Best WordPress Hosting
 

Eljutnak-e az uniós források Magyarországra?

Az Európai Unió országainak kormányait tömörítő Európai Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján minden évben országspecifikus ajánlásokat fogad el. Esélylatolgatás az országspecifikus ajánlások tükrében.

Ezek az Ajánlások hosszú évekig – elnevezésükhöz híven – inkább csak udvariasan vázoltak fel a tagállamok számára egy kívánatos irányvonalat gazdaság-, költségvetési, foglalkoztatási és szociálpolitikai kihívásaik kezelésére. Mára viszont az uniós szabályozás szerint az Ajánlások végrehajtása elengedhetetlen feltétele lett az EU-támogatások igénybevételének. Az Ajánlások alapját képező országjelentések megállapításait hozzáértő és politikailag független szakértők állítják össze. És ahogy egyéni szinten sem árt néha más, független nézőpontból rálátást kapni saját dolgainkra, az ország helyzetének elemzésén alapuló ajánlások akár az önfejlesztés és önkorrekció eszközei is lehetnének. Ahogy egyes uniós országok esetében azok is.

Ugyanakkor Magyarország kormánya éveken keresztül figyelmen kívül hagyta az Ajánlásokban foglaltakat. A jogállamiság intézményeinek fokozatos, de egyre mélyülő aláásása, az Unió közös alapértékeinek semmibevétele, az EU gazdasági érdekeinek veszélyeztetése (az uniós állampolgárok adójának elherdálása) miatt az EU végül egy összetett feltételrendszer keretében felfüggesztette és egyben feltételekhez kötötte a Magyarország számára előirányzott uniós források nagy részéhez való hozzáférést. Sajnálatos módon azonban a kormány jelenlegi gyakorlata és tervei még mindig nem garantálják a 2023. évi Ajánlások végrehajtását és így e tekintetben is erősen kérdéses a forrásokhoz való hozzáférési jogosultsági megítélése.

Most akkor mikor jön érdemi uniós pénz?

December 15. lesz az EU-s források szempontjából a kiemelt dátum. Ez eleve egy hónap csúszás ahhoz képest, amire korábban lehetett számítani. Bevált a magyar kormány stratégiája?

Őrületes csiki-csuki eredményeképpen mégis sikerült Orbán Viktornak elérnie, hogy a Magyarországnak járó uniós források ügyét valamiképpen összemossa Ukrajna csatlakozási tárgyalásaival. Másnak aligha tudható be, hogy az Európai Tanács elnöke személyesen jön Budapestre a magyar kormányfővel egyeztetni. Csakhogy a nehezen átlátható EU-s támogatási rendszer, illetve a felfüggesztett források és különböző kifizetések összekavarása aligha jelenti azt, hogy a porzó magyar költségvetés a következő hónapokban feltankolhatna az uniós forrásokból.

Csütörtök délelőtt az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország módosított és a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási és ellenállóképességi tevét, de ez egyáltalán nem a zárolt uniós források feloldását jelenti.

Orbán Viktor sürgős követeléssel fordult az Európai Tanács elnökéhez

A Politico szerda reggeli hírlevelére hivatkozva írta meg az Index, hogy Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek. A levélben Orbán Viktor közölte, Magyarország addig nem hajlandó támogatni több, az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó intézkedést, amíg Brüsszel meg nem tesz néhány lépést.

Konkrétabban azt írták, Orbán Viktor egy Ukrajnáról szóló „stratégiai megbeszélés” sürgős összehívását követelte, belengetve, hogy ha erre nem kerítenek sort, akkor Magyarország válaszul megvétózza

Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásának megkezdését,

Orbán mond valamit a sajtónak, majd bemegy a terembe és egyetért a többiekkel – így látják Brüsszelben a magyar kormányfőt

Amíg Orbán Viktor aláírja az Európai Unió egységét deklaráló nyilatkozatokat, és tartja magát azokhoz, addig a partnerei nem fogják tetemre hívni különutas politikája és a közösséget becsmérlő állításai miatt

– a Népszava brüsszeli forrásai szerint leginkább így foglalhatók össze azok a megjegyzések, amelyek a múlt heti EU-csúcson a magyar kormányfővel kapcsolatban hangoztak el.

Szavak szintjén Orbánnak jó ideje fagyos a viszonya az uniós szervekkel, közelmúltbeli, Putyinnal folytatott találkozója miatt pedig különösen sok kritikát kapott az európai vezetőktől. A Népszava szerint ugyanakkor a múlt heti összejövetelen  csak kevesen tartották fontosnak, hogy egyáltalán megemlítsék a miniszterelnök pekingi útját vagy azt, hogy az október 23-i beszédében Orbán a Szovjetunióhoz hasonlította az Európai Uniót.

Veszélyben Ukrajna támogatása: jöhet az Orbán-kormány vétója az EU-csúcson

Még idén júniusban kezdeményezte az Európai Bizottság a 2021–2027 közötti pénzügyi keret, vagyis az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát. Brüsszel további 100 milliárd eurót kért a következő négy évre, mivel az ukrajnai háború, valamint a magas kamatkörnyezet miatt plusz a tervezett felett alakulnak a kiadások. Viszont öt ország, köztük Magyarország erősen fúrja a javaslatot, ami várhatóan most csütörtökön nem is megy át a csúcstalálkozón – olvasható a portálon.

