Best WordPress Hosting
 

Több százmilliárdos állami forrás olajozhatta meg Tiborcz és Jellinek terjeszkedését

Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban arról értekezett, hogy 2010 után a kormány sikeresen feltőkésítette a magyar építőipari cégeket. A jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók előrejutását jó pár éve azonban már nemcsak a közbeszerzési sikerek segítik, hanem a magántőkealapokba pumpált állami százmilliárdok is.

Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és leányvállalatai három év alatt 473 milliárd forint tőkét helyeztek ki túlnyomórészt a NER-hez köthető magántőkealapokhoz. A konstrukció összetett, nehezen követhető és nem transzparens, ezért is előnyös a Fidesz és kiszolgálói számára. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az állami bank rámutat valakire, és odaad neki több tíz- vagy akár százmilliárd forintot, hogy fektesse be. A befektetés lejáratakor az elért hozamon osztozni kell, de semmit nem lehet arról tudni, hogy mikor jön el ez a pont, három, öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Azt sem lehet tudni, hogy elég lesz-e a tőkét visszaadni, vagy fix, vagy esetleg változó kamatot kell fizetni.

Az információhiány egyebek mellett azért aggasztó, mert felmerülhet akár a tőke elvesztésének, rokonoknak, ismerősöknek átjátszásának veszélye is. A súlyos szabálytalanságokra, visszásságokra számos példát mutatott az uniós pénzből finanszírozott kockázatitőke-alapok (Jeremie) története, mások mellett a Mol-vezér Hernádi Zsolt és az Orbán Viktor kötélbarátjaként híressé vált Garancsi István szereplésével. A megoldás lényege, hogy befektetik a pénzt egy rokoni, baráti vállalkozásba, az költségként továbbadja más cégeknek, majd csődbe megy, elértéktelenedik a vállalkozás. Így az alapban végül nem marad semmi pénz. A látszatra jobban adók a céget megtartják, csak a pénzek kisebb részét veszik ki túlárazott irodák, ügyvédek, tanácsadók igénybe vételének segítségével.

A korábban a városoknak szánt 32 milliárd közpénz átkerült egy Mészáros-közeli magántőkealapba

Csendben lenulláztak egy 30 milliárdos állami programot, a pénz egy magántőkealapban landolt. Néhány évvel a megalapításuk után a süllyesztőben végezték az állam által – eredetileg hosszú távra – életre hívott városi tőkealapok, amelyeket mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) megsegítésére, támogatására hoztak létre 2019-ben és 2020-ban.

Nagy ígéret volt 3-4 éve, hogy városi tőkealapokat hoznak létre a helyi cégek támogatására, ehhez képest hat városból négyben semmi nem történt, most pedig az alapokat egy magántőkealapba olvasztották össze.

Tizenkét évre tervezték a városi tőkealapokat, amelyeket az állam 2019-2020-ban alapított, a céljuk az lett volna, hogy a helyi vállalkozásokat segítsék ezekből. Mostanra azonban nagy hírverés nélkül gyakorlatilag leállították ezeket, egy magántőkealaphoz helyezték át a keretet.  Hat város – Debrecen, Székesfehérvár, Kaposvár, Veszprém, Nyíregyháza és Pécs – tőkealapja, valamint az általános Vidékfejlesztési Tőkealap olvadt egybe a nem túl sokat mondó GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealapba (pontosabban hivatalosan mindegyik másik bele a debrecenibe olvadt, majd az kapta meg ezt a nevet).

Százmilliárdos kényszerpályára állította magát a kormány Mészárosék koncessziós autópályáival

2023 májusában, alig fél évvel a 2022 szeptemberében elindult koncessziós autópálya-üzemeltetési szerződés indulása után bejelentette a kormányzat, hogy módosítják a megállapodást. A cél egyértelmű volt: a beruházások kitolásával elérni, hogy csökkenjen a korábbi évek túlköltései miatt nehéz helyzetben lévő központi költségvetés helyzete.

