Best WordPress Hosting
 

„Durva kockázatot vállalnak”, ezért távolították el a Paksi Atomerőmű vezetőjét

Semmilyen szakmai kifogás nem merült fel a korábban az Orbán-kormány által is kitüntetett Pekárik Gézával kapcsolatban, aki 2023 elején már több mint négy éve vezette az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paksi Atomerőművet. Január 12-én Lantos Csaba, az akkor újonnan megalakult Energiaügyi Minisztérium vezetője mégis a menesztéséről döntött.

Másnap a kormány be is jelentette hogy Horváth Péter Jánost nevezik ki az atomerőmű élére, Pekárikot pedig tanácsadóként alkalmazzák a továbbiakban. Horváth addig a hazai energetikai piacot felügyelő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke volt, a szakmai háttere mellett azonban ismert volt arról is, hogy jó politikai beágyazottsággal rendelkezik a kormányoldalon. Előfordult, hogy sportmérkőzéseken találkozott fideszes politikusokkal, egy ideig pedig a Fidesz egyik fontos bázisának számító szolnoki alapszervezetet is vezette – olvasható a portálon.

Horváth a MEKH éléről viharos körülmények között távozott. Az általa vezetett hivatal egyik döntése miatt ugyanis tavaly ősszel drasztikusan megugrott az önkormányzatok energiaszámlája, ami a Direkt36 kutatásai szerint fideszes városvezetőket is felbőszített.

Bezár a majdnem százéves pékség, aminek a kenyerét még a pápák is ették

Ikonikus pékség húzza le a rolót Rómában.

Bezárt a római Panificio Arrigoni pékség, ahol még a pápáknak is sütöttek kenyeret, írja a hvg.hu az Africa News videója alapján. A Szent Péter tértől pár percre lévő pékség csaknem száz éven át látta el kenyérrel a helyben lakókat. A környék megváltozásával és a költségnövekedéssel azonban már nem tudta felvenni a versenyt.

A pékséget jelenleg a 79 éves Angelo Arrigoni vezeti, aki apja munkáját folytatja. Apja 1930-ban, XI. Piusz pápa idejében nyitott meg.

Megnéztük, milyen lesz a jövő minimalista és környezetbarát otthona

Fából készült sorházakkal reformálná meg a jövő házait egy dán cég, ami semmivel sem drágább, mintha hagyományos alapanyagokból építkeznénk. A kísérleti lakóközösséget bárki felkeresheti az év építészeti fővárosában, ahova ellátogattunk, hogy megnézzük, mennyire élhetőek Dánia legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással rendelkező lakóházai.

Koppenhága belvárosától negyed órányi autóútra (kerékpárral akár egy-két percet spórolhatunk a menetidőn) fekszik a dán vasút tulajdonában álló terület, ahol a Living Places projekt hét faháza áll. A dán Velux és a koppenhágai székhelyű EFFEKT építészstúdió épületei állnak itt, első látásra kívülről minden házikó megegyezik. Hiába az ipari terület, körülöttünk minden tele van fával.

Pár lépésre tőlünk, az út túloldalán fekszik a Banegaarden, a kilenc felújított pajtából álló sokoldalú vendéglátóhely és rendezvényhelyszín, ami a fenntarthatóság – és nem greenwashing módra – jegyében született. A termelői piactól kezdve, helyben termesztett növényekből készült vacsorán – amiben nem lesz avokádó – át a fermentációs (savanyítás, amikor a tejsavbaktériumok segítségével erjesztjük a zöldségeket) workshopig itt mindent megtalálni. Mindezt úgy, hogy közben a fás-bokros környezet sem sérül.

Megint kezdi őrületbe kergetni a napelemben gondolkodókat a kormány

Tavaly év végén a kormány egyszer már a feje tetejére állította a magyar napelemes piacot, és a helyzet megint kezd robbanásveszélyessé válni. Most nem az égből pottyant hirtelen kommunikáció, hanem annak az ellentettje, a jövőbeni tervek homályban hagyása az elsődleges ok.

