termel,
A magas infláció és ennek következményeként megugró kamatok alapvetően új környezetet teremtettek a befektetők számára. A nulla százalékos kamatok évtizedében a gazdaságba pumpált pénz lendületet adott a piacoknak – a korábbi gazdaságösztönző lépések ugyanakkor ma már inkább az aggodalmakat erősítik. Visszaüthet-e, hogy a magas kamatok elvonják a pénzt az egyéb eszközök piacairól? Le lehet törni az inflációt anélkül, hogy az recessziót hozzon a fejlett világban? Ifkovics Ábrahám, a HOLD Alapkezelő elemzője válaszolt a Holdblog olvasóinak kérdéseire.
A magas kamatok folyamatosan növekvő szabad készpénzmennyiséget generálnak: rövid távon mindenki pénzből még több pénzt termel, ami az egyéb eszközök piacairól elvonja a tőkét. Mikor üthet vissza ez a folyamat?
Amikor a gazdaságban lévő likvid pénzeszközökről (jegybanki terminológiával az M1 pénzaggregátumokról – bővebben a HOLD Lexikonban) beszélünk, akkor a lakosságnál lévő készpénzre és a folyószámla betétekre gondolunk elsősorban. Az Egyesült Államokban ez a pénzmennyiség az elmúlt években a többszörösére emelkedett, ám ennek döntő része csak egy módszertani változással volt összefüggésben: a jegybank 2020-ban a látra szóló és egyéb likvid betétekkel kibővítette az M1-összetételét. Azonban ha ezt a hatást kiszűrjük, akkor is látszik ugyanakkor, hogy a megelőző két évtizedhez képest sokat nőtt a piacon lévő pénzmennyiség.
Az élelmiszerek 60 százalékkal drágábbak a tavalyelőtti árakhoz képest, de azt méregetjük, mikor lesz meg végre a 9,9 százalékos infláció.
„A magyar vállalatok növekedésének 23 százaléka a cégek 0,3 százalékánál összpontosul” – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank elemzésére felelős igazgatója. Balatoni a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen a magyar gazdaság középtávú kilátásait elemezte a Kopint-Tárki vezérigazgatójával, Palócz Évával, Kónya Istvánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával és az ING vezető elemzőjével, Virovácz Péterrel.
A multinacionális élelmiszer-kiskereskedők az inflációellenes védőháló fenntartásába, kedvezményekbe, akciókba havi több 10 milliárd forintot fektetnek, de az élelmiszerinfláció sajnos sokkal összetettebb annál, hogy hat cég önállóan – még ha együttesen a hazai GDP 1,25 százalékát adják is –, valóban érdemi hatást tudjon elérni. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ágazati vizsgálata is megállapította, hogy például a trappista sajt jelentős áremelkedésében nem a kiskereskedelmi szereplők nyeresége játszott szerepet, hiszen az a bruttó fogyasztói ár elenyésző részét tette csak ki.
A GVH jelentése azt is bemutatta, hogy a kiskereskedők sokrétű szempontrendszert vesznek figyelembe, amikor meghatározzák az általuk alkalmazott fogyasztói árakat. „A legtöbb kiskereskedelmi üzletlánc számára az egyik legmeghatározóbb szempont a különböző költségek és azok változásának fedezése és lekövetése a fogyasztói árakban. Az egyik ilyen legfőbb költség a termékek beszerzési ára.”
Együttes erővel az infláció ellen
Fordulatos menetet játszott a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank mérkőzésében Varga Mihály és Matolcsy György. Az egri színpadi ütközetben eljutottunk a futballtól az elektromos autókon át az állampapírokig.
„Puskás Ferenc egyszer azt mondta: a gólszerzéshez az volt neki a legfontosabb, hogy kitalálja, hova érkezik a labda. A Magyar Közgazdasági Társaságnak is ez a legfontosabb feladata” – kezdte beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen.
Nem néz ki jól, nem játék
Matolcsy György azzal kezdte felvezető előadását, hogy előrevetítette: az igazságról fog beszélni, mert nincs helye az ámításnak. A beszédének célja az, hogy a magyar politikai elitek a jövőben soha ne ismételjék meg azt az “inflációs kalandot”, amit idehaza elkövettünk és átéltünk.
Matolcsy ezt úgy jellemzi, hogy egy gazdaságpolitikai “tömegbaleset”, “szerencsétlenség” volt. Ugyan ebből már kifelé megyünk, decemberre 7 százalék körül lehet az infláció, de van mögöttünk egy élmény, egy gazdaságpolitikai kudarc – idézi a portál Matolcsyt.
“Nem infláció vagy növekedés, mert az infláció megeszi a növekedést” – mondta a jegybankelnök, hozzátéve: ezt egyre több helyen tudják, de “Magyarországon még nem mindenki.”
Hiába ért el Európa-rekordot a pénzromlás mértéke, az idén nem nő a miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok és miniszterelnöki megbízottak fizetése, miután Orbán Viktor változatlan illetményt állapított meg számukra – derült ki a Miniszterelnöki Kormányiroda a 24.hu adatigénylésére adott válaszából.
