Cikkünk frissül…
46 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Jakab Ferenc virológus – közölte a Virológia Pécs Facebook-oldal és a Pécsi Tudományegyetem. Jakab egyetemi tanár volt, a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője.
Jakab Ferenc professzort a Pécsi Tudományegyetem saját halottjának tekinti, emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrzi,
Egyértelműen látszik a monopóliumba szervezett állami kommunikációs piacon, hogy a helyzetbe hozott szereplő sokkal nagyobb nyereséget ér el a piaci átlagnál. Bár így is tízmilliárdos nagyságrendű többlethaszonról van szó, ennél is sokkal több pénznek kell vagy kellene kifolynia a rendszerből, ha valóban többszörös áron dolgoznának az érintett vállalatcsoport cégei. A dolognak lehet üzleti magyarázata, de a trükközés sem lenne példa nélküli: az állami kommunikáción most tízmilliárdokat kaszáló üzleti kör elődjénél történt ilyen.
Tíz év alatt kilencszázszoros bevétel
Varga Judit exférje, Magyar Péter a Partizánnak adott interjújában röviden beszélt arról, hogy milyen visszaéléseket tapasztalt a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként a kommunikációs költéseknél. Mint fogalmazott: „a piaci ár sokszorosa” volt a korábban gigantikus közbeszerzési tenderen kiválasztott cég ajánlata. Később három-hatszoros túlárazást említett.
Nagy Márton hiába kért a hazai üzemanyag-forgalmazóktól a régiós mezőnyben versenyképes árakat, a héten megint nagyot drágul itthon a tankolás.
Mi történt? Péntektől a benzin ára 7, a gázolajé pedig 10 forinttal nő – írta a Holtankoljak.hu. A Népszava számításai szerint ezzel a benzin literenkénti ára 614, a gázolajé 661 forintra emelkedik, ami mindkét üzemanyagfajta esetében négyhavi csúcsot jelent.
Egy hét alatt a benzin 14, a gázolaj 21 forinttal drágul. A lap szerint ez tisztán piaci alapon az idei legnagyobb heti áremelkedés.
A magyar médiát is körbejárta a hír, hogy egy uniós szabály miatt jelentősen emelni kell itthon a minimálbért, majd pedig arról is jelentek meg cikkek, hogy Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is erről beszélt egy szakmai rendezvényen. Ahogy azonban arra a Európai Bizottság szociális ügyekért is felelős szóvivője emlékeztetett a Telexnek adott nyilatkozatában, ez a szabályozás nem kötelezi ilyesmire a tagállamokat.
Rolek a múlt héten a HRportal.hu tudósítása szerint arról beszélt, hogy egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60 százalékára kell emelni, ami olyan ütemű emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni. A magyar médián február elején az Economix.hu cikke nyomán ment végig az az információ, hogy EU új, 2024. november 15. hatályba lépő irányelve szerint a bruttó átlagbér 60 százalékában „kötelesek” megállapítani az uniós országok a minimálbért.
Ilyesmiről azonban szó sincs. A szóban forgó uniós irányelv a tagállamokat csak arra kötelezi, hogy alakítsanak ki egy követelményrendszert, amely alapján megállapíthatóvá válik, hogy az adott országban hatályos minimálbér „megfelelő” nagyságú-e. Arra viszont nem, hogy egy megadott mutatóhoz zárkóztassák fel a legkisebb törvényileg kötelező béreket. A Telex cikkében idézett jogszabály külön meg is említi, hogy az irányelv nem érinti a tagállamok minimálbér-megállapításra vonatkozó hatáskörét.
A magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban összességében 0,8 százalékkal csökkent, a most közzétett negyedik negyedéves adat ugyanis jóval rosszabb lett a vártnál, és lehúzta az egész éves teljesítményt.
Számokban: a GDP negyedik negyedéves növekedése éves összehasonlításban csak 0,4 százalék volt, a harmadik negyedévhez képest pedig stagnált. Utóbbit az elemzők 0,4 százalék körülre várták, ehhez képest a 0 százalék csalódás. Az éves adat így lett a naptárhatás kiszűrésével -0,8 százalék, anélkül -0,9 százalék.
