Best WordPress Hosting
 

Csodára vár a kormány, hogy szavazatvesztés nélkül rendbe tudja tenni a költségvetést

A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Idén áprilisban az S&P, májusban a Moody’s, előző héten pedig a Fitch Ratings hitelminősítő cég mondott véleményt a magyar államadósság kockázati besorolásáról. Mindhárom hitelminősítő változatlanul hagyta a már meglévő besorolást és kilátásokat, az S&P esetében még éppen a befektetési kategóriában vannak a magyar eszközök, negatív kilátásokkal, a Moody’s-nál az egy szinttel magasabb besorolás maradt érvényben, míg a Fitch-nél szintén a befektetésre ajánlott kategóriában szerepelnek a magyar eszközök, negatív kilátással.

A három hitelminősítő kiemelte a pozitív folyamatokat, a külső egyensúly jelentős javulását, az infláció csökkenését és az erős FDI-t (külföldi közvetlentőke-befektetést). A várakozásoknak nagyjából megfelelő döntés indoklásában ugyanakkor voltak érdekes megjegyzések. Mindhárom cég a kilátásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a további magyar hitelminősítés nagymértékben függ az EU-val való pozitív és harmonikus kapcsolattól (további EU-s források elérhetősége) és a magyar költségvetés hiányának alakulásától. Utóbbi esetében a hitelminősítők kvázi azt feltételezik, hogy már az idén ősszel, a 2025-ös költségvetés elfogadásakor jelentős mértékű kiigazítások lesznek az igencsak megszaladt hiány rendbehozatalára.

Katasztrofális évet zártak egyes multiláncok, irdatlan volt a veszteség a Sparnál és az Aldinál

Hogyan tudott helytállni a bolti kiskereskedelem a finoman fogalmazva is erős ellenszélben a tavalyi évben? A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly 7,9 százalékkal lett kisebb, mint 2022-ben. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6 százalékos volt a visszaesés, és

ebben a szegmensben 2023-ban több mint 8 ezer üzlet zárt be a statisztikai hivatal adatai szerint,

így számuk 100 ezer alá csökkent.

A Mol magyarázkodja a gyenge eredményét: szemét, kormány

A vártnál alacsonyabb lett a Mol nyeresége az első negyedévben. A vállalat szerint a hulladékkoncesszió a vártnál rosszabbul fialt, és nagy terhet jelentettek a magyarországi extra adók az olajfeldolgozásban és a kereskedelemben.

382 millió dolláros adózás előtti eredményt ért el a Mol-csoport 2024 első negyedévében – derül ki a vállalat gyorsjelentéséből. Az adózott eredmény 265 millió dollár lett – mindkét érték rosszabb, mint egy évvel korábban, és alulmúlja a várakozásokat.

A Mol magyarázata szerint a downstream (feldolgozás és kereskedelem) eredményét mind a petrolkémiai, mind a finomító árrések támogatták, de a saját termelés alacsonyabb értékesítése visszafogta a teljesítményt. A magyarországi extra kormányzati intézkedések továbbra is „befolyásolták az eredményeket”, úgy mint a bevételalapú adó, a Brent–Ural-adó és a szén-dioxid-adó.

Minden dolgozójának üzent a Spar a kormány hadüzenete után

Forrnak az indulatok, miután a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója, Hans K. Reisch éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormány gazdaságpolitikájával, különösen a különadókkal és egyéb, szerintük versenykorlátozó intézkedésekkel kapcsolatban. Elsőként a Nemzetgazdasági Minisztérium, majd később Lázár János építésügyi miniszter is erős üzenetet küldött az élelmiszerláncnak, nemrég pedig azt is megszellőztették, hogy a magyar kormány rágalmazás miatt bíróság elé citálná a boltláncot.

A Spar az ország ötödik legnagyobb munkaadója, közel 14 ezer dolgozóját és családtagjaikat is joggal foglalkoztahatja, vajon mi vár rájuk a jövőben, ha elmérgesedik a kormány és a munkadójuk közti viszony.

