Best WordPress Hosting
 

Tankerület: Ha nem akarnak túlórázni a tanárok, akkor dolgozzanak gyorsabban

Miközben sorra nyerik a pedagógusok a kifizetetlen túlóráik miatt indított munkaügyi pereket, illetve megegyezésre jutnak az érintett tankerületekkel, Székesfehérváron a tankerület beleállt a perbe, és számos kifogást fogalmazott meg a tanári keresetekkel kapcsolatban – írja szerdai cikkében a Népszava.

Ebben a perben 21 székesfehérvári tanár nyújtott be keresetet a Székesfehérvári Tankerületi Központ ellen. Először tavaly márciusban fordultak bírósághoz, majd eljárásjogi okokból novemberben ismét elő kellett terjeszteniük keresetüket, amelyben

a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért,

„Mennem kellett. Nagyon fájt. Kicsit még sírtam is” – színpadra vitték a távozó és maradó pedagógusok történeteit

Nagyon más rendszerszintű problémákról elemző írásokat, riportokat, interjúkat olvasni, mint személyes történetekkel találkozni, és pláne azok gazdáival. Egy valódi emberrel való találkozás maradandó hatást tud gyakorolni a hallgatóságra. Ráadásul nem lehet eleget beszélni erről a problémáról, nem szabad ezt a témát úgy kezelni, mintha lerágott csont lenne. Hiszen ennél aktuálisabb, a jövőnkre nagyobb hatással bíró ügy kevés van.

Boross Martin, a Miután felmondtam / Miután maradtam című előadás rendezője így foglalja össze, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne a darab megalkotásának kezdetén. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a Wesley János Általános Iskolában bemutatott előadás pedagógusokról szól – az iskola különböző tereiben pályaelhagyó és pályán maradó tanárok történeteit ismerhetjük meg. Akad köztük városi és vidéki, általános iskolai, szakképzésben és fővárosi elitgimnáziumban tanító pedagógus is. Mindannyiukat ugyanazok a rendszerszintű problémák érintik.

Szajki Bálint / 24.hu Boross Martin

Már nem tankerületi igazgató Marosi Beatrix

Április 22-én leváltották a Belső-pesti Tankerületi Központ vezetőjét, Marosi Beatrix jelenleg a tankerület szakmai vezetőjeként dolgozik – ez derül ki a Telex keddi bírósági tudósításából. A portál azt írja, ma sem született ítélet a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt kirúgott tanárának ügyében.

A bíró a mai tárgyalás elején közölte: a tanúkat és a tankerületvezetőt szembesíteni kell, mert számos dologban nem egyeznek a vallomásaik. Mint ismert, Törley Katalint, Sallai Katalint, Palya Tamást, Ocskó Emesét és Molnár Barbarát azért bocsátotta el a Belső-pesti Tankerületi Központ, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben.

A Telex felidézi, hogy előző tárgyalásokon azért maradt el a szembesítés, mert azokon a tankerületi vezető – betegségre hivatkozva – nem jelent meg. A tárgyaláson egyébként mind a tanárok jogi képviselője, mind a tankerületi központ ügyvédje jelezték: nem tartják indokoltnak a szembesítést. A bíró azonban ragaszkodott a szembesítéshez, és ezért ismét beidézte a tankerület vezetőjét.

Ötezer teljes munkaidős tanár tűnt el a rendszerből

Három év alatt több mint ötezerrel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma a köznevelésben – számolt ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból a Népszava. Eszerint 2020 októberében 132 084 fő volt a teljes munkaidős pedagógusok száma, a legfrissebb, 2023 októberére vonatkozó adatok szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok létszáma 126 966 fő.

Azóta valószínűleg tovább csökkenhetett a számuk, mivel akkor még állományban voltak azok, akik nem fogadták el a státustörvény feltételeit, az ő jogviszonyuk csak novemberben szűnt meg.

Ugyanakkor egyre több pedagógust foglalkoztatnak részmunkaidőben: a Köznevelési Információs Rendszer adatai szerint számuk a 2020-as 12 528 főről több mint kétezerrel, 14 752 főre emelkedett 2023 októberére. A megbízási szerződéses, óraadó pedagógusok száma is enyhén emelkedett a 2020-as 11 896 főről 12 473-ra – írta a lap. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy sok nyugdíjas tanárt foglalkoztatnak ebben a formában.

