Best WordPress Hosting
 

Fejre állt a költségvetés, a nyugdíjkasszát sejtik a rekordhiány mögött

A Varga Mihály vezette tárca közlése szerint február végéig az államháztartás központi alrendszere 1 704 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1 759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak – írja a portál.

Mint arra a portfolio.hu figyelmeztetett: soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában, de ami még ijesztőbb, hogy két hónap alatt az eredeti pénzforgalmi éves hiányterv kétharmada teljesült. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a kormány már feladta az idei évre kitűzött, eredeti 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélját és már 4,5 százalékos deficitről beszélnek a kormány tagjai.

A Pénzügyminisztérium a robosztus hiánnyal kapcsolatban hangsúlyozta, a kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretéhez híven az idei évben is kifizette a 13. havi nyugdíjat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szintén ezt nevezte meg az egyik kiemelt hiánynövelő tételként.

Új szabályok Brüsszelben: keresztülvághatják az Orbán-kormány beruházási terveit

Több mint egy évtizede példátlan esemény elé nézhet a magyar kormány az idén tavasszal, ugyanis az Európai Bizottság (EB) szinte borítékolhatóan túlzottdeficit-eljárást indít az ország ellen a magas államháztartási hiány miatt.

Az EB és az Európai Tanács február 9-én megállapodott az uniós költségvetési szabályok reformjáról, ennek nyomán újraélesítették a Stabilitási és Növekedési Paktumot, ami magában foglalja az 1990-es években létrehozott maastrichti keretrendszert. Bár a paktum jelentős módosításokon esett át, a tagállamok körében 2024-től újra érvényes az az uniós alapszerződésbe foglalt ökölszabály, hogy a GDP-arányos államadósságot 60 százalék alatti szinten, az államháztartás hiányát pedig a GDP 3 százaléka alatt szükséges korlátozni.

Az EU tagállamainak pénzügyminiszterei még 2020 márciusában döntöttek úgy, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése miatt nem kell alkalmazni a szigorú uniós költségvetési szabályokat. A keretrendszer felfüggesztését az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt meghosszabbították, az idén azonban már nem marad fent tovább ez az ideiglenes intézkedés. Azaz mostantól az az ország, amelyik meghaladja referenciaértékeket, túlzottdeficit-eljárás elé nézhet. Ez több mint tíz EU-tagállamot érint majd, várhatóan a tavasz végétől. Közöttük lesz hazánk is, mivel 2023-ban jelentősen felülmúlta az előírt mértéket:

A világ pénzét veszítjük el, ha Orbánnak most nem sikerül időt nyernie Brüsszelben

A lengyelek előtt megnyílt az uniós pénzcsap, de Magyarország egyelőre nem kap érdemi részt az RRF-nek nevezett óriási alapból. Pedig 2026 végéig közel annyi járna belőle, mint a tavalyi költségvetési hiány. A magyar kormány most igyekszik meggyőzni a többi országot, hogy hosszabbítsák meg a programot, és legalább később legyen esély megszerezni a beragadt eurómilliárdokat.

A bizottság elfogadta az EU 2024-es költségvetési módosítását

Az Európai Bizottság elfogadta a 2024-es uniós költségvetés módosítását, mely tükrözi az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról létrejött megállapodás szerinti változtatásokat – tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.

Az uniós bizottság közleménye szerint a módosított költségvetés lehetővé teszi az unió számára, hogy ebben az évben is folytassa az EU közös prioritásainak megvalósítását.

A módosított költségvetés mindenekelőtt megerősíti az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást, a kritikus technológiákba és a védelmi iparba történő beruházások fellendítését célozza, valamint további forrásokat biztosít a nyugat-balkáni partnerek támogatására. Az idei uniós költségvetés emellett alkalmasabb lesz a természeti katasztrófák sújtotta tagállamok és a humanitárius válsággal küzdő országok megsegítésére – írták.

Költségvetés: nagy baj lenne, ha nem utal Brüsszel

Januárban általában jelentős, 100-200 milliárd forintos többlettel nyit a költségvetés, és általában ez az év utolsó hónapja, amikor nincs hiány. Így indult az idei év is. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint 54,4 milliárd forinttal haladták meg a bevételek a kiadásokat. Januárban folyik be büdzsébe decemberi, karácsonyi forgalom áfatöbblete, és a decemberben kifizetett jutalmak és a rendes bérek után dukáló szja is. A januárnak ezek miatt erős többlettel kellene zárnia. (Nem mindig van ez így. Tavaly brutális, 143 milliárdos hiánnyal kezdte az évet a kormány, el is úszott a 2023-as költségvetés.)