A magyar napelemes piacnak ugyanis van egy rendkívül sarkalatos pontja, az úgynevezett szaldóelszámolás. Ennek lényege, hogy a feleslegben megtermelt áramot a háztartás feltölti a közműhálózatra, amikor viszont többletigénye van, akkor letölti a szükséges többletet a hálózatról, és ezt a két mennyiséget egy az egyben lehet egymással szembeállítani, elszámolni. Jelenleg csak éves szaldóelszámolás létezik, és eszerint működik a magyar napelemes rendszerek döntő többsége. Vagyis praktikusan a nyáron feleslegben megtermelt áramot szembe lehet állítani a télen szükséges többletigénnyel, és ha a kettő pont megegyezik, akkor nulla forint lesz az éves áramszámla. A felhasználók jelentős része logikus módon eddig erre az eredményre törekedett.

Amint az látható, a szaldóhoz elengedhetetlen feltétel, hogy a háztartás fel tudja tölteni a hálózatra a feleslegét. Ezért volt nagy felbolydulás akkor, amikor tavaly októberben a kormány bejelentette, hogy novembertől a betáplálás lehetőségét felfüggesztik minden új rendszerre. Ezért rohant mindenki tavaly októberben, hogy még az utolsó pillanatban, azaz november előtt leadja a megrendelését. Ennek következtében a napelemes piacon olyan megrendeléshegy keletkezett, ami több évre is elegendő lehet – feltéve, ha valóban lesz belőle kivitelezés.

Olcsóbb lesz Bécsben a gáz és az áram is

Korábbi ígéretének megfelelően árcsökkentést jelentett be az osztrák főváros energiaszolgáltatója, a Wien Energie.

A lakossági ügyfelek 2023. július 6-tól 30 százalékkal olcsóbban kapják az áramot és 40 százalékkal olcsóbban a gázt Bécsben. A kis- és középvállalkozások a jövőben 50 százalékot spórolhatnak az energiaszámlán.

Az elkövetkező hetekben a Wien Energie mintegy 1,2 millió lakossági ügyfele kap levelet, benne egy új ajánlattal. Ha elfogadják az OPTIMA-Entspannt tarifát, egy éven át a mostanihoz képest 30 százalékkal olcsóbban kapják majd az áramot, vagyis nettó 15,9 centért kilowattóránként.

Legendás budapesti klub zár be a megemelkedett költségek miatt

Bezár a Budapest Jazz Club a megemelkedett költségek miatt és mert „június 26-án a vagyonkezelő zárcserével és lakatokkal bezárta a Budapest Jazz Clubnak helyet adó ingatlant”.

„Évi 50 ezer vendéget fogadó kulturális helyszínünk vonatkozásában a Főváros illetékes vagyonkezelő cégével és a Főváros kulturális vezetőségével tavaly október óta tárgyalunk a BJC nehéz gazdasági helyzetéről. Konkrét ígéretek és eddigi reményeink ellenére 2023. június 26-án a Főváros illetékes vagyonkezelő cége zárcserével és lakatokkal lezárta a Budapest Jazz Club működési helyszínéül szolgáló ingatlant” – írja hosszú Facebook-posztjában a BJC, amit a 444.hu szúrt ki.

44 százalékos emelkedés

Úgy megugrott a gázár, még a forint is beleremegett

Miután Oroszország helyett Norvégia vált Európa legnagyobb gázellátójává, meredek gázár emelkedés alakult ki az elmúlt napokban kezdetben amiatt, hogy a hammerfesti LNG-üzemben műszaki probléma lépett fel, de ez szerdára megoldódott. Igaz aznap jött a hír, hogy a Shell norvégiai egysége közölte: leállított minden nem létfontosságú munkát a nyhamnai gázfeldolgozó üzemben, miután gázt fedeztek fel a hűtőrendszerben. Nyhamna az Ormen Lange és Aasta Hansteen mezőkről származó gázt dolgozza fel, így a két mező és a gázfeldolgozó leállítását július 15-ig meg kellett hosszabbítani. E három létesítményről napi 131 millió köbméternyi gáz szállítása esik ki még egy hónapig, ami nem túl jelentős mennyiség, de képes nyugtalanságot okozni a gázpiacon, ahogy láttuk is – figyelmeztetnek a portálon.