Ez nagyon tanulságos abból a szempontból, hogy milyen rövid idő alatt kiderült: erősen feszegeti a költségvetési kereteket a 35 évre megkötött koncessziós szerződés. Pedig a kormány azzal magyarázta a konstrukció bevezetését, hogy így:

tehermentesíteni lehet a költségvetést;

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport!

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport!, mely állásfoglalást írt, és nyílt levelet Novák Katalinnak.

2021-ben azért hívtuk életre a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoportot,  mert a “nemzetgazdaságilag kiemelt” kormányzati és/vagy magánberuházások addigra emberek tömegeinek keserítették meg az életét. Célunk akkor az volt, hogy a politikusok is vállaljanak szerepet a helyzet kezelésében, és így vagy úgy, de érjük el, hogy töröljék el az eredetileg 2006-ban elfogadott, de azóta többször – a helyi lakosság számára aránytalanul hátrányosan — módosított, kiemelt beruházások törvényét. A 2022-es választás előtt széles körű támogatást is kaptunk, mind a civil, mind a politikai körökből, de idáig — kormányzati szándék híján — semmi nem történt.

2023 december 12-én azonban az országgyűlés elfogadta a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslatot, ami a 42. fejezetében a kiemelt beruházások új szabályozására is vonatkozik.

Elindult a 9in1 fóti akkuper, a BYD akkuösszeszerelő üzem környezetvédelmi engedélyét támadták meg a bíróságon

8 tárgyalást zavartak le egymás után a Budapest Környéki Törvényszéken tegnap a Fót határában lévő HelloParks csarnokába telepítendő BYD akkumulátor összeszerelő üzem környezetvédelmi engedélyével kapcsolatban. A persorozat helyett azonban egyesített eljárás jöhet.

Az engedélyt nyolc magánszemély, illetve az üzem közvetlen közelében lévő lakóparkban élőkből alakult Foton 2023 Egyesület is megtámadta. Tegnap a magánszemélyek tárgyalása zajlott. Mivel a perek tárgya és az alperes minden esetben ugyanaz, már a tárgyalás előtt azt javasolták, hogy egyetlen mintaperben tárgyalja ezeket a bíróság. A törvényszék gazdaságossági okokból hajlott is volna a dologra, ám a mintaperhez minimum 10 felperesre lenne szükség, jelen esetben pedig ezt nem érték el. Ezzel együtt a perek egyesítésére tett javaslatot a tárgyalást vezető bírónő. A felpereseknek 15 napjuk van a döntésre.

Az azonnali jogvédelmet adó perek nyithatnak megoldást az akkugyárak ellen tiltakozó civileknek Ha a bíróságok is úgy találják.

700 milliárd forintot kereshetnek Mészárosék az autópálya-koncesszión

Tavaly szeptember elsején vette át az állami gyorsforgalmi utak java részének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től egy 35 éves koncesszió keretében a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF – Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt.

Az eddigi tapasztalatokból sejthető volt, hogy a konzorcium kiemelkedően jól járhat, az adófizetők már kevésbé. Amikor még alig lehetett tudni valamit az ügylet részleteiről, akkor nagyságrendileg ezer milliárdos profittal számoltunk – az első év alapján ez a becslésünk helytállónak számít. Csupán négy hónap alatt 6,5 milliárd forintos volt a profit – ám ezt hiába keresnénk a koncessziót elnyerő társaság beszámolóiban.

Betervezett költségvetési nehézségek

Fideszes politikusok feketeöves szélhámosokkal összefogva lopják a közpénzt: ez ma a magyar energiapolitika

A Völner-Schadl-ügy egyik, a bíróságon tárgyalt mellékszálából kiderül, hogy Magyarországon 1 paksi bővítésért felelős miniszter, 1 innovációért felelős miniszter, 1 igazságügyi államtitkár, 1 energiaügyi államtitkár és 1 végrehajtói kamarai elnök foglalkozott egyszerre és komolyan a “vízmotornak” nevezett közismert energetikai szélhámossággal, és próbáltak kéz alatt állami támogatást szerezni hozzá.