A kormányzati vezetők illetményét tavaly június óta a kormányfő saját hatáskörben határozza meg, és erre a nyár elején kerülhet sor: az általa megszabott személyi illetmények július 1-jétől a következő év június 30-ig érvényesek.
„2023. július 1-jei dátummal a miniszterek, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkárok, a kormánybiztosok és a miniszterelnöki megbízottak vonatkozásában illetményváltozás nem történt” – írta lapunknak a kormányiroda. Hogy miért hagyta változatlanul a béreket a magas infláció ellenére a miniszterelnök, arról hiába kérdeztük a kabinetirodát, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Januárban 15 százalékos nyugdíjemelés volt, mert ennyire lőtte be a kormány az idei éves inflációt a költségvetésben. Az infláció azonban ennél jóval nagyobb lehet. Az első nyolc hónap átlaga közelítette a 22 százalékot, a nyugdíjas infláció pedig a 23,5 százalékot, a január augusztus közötti KSH-s tényadatok átlaga alapján – mondta a TrendFm-nek Farkas András nyugdíjszakértő, a nyugdíjguru.hu üzemeltetője. Ez azért érdekes, mert a novemberi korrekciós nyugdíjemelés mértékét az első nyolc havi inflációs adat ismeretében határozza meg a kormány, megbecsülve az éves inflációt, és a különbözet lehet a novemberi nyugdíjemelés.
A kormány eddigi közlései alapján szeptemberben 12, októberben 10, novemberben 8, decemberben 7 százalék körüli általános inflációra számít, így az éves infláció 17,7 százalék lehet Az eddigi hónapokban a nyugdíjas infláció az átlagosnál legalább 1,3 százalékkal magasabb volt, így az éves nyugdíjas inflációt 19 százalékra, vagy annál kicsit magasabbra lehet becsülni – tette hozzá a szakértő. Utóbbi azért érdekes, mert ha a nyugdíjas infláció magasabb, mint az általános, akkor a nyugdíjas inflációt kell figyelembe venni a novemberi nyugdíjkorrekciónál. Ez alapján 3,6 százalékos is lehet a novemberi nyugdíjkorrekció, de minimum 2,4 százalékos kellene, hogy legyen, januárig visszamenőleg. A novemberi és a decemberi nyugdíj már emelt összegben érkezne. Az első tíz hónapra, illetve a 13. havi nyugdíjra pedig az átlagnyugdíjra vetítve (ami 208 500 forint) mintegy 55-83 ezer forint lehet az utólagos kompenzáció.
A nyugdíjszakértő szerint egy százaléknyi emelés az öregségi nyugdíjaknál mintegy 55 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek – ebből kiindulva becslése alapjána 2,4 százalékos emelés nagyjából 140 milliárd forintba kerülhet, a 3,6 százalékos pedig megközelítőleg 200 milliárd forintba.Ez jelentős megterhelés lehet az amúgy is kifeszített idei költségvetésnek. Plusz a jövő évi költségvetésben is számolni kell a mostani nyugdíjemeléssel, hiszen a 2024 januárra tervezett 6 százalékos emelés a 2023 novemberében pótlólag megemelt nyugdíjakra fog rátevődni.
Augusztusban 14,2 százalékos volt az infláció Magyarországon az egy évvel korábbi helyzethez képest az Eurostat adatai szerint,
így még mindig tart az a nagyjából egy éve tartó trend, hogy hazánkban a legnagyobb a pénzromlás az Európai Unión belül. Az uniós átlag jelenleg 5,9 százalék.
Az EU-s statisztikai hivatal mérései szerint rajtunk kívül már csak egy másik olyan ország van, ahol nem sikerült elérni az egy számjegyű inflációt, mégpedig Csehország, de az is 4 százalékponttal jobb eredményt ért el a nyár utolsó hónapjában, mint mi.
Az infláció megfékezésére az üzemanyag árára bevezetett árplafon után a francia kormány decembertől engedélyezni tervezi a veszteséges áron történő értékesítést, írja az MTI.
December 1-től lesz hatályos az intézkedés, miután a törvénytervezetet a termelők és a forgalmazók közötti kereskedelmi tárgyalásokról október elején vitatja meg a nemzetgyűlés
– mondta hétfőn Bruno Le Maire gazdasági miniszter a France2 közszolgálati televízióban. Hozzátette, hogy az intézkedés hat hónapig lesz érvényben.
Most nem az áremelést, hanem a zsugorinflációt vizsgálnák.
Újabb területen ígér fellépést a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a boltokban: az áremelés után a termékek méretének csökkentését ellenőrizné, írja az MTI.
A közlemény szerint a „multik profitéhsége” és az árspekuláció nem múlt el, az áremelés mellett a minőség rejtett csökkentésével vagy a termékméret csökkentésével „trükköznek”.