Nem jelölt allergén (földimogyoró) jelenléte miatt a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. visszahívta és a forgalomból is kivonta a Spar Veggie spenót-kesudió tortellinit – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szombaton az MTI-vel.
A hivatal kéri a vásárlókat, hogy a 250 grammos kiszerelésű, 2024. május 27-i minőségmegőrzési idejű terméket ne fogyasszák el.
Az érintett termékek a SPAR-üzletekbe visszavihetők, a termékek árát visszatérítik – írták.
Válaszolt a Telexnek pár kérdésre Szentkirályi Alexandra a Fidesz főpolgármester-jelöltje szombaton kampányolás közben. Orbán Viktorral kapcsolatban azt mondta: abszolút „érzem magam mögött miniszterelnök úr támogatását”, hozzátéve: pénteken találkozott Orbánnal, a Fidesz kampánynyitó rendezvényén váltottak néhány szót.
Kaptam tőle biztató szavakat, dicsérte ő is a kampányomat, de nekem nyilván ugyanennyire számít az a sok száz budapesti választó, akiktől eddig nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam.
Azt is mondta a volt kormányszóvivő:
A 2019-ben az ellenzéki összefogás MSZP-s képviselőjelöltjeként önkormányzati mandátumot szerző Vincze Géza is bejelentkezett a Hegyvidék polgármesteri posztjáért.
A korábban a szocialista párt sporttagozatát is vezető egykori labdarúgó, aki több ciklust töltött el a XII. kerületi testületben, ezúttal a Magyar Szolidaritás Mozgalom színeiben indul újra a képviselői helyért, és a polgármesteri posztért is versenybe száll. Igaz, mint a Kétfarkú Kutya Párt hegyvidéki Facebook-oldala kiszúrta, a Nemzeti Választási Bizottság weboldala alapján ez utóbbi küzdelemben különös módon egy VII. és XX. kerületi lokálpatrióta szervezet is támogatja.
Mindez azért is érdekes, mert amint beszámoltunk róla, pénteken kiderült, hiába nyerte meg Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke (kiemelt képünkön) az előválasztást a Demokratikus Koalíció által is támogatott momentumos Farkas Csabát is megelőzve, a DK jelöltjei mégis elindulhatnak a Hegyvidéken. A konfliktus egyik oka az, hogy Kovács abban állapodott meg a Momentummal, hogy előválasztási győzelme esetén a 12 egyéni választókerületből 8-ban az MKKP állíthat jelöltet, a DK-nak és a Momentumnak csak 2–2 jut (a többi ellenzéki pártnak pedig egy sem), így azok kompenzációs listát sem tudnak majd állítani a XII. kerületben.
Amikor Rákosi elvtárs vagy a nagyra becsült Kodály Zoltán Galyatetőn nyaralt, őket nem túlzottan érdekelte, hogy egyméteres vagy ötméteres hó esik. Akkor az ország nagy központja ezt a teherautót apámmal együtt rendelte fel, hogy teljes szezonon keresztül ők mozdítsák meg a havat, mert más jármű nem bírt velük. Több karácsony történt, hogy édesapám nem volt velünk, mert hónapokig ott tartózkodott. De végtére egy megbékélt ember lesz, visszatért a könyveihez…
– így mesélt gyerekkori emlékeiről nemrégiben dr. Varga Csaba jogfilozófus a Pécs Aktuál podcastjében.
Dr. Varga Csaba / Fortepan A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma 47. Szent László Cserkészcsapata táborozáson 1924-ben. Varga Gyula a baloldali szélső sor legvége előtt.
Bár a belpolitikai erőviszonyok talán soha ilyen gyorsan nem változtak, mint az utóbbi néhány hónapban, a bizonytalanság nem öli ki az emberből egyik legősibb ösztönét: a tippelési kedvet. A Political Capital és a 24.hu mandátumkalkulátorának segítségével azonnal láthatja, hogy az ön listás tippjei alapján hogyan találna gazdára az Európai Parlament 21 magyar mandátuma. (A „Mentett tippek” funkciót csak akkor használja, ha a választás után lesz lelkiereje visszanézni, milyen eredményekre is számított korábban!)
Mivel az Európai Parlament tagjait listákon választjuk, a kalkulátor egyszerűen annyit tesz, hogy a betáplált tippeket a hatályos jogszabályok szerint mandátumokká alakítja. Nincs szükség tehát korábbi választási adatok felhasználására; a kalkulátorok a tippek alapján pontos mandátumeloszlást adnak.