A fukar négyekként is emlegetett Dánia, Ausztria, Hollandia és Svédország azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy plusz tagállami befizetések helyett inkább átcsoportosításokkal és spórolásokkal próbáljon meg forrásokat találni az Ukrajnának szánt 50 milliárdos segélyre, valamint a Next Generation EU közös hitelfelvétel kamatainak törlesztésére. Mint a Financial Times brüsszeli diplomatáktól megtudta, a négy ország talált is 16 milliárd eurónyi fel nem használt forrást, amelyet brüsszel a jelek szerint nem vett figyelembe, amikor a következő négy évre további 100 milliárd euró finanszírozására kérte a tagállami kormányokat.

Magyarország viszont teljesen más okokból vétózhatja meg a közös költségvetés felülvizsgálatát: noha az Ukrajna támogatására javasolt 50 milliárd euró az egyetlen olyan tétel, amely közel teljes támogatottságot élvez az uniós országok esetében, az Orbán Viktor vezette kabinet épp erre hivatkozva nem támogatja a tervet. A magyar kormány arra hivatkozik, hogy Kijev jogfosztottságban tartja a kárpátaljai magyar kisebbségeket. Viszont uniós tisztviselők a magyar miniszterelnök lépését taktikai vétónak nevezték a Politicónak, mivel szerintük így akar nyomást helyezni a magyar kormány a Bizottságra, hogy az felszabadítsa a befagyasztott magyar kohéziós és helyreállítási forrásokat.

Az Európai Parlament megszavazta az uniós médiaszabadságról szóló törvényt

A fideszes EP-képviselők nem támogatták a tömegtájékoztatás szabadságát garantáló új uniós jogszabályt.

Finisben az európai médiaszabadságról szóló törvény elfogadása az Európai Parlamentben

Az új uniós jogszabályban köteleznék a tagállamok kormányait a médiafüggetlenség garantálására.

Komolynak tűnő, de valójában csak arra hasonlító nevű díjat nyert a Pénzmúzeum

A European Museum Academy (EMA) húsztagú nemzetközi zsűrije fődíjjal jutalmazta a Széll Kálmán téren található Magyar Pénzmúzeumot: a szombat este Temesváron rendezett döntőben 20 ország 34 múzeuma versenyzett, magyarországi intézmény pedig először nyerte el a rangos kitüntetést – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Az EMA a múzeumi tanulás fontosságát elismerő DASA-díjjal értékelte a kiállítás tartalmát, a felhasználóbarát kiállítótereket, valamint a hatékony múzeumi edukációt – olvasható a közleményben, ami hozzáteszi: a díjért folytatott küzdelemben a Pénzmúzeum olyan rangos múzeumokkal került a legjobb három közé, mint a németországi Göttingenben található Forum Wissen, vagy a spanyolországi Malagában található Carmen Thyssen Málaga Museum.

A zsűri indoklása szerint

Nyílt levélben követelik az Európai Parlementtől a Pegasushoz hasonló kémprogramok betiltását újságírók és szakmai szervezetek

Aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a most készülő európai uniós médiatörvényben az EP-képviselők ne hagyjanak kiskapukat a kormányoknak az újságírók titkos megfigyelésére.

Figyelmezteti az EU-t a Nemzetközi Sajtóintézet, figyeljen oda a több mint 40 magyar médiumot ért kibertámadásra

Az International Press Institute (Nemzetközi Sajtóintézet / IPI) szerint a sorozatos, szervezett és jól finanszírozott túlterheléses hackertámadások komoly veszélyt jelentenek a magyar sajtószabadságra. A szervezet által kiadott részletes állásfoglalásban a Media1 beszámolóit is felhasználták.

Így készül az EU, hogy megvédje az újságírókat a visszaélésszerű perektől

Több fontos ügyben is döntést hozott a legutóbbi plenáris hetén az Európai Parlament, ezek között volt a Magyarországon méltatlanul kevés figyelmet kapott, talányos nevű „anti-SLAPP” irányelv elfogadása is, pedig az komoly hatással lehet a média működésére. A SLAPP betűszó az angol „strategic lawsuits against public participation” (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) rövidítése, a most az Európai Parlament által elfogadott „Az újságírók és emberijog-védők védelme a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel szemben” című jogszabály az európai jogalkotók szándékai szerint ezektől védené a közéleti szereplőket. Ugyanakkor mint megannyi hasonló esetben megtörtént, fennáll annak a veszélye, hogy a magyar kormánypártok a jogszabályt a fonákján használják majd kormánymédia munkatársai érdekében. A Media1 Strasbourgba kiküldött tudósítója ott volt a komoly változásokat ígérő európai jogszabályt elfogadó plenáris héten, ahol többeket is megszólított a témával kapcsolatban.