A közleményből nem derül ki, hogy miként alakultak az adóbevételek, viszont azt megemlíti a szaktárca, hogy az első hónapban 226 milliárd forint uniós támogatás utalt az Európai Bizottság, ami 191 milliárddal magasabb tavaly januári összegnél – olvasható a lapban.

Ha ez a pénz nem érkezett volna, jelentős hiánnyal kezdte volna az évet a kormány.

Pénzinjekció klinikáknak, egyházi kórházaknak, lélegeztetőgépek Egyiptomnak

Megjelent a Magyar Közlönyben az egyetemi klinikák és egyházi kórházak egyes ingatlanüzemeltetési feladatai ellátásához szükséges további intézkedésekről szóló határozat. A kormány az orvosképzést folytató egyetemi klinikák és egyházi kórházak idei ingatlanüzemeltetési költségeihez – az Egészségbiztosítási Alapból járó finanszírozás mellett – beépülő jelleggel további 16,5 milliárd forrást biztosít.

Varga Mihály pénzügyminiszternek a kultúráért és innovációért felelős Csák János miniszter bevonásával kell gondoskodnia arról, hogy az orvosképzést folytató egyetemi klinikák vagyonkezelő alapítványai kapjanak felsőoktatási feladataikra 13,3 milliárd forintot. A pénzügyi tárca vezetőjének és Pintér Sándor belügyminiszternek a feladata, hogy az egyházi kórházak ingatlanüzemeltetési költségeikre 3,2 milliárd forintot kapjana. Orbán Viktor kormányfő erre a pénzügyminiszternek azonnali határidőt szabott.

A kormány egy másik határozatában arról döntött, hogy az Egyiptomi Arab Köztársaságnak Magyarország a szolidaritás jegyében ingyen átad 200

13. havi nyugdíj: Varga Mihály eddig nem hallott számokat mondott be

A pénzügyminiszter elmondta: a költségvetés a jelenlegi nehéz és veszélyes időkben is biztosítja az ehhez szükséges több mint 1000 milliárd forintot. A kormány teljesíti 2010-ben tett ígéretét, megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét – idézi az MTI.

A tavalyi 18,5 százalékos emelést már januárban egy újabb, 6 százalékos emelés követte. 2010 óta a nyugdíjak összege több mint kétszeresére nőtt, vásárlóereje 20 százalékkal emelkedett.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasok a jövőben is számíthatnak a nemzeti kormányra.

Kivett a tartalékból 51 milliárd forintot a kormány, majd szétosztotta

A kormány kedd este közzétett határozata szerint a központi tartalékból kivettek 51 milliárd forintot – írta meg a hvg.hu.

A portál megnevezi az ebből kiosztott legnagyobb tételeket is:

gazdaságfejlesztési feladatokra, ezen belül a gazdasági ellenálló képesség fejlesztése és ipari alkalmazott technológiák bevezetésére 27 milliárd,

Megegyeztek Ukrajna támogatásáról az EU-csúcson. Mind a 27 tagállam

Mind a 27 EU-tagország állam- és kormányfője beleegyezett az Ukrajnát támogató 50 milliárd eurós támogatási csomagba az EU költségvetésén belül. Orbán Viktor sem vétózott, megszavazta.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az X-en jelentette be az egyhangú döntést.

Mi történt? A csúcsról tudósító újságíróknak a német kormány egyik képviselője úgy fogalmazott, nagyon gyorsan világossá vált az előbb kis körben ülésező vezetők között, hogy Orbán nagyon egyedül volt a pozíciójában. Ezért sem lepődtek meg, mikor a kiskörű egyeztetésről egyszer csak kisétált Orbán, ami egyértelmű jele volt annak, hogy nem blokkolja a megállapodást tovább – írja a hvg.hu. A diplomata az is hozzátette, 20-25 perc tárgyalás után világossá vált, hogy meglesz a 27 igen, így, amikor huszonhetes körben összeültek az állam- és kormányfők, néhány perc alatt megszületett a kompromisszum.

Kiderült: az elszegényedő magyarok miatt került bajba a költségvetés

2023-ban a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. A vártnál rosszabb hiányadatot elsősorban a fogyasztás visszaesése miatt elmaradó áfabevételek magyarázzák. Az adónemből összesen 6981,9 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 1000 milliárddal maradt el a 7985 milliárdos célszámnál.  Vagyis az elmaradó fogyasztás miatt az eredetileg tervezettnél 1000 milliárd forinttal kevesebb áfabefizetése keletkezett az államkasszának.

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője a portálnak arra mutatott rá, hogy a reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta tavaly: a hazai kiskereskedelmi forgalom volumene 2023. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest 8,7 százalékkal kisebb lett.

