Best WordPress Hosting
 

Dráma a kiskereskedelemben: rengeteg üzlet zárt már be, főleg Budapesten

Egy év alatt majdnem 4600 kiskereskedelmi üzlet húzta le a rolót Magyarországon – írta a Pénzcentrum a KSH adataira hivatkozva. Legnagyobb arányban a használtcikk boltokat érintette a bezárás, de például az élelmiszerboltok több mint 3 százaléka is eltűnt, és ruhaboltból is majdnem 6 százalékkal kevesebb volt tavaly év végén az országban, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi üzletek száma 2015 óta drasztikusan esik – akkor még több mint 133 ezer üzlet működött, 2022-re már csak 107 ezer maradt. 2019 vége óta az összes egység 10 százaléka tette ki végleg a zárva táblát.

2022. december 31-én 107 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, az előző év azonos időszakához képest majdnem 4600-zal kevesebb. Ez összesen négy százalékos visszaesést jelent egyetlen év alatt.

Az élelmiszerboltok 3,14 százaléka zárt be egy év alatt, 2022 legvégén 17 889 működött belőlük. 2015-ben még majdnem 23 ezer tartott nyitva.

Kihagyták az Árfigyelőből a magyar láncokat, most kiderült, mennyire drága a Prima

A hivatal – a kormány szándékának megfelelően – azt várja a közvetlen összehasonlíthatóságtól, hogy növeli a boltok közötti árversenyt, vagyis végső soron alacsonyabb árakhoz vezet, ami segíthet a magas élelmiszer-infláció letörésében.

A kormányzat azonban sokadszorra él azzal a megoldással, hogy csak egy bizonyos árbevétel felett teszi kötelezővé a szabályokat. Ennek következtében az Árfigyelőben csak a hat külföldi tulajdonban lévő multi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco) árai jelennek meg, csak ezek vannak kitéve a közvetlenül átlátható árversenynek (az Auchan némileg kivétel, mert a francia gyökerű multi magyar leányaának 47 százaléka magyar tulajdonban van).

A kisebb-nagyobb magyar láncok (Coop, Real és CBA) nincsenek benne az Árfigyelőben, ezek ugyanis franchise rendszerben működnek, azaz sok kisebb cégből állnak össze, egységes arculat és nagy részben egységes beszerzés mellett. A sok kisebb cég azonban egyenként nem éri el azt a küszöböt, ami alapján vonatkoznának rá ezek a szabályok.

A bioélelmiszerek drágultak jobban, vagy a vegyszerrel kezeltek?

A bioélelmiszerek termesztésekor nem használnak műtrágyát, márpedig az elmúlt időszak nagy áremelkedésének egyik oka a műtrágya árának elszállása volt (mert annak előállítása rendkívül energiaigényes folyamat és az ukrán háború is akadályozta az ellátást). Emellett a termesztésnél sok szintetikus növényvédő szert sem alkalmazhatnak.

A jól működő kiskereskedelmi piacokon ráadásul a bioélelmiszereket döntő részben kisebb regionális beszállítók viszik a boltok raktáraiba, vagyis jóval kisebb lehet a szállítási költség is. A bioélelmiszer beszállítók gyakran a szokásosnál hosszabb távra szerződnek, és a szerződés alatt az átvételi árak garantáltak, ami szintén nagyobb stabilitást feltételez.

Ezek alapján joggal feltételezhetnénk, hogy a bioélelmiszerek ára kisebb mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, mint a vegyszerrel kezelteké, de mit mutatnak a számok?

Tarol az árfigyelő rendszer, új funkciókat fejleszt a hatóság

“Az első hét tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar vásárlók használják az árfigyelőt. Az első héten közel négyszázezer egyedi felhasználó ment fel az árfigyelő.gvh.hu oldalra, az összes letöltések, keresések, különböző interakciók száma elérte a 25 milliót” – mondta az InfoRádióban Horváth Bálint.