A szabályos idézés ellenére sem jelent meg a bíróságon a karinthys tanárokat kirúgó tankerületi vezető

8:30-ra hirdették meg Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott pedagógusok perfelvételi tárgyalásának negyedik fordulóját – írta az Index. A jogi vita amiatt indult el, mert a tanárok szerint aránytalan és eltúlzott volt az a jogkövetkezmény, amit a tankerület alkalmazott velük szemben azért, mert a polgári engedetlenség eszközével tiltakoztak.

A bíróság a tárgyalásra az egykori karinthys tanárok mellett az őket elbocsátó tankerületi vezetőt, Rábel Krisztinát is beidézte, a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetője azonban nem jelent meg a tárgyalóteremben. Mivel Rábel Krisztina a távollétét előzetesen nem igazolta, Halmos Szilvia bírónő a tankerületi vezető jogi képviselőjéhez fordult, hogy megtudja, ügyfele miért nem tett eleget az idézésnek – írta a lap. Szikora Gábor röviden úgy szólt: nem kapott idézést a tárgyalásra, egyéb információja nincs.

Ezt követően Halmos Szilvia megállapította, hogy márpedig az idézés szabályszerű volt. „Nem tudunk eltekinteni Rábel Krisztina személyes meghallgatásától, a pénteki napra is beidéztük, remélem, hogy akkor eleget tesz a kötelezettségnek” –  fogalmazott Halmos Szilvia, hozzátéve, hogy miután bíróváltás volt – a korábbi három tárgyaláson nem ő vitte ezt az ügyet –, szeretne egy vonalat húzni, és arra kérni a feleket, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a tárgyalás a lehető leghamarabb lezárulhasson.

CKP: Honnan veszi Rétvári államtitkár az adatait?

Rétvári Bence október elején azt nyilatkozta, hogy a státuszváltást 1205 pedagógus nem fogadta el, ami elenyésző a 160 ezer pedagógushoz képest. Ezzel kapcsolatban a Civil Közoktatási Platform (CKP) először a BM-et, majd a Klebelsberg Központot kereste meg közérdekű adatkéréssel azt tudakolva, mire alapozta a Belügyminisztérium államtitkára ezt az állítását: begyűjtötték-e az iskoláktól, illetve a tankerületektől az adatokat. Továbbá a CKP azt is kérte, hogy amennyiben ezek az adatok a minisztérium, illetve a Klebelsberg Központ rendelkezésére állnak,  számukra is küldjék el a hivatalos adatot.

A CKP a kedden nyilvánosságra hozott közleményében ennek az adatkérésnek az eredményéről számol be. Mint írják, mindkét kérdésükre azt a választ kapták, hogy ők nem adatkezelők, mivel az adattal a pedagógusok munkáltatói, a tankerületek rendelkeznek. Arra pedig, hogy mire alapozva nyilatkozott Rétvári Bence, azt válaszolták, hogy ez az információ nem közérdekű adat.

A CKP értékelése szerint ez a válasz csak úgy értelmezhető, hogy az államtitkár azt nyilatkozik, amit akar, az adatok valódisága nem ellenőrizhető.

Hiába ígért béralkut Maruzsa Zoltán, a tankerületek sorra utasítják vissza a tanárok kérelmét

Sorban utasítják vissza a tankerületi központok azoknak a pedagógusoknak az ajánlatait, akik a státusztörvény alapján megpróbálkoztak a béralkuval – írja szerdai cikkében a Népszava.

A lap emlékeztet, hogy a törvény alapján a pedagógusok fizetését 2024. január 1-jétől egy többsávos bérrendszer alapján határozhatja meg a munkáltató, és a pontos összegek meghatározásánál pedig különböző szempontokat kell figyelembe venni. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár viszont a Népszavának adott augusztusi interjújában azt mondta, az új törvény béralkukra is lehetőséget teremt. Ezt követően többen éltek is a lehetőséggel, hiszen a bérek megállapításában figyelembe kell venni egyebek mellett a szakmai gyakorlati időt, a végzettséget, elismeréseket, a tanított tantárgyak számát, az önkéntesen vállalt többletfeladatokat, illetve a még kidolgozás alatt álló új teljesítményértékelő rendszerben elért eredményeket.