S ezt a helyzetet csak tovább súlyosbította, hogy a lakossági reáljövedelem 1,2-1,3 százalékos csökkenése mellett a háztartások fogyasztási kiadásai 2,9–3,0 százalék között mérséklődhettek 2023-ban.

Időzített bombát hatástalanított a kormány

Megjelent a Magyar Közlönyben egy Orbán Viktor kormányfő által jegyzett rendelet, amely módosítja a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 2022-est. A különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) rendelet

a) 2. § (2) bekezdésében a »2024.« szövegrész helyébe a »2025.« szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében a »2024.« szövegrészek helyébe a »2025.« szöveg, a »29-ig« szövegrész helyébe a » 28-ig« szöveg lép.

Választási osztogatásra készül a kormány az ellenzék szerint

Gyorsított a drágulás, fékezett a forgalom. 2023-ban majdnem 16 százalékkal kevesebbet tankoltak Magyarországon, mint 2022-ben. Visszafogták költéseiket az autósok, miután lényegesen nagyobb lett az infláció, mint amennyivel a kormány tervezett. Például emiatt csökkentek az adóbevételek.

A kutak és a boltok kieső forgalma tavaly százmilliárdokkal rövidítette meg az államkasszát. Részben ennek hatására nagyjából 6 százalékra hízott a költségvetés GDP arányos hiánya. Pedig eredetileg 3 és fél százalékkal tervezett a kormány – olvasható az rtl.hu-n.

2024-re 2,9 százalékos deficitet fogadott el az Országgyűlés tavaly nyáron. Most csütörtökön Varga Mihály pénzügyminiszter viszont arról beszélt az Inforádióban, hogy ő idén is elengedné a hiánycélt. Azt mondta, különben gyengébben teljesíthet a gazdaság.

Négyszer tudná kifizetni az idei szolidaritási hozzájárulást a fővárost a pénzből, amit az EU-tól kap

Több évnyi lobbizás után közvetlenül érkeznek majd uniós források Budapestre, Pécsre és Miskolcra. A főváros ezeket a pénzeket főleg a tömegközlekedés fejlesztésére, zöldítésre és szociális programokra költené.

Mi történt? Az elkövetkező években összesen nagyjából 300 milliárd forint értékben érkeznek európai uniós források közvetlenül Budapestre – erről beszélt Karácsony Gergely az RTL Híradónak.

A 300 milliárd több mint fele közösségi közlekedési fejlesztésekre jön, például a troli- és villamoshálózat bővítésére, 50 milliárd jön majd a közterek klímatudatos átalakítására, és 30 milliárd érkezik a szociális kohéziót erősítő beruházásokhoz – mondta a főpolgármester.

Nagy bukást úsztak meg Varga Mihályék, mentőöv jött az EU-tól

Az államháztartás hiánya tavaly 4593,4 milliárd forint volt – közölte kedden a Pénzügyminisztérium a részletes számokat, ez jelentősen meghaladja a kormány költségvetési céljait. A deficit végül az eredeti terv 195 százaléka, vagyis annak majdnem duplája lett, de még a módosított hiánycélt is 35 százalékkal elvétette a kormány – olvasható a lapban.

A tervezettnél lényegesen magasabb hiány oka, hogy a kormány egyáltalán nem számolt a gazdasági recesszióval, és mellette az unió legmagasabb inflációja miatt az összeomló lakossági fogyasztással.

Ez utóbbi következtében a tervezett fogyasztási adókból 1133 milliárd forint nem folyt be tavaly a költségvetésbe.

A kormány 372 milliárd forintot vesz ki a Rezsivédelmi Alapból

A Magyar Közlönyben megjelent határozata szerint a kormány

371 800 000 000 forint

egyszeri átcsoportosítását rendelte el a Rezsivédelmi Alap terhére. Az Orbán Viktor által jegyzett döntés szerint a feladatot Varga Mihály pénzügyminiszternek azonnali határidővel kell teljesítenie.

Hogyan forradalmasítja a Revolut a bankolás módját: Egy digitális változás (x)

A pénzügyek rohamosan fejlődő területén a hagyományos banki módszerek jelentős átalakuláson mennek keresztül, és a fintech cégek élen járnak ebben. Ezen innovátorok közül a Revolut már úttörőnek számít, amely digitális fejlődése révén forradalmasítja a bankolás módját. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakítja át a Revolut a pénzügyi szektorokat, és hogyan nyújt a […]

Zsiday Viktor: Szerintem tökre veszélyben vagyunk

Azt látom az utóbbi években, a magyar politikában is, hogy el szokták mondani, mit csinálnak. Orbán Viktor is el szokta mondani, mit fog csinálni. A Nemzetgazdasági Minisztérium is elmondja, mit akar csinálni. Teljes mértékben elhiszem, hogy azt csinálják, amit mondanak. És ebből a szempontból egyértelmű, mi a kormányzati politika, s az is teljesen egyértelmű, hogy Nagy Márton irányítja a gazdaságpolitikát, ő a tótumfaktum