A portál változtatás nélkül közölte a SPAR Igazgatótanácsa (Hans K. Reisch, Paul Klotz, Markus Kaser, Marcus Wild) által jegyzett, az üzletlánc munkavállalói részére küldött levelét. Ebből egyebek közt kiderül, hogy

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

Lázár János hadüzenet küldött a Sparnak, miután az anyacég vezére egy interjúban arról beszélt, hogy a magyar kormány vételi ajánlatot tett a kiskermulti magyar leányvállalatára. A miniszter is felvetette az üzlet állami felvásárlását, igaz, ennek megvalósíthatósága kétséges.

Mi történt? Megfenyegette a Spart Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön a Portfolio építőipari konferenciáján. Az Mfor.hu tudósítása szerint azt mondta, a kormány nem tűri a fenyegetéseket a Spartól, amely a “korrumpált osztrák sajtón keresztül” üzent a kormánynak.

“Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül” – mondta.

Az Auchan engedett, a Spar viszont harcba száll az Orbán-kormánnyal

Drámai veszteségeket szenvedtek el a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok 2022-ben Magyarországon: a hat közül három (a Spar, az Auchan és a Penny) összesítve mintegy 15 milliárd forint veszteséget hozott össze, a másik három (a Lidl, a Tesco és az Aldi) pedig bár 51 milliárd forint nyereséget mutatott ki, ebből a Tesco 19,6 milliárdos profitját ki kell venni, mert ingatlaneladásból származott, mint a cég jelezte, és anélkül veszteséges lett volna. 2023-as adatok még nincsenek, a mérlegeket május végéig kell beadni a cégbíróságnak, de a Spar közlése alapján úgy fest, nem javult a helyzet. Sőt, 50 millió eurós veszteséget vetítettek előre, ami azt jelenti, hogy az egy évvel korábbi 13,1 milliárd forintos veszteség után 20 milliárd lehet a mínusz náluk.

Orbán karmai elől menekülne a Spar

A mélyrepülést alapvetően a 2020-ban bevezetett és a legmagasabb sávban az árbevétel 4,5 százalékáig srófolt kiskereskedelmi adóval, valamint a brutális energiaárakkal magyarázták. Összehasonlításképpen: 2018-ban a 96 milliárd forint összprofitból 46 milliárd osztalékot tudott kivenni a hat nagy kiskereskedelmi lánc, ehhez képest 2022-re a nyereség jóval kevesebb, mint a felére esett. Mint az ábrán látható, a különadó-befizetés évről évre nőtt, 2022-re a hat multiláncnál összesen már több mint 129 milliárd forintot tett ki. A bevezetés évében még 46,7 milliárd forintot becsültünk, vagyis a többszörösére növekedhetett az adófizetési kötelezettség.

Döntött a Kúria: a Ryanairnek nem kell kifizetnie a 300 milliós bírságot

A Fővárosi Törvényszék jogosan semmisítette meg Ryanair légitársaságra még 2022 augusztusában kiszabott, 736 ezer eurós (mintegy 300 millió forintos) bírságot – szúrta ki a Telex a Kúria erről szóló döntését. Ez azt jelenti, hogy a légitársaság véglegesen megnyerte a Fogyasztóvédelmi Hivatal ellen indított perét.

Az ügy 2022-re nyúlik vissza, amikor a kormány bevezette az „extraprofitadót”, amit a Ryanair egyenesen rablásnak nevezett annak fényében, hogy ekkor a légitársaságok a koronavírus járvány miatt veszteségesen működtek. A 300 millió forintos büntetést a fogyasztóvédelmi hatóság azután szabta ki, hogy a Ryanair deklarálta: 2022 júliusától az utasonként 10 eurós különadót átterheli az utasokra.

A légitársaság pert indított, és a Fővárosi Törvényszék 2023 nyarán jogerősen megsemmisítette a fogyasztóvédelmi bírságról szóló határozatot. Szabó József törvényszéki szóvivő akkor azt mondta, az ítélet indoklásában két fontos elem szerepel.