Ugyanezen időszakban elmaradtak Magyarországon a megújuló energiás beruházások, tilalom volt életben a szélenergiára, nem történtek jelentős épületenergetikai felújítások, nem történt meg a Krímet megszállva tartó Oroszországtól való energetikai függőség csökkentése, tovább bukdácsolt a paksi bővítés és akadályoztuk az EU klíma- és energiacélkitűzéseinek emelését- írta a hungarikum történtekről Jávor Benedek.

Mutyi és korrupció a felső szinteken

Ki a hunyó, hogy nem épül Budapesten sem új metró, sem új villamos?

Egyetlen km. új metró- vagy villamosvonal építése nélkül ér véget Karácsony Gergely első főpolgármesteri ciklusa Budapesten. Uniós források hiányában, illetve a kormány segítsége nélkül szinte lehetetlen pénzt szerezni ilyen volumenű projektekre. Ugyanakkor akad néhány jó példa arra, miként finanszírozzák a hasonló gigaberuházásokat más nagyvárosokban, igaz, még ezekhez is a kormány jóindulatára, illetve néhány törvénymódosításra lenne szükség.

Húsz év alatt 500 ezerrel lett több autó Budapesten és az agglomerációban, a kötöttpályás közlekedési hálózat azonban az 1-es villamos 2019-es kelenföldi hosszabbítása óta semmit sem fejlődött, az egyetlen, rendszerváltás után megkezdett és befejezett metróvonalat, az M4-est pedig 2014-ben adták át. Vagyis nagyon is szükség lenne a budapesti kötöttpályás közlekedés fejlesztésére – tervekből pedig nincs is hiány. A kormányzat átvette egy sor beruházás megvalósítását a fővárostól, amikor még hozzáfért Magyarország az uniós forrásokhoz, ám a pénzcsap elapadása óta ezek a projektek is megakadtak.

Fővárosi lehetőségek: CAF-villamosok igen, új vonal nem

Orbánék bányája veszélyezteti a vértesi karsztvízbázisokat

Orbán Győző, a miniszterelnök apjának gánti kőbányája akkora tájsebet ejtett a Vértes déli oldalába, hogy a most meginduló rekultiváció a tervek szerint csak 2077-re fejeződne be. A tevékenységre az Orbán család újabb tagjai kapcsolódnak rá: a gigantikus bányagödör feltöltését az Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid résztulajdonában és ügyvezetése alatt álló DG Kőbánya Projekt Kft. végezheti.

Csakhogy a rekultivációra kiadott engedély hemzseg a szakmai hibáktól, és az engedélyezett tevékenység nagy valószínűséggel a Vértes déli karsztvízbázisainak elszennyezésével járhat! Az engedély kiadását egy tavasszal elfogadott, jó eséllyel éppen erre a projektre szabott törvénymódosítás is segítette. Mindeközben információk szerint a kormány a rekultiváció során felhasználandó építési és bontási törmelék kezelésének koncesszióba adására készül – ami Magyarországon közismerten a politikai holdudvar kifizetésének egyik módozata. A fenyegető környezetszennyezés miatt civil szervezetek keresetet nyújtottak be a Veszprémi Törvényszéken a karsztvízbázisokat veszélyeztető engedéllyel szemben.

A Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. bányagödrének feltöltésére évi 400.000 tonna építési-bontási hulladékot fognak felhasználni. A kiadott engedély szerint „a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak”, ezért egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra sincs szükség. Az engedély alapján a beérkező közel félmillió tonna építési-bontási törmelék válogatása „szemrevételezéssel” fog megtörténni, és a hatóság úgy véli, ezzel 100 százalékos biztonságú szelektálás érhető el.

Elfújta a szél miniszterelnök úr?

Tordai Bence szerint lehetővé tenné, de koncesszióba adná a kormány a szélerőművek építését. Március 31-re ígérte a kormány az új szélerőmű-szabályozást az Európai Uniónak, és június 30-áig kellett volna Brüsszelbe elküldeni a nemzeti energia- és klímaterv felülvizsgálatát… ma már november van.

