Best WordPress Hosting
 

Így lett kegyvesztett az atombomba atyja

2023 egyik leginkább várt filmje a Christopher Nolan rendezésében, Cillian Murphy főszereplésével készült Oppenheimer, amelyet július 20-án mutatnak be Magyarországon. A film a modern történelem egyik leghíresebb, legnagyobb hatású és egyben legellentmondásosabb kutatójának, az atombomba egyik atyjának állít emléket. Az alapanyagot Kai Bird és Martin J. Sherwin 2005-ös, Pulitzer-díjas életrajzi könyve, az American ​Prometheus szolgáltatja, a filmben magyar színész is felbukkan.

Már gyerekként görög filozófiát olvasott, Albert Einstein bolondnak nevezte, Teller Ede „elárulta”, és hiába segítette hozzá az Egyesült Államokat a második világháború lezárásához, végül kegyvesztett lett: Julius Robert Oppenheimer élete és munkássága valóban filmvászonra való.

Nagyon érdeklődő volt

Mind Oppenheimerek vagyunk, és a lelkiismeretünkkel fizetünk azért, amit rászabadítottunk a világra

A Dagadt meg a Kisfiú nem két burleszkfigura a húszas évekből, ahogy a nevük alapján hihetnénk, hanem két tömegpusztító fegyver, ami megváltoztatta a világot. A mai napig csak becsléseink lehetnek róla, hogy az atomcsapás és a nyomában kialakuló sugárzás együttesen hány emberrel végzett. Legkevesebb kétszázhúszezerrel, ahogy az Oppenheimer egyik jelenetében találgatják. De ez csak az egyik kérdés. A másik az, hogy az atombomba hány ember életét mentette meg.

A kioltott és a megóvott életek számolgatásával, a Hirosimára és Nagaszakira 1945 augusztusában ledobott atomtöltetek költség-haszon elemzésével nem Dr. J. Robert Oppenheimernek kellett volna foglalkoznia. Különben is, saját állítása szerint soha nem volt jó matematikából. De ha valakit a Time magazin az „atombomba atyjának” nevez, azt holtáig nyugtalanítani fogja, mire használták fel a teremtményét. Elvégre Oppenheimernek nemcsak atombombája volt, hanem lelkiismerete is.

UIP-Duna Film

Bomba robbant Hitler mellett, mégis túlélte

Klaus Schenk von Stauffenberg, a német tartalékos haderők vezérkari főnöke 1944. július 20-án hajtotta végre Hitler elleni sikertelen merényletét. Nem ez volt az első alkalom, amikor Adolf Hitlert megpróbálták megölni, az előző évek során tucatnyi eset volt, amikor a vezető csak a szerencsének köszönhette, hogy életben maradt – írja a Rubicon.

Sikertelen merényletsorozat

A németek sztálingrádi vereségét követően a kevésbé elvakult tábornokok számára nyilvánvalóvá vált, hogy Németország kétfrontos háborúba kerül majd, és a vesztébe rohan, ezért a vezérkar egyes tagjai 1942-ben szervezkedni kezdtek. Hozzájuk csatlakozott 1943-ban a hithű katolikus von Stauffenberg is.

Lábasokká és tésztaszűrőkké váltak a háború után a náci rohamsisakok

A második világháború következtében a hadviselő országok katonai raktáraiban, illetve a harctereken hegyként magasodtak a feleslegessé vált katonai eszközök – így például a rohamsisakok, amiknek nyilvánvalóan nehéz volt további felhasználási módot találni.

Nem volt ez másként a harcok végeztével a négy győztes nagyhatalom, az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, illetve a Szovjetunió ellenőrzése alá került Németországban sem, másokkal ellentétben ott azonban megtalálták az ideális megoldást: az első világháborúban kifejlesztett Stahlhelmek különböző verzióit – a gyorsabb tömeggyártást lehetővé tevő M1940-esek, az olcsósított M1942-esek, illetve a még egyszerűbb arcot mutató M1944-esek egy részéből ugyanis

rövidesen konyhai eszközök készültek.