Egyedül vagyunk, Mateusz – így győzte le Magyarországot egy szövetségese a migrációs vitában

Az Európai Tanács múlt heti csúcsülése magyar szempontból kicsit máshogy zajlott, mint az megszokott, és ez fontos változásokat jelez arról, milyen helyet és szerepet töltünk be jelenleg a kontinens politikájában. A csúcsülések azok az események, amelyeken a tagállamok vezetői évente négyszer összeülnek. Ez az Európai Unió legnagyobb hatalmú testülete, még akkor is, ha a tanácskozások végén alapvetően csak politikai határozatokat fogadnak el. Azt ugyanis elvárják, hogy az unió többi szereplője a politikai határozatok szerint intézze az ügyeket.

A júniusi csúcs annyiban szokatlan volt, hogy semmilyen igazán nyomasztó határidő, súlyos döntés vagy érdemi vita nem nyomta a szereplők vállát.

A bent elhangzottakról nem lehet mindent tudni. Az újságírókat a szomszédos épület aulájában ültetik le, a miniszterelnökök pedig egyedül, illetve a legközelebbi embereikkel mehetnek csak be a tanácskozásra. Az alapvetően demokratikus párbeszédre hangolt tagországok miniszterelnökei, illetve azok emberei néha lemennek az újságírók közé, hogy elmondják, az ő értelmezésük szerint mi történt odabent. Kiriákosz Micótákisz görög miniszterelnök például többször feltűnt az aulában. A magyar értelmezést viszont nem lehetett odalent hallani, ahhoz Orbán Viktor a Kossuth rádióban vagy a Facebook-oldalán elmondott szavait kell figyelembe venni.

Megvétózta Orbán és Morawiecki az Európai Tanács migrációs határozatát

Orbán Viktor magyar, és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökök keresztülhúzták az Európai Tanács számításait csütörtök éjjel, amikor megvétózták az Európai Tanács közös határozatát a migrációról. Bár pénteken folytatták a vitát, az unió állam-és kormányfői ekkor már hiába próbáltak egyezségre jutni a kérdésben, az nem sikerült, írja a hvg.hu.

Így végül a migrációs határozat teljesen kimaradt a végső szövegből.

A magyar-lengyel blokkot Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is megerősítette az uniós csúcsot lezáró sajtótájékoztatón, utalva rá, hogy a magyarok és a lengyelek nem értettek egyet a 25 másik tagállammal.

Megbénul az EU a magyar elnökség idejére – de ez nem Orbán vagy Brüsszel hibája

Sok hűhó semmiért? Míg Európában sokan aggódnak amiatt, hogy a magyar kormány tölti be 2024 második felében az EU soros elnöki tisztét, bőven esélyes, hogy Magyarország az évtized legkevésbé jelentős elnökségét viheti majd. És erről még csak nem is Orbán Viktor tehet. Meg nem is Brüsszel: 2024 második felére így is, úgy is teljesen megbénul majd az EU intézményrendszere. Mi akkor a felfokozott hangulat oka? Mi a tét magyar részről? Háttér.

Megszületett az EP álláspontja a mesterséges intelligencia szabályozásáról

Az Európai Parlament szerint minden esetben jelölni kell, ha egy tartalmat a mesterséges intelligencia állított elő.

„A gyengébbnek az Úr irgalmazzon!” – Ablonczy és Magyari EU-s pénzekről, brüsszelezésről, magyar mozgástérről

Felfoghatatlanul sok pénzt zártak el a magyar kormánytól Brüsszelben – írtuk meg nemrég. Bizonyos nyilatkozatokból úgy tűnik, ennek tartósságával és a feloldás kiszámíthatatlanságával a kormány is kezd tisztában lenni. Podcastunk legújabb, szerkesztőségi adása Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról meg annak pénzügyi vonzatáról szól. Hova jutott a Brüsszel–Budapest-viszony? Mikor és milyen feltételekkel kaphatunk pénzt? Mit okozott ebben a folyamatban a magyar kormány háborús magatartása? A HetiVálaszban Ablonczy Bálinttal és Magyari Péterrel Vörös Szabolcs beszélget.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Igazságügyi Minisztérium: nem érkezett ellentétes jelzés a magyar soros elnökségről az Európai Tanácstól

A 2024 második félévi uniós elnökséget Magyarország fogja betölteni, erről évekkel ezelőtt hozott határozatot a Tanács. Ezzel ellentétes jelzés nem érkezett a Tanács részéről

– közölte az Igazságügyi Minisztérium az atv.hu-val. Mint írták: „Az Igazságügyi Minisztérium már egy éve aktív és intenzív munka keretében készül arra, hogy Magyarország 2024 második félévében elnökölni fogja az Európai Unió Tanácsát. A felkészülési időszak alatt tájékoztató előadásokat szervezünk az elnökségi félév alatt tanácsi formációt elnöklő miniszterek és államtitkárok számára is.

Ennek fontos állomása a szerdán és csütörtökön megrendezésre kerülő felkészítő program, amit a Tanács Főtitkárságával közösen Budapesten rendezünk.