Heteken belül megszülethet a szélerőmű-tilalmat érintő megállapodás az Európai Bizottsággal, ám a kormány ezt is koncessziós formában működtetné. Erről a kezdeményezésemre összehívott Gazdasági bizottság Energetikai albizottsága tegnapi ülésén esett szó, ahol a szél- és napenergia helyzetéről beszéltünk, és tájékoztatta a résztvevőket az államtitkár- írta Tordai Bence a Párbeszéd-zöldek országgyűlési képviselője:

Bár több mint hét hónap késéssel, de a kormány végre eleget tesz tavaly novemberi vállalásának és újra engedélyezné a szélerőművek építését, mondta Tordai Bence tegnapi Facebook-videójában. A Párbeszéd-Zöldek képviselőjének beszámolója szerint az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén részt vett az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára is. Alföldy-Boruss Márk elmondta, hogy heteken belül megállapodhatnak az Európai Bizottsággal arról, hogy milyen módon számolják fel a szélerőműveket tiltó magyar szabályozást.

Égigérő vascsicsergő – Orbán hazug fejlesztési ígéretei a budapestieknek

Minden, de tényleg minden hazugság volt, amit a kormány az elmúlt években ígért a budapestieknek. Nem lehet máshogy olvasni a Magyar Közlönyt, amiből kiderül: a kormány kiradírozta, eltörölte, megszüntette, kukába dobta az elmúlt években elkezdett és tervezett budapesti fejlesztéseket- írta Karácsony Gergely főpolgármester.

Főleg választási kampányok közeledtével tobzódtak a kormány emberei a látványtervekben, ide gyorsvasút, oda szuperkórház, amoda égigérő vascsicsergő. Becsapták a saját embereiket is, akik ezeket a terveket képviselték. Minden hazugság volt. A hamarosan kezdődő választási kampánynak tehát a kiindulópontja ez: a budapestieket átveri a kormány.

Voltak a kormány tervei között olyan fejlesztések, amelyeket vitattunk és voltak, amelyeket teljes mellszélességgel támogatunk. Mindegyik megy a kukába. Elköltöttek tervekre, látványrajzokra sok-sok milliárdot az adófizetők pénzéből. Legalább 5 milliárd forintnyi közpénz megy most a kukába. Lefolytattak, lefolytattunk rengeteg egyeztetést, dolgoztak ezen szakemberek százai és civilek is sok éven át. Az elvégzett munka is megy a kukába.

Vízisportpálya engedélyezés: győztek az aligai civilek, visszalépett az önkormányzat

Balatonvilágos képviselő-testülete váratlanul visszavonta a helyi és országos felháborodást is kiváltó vízisportpályára vonatkozó hozzájárulási határozatait – osztotta meg közösségi oldalán a hírt az Aligai Fürdőegyesület (AFE), történelmi győzelemként értékelve a fejleményt.

Az önkormányzat hozzájárulása és a balatonvilágosi önkormányzati strandon létesített bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges engedélyeket – közölték a civilek. Néhány hete egyébként a hajózási hatóság már visszavonta a vízipark létesítési miután azt a helyi, a beruházás által érintett vízparti ingatlanok tulajdonosai érdeksérelemre hivatkozva megtámadták. Az önkormányzat mostani döntése ugyanakkor egy esetleges újbóli engedélyeztetési eljárás során lehet kulcsfontosságú.

Az AFE szerint sokszor a helyi érdekek ellen hozott önkormányzati döntéseknél megszokott 4:3-as szavazati arányt kitartó érvelésükkel, tiltakozásukkal és a közvetlenül érintett parti ingatlantulajdonosokkal összefogásban sikerült megfordítaniuk.  Így végül  4 igen, 1 tartózkodás és 2 nem szavazattal sztornózta az önkormányzat a 19 500 négyzetméteres, zárt vízisportpályára még február 27-én megszavazott hozzájárulási határozatait.

A Hajózási Hatóság visszavonta a balatonvilágosi zárt 19.500m2-es “vízisport-élménypályára” kiadott létesítési engedélyt

A Hajózási Hatóság visszavonta a balatonvilágosi “vízisport-élménypályára” kiadott létesítési engedélyt. A döntésről egy közvetlenül érintett ingatlantulajdonos Budapest Főváros Kormányhivatalának címzett közérdekű bejelentésére a hivatal által adott válaszából értesült az Aligai Fürdőegyesület.