Extraprofitadó kivetésével könnyít a kormány a gyógyszergyárak helyzetén

Extraprofitadót vet ki a gyógyszergyártókra a kormány, méghozzá január elejéig tartó visszamenőleges hatállyal a csütörtök késő este kiadott Magyar Közlönyben közzétett rendelettel. Az új teher a 2022 karácsonya előtt az ágazatra kivetett, most mérsékelt különadó mellé érkezik, és beszámítható a globális minimumadóba.

Miért fontos ez? Lényegében az árbevétel képezte az adóalapot a gyógyszergyártók különadójának meghatározásakor, így veszteséges működés esetén is adófizetési kötelezettség keletkezett. 2024-től az unió területén ráadásul életbe lép a globális minimumadó, aminek célja, hogy a 750 millió eurós árbevételt elérő vállalatok tényleges adóterhe elérje a 15 százalékot.

A társasági jövedelemadó típusú terhekre vonatkozik a minimumadó, ugyanis a célja a társasági adóval kapcsolatos országok közötti verseny korlátozása. A tegnap bevezetett extraprofitadó alapja már hasonló az iparűzési adóhoz (levonhatók bizonyos költségek az árbevételből), így a globális minimumadó számításakor is figyelembe lehet venni.

Egész váratlanul új extraprofitadót vezetett be a kormány

A csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlönyben egy gyógyszergyártóknak (de végső soron minden gyógyszerfogyasztónak) fájdalmas kormányrendelet olvasható. Bár eredetileg arról volt szó, hogy 2024-re kivezetik az extraprofit-adóknak nevezett különadókat, ez nem történt meg, tavaly júniusban már tudni lehetett, hogy maradnak, igaz, csökkentett módon. Így a gyógyszergyártóknak a nettó árbevételük után 2024 januárjától 50 milliárd forintig 0,5 százalék, 50-150 milliárd forint között 1,5 százalék, fölötte pedig 4 százalék különadót kell fizetniük a korábbi 1, 3 és 8 százalék felett.

A különadó mellé pedig a most megjelent kormányrendelet bevezeti számukra az extraprofitadót is, visszamenőleges, január 1-jei hatállyal. Ennek mértéke, ugyanazon sávok szerint 0,5 százalék, 4 százalék és 7 százalék lesz.

Indoklást a kormányrendelet nem tartalmaz, vélhetően kellenek a pluszbevételek a költségvetésbe az elszálló deficit megfékezése miatt.

Különsarcot kapott a műtrágyakirály, a hitelminősítők rögvest rontottak a Nitrogénművek adósságbesorolásán

Néhány napon belül két nagy hitelminősítő is rontotta a Bige-család tulajdonában álló Nitrogénművek Zrt. adósságbesorolását. A Fitch Ratings B- szintről CCC+-ra rontotta hosszú távú kibocsátói nemteljesítési minősítését. Előtte pedig az S & P vitte B fokozatról CCC+-ra a besorolást. Mindkét minősítő további leminősítést helyezett kilátásba a fejleményektől függően.

A lépés a műtrágyapiac visszaesését, a magas gázárak miatt bekövetkező működési zavarokat, illetve a pénzügyi teljesítmény – az előzetes várakozásokhoz képest bekövetkező – lényeges romlását tükrözi. Mindez megnövelte a 2025 májusában lejáró 200 millió eurós eurókötvény refinanszírozási kockázatát – idézi a Portfolió gazdasági portál a Fitch indoklását.

A negatív lépésekre azután került sor, hogy Bige László műtrágyakirály belengette, végleg bezárja Magyarország egyetlen műtrágyagyárát, mert a kormány által a szén-dioxid kvótára kivetett különadó és a különleges gázkészletezési díj akkora terhet jelent a Nitrogénműveknek, hogy nem tud versenyképesen gyártani. Tonnánként 20 ezer forint költségnövekedést becsült, ami a jelenlegi 130,5-133 ezer forintos árra rakódik. Néhány órával később azonban már azt jelentette be a milliárdos, hogy mindenáron megvédik a műtrágyagyárat, minden jogi fórumot igénybe vesznek ehhez, továbbá átállnak egy új technológiára, amivel kikerülhetik az extraadót.