– mondta Zsiday Viktor, aki Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével vendégeskedett a a lap Checklist című podcastjának szombati különkiadásában. A Citadella Alap portfóliókezelője részletezte, hogy Nagy Mártonnak az az elmélete, hogy magasnyomású gazdaságpolitikát kell folytatni, ami azt jelenti, hogy a költségvetés segítse a gazdasági szereplőket, adjunk olcsó hiteleket, pörgessük a növekedést, az infláció pedig inkább másodlagos fontosságú tényező. Zsiday szerint ez nagyon fontos változás, és egyre inkább ezen az úton megyünk, kivéve olyankor, ha valamiféle külsős sokk megállít minket és egy fél lépést hátra kell tennünk.

Madár arról beszélt, hogy a nagy kormányzati célok közül rövid távon az infláció áll talán a legjobban, a gazdasági növekedésben még lehet bízni, ám ott nagyok az elvárások, a költségvetés viszont elég rosszul néz ki.

Már két válsággal ezelőtt sem volt meg a feltételei annak a stratégiának, aminek Orbánék újra nekifutnak

Még csak 12 nap telt el az évből, de az idei nyilatkozatok alapján már komoly törésvonalak látszanak a magyar gazdaságpolitika fő irányítói között. Mivel a költségvetés továbbra is nagyon nehéz helyzetben van, a magyar gazdaság hosszabb távú pályája szempontjából is nagy lesz annak a jelentősége, hogy ki nyeri a vitákat.

Mielőtt rátérnénk arra, hogy mik határozzák meg ezeket a törésvonalakat, röviden érdemes megnézni, hogy miért nehéz a költségvetési helyzet. Tavaly szeptemberben az akkor még 3,9 százalékos költségvetési hiánycél potenciális elengedéséről azt írtuk, hogy jóval nehezebbé tenné a 2024-re becélzott 2,9 százalék elérését is, mivel az idei költségvetési tervezésénél a ‘23-asból indultak ki. A 2023-as hiánycélt az év végéig a kormány ezt követően kétszer is megemelte: októberben 5,2; az év vége előtt pedig 5,9 százalékra. 

A legfontosabb tavalyi problémák az idei büdzsé teljesülése szempontjából is kihívást jelenthetnek: a legfrissebb, novemberi kiskereskedelmi adatok szerint habár az előző hónaphoz képest már növekedett a forgalom, éves összehasonlításban még mindig 5,4 százalékos mínuszban volt a forgalom. Emiatt eltarthat majd még egy ideig, hogy az áfa-bevételek is duzzasztani kezdik a költségvetés bevételi oldalát.

Madár István: A magyar államnak nincs érvényes gazdálkodási terve 2024-re

Alig vesztett a népszerűségéből a kormány a tavalyi recessziós, magas inflációs évben, ezért érezheti felhatalmazva magát, hogy borítsa a költségvetést és elengedje a hiányt – mondja podcastunkban Madár István közgazdász. A Portfolio elemzője szerint „az egyes költségvetési sorokba írt kiadási és bevételi tételek véletlenszerűen találkoznak a valósággal”, és egyetlen cél a növekedés beindítása. Ez akkor lehet sikeres, ha semmilyen váratlan esemény vagy sokk nem következik 2024-ben. Makrogazdasági előrejelző podcast. Műsorvezető: Borbás Barna, Laky Zoltán.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Tüntető gazdák, sztrájkoló mozdonyvezetők: a német szélsőségesek komoly lehetőséget látnak, a lakosság hatalmas dugókat

Nem lesz egyszerű éve az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette német kormánynak, ez már január elején jól látható. A gazdák egyhetes tiltakozásba kezdtek hétfőn, a mozdonyvezetők pedig újabb, 3–4 napos sztrájkot indítanak. Mindez leginkább a szélsőjobboldali AfD-nek jöhet kapóra, noha a kereszténydemokrata CDU és főleg testvérpártja, a bajor CSU, valamint a hétfőn a megalakulását bejelentő új, szélsőbalos tömörülés is gyarapodni akarna a felfordulásból.

Mindeközben a három szövetségi koalíciós párt – a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a liberális FDP – támogatottsága történelmi mélységben van. Már tavaly is a kormány idő előtti bukását jósolta több szakértő, de az idén ráadásul olyan év elé néznek, amikor a júniusi európai parlamenti választás mellett szeptemberben három keleti tartományban is új törvényhozást szavaznak meg, ami áttörést hozhat a szélsőjobboldal számára.

Gazdák, mozdonyvezetők