A laphoz azonban eljutott egy tankerületi levél, amelyben arra hivatkozva utasították vissza egy több mint 20 éve a pályán lévő, több diplomával és képesítéssel rendelkező, két iskolában is tanító pedagógus bérkorrekcióra vonatkozó megkeresését, hogy az új teljesítményértékelő rendszer még nincs bevezetve, így legkorábban 2025 szeptemberétől számíthat bérmódosításra. De hasonlóan járt több más pedagógus is, akik megpróbálkoztak a béralkuval – írja a Népszava.

Nagyítóval is alig találni férfi általános iskolai tanárt Magyarországon

2021-ben 5,2 millió olyan pedagógus volt Európában, aki általános iskolában vagy középiskolában tanított – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. Túlnyomó többségben voltak köztük a nők (73 százalék), emellett pedig 39 százalékra tehető a legalább 50 éves pedagógusok aránya.

Az általános iskolás gyerekeket oktatók csoportjában Litvániában mozdul el leginkább a korfa az idősebbek felé, 55 százalék az 50 év feletti korosztály aránya, de szorosan követi Olaszország (54 százalék) és nem sokkal lemaradva Bulgária (51 százalék), Észtország és Lettország (49 százalék), illetve Magyarország (47 százalék).

Krausz Ferenc hálás tanulmányaiért, de aggódik a tanárok mai megbecsülése miatt

Következetesen szemlézi a héten fizikai Nobel-díjat nyert Krausz Ferenc magyarországi interjúit a 444, és azt találták, Krausz ezekben rendre elmondja, hogy hálás itthoni tanulmányaiért, de mindig üzen is a döntéshozóknak azért, hogy állítsák helyre a tanár szakma mai megbecsültségét. Eddig az állami m5 csatornának adott interjúban volt a legegyértelműbb:

Vannak Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink, Vermes tanár bácsijaink. Hogy ők hogyan keletkeznek, ahhoz én már nem értek, de talánezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy rendkívüli aggodalommal figyelem a magyarországi tanári szakma jelenlegi megbecsültségét és itt a tévén keresztül is szeretnék apellálni a döntéshozókra, hogy tegyenek meg mindent, amit a lehetőségek megengednek annak érdekében, hogy ennek a szakmának a becsülete helyre álljon minél gyorsabban. Ugyanis ha ez nem sikerül, és nem lesznek a jövőben Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink és Vermes tanár bácsijaink, akkor egészen biztosan nem lesznek Nobel-díjaink. És ez még a legkisebb baj.

Szerepelt az Inforádióban is, ahol csaknem szóról szóra ugyanezt a – láthatóan átgondolt és tudatosan elővett – üzenetet mondta el. A HírTV interjújában is tett erre egy kísérletet, de az ottani műsorvezető csak a 30 évvel ezelőtti oktatási rendszer dicséretét hallotta ki belőle.

Két hetük maradt a tanároknak eldönteni, hogy a pályán maradnak-e

Az idei tanévtől kezdve hatályos a kordonbontások és könnygáz közepette elfogadott státusztörvény, ami leginkább a tanárok, pedagógusok életébe hoz nagy változást. A törvény bevezetése megtörtént, a napokban pedig elkezdődik az az időszak, mikor az érintett pedagógusoknak döntést kell hozniuk, hogy maradnak a helyükön vagy elhagyják a pályát.

„Maradnak munkavállalók abban a rendszerben, ami egyre elviselhetetlenebb terheket ró rájuk vagy lemondanak állásukról, ezzel elveszítik a megélhetésüket és a lehetőséget, hogy tanítsanak” – fogalmaz a helyzetről a Tanítanék Mozgalom közleménye, amely egyben arról is informál, hogy a státusztörvénnyel járó státuszváltás elfogadásának időszaka szeptember 15-e és szeptember 30-a között esedékes.

Mint írják, a státusztörvény alapvető változásokat hoz minden pedagógus életében, éppen ezért a munkáltatónak törvényes kötelessége lenne részletes tájékoztatást nyújtani az érintett munkavállalók részére a sorsuk alakulásáról. A mozgalom szerint ugyanakkor ennek nyoma sincs, nekik legalábbis tömegek jelzeték a mai nappal bezárólag, hogy nem kaptak semmiféle útmutatást.