Második világháborús kézigránátot és gyalogsági lőszert találtak Zuglóban

Második világháborús kézigránátot és gyalogsági lőszert találtak Budapest XIV. kerületében, a Columbus utcában; a tűzszerész művelet idejére a rendőrség szerdán három társasházat kiürített – tájékoztatta a Magyar Honvédség tűzszerész ezrede az MTI-t.

A tájékoztatás szerint kedden érkezett rendőrségi bejelentés a tűzszerész ezred ügyeletére arról, hogy Zuglóban, a Columbus utca 64. alatti ház kertjében kerti munkák során feltételezett robbanóeszközre bukkantak. A tűzszerész járőrparancsnok két kézigránátot és egy gyalogsági lőszert azonosított be.

A tűzszerész művelet idejére a rendőrség szerdán 9 órától kiüríti és lezárja a területet. A lezárás miatt három társasház 65 lakójának kell elhagynia ingatlanját.

Két világháborút és két repülőgép-balesetet is túlélt Hemingway

Ernest Hemingway igazán kalandos életet élt, bikaviadalokra járt, haditudósítóként dolgozott, náci tengeralattjárókat derített fel halászhajójával és többször is legyőzte a halált. A 62 éve, 1961. július 2-án elhunyt férfi igazán ismertté azonban irodalmi műveivel vált, amelyekkel Nobel-díjat is nyert – írja a Múlt-kor.

Első világháború és az első regények

Hemingway az Egyesült Államok egyik eldugott szegletében született 1899. július 21-én. Már gyermekként szoros kapcsolatot alakított ki a vadonnal, kamaszkorára pedig az írással is eljegyezte magát: lázadó korszakát az egyetem helyett a Star című lapnál riporterként töltötte.

Második világháborús harci repülőket találtak Ukrajnában

Második világháborús brit harci repülőgépek maradványaira bukkantak egy Kijevhez közeli erdőben – írja a Heritage Daily. Az összesen 8 darab eltemetett járműre fémkeresőkkel találtak rá ukrán katonák, miközben egy fel nem robbant bombát kerestek.

A szakértők szerint a repülőgépekről még az 1940-es években eltávolították a fegyvereket, rádiót, egyéb műszereket, illetve minden használható fémdarabot.

A Hurricane a britek alapvető egymotoros, együléses vadászrepülőgépe volt, amelyet a Hawker Aircraft Limited repülőgépgyár fejlesztett ki és gyártott a második világháború utolsó előtti évéig. 1941 és 1944 között a britek nagyjából 3000 Hurricane repülőgépet küldtek a Szovjetunió területére, hogy segítsenek visszaverni a németek támadását, a most felfedezett 8 gép is ekkor kerülhetett Ukrajna területére.

Saját híveit is megölette Hitler a hatalomért

Adolf Hitler 1934. június 30-án számolt le Ernst Röhmmel, az SA vezérkarával, valamint számos konzervatív politikussal. A véres esemény Kolibri-hadművelet, illetve hosszú kések éjszakája néven íródott bele a történelembe – írja a Rubicon.

Hűséges társból ellenség

Hitler a Reichstag felgyújtása után az 1933-as választásokon az SA nevű paramilitáris szervezet terrorjának segítségével aratott fölényes győzelmet. Ezt követően megkezdődött a német állam náci elvek szerinti átalakítása, Hitler pedig villámgyorsan teljhatalmat szerzett, és elkezdett leszámolni potenciális riválisaival.

Máig rejtély, hogyan halt meg A kis herceg írója

Antoine de Saint-Exupéry, A kis herceg szerzője 123 éve, 1900. június 29-én született. A francia író és pilóta rendkívül kalandos életet élt és rejtélyes módon halt meg, története máig számos titkot rejteget – írja a Múlt-kor.

Repülés és írás

Antoine de Saint-Exupéry már gyerekként verseket írt és odavolt a repülőgépekért. Már ekkor arról álmodozott, hogy egyszer ő maga is repülhet, ezért egyszer például lemezeket rögzített a kerékpárjához és a pedálokat őrült sebességgel hajtotta remélve, hogy felreppen az égbe.