Ezt a gázáremelkedést nagyította fel tegnap az a Bloomberg által jelzett információ, hogy a holland kormány október 1-én be fogja zárni Európa legnagyobb gázmezőjét, a groningenit. Így az a kínálati puffer, amit a kitermelés még jelent, ki fog esni a piacról a téli hónapoktól kezdve.

A fenti két kitermelési hír (norvég, hollandiai) elég volt ahhoz, hogy a gázpiacról ismét vészjelek érkezzenek, ezt tükrözi ugyanis az, hogy a nemrég még 24 euró/MWh-ra, kétéves mélypontra szakadó TTF gázár tegnapra 46 euró fölé ugrott napon belül 21 százalékos szárnyalás mellett, azaz csaknem megduplázódott néhány hét alatt. Aztán nap végére már 40 euró közelébe visszasüllyedt, majd ma további 7-10 százalékos esés látszik, most éppen 37 euró körülre.

Nagy Márton leszámolna a méregdrága rezsiszerződésekkel

Nagy Márton elmondta: a kormány már dolgozik a részleteken, hogy az áramkereskedőkkel megkötött szerződéseket felülvizsgálja, azokba szükség esetén beavatkozzon. Jelezte, hogy a jövő héten bejelentések lesznek ezzel kapcsolatban.

A tárcavezető szerint amennyiben nem a kereskedő volt a hibás, hanem a cég, akkor is szükséges beavatkozniuk, mert a magas áramárak további recessziót és magasan megragadó inflációt hozhatnak.

A magyar vállalkozások egy- és kétéves, fix árakon kötött áramszerződéseinek átlagára 250 euró megawattóránként, miközben a tőzsdei árak 100 euró körül alakulnak jelenleg, ami makroszinten torzulást hoz a magyar gazdaságnak.

Fontos bejelentést tett Szijjártó az orosz gázszállításról

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy eredményesen véget értek a karbantartási munkálatok, így a hét elején az orosz fél újraindította a Magyarország földgázellátását alapvetően biztosító Török Áramlatot, és a tranzit mostanra elérte a normál menetrend szerinti mennyiséget, így idén is sikeresek lesznek a kormány betárolási törekvései.

„A magyarországi földgáztárolók feltöltése a téli időszakra jól, menetrendszerűen halad” – idézi az MTI.

Kiemelte, hogy a betárolt mennyiség már fedezi hazánk éves fogyasztásának több mint 37 százalékát, míg Európában ez az érték átlagosan alig több mint 21 százalék. „Tehát jóval az európai töltöttségi szint fölött vagyunk, jóval felkészültebbek vagyunk a téli időszakra, mint az európai átlag”  – fogalmazott Szijjártó Péter.

Így éri meg igazán hőszivattyút telepíteni

Szponzorált tartalom

Az E.ON által kínált Komfort Hőszivattyú rendszerek korszerű és költséghatékony megoldások.

Az energiacég megbízható márkák magas színvonalú termékeit építi be és kulcsrakész szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. A helyszíni felmérés után részletes kivitelezési árajánlatot ad és részletfizetési lehetőséget is kínál. Emellett szerződésben rögzített garanciát nyújt és igény esetén folyamatos karbantartást is biztosít. További információ az eon.hu/hoszivattyu weboldalon érhető el.

Eltörölheti a kormány a drága rezsiszerződéseket, megszólalt Parragh

Parragh László szerint az MKIK kezdeményezése a kis és közepes vállalatok körére vonatkozik, amik 2022 nyár végén és ősz elején az energiakrízis csúcsán kiszolgáltatottá váltak az akkorra csúcsosodó energiakrízisnek, valamint sok esetben az energiaszolgáltatóknak. „Egyik pillanatról a másikra önhibájukon kívül kerültek kiszolgáltatott helyzetbe. Sokáig ajánlatot se kaptak, aztán amikor mégis, brutális árakon szerződhettek az áramra és a gázra. Ha nem írják alá, akkor megszűnt volna a tevékenységük” –idézi a portál.

Az MKIK javaslata most, hogy a keletkezett költségcsökkenést építsék be az áraikba és adják tovább a fogyasztóknak. Vagyis cserében azt kérjük, hogy a felszabadult pénzeket forgassák vissza a gazdaságba” – fogalmazott az MKIK elnöke.