A GVH kommunikációs vezetője kifejtette: hat nagy kereskedelmi lánc szolgáltat adatokat a rendszerbe, és naponta frissítik az egyes termékek árait, és láthatóan intenzíven reagálnak egymásra. Már az első napokban több termékcsoportban – például a tojás, a kenyér vagy a sertéshús esetében – különböző akciókat hajtottak végre, az egyik kiskereskedelmi lánc pedig

kifejezetten az árfigyelő megjelenésével összehangolva csökkentette mintegy száz terméke árát.

Nagyon durván esik vissza az élelmiszerek drágulása

Tavaly június végén a 42 termékből összeállított bevásárló kosarunk 21 759 forintba került négy bolt, az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco átlagában. Idén június utolsó napján ugyanezért átlagosan 25 325 forintot kellett fizetnünk, ami azt jelenti, hogy a saját, nem hivatalos, szubjektív mérésünk szerint az éves összehasonlítású élelmiszer-infláció 16,4 százalékra esett vissza. A csúcsot tavaly október végén 55 százalékon mértük, ehhez képest alacsony ez az adat, de még egy hónap alatt is nagy, bő 10 százalékos volt az esés.

A bevásárló listánkat, amely három és féle változatlan, erre a csillagra kattintva lehet megnézni*Burgonya (piros) 3 kg

Cukor, 0,5 kg

Más boltban is lehet pénzt felvenni a Pennyn kívül? Körkép

Egyelőre csak a Penny kasszáinál lehet készpénzt felvenni a vásárlással egybekötve, és ők sem most, július elsejével vezették be, hanem már évek óta elérhető ez a szolgáltatás. Az Aldi, a Lidl és a Tesco vizsgálja a lehetőséget, viszont az Auchan és a Spar mereven elzárkózik mindettől.

Erről a Pénzcentrum írt csütörtöki cikkében. A vidéki kisboltosok pedig azt mondják a cash-backkal kapcsolatban: a bűnözőktől félnek, nem akarnak sok készpénzt tartani a kasszákban.

Indul a cash-back: havi 40 ezret vehetünk fel ingyen a boltok kasszáiból

Már megint brutálisan bezuhant a bolti forgalom – íme a májusi adatok

Nagyon nem akar fogyasztani a magyar, a covid kitörésének időszakához hasonló adatok születtek májusban.

Újabb hónapban zuhant óriásit a magyar bolti forgalom, írja a hvg.hu. A kiskereskedelmi forgalom májusban 12,3 százalékkal esett vissza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Ez csak minimálisan jobb, mint a márciusi 13,1 és az áprilisi 12,6 százalékos bezuhanás. Azóta, hogy a KSH mérőszámokkal rendelkezik, csak 2020 áprilisában voltak hasonlóan rossz adatok, amikor a járvány első hulláma alatt befékezett a gazdaság; ekkor 12,4 százalékos mínuszt mért a KSH.

A forgalom áprilishoz képest is csökkent, 0,8 százalékkal.

Jócskán visszaesett a boltok forgalma

Májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene, jelentős bázishatás mellett, a nyers adat szerint 12,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 12,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest, közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző havitól 0,8 százalékkal elmaradt a kiskereskedelmi forgalom volumene a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint.

Tavaly májushoz viszonyítva az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 7,3 százalékkal kisebb lett.

Bajban a költségvetés, még a Pénzügyminisztériumnál is meglepődtek

Történelmi rekordot jelentett, amikor a 2022-es büdzsében az áfabevételek előirányzatát 5487 milliárd forintra húzta fel a Pénzügyminisztérium (PM), a valóság azonban ezt is messze túlszárnyalta: a költségvetés legfontosabb bevételi pillérét jelentő általános forgalmi adóból a tavalyi év végére 6860 milliárd forint ömlött be az államkasszába. A nem várt eredményt elősegítette, hogy a PM jócskán alultervezte az inflációt: a megcélzott 5 százalék helyett éves átlagban 14,5 százalék lett a pénzromlás tényleges mértéke.