Az egyetlen probléma akkor állhat elő, ha a kalkuláció során döntetlen eredmény adódik, tehát nem egyértelmű, hogy melyik listának jár az utolsó kiosztható mandátum. A valóságban szinte kizárt, hogy ez előforduljon, a tippelés során viszont megeshet, célszerű ezért tizedes pontossággal beírni a tippeket a jelölőszervezetek logója melletti mezőkbe. A törvény szerint ilyenkor a jelölő szervezetek sorsolt sorrendje dönt a mandátum(ok) sorsáról. Mivel azonban a sorsolásra csak a listaállítás május 3-ai határideje után kerül sor (az aláírásgyűjtés ma, azaz április 20-án kezdődik, tehát két hetük van rá a pártoknak), a kalkulátorban egyelőre betűrendben szerepelnek a listák, és ennek megfelelő sorrend szerint kapnak mandátumot döntetlen helyzet esetén.
Nem fogott kezet Magyar Péterrel Hidvéghi Balázs, Szentkirályi Alexandra kampányfőnöke, amikor a Tisza Párt jelöltje odament hozzá, és sok sikert kívánt neki – írja a Telex.
Szombaton Magyar és Szentkirályi is a Széll Kálmán téren gyűjtik az aláírásokat az önkormányzati választás kampányának nyitó napján.
A lap helyszíni tudósítója szerint Magyar Péter odament sok sikert kívánni Szentkirályi Alexandrának. Közben azt mondta:
A Kétfarkú Kutya Párt sorra állít új polgármesterjelölteket a fővárosban, nemcsak a Fidesz vezette kerületekben, hanem például az I., a III. és a VII. kerületben is, ahol öt évvel ezelőtt győztes, sikeres ellenzéki polgármesterek dolgoznak. Mindez csak a Fidesz érdekét szolgálja – írja közleményében a Demokratikus Koalíció, amely szerint „egy valóban ellenzéki pártnak semmi oka nem lehet arra, hogy ellenzéki polgármesterekkel szemben induljon.”
„Ha a Kutya Párt valóban ellenzéki párt, akkor vonja vissza a közös ellenzéki polgármesterjelöltekre ráindított jelöltjeit a fővárosi kerületekben. Ha ezt nem teszik meg, akkor az egyértelmű bizonyíték arra, hogy a jelenleg hivatalban lévő, korábban győztes ellenzéki polgármesterek leváltása a valódi céljuk” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc pártja.
A DK és az MKKP közötti üzengetés azután kapcsolat nagyobb fordulatszámra, hogy pénteken kiderült, hiába nyerte meg Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke az előválasztást a DK által is támogatott momentumos Farkas Csabát is megelőzve, a DK jelöltjei mégis elindulhatnak a Hegyvidéken. A konfliktus egyike oka az, hogy Kovács abban állapodott meg a Momentummal, hogy előválasztási győzelme esetén a 12 egyéni választókerületből 8-ban az MKKP állíthat jelöltet, a DK-nak és a Momentumnak csak 2–2 jut, így azok kompenzációs listát sem tudnak majd állítani a XII. kerületben.
Ócsa fideszes polgármestere szerint egy politikai lejárató kampány célpontja lett a választási kampány kezdetén.
„Soha senkit nem tiltottam ki a városból, nincs hozzá eszközöm, nincs hozzá jogom sem, és ami a legfontosabb: nem ilyen ember vagyok” – mondta Facebookra feltöltött videójában Bukodi Károly. A polgármester nem sokkal azután szólalt meg, hogy Koltai Róbert színművész azt állította, miután felkérést kapott az ócsai művelődési háztól egy kétórás önálló estre, rá két hétre jött a lemondás telefonon, miszerint „a polgármester úr nem engedélyezi”. „Nemkívánatos személy lettem, tisztelt ócsai közönség” – írta Koltai.
A városvezető szerint viszont nem tiltották ki Koltait, hanem a szabadidőközpont programjainak tervezése során több fellépővel is egyeztettek, és végül nem rá esett a választás a pedagógusnapi rendezvény fellépőjeként. „Ennek a lekommunikálása egyébként nem a legjobban sikerült” – állapította meg Bukodi, aki szerint ebből lett az, hogy „a baloldali média” kitiltást emleget. Megjegyezte, hogy a levélváltás januárban volt, Koltai mégis két nappal a választási kampány kezdete előtt írt nyílt levelet az ügyben, noha előbb is megtehette volna.