Negatív éves eredmény 1996 óta (amikortól a KSH a mostani rendszerben közöl adatot) a mostanin kívül csak háromszor fordult elő: a 2008 végén indult pénzügyi világválság hatására 2009-ben, 2012-ben és a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban. Ezekből az utóbbi kettő esett a Fidesz kormányzására.
A kegyelmi botrány óta az állami társaságokban betöltött pozícióiról lemondó Magyar Péter, a volt igazságügyminiszter volt férje az 1,3 millió megtekintés fölött járó Partizán-interjúban már felvetette, hogy Magyarországon néhány család kezében abnormálisan nagy vagyon összpontosul. Keddi Facebook-bejegyzésében ezt bontotta ki Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével kapcsolatban.
Mit mondott? „Te egy igazán tehetséges ember vagy, 37 évesen 100 milliárdjaid vannak, szállodák tömkelege, bank, alapkezelők, rengeteg egykori értékes állami ingatlan, Waberer’s, a fél belgrádi irodapiac, még fel sem épült budapesti irodaházak (már előre kiadva állami cégeknek). És ugye ez csak ami már a neveden van. Milyen egyéb cégeket veszel át mostanában? Összesen mennyi állami hitelt vagy támogatást kaptál/vettél át a portfóliód összerakásához?”
„Mi a titkod? Oly sokan szeretnének inspirálódni a sikersztoridból, hiszen oly sok magyar ember járt jó iskolákba, dolgozik rengeteget és valahogy nekik nem állnak össze ilyen szerencsésen a csillagok. Mi a célod? Ha tíz év múlva még egy nullával több lesz a hosszú számsor végén, az már elég? Jártál mostanában borsodi falvakban, ahol a gyerekek néha télen is meleg ruha nélkül játszanak az udvaron?”
Magyarországon az utóbbi pár évben gyors tempóban nőtt a főként az iparban foglalkoztatott vendégmunkások száma, a hazai munkaerőhiány és bérnövekedés miatt több tízezer külföldi érkezett a kormány által munkahelyteremtési támogatással megszórt külföldi tulajdonú, külföldre termelő üzemekbe.
A KSH felmérése szerint tavaly szeptemberben 95 ezer külföldi dolgozott hazánkban; míg a kormány 2024-ben 65 ezer főben határozta meg az újonnan kiadható, foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát.
Az utóbbi évek gyors emelkedése ellenére ez még mindig elhanyagolható, alig 2 százalékos arányt jelent a 4,57 millió fős teljes magyarországi munkaerőpiachoz képest.
Gundel-Takács Gábor és Lackfi János után Szörényi Levente is távozik a köztársasági elnök Tanácsadói Testületéből – ezt a zenész pénteken jelentette be a Facebookon. Indoklása szerint
A pályafutásom során eddig nem tapasztalt, most azonban felém irányuló gyűlöletcunami és „feszítsd meg” szavalókórus hatására
döntött így.
Egyetértett-e a kegyelmi döntéssel és le kell-e mondania Novák Katalinnak – ezt a kérdést tették fel az ATV stúdiójában péntek reggel Révész Máriusznak, az Aktív Magyarországért felelős államtitkárnak. Erre a fideszes politikus úgy válaszolt: „A második felét a kérdésnek nem is értem”.
Ez követően visszakérdezett, hogy a műsorvezetők tudják-e, hogy a kegyelmi kérvénnyel mennyi idő büntetéstől mentesítette a köztársasági elnök K. Endrét, akit azért ítéltek el, mert felettese, a bicskei gyermekotthon igazgatója 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott, mire K. Endre megírt egy hamis vallomást az egyik gyerek nevében, amit a pedofil igazgató jelenlétében akart aláíratni. K. Endrét kényszerítés miatt több mint 3 év börtönt kapott, de Novák Katalin tavaly kegyelmet adott neki, a pápalátogatásra hivatkozva.