Elégedetten dörzsölhették a kezüket a kormányban, hiszen a választás előtti osztogatásra elköltött ezermilliárdos összeg sem lett kidobott pénz. Az állami pénzcsapok megnyílása – például az szja-visszatérítés és 13. havi nyugdíj formájában – fokozta a lakosság költekezési kedvét, ami kéz a kézben járt a tavalyi évre jellemző inflációs pszichózissal. A koronavírus-járványt követő nyersanyagár-robbanás miatt eleve magasak voltak az inflációs várakozások, amelyeket aztán igazolt az energiaválság nyomán érkező áremelkedési hullám.

A folyamatok egymást erősítették: a kiáramló jövedelmek a termelők és a kereskedők számára lehetővé tették, hogy egyre magasabb árakat érvényesítsenek, ráadásul a kormányzati intézkedések – így a kiskereskedelmi különadó és az élelmiszerár-stop – arra szorították az üzletláncokat, hogy újabb áremeléseken törjék a fejüket.

Bevásárlói rohamra figyelmeztetnek az árstop kivezetése után

Augusztus 1. után az eddig árstopos termékeket is be kell vonni a kötelezően akciózott áruk körébe. Ez annyit jelent, hogy a kiskereskedőknek 15 százalékkal a beszerzési ár alatt kell kínálniuk az árucikkeket. Ez elég széles játékteret ad nekik, hiszen beszállítótól függően több áron is megvehetik ugyanazt a terméket. Annyi biztos, hogy jócskán megugranak majd az árak – még ha nem is annyira, mintha nem lenne az akció. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a kereskedők olcsóbban adják majd a korábban megemelt árú termékeket.

Valószínűleg napok kérdése és kitör az újabb felvásárlási láz.

– értékelnek a lap riportjában.

Mennyibe kerül majd a csirkemell, a tej és a többi termék árstop nélkül?

A kormány ma tárgyal arról, hogy meghosszabbítja-e az árstopot, amely jelenleg kilenc élelmiszert érint, és a döntést még a napokban közölniük kell. Az utóbbi hetek-hónapok lépéseinek fényében nem lenne váratlan, ha júliustól az árstopok megszűnnének. Helyettesítő intézkedésnek jól kommunikálható a nagy boltok kötelező akciózásra utasítása, a júliustól elinduló központi árfigyelő rendszer, és nem utolsó sorban a hétfőn bejelentett SZÉP-kártya változtatás is, amely engedi a kártyákra kapott pénzek bolti elköltését. A kormány azzal is érvelhet, hogy az infláció az utóbbi hónapokban enyhült.

Ahogy arról korábban már sok szó esett, a boltok régóta veszteséggel forgalmazzák az árstopos termékeket, azaz drágábban veszik nagykereskedelmi szinten, mint amennyiért eladhatják. Ha a kereskedők szinten akarták tartani a nyereségüket, akkor más áruknál kellett jobban árat emelniük ahhoz képest, mintha nem lett volna árstop. Fordítva azonban ez aligha lesz reális a szabad árakra való visszaállás nem fog más termékeknél árcsökkenést hozni, ahhoz a vásárlók már hozzászoktak, a kereskedők pedig a fogyasztás visszaesésének pénzügyi következményeivel küzdenek.

Ha nem fokozatosan vezetik ki az árstopot, akkor a kilenc terméknél (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, UHT-2,8% zsírtartalmú tehéntej, tyúktojás és étkezési burgonya) alapos áremelkedés jöhet.

Nagy változás jön a boltokban, egy év múlva már nem kell papírcetlivel bajlódni a kasszáknál

Csaknem két évvel ezelőtt írtunk részletesen arról, hogy a pénztárgépet használó kereskedőknek kötelező kinyomtatva átadni a vásárlás után járó nyugtát, ám mivel ezeknek a cetliknek a döntő része azonnal a kukába kerül, ez egy olyan jogszabályi kötelezettség, amely tonnaszámra termeli a hulladékot. Az adóhatóság két éve lapunk kérdésére azzal érvelt a papírozás mellett, hogy ez a vásárlók érdekeit védi, mert semmilyen előfeltétel (regisztráció, okostelefon) nem kell ahhoz, hogy a vevő azonnal és egyértelműen értelmezhető formában megkapja a nyugtát.