Magyar Péter és Varga Judit vitája kapcsán felmerült a nepotizmus (ön)vádja, miszerint Magyar tulajdonképpen a miniszteri posztot betöltő feleségének köszönhette az állami cégeknél betöltött állásait. Erről beszélt Varga Judit és Kocsis Máté fideszes frakcióvezető is, amikor azonban írásbeli kérdésekkel sorozták meg a kormány tagjait, akkor egyöntetűen tagadták, hogy a rokoni kapcsolatoknak bármilyen szerep juthatna a vezetői kinevezéseknél. A Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető kérdéseire adott egyenválasz szerint
a vezetői kinevezéseknél minden esetben az adott munkakörre vonatkozó megfelelő szakmai tapasztalatok az irányadók.
Megnéztük – a teljesség igénye nélkül –, hogy mennyire elterjedt a politikusrokonok foglalkoztatása. Ezúttal csak a házastársakra koncentráltunk, vagyis a gyerekeket, testvéreket, vejeket, menyeket, szülőket nem vettük számba. Azt is megjegyezzük elöljáróban: attól még, hogy valaki valamely politikus hozzátartozója, nem feltétlenül érdemtelenül nevezték ki egy adott tisztségére.
Február elején számoltunk be egy győri – a Gyárváros negyedben található – társasház, a Stadion utca 14-16. lakóinak viszontagságairól. Még januárban két lépcsőházban is leállították a gázszolgáltatást, így az ott élők a fűtési idény közepén kénytelenek voltak villanyradiátorral vagy más eszközzel gondoskodni a lakás felmelegítéséről. A helyzet azóta sem nagyon változott.
Január 17-e óta a gáz el van zárva, így csináltuk végig a fűtési időszakot. A nyomáspróba alapján a gázórát, illetve a lakáson belüli gázcsövet is cserélni kellene, de a Győr-Szol ezt a mai napig nem csinálta meg, pedig azóta már eltelt három hónap. Ez az önkormányzati tulajdonú lakásokban az cég dolga lenne, mégsem történik semmi
– mondta el a 24.hu érdeklődésére az 14-es lépcsőház egyik önkormányzati lakásában jelenleg három gyerekkel élő Kósa Zoltánné Tímea. „Amikor januárban leállították a gázszolgáltatást, levelet írtam a polgármesternek, de hiába kértem segítséget, azóta sem jött érdemi válasz. Bennünket, akik önkormányzati lakásban bérlőként élnek, még annyira sem tájékoztatnak, mint a saját tulajdonú ingatlanban lakókat. Mi nem szavazhatunk a közgyűlésen, nem is mondanak nekünk semmit, gyakorlatilag a fejünk felett zajlik az egész. Azóta lakógyűlés sem volt, mi pedig emelt közös költséget fizetünk egy fűtetlen lakás után, ahol főzni sem lehet gázzal” – panaszolja Tímea, akit már a februári riportunkban is megszólaltattunk. Elmondta, hogy villanyradiátorral fűt, de csak este tudja használni, mert ha több gép egyszerre megy, „például a mosógép vagy a mikró, akkor már levágja a biztosítékot, nem bírja el a hálózat” – mondta el akkor.
De most komolyan, »who the fuck is« Magyar Péter? Ennyi.
Deutsch Tamás a Mandinernek adott interjúban tette fel a kérdést (ki a fasz Magyar Péter), amikor egyebek mellett arról kérdezték, lesz-e EP-választási vita a többi listavezetővel. Az interjúból kiderül, mégis ismerheti a Tisza Párt alelnökét, hiszen korábban ő jellemezte így,
úgy hazudik, mint Gyurcsány, azon az úton jár, mint Márki-Zay Péter.
Rudas János a Szabad Európának azt mondta: a Tisza Párt alelnökét nem tekinti messiásnak, szerinte több összetevője is lehet Magyar Péter sikerének, annak, hogy egyre többen állnak mellé. Úgy vélte, a tömeg és elérése szempontjából párhuzam vonható ’56-tal, minden tüntetésnek jót tesz, ha van egy vezető. Most a kegyelmi ügy rengette meg a rendszert, majd jött valaki, aki azt belülről ismeri, és azt mondta, szembeszáll vele. Nagy Imre is csak azt követően lett meghatározó a politikai színpadon,
amikor felvállalta, hogy szembeszáll a szovjetekkel, az mindent vitt, és tömegek álltak mögé.