Amennyiben elmaradna a kormányzati segítség a fix áras energiaszerződéseknél, az konzerválna egy csapdahelyzetet. A cégek túlélnék, de továbbra is versenyhátrányt szenvednének el a nemzetközi pozícióikban. Mint azt korábban lapunk is megírta, a magas energiaárakat beépítették a termelési költségeikbe – ami végső soron a fogyasztói árakat is feltornászta –, csakhogy a nemzetközi piacokon más ütemben drágult az energia, amit ha nem követ le a szerződésük az versenyhátrányt teremt számukra.

Az energiapara már a számokon is meglátszik: egyre többen fűtenek árammal Magyarországon

Rövid idő alatt több mint ötszörösére nőtt az olyan háztartások száma, akik áramot is használnak a fűtéshez.

Egyre többen költöznek az elővárosi településekre, a nagyvárosok népessége pedig csökken – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sajtótájékoztatóján. Budapest lakossága 47 ezer fővel csökkent a 2011-es népszámlálás óta, és elérte az 1,7 milliós szintet. Debrecen lakossága 12 ezer fővel esett vissza 200 ezer főre.

Nem csak a nagyvárosok környékére, hanem az északnyugati országrészbe és a Balaton környékére is egyre többen költöznek.

Olcsón termeli az áramot, sokat kereshet rajta, mégis milliárdokkal csökkent a Paksi Atomerőmű profitja

Lapunk számításai szerint kilowattóránként 11,89 forintért termelte az áramot önköltségi áron az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2022-ben. Ez az érték jön ki, ha a társaság 187,99 milliárd forintnyi teljes ráfordításait elosztjuk a tavaly összesen megtermelt 15 812 gigawattórányi elektromos energia értékével. A vállalat éves beszámolójában ugyan nem publikál hasonló adatot, de ez a egységár egybevág a kormányzati szereplők által kommunikált számokkal. Az azóta leköszönt Süli János – aki korábban tárca nélküli miniszterként a paksi atomerőmű-bővítésért felelt – 2021 végén egy interjúban utalt arra, hogy az „atomáram” önköltsége körülbelül 12 forint/kilowattóra. Tavaly márciusban pedig a már megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben erősített rá arra, hogy a paksi atomerőmű 11–12 forint/kilowattóra körüli áron termeli a villamosenergiát. Infláció, háború és energiaválság ide vagy oda, úgy fest, Paks termelési költségei az év hátralévő részében sem változtak.

Eközben viszont felrobbant az áram végfogyasztói ára. A magyar áramtőzsdén (HUPX) a piaci ár a tavaly év eleji 50,41 euró/megawattórás mélypontról 597,65 euró/megawattórás  csúcsra lőtt ki a 37. héten. Az áremelkedés igen súlyosan érintette a versenypiaci szereplőket: nem csak a piaci ár, hanem az elvileg ennek alapján kalkulált 2023-as fixált áramár is drámai költségemelkedést okozott. (Utóbbi esetben, nem ritkán 200–400 forint/kilowattóra körüli árú csomagokkal kellett szembesülnie számos vállalatnak és önkormányzatnak.) De a drágulás még a lakossági körnél is lecsapódott, esetükben az átlagfogyasztás feletti áram ára tavaly augusztus óta 70,104 forint/kilowattóra áron „ragadt be”.

„Fillérekért” termel, mégis eladósodik

Orbánék új barátja élőben mutatja meg, hogy kell nagyban Monopoly-t játszani

Katar segítségével venné vissza a magánkézben lévő Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret Orbán Viktor – a magyar kormányfő erről Katarban beszélt ezen a héten.

Katar az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott a kormánytól, cserébe kiemelt figyelmet is adott a magyaroknak  – a nemrég megválasztott miniszterelnök öt perccel a kinevezése után már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert fogadta.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszaszerzése már évek óta téma, 2021-ben 4,4 milliárd eurós vételárról volt már szó, ugyanakkor a Bloomberg emlékezetett arra, hogy a 2022-es választások előtti rekord költekezés, a gazdasági válság együtt alaposan megtépázták az államkasszát, ráadásul még így is belevágtak olyan projekt támogatásába, mint a Vodafone felvásárlása, így muszáj külső befektetőhöz fordulnia a kormánynak, ha a repteret is akarja.