Lévai Jenő – a tényfeltáró újságírástól a vészkorszak krónikájáig

Ma negyven éve hunyt el Lévai Jenő újságíró-történész. Ez alkalomból közöljük Dési János újságíró és Sükösd Miklós médiakutató írását. Lévai Jenő életművéről ősszel konferenciát is szerveznek, amelyen a korszak neves történész kutatói és újságírók együtt elemzik majd szellemi örökségét.

Máig rejtély, kik bombázták Kassát

82 éve, 1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta az első bécsi döntés után hazánkhoz visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens szolgált ürügyként Magyarország belépéséhez a második világháborúba – írja a Múlt-kor.

Nyomás a magyar kormányon

A német hadsereg 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, ám a várakozásokkal szemben nem sikerült gyors diadalt aratniuk. Éppen ezért a német vezérkar egyre nagyobb nyomást gyakorolt a magyar kormányra a hadba lépés érdekében.

Modern mintatelepnek szánták, de zsidó gyűjtőtáborként vált ismertté a Párizs melletti Csendes Város

Párizsról a legtöbbeknek az Eiffel-torony, a művészek tömegei – köztük Ady Endre – által is emlegetett szerelem, illetve a gasztronómia jut eszébe, a Budapestnél alig nagyobb francia főváros utcáin azonban tömegével futhatunk be kevésszer emlegetett, vagy épp sokak által elfeledett történetekbe is: kitűnő példa erre az első látásra leginkább hatvanas évekbeli lakótelepnek tűnő Cité de la Muette, azaz a Csendes Város is, aminek közel ötven éve eltűnt lakótornyait előszeretettel emlegetik a környék első felhőkarcolóiként.

Az olcsón elérhető lakásokat adó állami és magánbefektetői törekvések – az első fecskét a Rothschildok alapítványa indította útjára 1905-ben – közül a leginkább grandiózus álmot az előbbi akarta megvalósítani: Párizstól északkeletre, Drancyban megvásároltak egy jókora mezőgazdasági területet, hogy ott

néhány szintes lakóházakban 1250, öt, egyenként tizennégy emeletes toronyban pedig további 280, jobban felszerelt otthont hozzanak létre.

Orosz tintával írná át a múltat a NER

„A modern Ukrajnát teljes egészében Oroszország hozta létre, egészen pontosan a bolsevik, kommunista Oroszország” – a többi között ezzel a történeti fejtegetéssel indította közel másfél éve Ukrajna megszállását Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök akkor hosszú televíziós beszédében arra is kitért, hogy Lenin Ukrajna megalkotásával ártott Oroszországnak, hagyományos orosz területeket szakított ki, a Szovjetunió összeomlásakor pedig lényegében kifosztották hazáját.

A múlt eseményei a háború folyamán végig előtérben maradtak, az orosz fél rendszeresen a történelem felemlegetésével próbálta megtámogatni álláspontját bel- és külföldön egyaránt. Nem egy esetben azonban téves vagy szándékosan meghamisított információk kezdtek el terjedni – a hadviselésnek bizony a propaganda is a része.

A hamis orosz történeti narratíva, ahogy azt megannyi hírfogyasztó megtapasztalhatta, hazánkat is elérte, sőt Magyarországon is születtek sajátos elbeszélések az ukrán múltról.

Ezek voltak Hitler életének legszebb pillanatai

Egyetlen lövés nélkül foglalták el a németek Párizst 1940. június 14-én. A főváros talán soha nem volt olyan csendes és közönyös, mint azon a napon, de a franciák szégyene Hitler számára élete legszebb pillanatai közé tartozhattak. A német templomokban 15 percen át zúgtak a harangok, a birodalmi zászlók pedig három napon át lengtek a házak és középületek falain – írja a Múlt-kor.