Nem tudatos folyamat, de minél nagyobb egy tüntetés, annál többféle ember elegyedik szóba egymással. Könnyebben kialakul az összetartozás, a szolidaritás érzése. Magyarországon
Wágner Levente frontszolgálata idején naplót vezetett, ezért a fotókon szereplő katonák, helyszínek és történések is pontosan beazonosíthatóak. Lóci, ahogy a bajtársai és az otthoniak hívták, a Bercsényi I. honvéd utász zászlóalj 205-ös munkavezetői csoportjának tisztjeként az arcvonaltól általában 10-20 kilométeres távolságra állomásozott zsidó munkaszolgálatosokból álló műszaki törzsével, amelynek feladata elsődlegesen az utak járhatóvá tétele, és a téli szállások kialakítása volt.
Naplója, fotói embert próbáló mindennapjaikba enged betekintést, szinte érezhetjük a Don folyó felől érkező hideg szél csípős érintését, vagy a kiégett épületek füstjének szagát. Egy megrázó haditudósítás arról, hogyan tudja az ember a legnyomorúságosabb körülményekben is megtalálni a túléléshez szükséges reményt. Nem ismert, hogy a keleti hadszíntérről hazatért katonák közül bárki ehhez fogható képi és írásos részletességgel dokumentálta volna a tragikus doni áttörést megelőző és az azt követő eseményeket.
Wágner Levente egyike volt azon mintegy 250.000 magyar katonának, akiknek a keleti fronton 1942-43 között a gyakran -30 fokos orosz télben kellett helytállniuk. Akiket megfelelő fegyverzet és téli felszerelés nélkül, lehetetlen feladattal megbízva küldtek a szinte biztos halálba, a magyar hadtörténelem talán legértelmetlenebb, német nyomásra megszületett parancsával.
Bár a holokauszt és emlékezetpolitikai következményeinek tanulmányozását a nyugati világban hagyományosan az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközének tekintik, a posztkommunizmus időszakával indulóan Közép- és Kelet-Európában, így Magyarországon is, a holokauszttal kapcsolatos kérdések az antiszemita incidensek és a zsidókkal szembeni növekvő ellenségeskedés egyik hátterét jelentik. Ezekben a társadalmakban, melyeknek indokolt szembenézniük korabeli állampolgáraiknak a holokauszt bűneiben való bűnrészességével, az olyan gyakorlati kérdések, mint a bűnök elismerése, az áldozatokról való megemlékezés és kárpótlásuk a zsidók és nem zsidók közötti feszültség fontos szempontjainak bizonyulnak.
Hazánkban a holokauszt-kárpótlás ügye régóta napirenden van, hiszen még 1947-ben, a párizsi békeszerződés aláírásával vállalta Magyarország, hogy jóvátételt fizet a károsultaknak. A kárpótlás rendezésének kérdése a rendszerváltáskor került újra napirendre, a kormányzat végül 1997-ben állította fel a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt (Mazsök), ekkor kezdődhetett el a kárpótlási folyamat.
A téma intenzívebben legutóbb 2020 környékén gyűrűzött be a közbeszédbe. Napirendre került a kárpótlásokkal kapcsolatos kérdések tisztázása, mellette pedig Washington európai országokat bírált a holokauszt-kárpótlások késlekedése miatt egy, az amerikai külügyminisztérium által közzétett jelentésben.
A szerző a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
„Aki fegyelmezettséghez, rendhez szokott, annak nincs problémája” – így reagált Pintér Sándor belügyminiszter a Kulturális Bizottság decemberi meghallgatásán arra a kérdésre, hogy mit tegyenek azok a tanárok, akik nem értenek egyet az iránnyal.
A fegyelmezettség és a rend jegyében sorra hozza a Belügyminisztérium az oktatási intézkedéseket. Úgy tűnik, mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol probléma, ellátatlanság, eredménytelenség jelentkezik, nem érdemes vizsgálni az okokat, foglalkozni a pedagógiai fejlesztésekkel, anyagi vagy személyi segítséget adni, elég egy megfelelő szigorítás vagy előírás.
2024 fordulóév a hazai hulladékgazdálkodásban: a szabályozásváltoztatások célja, hogy minél kevesebb hulladék végezze a lerakókban, és a felhasználható nyersanyagok tovább körforgásban maradjanak, ezzel meghosszabbítva az életciklust és csökkentve az ökolábnyomot. A hulladékgazdálkodás-reform legszembetűnőbb eleme az az új konténerrendszer, amely betétdíjjal ösztönzi a vásárlókat az egyszer használatos italcsomagolások visszagyűjtésére.
