A magyar kormány az utolsó pillanatban kihátrált a természet helyreállításáról szóló rendelet támogatása mögül. Tette ezt annak tudatában, hogy hazánk volt a mérleg nyelve, ami korábban az elfogadás irányába billentette a jogszabályt az európai döntéshozó fórumokon. A rendelet ellen felhozott szempontok változatosak, egy dolog azonban összeköti ezeket: nincs valós szakmai érv a tervezett intézkedések ellen, és nincs, ami magyarázná, hogy egy korábban többször elfogadott kompromisszumból miért hátrál ki a magyar kormány. Van viszont tudományos konszenzus a természet-helyreállítási intézkedések szükségességéről, de ezzel szemben sajnos létezik egy dezinformációs kampány is, aminek keretében hamis információk terjednek a jogszabályról. És vannak természetesen politikai háttéralkuk is, amelyeknek régen nincs már köze az Európa környezeti állapotáról szóló vitákhoz…
Sok munka és hosszú egyeztetések eredménye kerülhet a kukába
Mára bizonyossá vált, hogy a magyar kormány tudatosan blokkolja a természet helyreállításáról szóló rendelet elfogadását. Történt mindez azután, hogy több mint egymillió uniós állampolgár támogatta az európai ökoszisztémák helyreállításáról szóló jogalkotást, amit hosszú előkészítő munka előzött meg: 2020 őszén nyilvánosságra hozták a jogszabálytervezet hatásvizsgálatát, a következő évben konzultációk zajlottak erről, majd 2022-ben az Európai Bizottság bemutatta a rendelet szövegének első tervezetét. Ezután egy hosszadalmas vitasorozat vette kezdetét, mely során a magyar és más uniós országok kormányzati szakértői csiszolták a bizottsági szövegjavaslatot, hogy megvalósítható formába kerüljön. Tavaly tavaszra aztán a tagállamok politikai képviselői az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban megtehették javaslataikat, észrevételeiket és együttesen szavazhattak a módosító indítványokról. Ekkoriban még a hazai kormánypártok képviselői is hangot adtak nemtetszésüknek, és számos természetvédelmi intézkedést gyengítő indítványt megszavaztak más országokkal egyetemben. A vita tehát még fél évig folytatódott, melynek során a különböző módosító indítványokat összegezték és ősszel a Bizottság, a Parlament és a Tanács döntéshozói és szakértői – beleértve hazánk képviselőit – tovább dolgoztak annak érdekében, hogy egy többség számára elfogadható kompromisszum alakuljon ki. Mindenkinek engednie kellett egy kicsit az álláspontjából, de ennek eredményeként lassan összecsiszolódott az unió minősített többsége számára is elfogadható szöveg, amelynek elvi támogatásáról biztosította a Bizottságot a magyar kormány is tavaly ősszel.