A politika csinálta ki? Elszámolták magukat? Mi történik a Nitrogénművekkel?

Belső és külső körülmények együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy nehéz helyzetbe került a péti Nitrogénművek. Semmiképp sem jó hír, hogy egy stratégiai fontosságú iparág kulcsszereplője idáig jutott, de aligha lehet szó politikai leszámolásról. Gyorselemzés Bige László keddi bejelentése után.

A Nitrogénművek november 6-án leállt a termeléssel. A cég tulajdonosa tegnap már azt mondta az Agrárszektornak, hogy a tervekkel ellentétben nem ideiglenesen, hanem végleg bezárnak. Ez azt jelenti, hogy 93 év után szűnik meg a műtrágyagyártás Péten. Bige azt mondta, a júliusban megjelent, a széndioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet (gyakorlatilag különadót) előíró rendelet olyan gazdasági környezetet teremtett, amelyben lehetetlen a többletköltség érvényesítése az árakban. Az így veszteségessé váló gyártást a cég nem vállalja.

A péti Nitrogénművek a régió legmodernebb gyárát húzta fel – és éppen ez lehet az egyik ok, ami miatt most nehéz helyzetbe került. A több mint százmilliárdos fejlesztés-sorozatot finanszírozni kellett, amit a tulajdonosi kör jórészt kötvénykibocsátással fedezett. A legutóbbi aukció alapján azt mondhatjuk, hogy a finanszírozás jócskán megdrágult.

Több száz benzinkút sorsát pecsételte meg a kormány egyetlen döntéssel

Óriásit változtatott csütörtöki éjjel megjelent rendeletével a kormány a hazai benzinkutak helyzetén: a legkisebb töltőállomásokat leszámítva mindenkinek egységesen 3 százalékos különadót állapított meg.

Ez azt jelenti, hogy a rendelet szerint az évi 500 millió és 30 milliárd forint közötti nettó árbevételű töltőállomások jövőre a mostani, 0,15 százalékos sarc hússzorosát fizetik meg extraprofitadóként, a 30 milliárd és 100 milliárd közötti adóalapúak pedig az eddigi 1 százalék tripláját, miközben a 100 milliárd forintnál is nagyobb forgalmú kutak terhe pont, hogy csökken, az eddigi 4,5 százalékhoz képest másfél százalékkal. Egyedül az évi 500 millió forint nettó árbevétel alatti kutak helyzete nem változik, nekik továbbra sem kell különadót fizetniük – olvasható a portálon.

A nyertesek

Változik az üzemanyagárak különadója, ez sokaknak fájhat

A 2024-es adóévtől kezdődően eltérő mértékű különadó vonatkozik a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemre – figyelmeztetnek a portálon. Az általános adókulcsok az alábbiak szerint alakulnak a kiskereskedelmi szereplők esetében:

az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,

Egyes kutakon hússzorosára nő az üzemanyag extraprofitadója

A nagy forgalmú benzinkutak számára az eddigi 0,15 százalék helyett 3 százalékos lesz az üzemanyag különadója.

Módosította a kormány az üzemanyagok különadóját, a kisebb kutaknak továbbra sem kell adót fizetniük, a nagyobbaktól azonban nagyobb százalékban von el az állam – írja a hvg.hu a csütörtök késő esti Magyar Közlönyre hivatkozva.

Az Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával ellátott kormányrendelettel az extraprofitadóról szóló szabályokat írták át. Méghozzá úgy, hogy az üzemanyagok eladásából keletkező

Rogán Antal tárgyal a Magyar Reklámszövetséggel a reklámadó felfüggesztésének meghosszabbításáról

A Magyar Reklámszövetség a reklám- és médiaipari vállalkozásokat képviselve egyeztetéseket kezdeményezett a kormánnyal. Az MRSZ azt javasolta, hogy legalább újabb egy évvel, azaz 2025. január 1-jéig hosszabbítsák meg a reklámadó 2024. január 1-jéig tartó felfüggesztését.