A Hatóság megállapítja, hogy az engedély megadását követően, természetes személyektől, a Hatósághoz számos beadvány érkezett a helyi, vízparti ingatlan érintettség miatti érdeksérelemre hivatkozással, ezért amennyiben a fenti érintettek az érdemi döntés meghozatalát megelőzően igazolták volna érintettségüket, úgy a létesítési engedélyezési eljárásban ügyfélként bevonásuk lett volna szükséges.

A Kormányhivatal válaszából derült ki, hogy a létesítési engedély határozat saját hatáskörben visszavonásra került és a Hajózási Hatóság az eljárás folytatásáról döntött. Hatóság az ügyben érintett ügyfelek, valamint az ügyféli jogállást igazoló további érintettek nyilatkozatainak mérlegelést követően hozza meg döntését.

Rogán államtitkárának testvére áll a brutális zalai környezetszennyezés mögött is

A Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkárának, dr. Benkő Tamás Jánosnak a testvéréhez kötődik több szálon az a cég, amelyik a zajdai gumihulladékos környezetszennyezést okozta. Nem ez az első hulladékmutyija.

A ZAJDAI LAKTANYÁBAN ANNYI A GUMI, HOGY MÉG A MŰHOLDKÉPEN IS LÁTSZIK! (lásd nyitókép)

Helyi források szerint nagyjából 2000 kamionnyi használt gumit hoztak a zajdai laktanya területére. 24 tonna egy kamion kapacitása, de a kerekek közepe üres, nyilván nem lehet teljesen kimaxolni. Számoljunk 20 tonnával kamiononként: ez azt jelenti, hogy kb. 40 ezer tonna gumi rohad szét éppen Dél-Zalában!

Recski sárlavina ügyben a rendőrség villámgyorsan felmentette Kósa Lajos barátjának bányáját a felelősség alól

Tordai Bence két hete tett feljelentést a recski iszapömlés ügyében, a Párbeszéd képviselője az egri rendőrkapitányságtól tegnap kapta meg a feljelentés elutasítását.

Korábban a 24.hu is részletesen beszámolt róla, hogy június 8-án heves esőzések voltak a Mátrában és Heves vármegyében, ez pedig Recsket is érzékenyen érintette. Ebben a közel kétezer fős faluban ráadásul nemcsak a villámárvízzel kellett megküzdeni, hanem a falu fölé emelt kőbánya védfalából kiáramló iszappal is.  Recsken végül a sárlavina több mint 50 ember evakuálásához vezetett, akik a közeli sportcsarnokban kaptak átmeneti szállást, illetve rokonokhoz költöztek. Mind a helyiek, mind a recski polgármester egyértelművé tette: a sárlavina a korábban a robbantások miatt elhíresült, Kósa Lajos barátjának, Fiák István cégének (Andezit-Bau)  tulajdonában álló bányából származott, sőt, egy helyi azt is mondta, hogy már a júniusi felhőszakadás előtt is jött le iszap a bányából. Egy korábbi recski testületi ülés jegyzőkönyve szerint egyébként ebből a bányából szállítanák a követ a többi közt a Budapest–Belgrád vasútvonal építéséhez is. Tordai Bence végül foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.

A képviselő nemrég kapta meg a feljelentés elutasításról szóló tájékoztatást a rendőrségtől. A dokumentumban az áll, hogy a

Így spórol az úri magyar kormány: Tiborcz legújabb mutyija

Kiszivárgott, a kormány változtatott a jövő héten elfogadásra szánt, a pedagógusok életét feldúlni kívánó státusztörvény egyes részletein. Az egyik, hogy ugyan továbbra is átvezényelhetik valamely más iskolába a tanárokat, de már nem úgy, mint azt eddig tervezték. Egyébként milyen szép ez szó, átvezénylés, tetszik a miniszterelnöknek, aki békeidőben is csak militáris stílusban tud fogalmazni, na, mindegy is, szóval az új változat szerint csak akkor történhet meg egy tanár másik iskolába való vezénylése, ha az oda-vissza utazási idő nem haladja meg a három órát. Micsoda zseniális matematika lehet e döntés mögött! Mint a fegyveres erők tagjait, a jövőben a tanárokat is lehet ide-oda rángatni, ám az emberség csak kibújt a hatalmi palást alól, s három órában korlátozza e át-, illetve kivezényléssel járható utazási időt.