Párizs elfoglalása

A német hadsereg 1940. május 10-én támadta meg Franciaországot, ahol a Wehrmacht – a tisztek nagy meglepetésére – különösebb ellenállás nélkül tört előre az ország belseje felé. A francia társadalomban még élénken élt az első világháború borzalmas pusztításának emléke, így a katonák többsége szinte harc nélkül, rezignáltan adta meg magát.

Megtalálták a 80 éve eltűnt tengeralattjáró roncsát

Elsüllyedt második világháborús tengeralattjáró roncsára bukkantak Görögországban – írja a Live Science. Az elveszett, HMS Triumph nevű járművet több mint 20 év keresés után találta meg Kostas Thoctarides búvár és csapata az Égei-tengerben, 203 méter mélyen.

A tengeralattjáró sérüléseiből megállapították, hogy az HMS Triumph süllyedését egy robbanás okozta, azt azonban egyelőre nem tudják, hogy a robbanást ellenséges torpedó, tengeri akna, vagy esetleg a járművön belül történt baleset váltotta-e ki.

Az HMS Triumph 1941 decemberében tűnt el, miközben éppen egy titkos küldetést hajtott végre Görögország területén, 64 emberrel a fedélzetén. A roncsokat felfedező kutatók szerint a legénység holttestei még most is a tengeralattjáróban vannak, hiszen minden zsilipkaput zárva találtak.

Feljelentők vagy embermentők országa voltunk? – izgalmas könyv a holokauszt ismeretlen történeteiről

„Úgy véljük, hogy a »mi« szenvedésünk nagyobb volt a »másikénál« és a »másik« tragédiájának elismerése szükségszerűen csökkenti a szenvedésünket. Pedig ez nem így van, a huszadik századi magyar tragédiákat nem szabad így szembeállítani egymással. A mi feladatunk az, hogy mindegyiket megismerjük és emlékezzünk az áldozatokra” – mondja Klacsmann Borbála történész, akinek Holokauszttörténetek című könyve nemrég jelent meg a Park Kiadó gondozásában. A kötet a hasonló című, ezrek által olvasott Facebook-oldalból nőtt  ki, ahol a történész rendszeresen posztol levéltári kutatásokon alapuló, rövid és közérthető történeteket a vészkorszak idejéből. Mitől függött, hogy valaki tiltakozott a helyi zsidó cséplőgép-tulajdonos elhurcolása ellen vagy kiigényelte a deportáltak lakását? Miért lehetett antiszemita éle a cinkotai szódások konkurenciaharcának? Le kellett volna-e mondania Horthy Miklósnak a német megszállás után? Nagyinterjú.

Ez volt a második világháború végének kezdete

A D-nap fedőnéven emlegetett normandiai offenzíva, amelynek sorsdöntő szerepe volt a második világháború végkimenetelének szempontjából 79 éve, 1944. június 6-án vette kezdetét. A szövetséges erők sikeresen partra szálltak a nácik által megszállt Franciaország területén, ezzel egy új nyugati frontot hoztak létre – írja a Rubicon.

Új front

Churchill és Roosevelt 1943 augusztusában határozták meg az invázió helyét és idejét, a következő hónapokban a szövetségesek számos új harci eszközt – például kétéltű tankot – fejlesztettek ki, hordozható, könnyen felépíthető kikötőt terveztek, és tucatnyi hadgyakorlatban szimulálták a partraszállás várható körülményeit.

A kettős mérce vége – Hitler és Sztálin megdöbbentő hasonlóságáról

Laurence Rees brit történész-dokumentumfilmes a második világháború időszakára összpontosítva hasonlította össze a náci és a kommunista diktátort. Meglepő hasonlóságokat talált. Szinte azonos módszerekkel hitették el milliókkal, hogy a közösségi boldogulás záloga más emberek megalázása, meggyilkolása. Habár szokás a német múltfeldolgozást az önostorozás miatt bírálni, Rees könyvét elolvasna nehéz szabadulni a gondolattól: ha az orosz vezetés nem magasztalná, hanem elítélné Sztálint és sor került volna a kommunizmus nürnbergi perére, aligha támadja meg Oroszország Ukrajnát.