Révész szerint bár K. Endrét súlyos bűncselekmény elkövetéséért ítélték el, de „ha megnéznénk a köztársasági elnöki kegyelmeket”, akkor ő az, akit az egyik legkevesebb hátralévő büntetésétől „mentette meg” Novák Katalin. A fideszes politikus úgy véli, „elképesztő összemosás” van, ráadásul az igazán súlyos bűncselekményekért nem három évet szoktak kapni. Hozzátette azt is, hogy azt nem tudja megítélni, hogy Novák miért hozta ezt a döntést, de azt kihangsúlyozta, aki eddig kegyelmet kapott, az eddig jóval hosszabb büntetési tételtől mentesült.
Felvásárlási ajánlatot tett a Dunakeszi Járműjavító Kft. a spanyol Talgo vonatgyártó teljes tulajdonrészére, ami a végleges és teljes átvételi szándékról árulkodik a Magyar Vasút szerint. Az üzletet még megakadályozhatja a spanyol kormány, de egyelőre nem látszik erre vonatkozó szándék, és a magyar fél is ennek elkerülésén igyekezett az elmúlt három hónapban.
Miért fontos ez? A Talgo magyar felvásárlása novemberben merült fel először, míg nagyjából egy évvel korábban a vasúti járműállomány korszerűsítését kezdte fontolgatni a kormány. Erre vonatkozóan közbeszerzés is indult, ám a tendert végül visszavonták. Ha ismét napirendre kerül az új kocsik vásárlása és összejön az üzlet, akár magyar tulajdonú cég is legyárthatja azokat.
Háttér: Az 1942-ben alapított Talgo évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a 200 kilométer/óra feletti sebességre képes modellek gyártásában, a közelmúltban Üzbegisztántól Dániáig a világ számos részén adott el vasúti kocsikat. A tavalyi év harmadik negyedévében 470 millió eurós árbevételt és 64,5 millió euró üzemi eredményt ért el a Talgo.
Róna Péter közgazdász, jogász, az ellenzék korábbi köztársaságielnök-jelöltje vezeti majd a Jobbik – Konzervatívok európai parlamenti listáját, jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton, a párt elnöke. Ő maga a második helyen lesz majd.
Az Index tudósítása szerint Gyöngyösi úgy véli, hogy Róna igazi magyar és igazi európai egy személyben, aki megmutathatja Európában, hogy „a magyar nép nem egyenlő a Fidesszel, a magyar emberek nem egyenlők Orbán Viktorral. Van itt egy másik Magyarország, amely más ügyeket, más szemléletet képvisel, mint a rendszer”.
Róna Péter megjegyezte, hogy nehéz helyzetben vállalta a felmérést, „de úgy gondoltam némi töprengés után, hogy magyarként és európaiként erre csak pozitív választ lehet adni. A Jobbik – Konzervatívok olyan úton halad, amely a magyar konzervativizmus és polgárosodás legjobb nemzeti hagyományaira épít, ami visszavezet a rendszerváltók által kijelölt útra, amiről sajnálatos módon letértünk”.
Orbán Viktor kockázatvállaló politikus. Ez azt jelenti, hogy sűrűn tesz fel olyan politikai téteket, amelyek ugyan kis eséllyel térülnek meg, ám ha bejönnek, komoly hasznot hoznak. Az ilyen lépéseknek akkor van értelmük, ha azt gondoljuk, hogy a haszon nagyobb, mint a kockázat, illetve ha plusz információnk van „a piachoz” képest, és azt gondoljuk, hogy a döntések rosszul vannak beárazva.
Valami ilyesmi történt a magyar miniszterelnök két eddigi legnagyobb kockázatvállalásakor is. A 2015-ös migrációs hullám idején azt gondolhatta, hogy a politikai piac a centrumban alulértékeli, mennyit lehet közép és hosszú távon nyerni egy markánsan migrációellenes politikával. Ehhez képest elviselhetőnek ítélhette az akkori politikai kockázatokat, amelyek leginkább a politikai centrum elítélő nyilatkozatai voltak. Ezek után Orbánt hosszú ideig meghatározó migrációellenes politikussá tették az európai kontinensen, ám a politikai centrum elítélő nyilatkozatait a kormányfő itthon haszonként realizálta: szavazatszerzésre használta fel.