KSH: 7620 álláshely betöltetlen a közoktatásban

Az elmúlt hónapokban számos adat látott napvilágot arról, mekkora a pedagógushiány a közoktatásban. A szakszervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar szerint a helyzet aggasztó, ehhez képest Rétvári Bence államtitkár éppen tegnap jelentette be, hogy mindenki megnyugodhat, nincs tanárhiány.

A képet árnyalja, hogy most kijött az üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves KSH-összesítés nemzetgazdasági áganként. Mint azt a 444 kiszúrta: míg a legtöbb ágazatban csökkent a betöltetlen álláshelyek száma, az oktatásban 7620-ra nőtt ezek száma. Az év első negyedévében még 6852 volt ez a szám.

Ahogy az a 2016-ig visszamenő adatokon is látszik, a második negyedévek mindig kiugrást jelentenek, de a friss és az előző év hasonló időszakára vonatkozó adat jelentősen kiugrik. Tavaly még ennél is több volt a második negyedévben a betöltetlen álláshelyek száma. Akkor 7973 pedagógus hiányzott – írja a portál.

Novák Katalin: A jó iskola elhivatott, hazájukat ismerő és szerető tanárokból áll

A jó iskola csak a tanár-szülő-gyermek harmonikus hármasával lehet teljes

– mondta Novák Katalin köztársasági elnök vasárnap Szigetszentmiklóson, a Temesvári Utcai Általános Iskola tanévnyitó és épületátadó ünnepségén.

Az MTI szemléje szerint az államfő szerint hálásak lehetünk azért, mert békében kezdődhet az új tanév, a szülők szabadságban nevelhetik a gyermekeiket, vannak elkötelezett nevelők, pedagógiai szakemberek, fejlődnek az iskolák és egyre több tudás birtokába kerülhetnek gyermekeink.

„Akkor tudnánk előre jutni, ha az egész ország kivonulna az utcára”

Szeptember 1-jén Országos Tanévnyitó címmel tartottak demonstrációt a diákok a Kossuth téren. Kíváncsiak voltunk, mit szerettek volna elérni ezzel a megmozdulással a diákok, és hogy mennyire érzik a nyáron elfogadott státusztörvény hatását.

The post „Akkor tudnánk előre jutni, ha az egész ország kivonulna az utcára” first appeared on 24.hu.

„Ennyire hülyének néz minket az állam?!” – Ausztriába kivándorló családok a magyar oktatásról

Ha nincs tanárhiány, miért kell napközis tanárként délelőtti órákat tartani, alsós tanárként felsősöket oktatni vagy több osztályt összevonva tanítani? Miért gondolják az oktatáspolitika szócsövei, hogy a szülők sem fogják látni a valóságot a számoktól, amikkel megpróbálják kiszúrni a szemüket? És miért költözött annyi család idén Ausztriába, ha a hazai iskolákban minden a legnagyobb rendben van? Tanévnyitó nagykép a magyar oktatás omladozó építményéről.

Miért maradnak ki a tanárok a terézvárosi albérlet-támogatási programból?

Egy nappal azután, hogy az Országgyűlés megszavazta a státusztörvényt, a VI. kerületi önkormányzat albérlet-támogatási programot hirdetett meg, aminek keretében Terézváros a tervek szerint három éven át havi bruttó 150 ezer forint támogatást ad meg annak a 18 személynek, aki sikeresen pályázik. Ezt a kört később 18-ról 25 főre emelték, viszont az is világos lett, hogy csak olyanok részesülhetnek a támogatásban, akik önkormányzati fenntartású intézményben dolgoznak. Ami azt jelenti, hogy az általános- és középiskolai tanárok nem.

„A tömegével távozó tanárok példáján okulva lépett a képviselő-testület, de a hivatalos kommunikáció egyértelmű volt, a kiadott sajtóközleményben szó sem volt támogatott tanárokról” – válaszolta megkeresésünkre az önkormányzat sajtóosztálya, idézve felhívást, miszerint „Terézváros (…) megpróbálja legalább az önkormányzat kötelékéhez, de a státusztörvény hatálya alá tartozó pedagógusokat a pályán és a kerületben tartani”.

Mint írták, nem véletlen, hogy az önkormányzat a státusztörvény elfogadása után tette közzé a felhívást, hiszen az óvodapedagógusok is a frissen meghozott jogszabály hatálya alá tartoznak.