Megint aggódhatnak a reklámadó miatt a médiavállalatok? Nem szerepel az adó felfüggesztése a 2024-es adómódosítások között

A kormány már tavaly is be akarta vezetni újra a reklámadót, de akkor még meghosszabbították egy évvel az adónem 0 százalékos kulcsát.

Magyarország miatt panaszkodik a Tesco vezére, elárulta, mit tervez a lánc

Régi vágya a magyar kormánynak, hogy levadássza az egyik nagy áruházmultit. A különböző boltláncok közül az elmúlt években felmerült lehetséges célpontként a Tesco, de a brit boltlánc rendre azt közölte, hogy hosszú távon tervez a magyar piacon.

A Tesco vezérigazgatója, Ken Murphy most külön kiemelte a magyar leánycég rossz teljesítményét, a cég féléves üzleti adatait értékelő sajtótájékoztatón:

Magyarország jóval nagyobb kihívást támaszt a Tescóval szemben, mint korábban, vagy mint a szlovák vagy a cseh piac. 

Kósa és Szijjártó forintbedöntő nyilatkozatait idézte Matolcsy és Varga gazdasági csörtéje

Egymás után tartott beszédet csütörtökön a jegybankelnök és a pénzügyminiszter, a bankadóemelés és kamattámogatás-felülvizsgálat lehetőségének említésétől a piaci szereplők – a reakcióik alapján – a magyar gazdaság gyengeségére következtettek.

Mi történik? Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter a közgazdász-vándorgyűlésen beszéltek, és az inflációkezeléssel kapcsolatban erős mondatokkal kritizálták egymást: Matolcsy tömegbalesetnek nevezte kormány gazdaságpolitikai lépéseit, ezen belül az ársapkákat – hozzátéve, hogy 2022 októberében árfolyamválság környékére sodródott az ország –, Varga szerint viszont a Magyar Nemzeti Bank tavaly ősszel destabilizálta a forintot.

Ez a csörte adta a szűk kontextust ahhoz, hogy Varga lehetséges kiigazító lépéseket is bejelentsen a költségvetési hiány elszabadulása miatt:

Új, zöld adókat vetett ki a kormány – ki fizet, mi alapján és mikortól?

A szén-dioxid kibocsátásban érintett társaságokat terhelő két új fizetési kötelezettség került bevezetésre a kormány júliusi rendelete alapján.

Amennyiben egy társaság a rendelet hatálya alá tartozik, a szén-dioxid kvóta adó és a tranzakciós díj elnevezésű fizetési kötelezettsége lesz a továbbiakban – a Deloitte szakértői összeszedték, pontosan kiket érint az új adó és díj.

A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/2023. (VII. 17.) kormányrendelettel

Meredeken emelkedhet az üzemanyag ára, de a költségvetés megmentéséhez nem biztos, hogy elég lesz

Jövő januártól elképzelhető, hogy a szomszédos országok közül Magyarországon lesz a legdrágább az üzemanyag. 2024-ben jövedéki adót emel a kormány a költségvetés rendezése érdekében, a túladóztatással azonban öngólt rúghat magának a kormány.

Nagyot drágulhat következő januártól az üzemanyag a hazai kutakon, mivel jelentősen emeli a jövedékadó mértéket a kormány. A drágulás tehát folytatódik. De ahelyett, hogy jelentős pluszbevételek folynának be a költségvetésbe, elképzelhető, hogy kevesebb pénzhez jut majd a kabinet – írja a 24.hu.

A Népszava árnyilvántartása szerint a május közepi mélypont óta látványosan drágultak az üzemanyagok a hazai kutakon. Az elmúlt két hétben a benzin ára átlagosan 42, míg a gázolajé 51 forinttal növekedett. A gázolaj átlagára péntektől 628 forintra nőtt, ezzel meghaladta a benzin árának mértékét, ami ezúttal 627 forintra emelkedett.