Én is egy matematikai feladat elvégzésére buzdítanám a nagyszerű javaslattevőt; 8+3=11. Vagyis a nyolc órányi munkavégzéshez hozzá adjuk a három órányi utazást, így már csak az emberséges és méltányos napi 11 órát fordíthatja a munkaköri feladata ellátására a tanító ember. Ám ez nem elég, az is szerepel a státusztörvény új változatában, hogy a szakszervezetek többé nem szólhatnak bele a pedagógiai szakkérdésekbe, maradjanak kizárólag a szociális ügyek mellet. Nem is fog a kormány többé egyeztetni az érdekképviseletekkel, ha a tanítás körülményeinek és tartalmának újabb változtatására adják majd a fejüket a dicső hivatalnokok. Ez is szép, de térjünk vissza a matekhoz.

A minap fedezte fel Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. oldalán közzétett szerződések között, hogy az állam 244 milliárd forintért megvesz egy félbehagyott épületóriást Zuglóban. Itt állítólag az adóhatóság új székháza létesül majd. Mondom még egyszer a vételárat: 244 milliárd. Ez tehát a számtanpélda egyik eleme. A másik, ami szintén a közeli napokban jutott a Válasz olnline szerkesztőinek tudomására, hogy az állam 74 ingatlan eladására készül: vízparti üdülők, vendégházak, sportlétesítmények juthatnak a már valószínűleg jó előre beélesített, kormányközeli nagyvállalkozók kezére. Mert ugyan mindkét ügyletet az un. 2000-es sorszámú kormányrendeletekbe rejtették, tehát titkosak, eddig nyilván csak a beavatottak ismerhették meg. Érdekes, hogy még mindig nem tanult a kabinet abból, hogy ma, a digitalizáció korában nemigen lehet eltitkolni semmit. Szóval annyit még a 74 ingatlan tervezett eladásához, hogy ezek állami intézmények, egyetemek, kórházak dolgozóinak üdülői – illetve már csak voltak.

Kék Bolygó Tőkealapok – A zöld kifizetőhely

Nem értem, hogy miért nem képezi senki érdekét a zöld civilszervezetek kisemmizése után, hogy feltárja azt a méltánytalan helyzetet, ami hazánkban a természet- és környezetvédelmet jellemzi. Merthogy van pénz, csak a NER felé tereli azt a mosolygós Áder spori. Milyen csodára vár az a stáb, amely a rendszerváltás táján, a Duna-kör után olyan kitűnően teljesített. Úgy tűnik nekem, hogy a hajdani vezetők elejtették a gyeplőt. Többségük már reménytelennek látja, hogy a tömérdek kiskirályt kiizzadó zöldek eggyé tudjanak összeállni és kiállni a következő generációk élhető körülményeiért. A Fidesz-KDNP kormány sokat süketel a családok támogatásáról, de intézkedései felemásak és hatástalanok is, ha a jelenlegi népszaporulatra és a fiatalok kivándorlásra gondolok. Ezt csak tetézi a jelenlegi súlyos infláció, ami egyértelműen Orbán Viktor önhitt és dilettáns Európai Uniós politikájának a következménye, amivel lejáratja és alacsony bérekkel kiszolgáltatja a magyar állampolgárokat.

Partnerei számára megbízhatatlan, olcsó gyarmati országot csinált hazánkból és közben azzal etet mindenkit, hogy jólét van (számára és csókosai számára kétségtelenül), a kormánya jobban teljesít. Az országot sikeren szakította ketté és juttatta el a szembenállásig. Ez történelmi bűn. Orbán további vezetésével hazánk gyorsan kint találja magát az EU-ból (akkor a kínai érdeklődés is lecsökken), a NATO-ból és csatlakozhat a balkáni országokhoz. A Fidesz-KDNP berkeiben azonban vetélytársa nem akad, ami pontos jelzés a demokráciától eltávolodott, kontra-szelektált gárdáról, amely már csak diktátort tud kiszolgálni, de megújulni képtelen. A párton belüli versengés megszűnt, minden Csülök pillanatnyi, elég változékony hangulatától függ.