A másik nagy kockázatvállalás Donald Trump támogatása volt 2016-ban. Orbán volt az első – hivatalban lévő – kormányfő, aki nyíltan támogatta a republikánus elnökjelöltet, amikor annak még valószínűtlen volt a győzelme. Magyarország egésze számára ez nem járt érdemi politikai haszonnal, ám Orbán személyesen mégis profitált belőle: az Egyesült Államok jobbszélén is meghatározó arccá vált. Ezekben az esetekben viszont a kockázatok sem voltak túl magasak.
Jó lenne tudni, hogy mi állt az államfő kegyelmi döntése mögött, és érdemes is lenne erről egyszer beszélni, de az országgyűlési képviselőknek nem azzal kell foglalkozni, hogy mi volt a döntés alapja, hanem azzal, hogy ez többé ne forduljon elő – jelentette ki Kocsis Máté pénteken a közrádió reggeli műsorában.
Az ügy apropója, hogy Novák Katalin a tavaly áprilisi pápalátogatás alkalmával kegyelmet adott K. Endrének. A bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének tudomása volt arról, hogy az intézmény akkori igazgatója több gyereket is molesztált. K. Endre előre megírt egy hamis vallomást az egyik gyerek nevében, amit a pedofil igazgató jelenlétében akart aláíratni a gyerekkel. A korábbi igazgatóhelyettest végül 3 év 4 hónap börtönre ítélték, az államfő közbenjárására viszont kegyelmet kapott. A múlt héten ismertté vált döntés miatt egyre szélesebb a felháborodás.
A Fidesz frakcióvezetője szerint ennek a helyzetnek nem szabadott volna előállnia, függetlenül attól, hogy mi volt a megfontolás. Közölte: kialakult egy olyan vita az elmúlt napokban Magyarországon, amely világossá tette, hogy ezen túl nem azt kell mérlegelni, hogy kaphat-e vagy sem egy ilyen bűnelkövető kegyelmet, hanem eleve ki kell zárni, jogellenessé kell tenni egy ilyen ember számára a kegyelem megadását.
Tomán Szabina is megszólalt azzal kapcsolatban, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének. A bicskei intézmény igazgatója 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott, a helyettesét, K. Endrét pedig kényszerítés miatt ítélték több mint 3 év börtönre, mert megírt egy hamis vallomást az egyik gyerek nevében, amit a pedofil igazgató jelenlétében akart aláíratni vele.
Tomán azt írta, hogy a köztársasági elnök néhány hónapja kérte fel arra, hogy csatlakozzon a tanácsadói testületéhez. „Vannak szívügyeim. Ilyen a női vállalkozók vagy a női munkavállalók segítése, helyzetük jobbá tétele. Ezzel kapcsolatban vagyok magam is kompetens. A köztársasági elnökasszony tanácsadójaként ezekben a kérdésekben nyilvánultam meg. Tettem ezt mindenféle térítés nélkül” – írta az üzletasszony a Facebook-oldalán pénteken, majd így folytatta:
A pedofília elítélése morális kötelesség. Ez számomra nem kérdés. Mindenféle szigorítás, mely arra irányul, hogy ezt a jogszabály szintjén is a legnagyobb bűnné tegyük, fontos. Aki ezen bűncselekmény elkövetőjét segíti, ugyanolyan bűnös. Kegyelem nem járhat.
Ha a Nyugat nem adna több fegyvert Ukrajnának, akkor a háború néhány héten belül véget érne – jelentette ki a Tucker Carlsonnak adott interjújában Vlagyimir Putyin. A beszélgetésben az orosz elnök kitért Oroszország és Ukrajna közös történelmére is, és azt állította, hogy az invázió csak válasz volt az orosz nemzetbiztonságot fenyegető veszélyre.