Most azonban kiderült, hogy a NAV gőzerővel dolgozik azon, hogy bevezessen egy olyan (kötelező) megoldást, amely megtartja a papíros nyugta fent említett előnyeit, de digitális. A tervek nem csak azért érdekesek, mert csökkentik a hulladékot, hanem azért is, mert a jelek szerint számos új piaci lehetőséget is megnyitnak.

A projektet Mizsányi Attila, a NAV Kockázatelemzési és Adattudományi Főosztályának vezetője mutatta be azon a szakmai konferencián, amelyet az intelligens kiskereskedelmi megoldásokat szállító Laurel Kft. szervezett.

Úgy tűnik, lassan tényleg eljön az ideje az árstopok kivezetésének

A címben idézett mondatot Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára mondta az intelligens kiskereskedelmi rendszereket fejlesztő Laurel Kft. által szervezett szakmai konferencián.

Felülnézet: egyes élelmiszerek árát 2022. februárjától a 2020 októberi szinten rögzítették . Az árstopokat kezdetben rövid ideig tartó átmeneti intézkedésnek tervezték, amellyel csökkenthető a nagyon magas élelmiszer-infláció, a korlátozást azonban rendre meg kellett hosszabbítani, sőt ki is bővítették az érintett termékek körét. Jelenleg június 30-a az árstop lejárati határideje, vagyis hamarosan dönteni kell arról, hogy július 1-től lesz-e újabb hosszabbítás.

Három fő okot jelölt meg az államtitkár az előadásában, amelyek az élelmiszer árstop közelgő végét valószínűsítik:

Megágyazott a kormány az inflációnak az új adócsomaggal

Az uniós források befagyasztása miatt kényszerpályára került az Orbán-kormány, ezért rástartolt a háztartások pénzére. Elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó terheken, illetve a lakossági befizetéseken keresztül igyekszik megfogni a pluszforintokat, annak érdekében, hogy csökkentse a példátlan mértékű államháztartási hiányt. Alapvető változás nem történt, hiszen a 2010 óta regnáló Orbán-kormányok jellemzően eddig is a fogyasztási típusú adókat részesítették előnyben a jövedelmi típusú adóztatással szemben. A 2024-es büdzsé tervezetéből ugyanakkor egy kifejezetten bevételnövekedés-központú költségvetés képe rajzolódik ki, melynek legutóbb támasztékot is adott a Pénzügyminisztérium (PM) a jövő évi adócsomag benyújtásával.

A törvényhozási gyakorlatban az jellemző, hogy tavasszal és ősszel készül adócsomag a következő évre. Az utóbbi időben mindig az őszi csomag volt a nagyobb, most azonban a nyár elejére húzódó tavaszi is tartalmaz fajsúlyos, széles tömegeket és komoly összegeket érintő változásokat.

„Érdemes felkészülni arra, hogy ez még nem minden, várhatóak egyéb változások is” – figyelmeztetett Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere. Az adószakember szerint az október végén, november elején érkező adócsomagban jelenik majd meg például a globális minimumadószabályok bevezetése, a kormányzat egy 15 százalékos kiegészítő vet ki egyes nagyvállalatokra. Ez magyarázza, hogy a 2024-es költségvetésben az előző évihez képest közel 15 százalékkal nagyobb, 1153 milliárdos társasági adóbevételt irányoztak elő. A mostani adócsomagban még nincs nyoma a részleteknek, a Niveusnál úgy tudják, a PM-ben jelenleg épp a részletszabályokon dolgoznak, melyek közül sok még tisztázatlan.

Az inflációval együtt az online használtruha-piac is virágzik, ahol mindenki jól jár. Túl szép, hogy igaz legyen?

Mire fel a nagy hype a Vinted alkalmazás körül? Mennyire biztonságos? Kell adót fizetni az eladások után? A Vinted terjedésével párhuzamosan egyre több kérdés merül fel az alkalmazással kapcsolatban. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a Magyarországon is egyre népszerűbb Vintedről.