L. Ritók Nóra: A negatív attitűdök megmérgezik a tanárokat, akik egy idő után mutatják is a tüneteket

Elkeseredett és kétségbeesett, talán ez a két legpontosabb szó rá

– mondta L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője és az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója arra a kérdésünkre, hogyan érzi magát a státusztörvény elfogadását követően.

A kétségbeesés alapját a sokasodó iskolai álláshirdetések adják. „Látom, ahogy bármely szakos pedagógusokat keresnek számos helyen, fogalmam sincs, szeptemberben hogyan fog felállni ez a rendszer, hogyan lehet az iskolát elindítani úgy, hogy a gyerekek mégiscsak kapjanak valamilyen, 21. századihoz hasonló tudásra esélyt.”

Mit tanulhatnak a magyar pedagógusok a román kollégáiktól?

Ilyen tiltakozást csak szakszervezet tud megszervezni. Egyénileg nem lehet

– kezdi a visszatekintést a romániai pedagógussztrájkra egy bukaresti angoltanárnő, aki végig ott volt az események forgatagában. Májusban a társaival együtt heteken át demonstrált, aminek eredményeként a román kormány engedett a tanárok követeléseinek, és megállapodott velük a béremelésről.

Vadász Réka harminc éve van a pályán, tizenhét évig igazgatóként vezette Bukarest egyik legjobb líceumát. Erről a posztról néhány éve lemondott, és úgy döntött, hátralép egyet, mivel – miként azt lapunknak kifejtette – a koronavírus-járvány idején az oktatás megszervezése és a folyamatosan felbukkanó újabb nehézségek felőrölték az erejét. Ma pedagógusként dolgozik a fővárosi iskolában, ám annak fényében, hogy mennyi időt töltött el vezetőként, tökéletes rálátása van a román oktatási rendszer problémáira, amelyek szerinte az 1989-es forradalom óta egyre csak szaporodnak, mára már tarthatatlan állapotokat előidézve.

Akkor tényleg ennyi volt? – célba ért a tanároknak szánt bosszú

Akkor ennyi!Ez volt az első elkeseredett reakció a pedagógusokat sújtó státusztörvény parlamenti elfogadása után. Balatoni József, közismertebb nevén Jocó bácsi nem volt rest felsorolni a Facebookon annak a 136 „bátor embernek” a nevét, akik július 4-én megszavazták azt a törvényt, amely jobban hasonlít egy rendőrségi kiképzőközpont szabályzatára, mintsem az oktatás felvirágoztatására.

Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek! Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk

– fogalmazott.

„Kitört a nyár, a fizetése ősztől még kevesebb lesz” – egy tanárfeleség vallomása

Kollégánk nem csak remek újságíró – pedagógusfeleség is. Bár a Válasz Online nem szokott mélyen személyes hangú írásokat közölni munkatársaitól, az alábbi sorok ma, a bosszú- avagy státusztörvény megszületésének másnapján nagyon is indokoltak. Sashegyi Zsófia elvégre nemcsak átéli nap mint nap, de rendesen meg is tudja írni, milyen hatással van a feleség és a gyerekek életére az, amikor cinikus döntéshozók önbecsülés-szaggató helyzetbe hozzák a középiskolai tanárt, akinek esélye sincs, hogy polgári színvonalon eltartsa a családját.

Brüsszel már vizsgálja a státusztörvényt

Az Európai Bizottság stabilnak látja a jogállamisági helyzetet a kontinensen, és Magyarország esetében némi előrelépést is tapasztalt. Az Euronews brüsszeli tudósítója szerint még a jelentés közzététele előtt Vera Jourová alelnök azt mondta, a források visszatartásával enyhe javulást értek el az igazságügyi reformok ügyében, de a közmédia és a médiahatóság működésével nem elégedettek.

Az éves jogállamisági jelentésről az átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztos azt mondta, hogy eddig az Orbán -kormány két ajánlást teljesített teljes mértékben. Hét ügyben fogalmaztak meg ajánlásokat Magyarországnak, a sajtó esetében lényegében megismétlik a tavalyiakat. Ezek szerint

meg kell erősíteni a közmédia szerkesztői függetlenségét az európai normák alapján,