*

A nagy Greendex biznisz – Merre csorog a lé?

„A Greendex Magyarország első-számú online fenntarthatósági magazinja” – hirdeti magáról a kormánytámogatású, Áder János által menedzselt csipet-csapat a Linked in-en. Mindez két év alatt, szédületes karrier. 268 követő, 7 alkalmazott – olvasom tovább.

A szerkesztőség tagjai: Bódi Ábel, Börzsey Barbara, Hajas Gyula Bence (szerkesztő), Lonkay Márta, Lóránt Gergely (lapigazgató), Novák Zsombor (szerkesztő), Sápi Zsófia (főszerkesztő). Számomra, aki efféle híreket régóta követek csupa előélet nélküli sajtómunkás, de akár tévedhetek is. Nem is a teljesítményükről írok alább (az olvasó azt ellenőrizheti), amiben én nagyon kevés eredetit, figyelemreméltót találok, hanem a vállalkozás felépítményéről. Lehet-e sok pénzzel zöld háttérsajtót teremteni? Az eddigiek alapján úgy tűnik sikertelen vállalkozás ez, mint ahogy minden a környezetpolitikát megerőszakoló vállalkozás így jár, ami kerüli a valóságot, aminek itt a centrumában az elcukisodott Áder Jánost, a nemzet horgászát találjuk.

„Az energetikától az agráriumon és hulladékgazdálkodáson át, a háztartásokat és hétköznapi életet érintő témákig mindent érintünk, ami egy szebb (sic!) jövő irányába mutat. Szakmai igényességű (sic!), ám közérthető ismeretterjesztő cikkek és aktuális hírek, podcastok és videós anyagok a zöld (sic!) kérdésekről, természetvédelemről, hazai és globális trendekről egyaránt” – így hangzik a bemutatkozó.

Kis magyar Stonehenge: a NER 2 milliárdos normafai lombkorona sétánya

Újabb érdekes lombkoronasétányra hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos Facebook-oldalán ma délelőtt. A független képviselő a Normafa erdejében “kis magyar Stonehenge-ként” álló betonkockákat és egy hatalmas betonteknőt mutat. A 2 milliárd forintos (!) sétányt már tavaly februárban át kellett volna adni.

A terveket hosszas, civileket is bevonó egyeztetés előzte meg, ami Hadházy szerint egyébként jó, de az nem világos, hogy egy erdőt miért kell szétbetonozni.

A teknő mindenesetre a tervezett lombkorona tanösvény “fejépülete” lenne, a kockák pedig a sétány tartóoszlopainak beton alapjait adnák. Az építkezést 2021. októberében kezdték, és 2022. februárjában már át is kellett volna adni a beruházást.

Újabb 2 hektár tavat nyúl le a NER balatonvilágosi víziparkja

19.500 m2-en kezdődhet meg a Balaton kisajátításával, lerablásával, a környezet pusztításával, a helyiek érdekeit egy fikarcnyit sem szolgáló és figyelembe vevő, egy cég profitját halmozó “vízisport” őrület.

Az Aligai Fürdőegyesület (AFE) a kivitelezési munkálatok június 16-i megkezdése óta folyamatos kapcsolatban van a közvetlenül érintett ingatlantulajdonosokkal. A beruházást sok szempontból mi magunk is elfogadhatatlannak tartjuk, ezért mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk ezt az újabb őrületet.

Mint az AFE írta: június 18-án Bukovszki András, egyesületünk alelnöke és Horváth Bence kommunikációs referensünk megtekintette a helyszínen a munkálatokat. Mind az önkormányzati strandról, majd onnan a 20 ingatlannal odébb lévő telek vízpartjáról-ezzel szemben található a létesítmény vége-szemlélték meg az építményt. Eközben természetesen egyesületünk képviselői meghallgatták a jogosan felháborodott lakókat, akik semmi tájékoztatást nem kaptak a tervekről.