Agresszív marketingkampánnyal indult el Magyarországon 2022 szeptemberében a Vinted nevű platform. Környezetbarát, egyedi és mindezek mellett olcsó – infláció terhes időkben nem is kell több egy online piactérnek, hogy meggyőzze az átlagfelhasználót: erre van szüksége. Tévés reklámszpotok tömege és erős influenszermarketing kísérte a tavaly őszi megjelenést, aminek meg is lett az eredménye – de erről majd később.

Ha esetleg az elmúlt hónapokat minden multimédiás eszköztől távol töltötted volna (mivel másképp lehetetlen, hogy még nem hallottál az alkalmazásról), íme egy rövid összefoglaló, mire is jó igazából a Vinted.

Ha úgy vásárolsz, mint mi, akkor február óta 1800 forintot foghattál egy nagy bevásárláson

Folyamatosan szorul vissza az élelmiszer-infláció Magyarországon. A saját, nem hivatalos, de több mint három éve változatlan összetételű, és változatlan módszertannal*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.

Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.

Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.

Megrázó adatok érkeztek a magyar boltokból és a benzinkutakról

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9 százalékkal elmaradt az előző havitól – idézi a hírt az MTI.

Áprilisban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 8,6 százalékkal kisebb lett az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 10 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,1 százalékkal mérséklődött.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 10,7 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,4 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben 0,3, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 9,6, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 12, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 20-20 százalékkal kisebb lett.

Mostantól minden Sparban harmadáron vásárolhatunk egy magyar cégnek köszönhetően

Országszerte minden Sparban 66 százalékkal olcsóbb élelmiszercsomagokat vásárolhatunk a Munch ételmentő applikációval.

Féléves tesztelést követően mostantól valamennyi Spar és Interspar áruházban bekapcsolódhatnak a vevők a tudatos élelmiszermentés folyamatába. A Munch nevű magyar startup applikációjával 66 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá jó minőségű élelmiszerekhez, számolt be a cég a Forbes.hu-nak küldött közleményben.  

Ez lehet a csomagban

Elindult a kötelező akciózás, megnéztük, melyik boltban mi lett olcsóbb

Életbe lépett a kormánynak az az intézkedése, amely a nagy piaci szereplőknek kötelezővé teszi, hogy húsz termékcsoportban legalább egy-egy terméket legalább egy hétig több mint 10 százalékkal leárazzanak. Mivel a húsz termékcsoport lefedi az élelmiszerek széles skáláját, ma már könnyen lehet azt kommunikálni, hogy ha valaki elmegy vásárolni, akkor a kormányzati intézkedéseknek hála akár csupa akciós termékkel is meg tudja tölteni a kosarát. A valóság persze ennél finoman szólva is sokkal árnyaltabb, és ez nyilvánvalóvá is vált, amikor megnéztük, hogy melyik termékeket árazták le a boltok.

A konkrét listák közlése előtt azonban még egy gondolati kitérőt kell tennünk. A nagy láncok ugyanis a kormányzati intézkedéstől függetlenül minden héten több száz akciót hirdetnek meg. Különösen igaz ez, amióta ilyen magas az infláció Magyarországon, hiszen a vásárlók kifejezetten vadásszák az árengedményeket, vagy eleve az akciós árukból kiindulva tervezik meg a bevásárlásukat. Ma már mindenkinek és mindig akcióznia kell, ha meg akarja tartani a vásárlóit.

A kereskedelmi törvény – szintén a mostani intézkedéstől függetlenül – tiltja a trükközést, vagyis például azt, hogy egy üzlet rövid időre magasra emelje az árat, hogy aztán onnan jó nagy leárazást mímeljen, de valójában mégis áremelést hajtson végre. Ezért a most meghirdetett akciókra is igaz, hogy ebben az értelemben valóságos árengedmények.

Magyarország: gazdasági okok miatt zárva

Az elmúlt hetek-hónapok statisztikai adatai szinte kivétel nélkül arra utalnak, hogy a magyar gazdaság egy olyan negatív spirálba sodródik, amelynek fő közvetlen oka a kereslet bezuhanása.

Számokban:

Január és március között a kiskereskedelmi forgalom volumene éves szinten 9,5 százalékkal csökkent – a lakosság jelentősen visszafogta a bolti költéseit.