Az EU-s szabályoknak megfelelő visszaváltási rendszer célja, hogy a forgalomba kerülő egyutas italcsomagolások legnagyobb részét újrahasznosítsák, és ennek érdekében minél nagyobb mértékben ösztönözzék a lakosságot a szelektív gyűjtésre. Az érvényben lévő rendelet szerint ugyanis 2029-re minimum 90 százalékra kell emelkednie a PET-palackok visszagyűjtési arányának.
Tájékozódjunk arról, hogy mit hova kell dobni
(Virovácz Péter vezető elemző, Szőnyi Dávid elemző gyakornok az ING Banknál. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
A 2023-as recesszió után az idei év a növekedés éve lehet, melyhez a fogyasztás bővülésétől várjuk az érdemi hozzájárulást. A reálbérek alakulásában már tavaly szeptemberben elérkezett a fordulat, és azóta mindenki azt találgatja, hogy vajon mikor tükröződik vissza a markáns pozitív reálbér-növekedés a kiskereskedelmi adatokban.
Bár hónapokkal ezelőtt megjegyeztük, hogy a fogyasztás helyreállása lassú és graduális folyamat lesz, mégis a kiskereskedelem gyenge évkezdése némi meglepetést okozott. Emögött most három fő okot emelnénk ki, amelyek hozzájárulhattak a kiábrándító teljesítményhez.
Bár Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét kormányzati oldalról folyamatosan azzal kritizálják, hogy túl sokat tesz a kerékpárosokért, és ezzel nehezíti a városi autózást, a kerékpáros infrastruktúra-fejlesztések adatai ezt a vádat nem támasztják alá.
Ha a lakosság arányához mérjük, akkor a főváros még a hazai nagyvárosok között is a sereghajtók között van a legfrissebb, sajnos csak 2022-es adatok alapján (Debrecenben vélhetően hibás, vagy módszertanilag más az adatközlés). Ha innen, kicsit kifordítva nézzük a kérdést, akkor számos fideszes vezetésű város valóságos autósüldöző.
A változást is érdemes nézni, Budapesten ugyanis 2015-höz képest 65 százalék a bővülés (négy másik vidéki nagyvárosban ennél is nagyobb), de 2019-hez (Karácsony Gergely főpolgármesterségének kezdetéhez) képest lényegében nincs változás.
Magyar Péter szerda délután beadta pártja nyilvántartásba vételi kérelmét a Nemzeti Választási Bizottság – erről egy Facebook-bejegyzést is közzétett.
Ezzel a párttal indulunk 2024. június 9-i európai parlamenti és az önkormányzati választáson. A párt nevét a regisztráció jogerőssé válása után hozom nyilvánosságra,
írta és hozzátette, hogy a választási bizottság csütörtökön ülésezik, és akkor elvileg döntést is hoz. „Lássuk meg, mennyire fél a hatalom és hogy megpróbálják-e adminisztratív eszközökkel megakadályozni az indulásunkat” – jegyezte meg Magyar.
(Hartvig Áron a Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzője, az Ekonomi a G7 véleményrovata)
A háztartási napelemek elszámolási rendszerének tavalyi megváltoztatása arra ösztönzi az otthonokat, hogy telepítsenek akkumulátort is a napelem mellé. Az akkumulátorok azonban pluszköltséget jelentenek, így támogatás nélkül nem, vagy sokkal lassabban térül meg egy háztartási napelem-beruházás. Ez pedig jelentősen visszavetheti a háztartási napelemek hazai elterjedését. A villamosenergia-ellátó rendszernek azonban szüksége van erre a változásra, mert akkumulátorok nélkül a háztartási napelemek elszaporodása további gondokat okozna a hálózatban és időről-időre újabb napelem-csatlakozási stopokra lenne szükség, hogy ne váljon túlterheltté a hálózat.
A háztartási napelemek által megtermelt áram nettó elszámolásáról bruttó elszámolásra történt átállással a napelemek megtérülési ideje jelentősen megnőtt. Korábban a nettó elszámolási rendszerben a betáplálással – azaz a napelem által megtermelt, de a háztartásban fel nem használt és a rendszerbe betermelt áram esetén – a saját fogyasztás teljes értékét, vagyis a jelenlegi normál rezsicsökkentett áramárak mellett kilowattóránként 36,9 forintot lehetett így elszámolni. A bruttó elszámolás azonban a korábbi rendszerhez képest alacsonyabb betáplálási árakat kínál – jelenleg kilowattóránként 5 forintot – és ezzel arra ösztönzi a háztartásokat, hogy a megtermelt villamos energiát inkább maguk használják fel és ne öntsék rá a hálózatra.