Kapcsolódó
A háború és az energiaválság nem a fosszilis energiahordozók reneszánszát hozta az el Európai Unióban. A megújulók kapacitásnövekedése és részben az áramkereslet visszaesése miatt földgázra és szénre is egyre kevésbé támaszkodik az áramtermelés Európában.
Mi történt? 2023-ban magasabb fokozatba kapcsolt az energiaátmenet az Európai Unióban az Ember nevű energetikai agytröszt elemzése szerint.
Miközben az áramtermelésben a fosszilis energiahordozók felhasználása rekordszinten, csaknem 20 százalékkal csökkent, és így ezek az energiamixben már csak kevesebb, mint 33 százalékot tesznek ki, a megújulók aránya 44 százalékra emelkedett, ami szintén rekord.
A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
„A BKK-val összevont vármegye- és országbérlet sem fogja az autósokat vonatra és buszra átülteni” című G7 cikkben leírtaknál a valós helyzet még rosszabb is lehet: a túlzottan alacsony árú, illetve ingyenes tömegközlekedés esetenként még ronthat a környezet, illetve a lakosság egészségi állapotán.
A 2022-es energiaválság nyomán megszaporodtak a javaslatok a tömegközlekedési viteldíjak csökkentésére, például a Nemzetközi Energiaügynökség is ezt ajánlotta az olajfogyasztás mérséklése érdekében. Tették ezt annak ellenére, hogy már számos tanulmány elemezte az eddigi gyakorlati tapasztalatokat, és ezek a tapasztalatok általában nem bizonyultak kedvezőnek. Azon felül, hogy minden esetben az állami, illetve önkormányzati költségvetés (vagyis az összes adófizető) állta az intézkedés számláját, további komoly problémák is felmerültek. Az egyik átfogó tanulmány alapján ismertetek itt röviden észt, belga és holland tapasztalatokat.
Eddig állami forrásból építeni tervezett autópályafejlesztést minősített át a kormányzat koncessziós fejlesztéssé. A megvalósítást a 2022. szeptember 1-jétől 1237 km-nyi állami sztrádát működtető, Szíjj László és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt. végzi el.
A döntésben szerepet játszhatott, hogy az uniós fejlesztési pénzek java részéhez továbbá sem fér hozzá a kormány, és rövid távon kevés esélye van a megállapodásra.
A központi költségvetés hiánya már most láthatóan magasabb lesz, mint a 2024-re tervezett 2,9 százalékos hiány, költségesebb projekteket nem tud a büdzsé finanszírozni a következő években sem.
Óriási pénzbefektetés lenne elérni a globális 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési célt, de arról kevesebbet beszélünk, hogy ennek négy-ötszörösébe kerülne, ha nem érnénk el oda.
Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast lejátszón meg lehet hallgatni.
Kormánypárti és ellenzéki politikusok is hangoztatják, hogy ha kevesebbe kerül a közösségi közlekedés, akkor majd többen választják azt az autózás helyett. Erről beszélt Karácsony Gergely főpolgármester, Balogh Samu főpolgármesteri tanácsadó és Lázár János építési és közlekedési miniszter is.
Számokban: Magyarországon az elmúlt években a jelentős infláció ellenére nem nőtt a közösségi közlekedés ára, miközben a benzin vagy éppen az autópályadíj költsége egyre magasabb lett. Ennek ellenére a személyautózás teljesítménye egyre emelkedett.
2011 és 2023 között 1,6-szorosára nőtt a benzin ára, miközben a vasúté nem változott, a helyi közlekedés átlagos jegyára pedig 1,4-szeresére nőtt. Ha csak a fenti ábrán elérhető 2022-ig vizsgáljuk, akkor is a benzin ára nőtt jóval gyorsabban. Mégis, nem hogy az egyre olcsóbb közösségi közlekedésre szállnának át az emberek, hanem egyre többet autóznak.