Az Európai Bizottság hat év után kezdeményezni fogja az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás lezárását, mivel úgy látja, hogy már nem áll fenn a jogállamisági elvek súlyos megsértésének veszélye Lengyelországban.
Archívum címkék: Európai Unió
Európa lábon lőtte magát az elektromosautó-őrülettel, amiből Magyarország jöhet ki győztesen
A globális autóiparra jelentős átalakulás volt jellemző az elmúlt évtizedben: hol a gazdasági, hol a klímacélokat szem előtt tartva egyre nagyobb a fókusz az elektromosautó-gyártáson. A tempót Kína diktálja, ami fejlesztések terén jóval a piac előtt jár, kicsit sem környezetbarát akkumulátorgyártását pedig szétszórja a világban. Ez a folyamat Magyarországot is érinti: az akkugyárak révén a kínai ipar kiszolgálása tökéletesen egybecseng a keleti nyitással, mindeközben zavartalanul üzemel a BMW, és az Audi-gyár is, így a hintapolitika egyelőre sikeresnek tűnik gazdasági értelemben.
Nem érdemes elfeledni azonban, hogy a Tesla révén Kína mellett az Egyesült Államok is az éllovasok között van, míg a nagy múltú, többségében európai gyártók az EU elhamarkodott döntéseinek hatására kénytelenek átállni az egyre üzemanyagbarátabb belső égésű technológia fejlesztéséről az elektromos gyártásra. Ez már csak azért is elkerülhetetlen, mert az Európai Unióban jelenlegi állás szerint 2035-től betiltják az újonnan gyártott, belsőégésű motoros járművek eladását. Ám a piaci tendenciák egyre inkább azt mutatják, hogy nem mindenki vágyik e-autóra, az eladások messze elmaradnak a várakozásoktól.
A kételyek között pole-pozícióban vannak az akkumulátortechnológia jelenlegi korlátai: a lassú töltés, a viszonylag rövid hatótáv és az igen magas javítási költségek is.
Magyarország egyedül maradt, Navracsicsék álma a lengyeleknél valósul meg
A brüsszeli közlemény szerint Lengyelország jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan 2015 óta folyamatosan felvetődő, és ezért 2017-ben indított eljárásban megfogalmazott aggályok kezelésére.
Lengyelország elismerte az uniós jog elsőbbségét a nemzeti jogszabályokkal szemben, elkötelezett az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása mellett, és elismeri a bírói függetlenséget – idézi az MTI.
A 2023-a lengyel kormányváltás és Donald Tusk megválasztása a Varsó és Brüsszel közötti kapcsolatok szélesebb körű normalizálódásához vezetett, amelyek az előző kormány alatt évekig feszültek voltak – írja a portfolio.hu a Financial Times nyomán. Az enyhülés egyik jele volt, hogy Brüsszel beleegyezett a jogállamisági viták miatt befagyasztott 137 milliárd eurós uniós pénzeszköz felszabadításába, és a múlt hónapban 6,3 milliárd euró értékben kifizette az országnak a helyreállítási alap első részletét.
Az EU-val való együttműködés fontosságát hangoztatta a kínai elnök
Kína és az Európai Unió közötti stratégiai együttműködés és partnerség fontosságát hangoztatta hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, aki a kínai-francia-európai uniós háromoldalú csúcstalálkozóra érkezett a francia fővárosba.
Francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével az Élysée-palotában tartott megbeszélésen a kínai államfő partnerségre buzdított „a kereskedelem, valamint az emberi jogok terén fennálló nézetkülönbségek ellenére is”.
Nagyhatalmakként Kínának és az Európai Uniónak meg kell őriznie a partnerséget, folytatnia kell a párbeszédet és az együttműködést, mélyíteni kell a stratégiai kommunikációt, valamint erősíteni a kölcsönös bizalmat
Brüsszeli fogyókúra: óriási ingatlanüzlet az európai negyedben
Huszonhárom irodaházon adott túl egyetlen, közel egymilliárd eurós pénzügyi tranzakció keretében az Európai Bizottság. A példátlan ingatlanüzlet az európai negyed revitalizálását és a fővárosba való jobb beillesztését célzó belga állami projekt része.
Mit kapott Orbán az uniós tagságtól?
The post Mit kapott Orbán az uniós tagságtól? first appeared on 24.hu.
Véget ért az aláírásgyűjtés, 11 EP-listát jelentettek be
11 EP-listát jelentettek be hivatalosan a péntek délutáni határidőig a Nemzeti Választási Iroda honlapján szereplő adatok szerint. Márki-Zay Péterék, a Mindenki Magyarországa Néppárt a Facebookon 17 óra után azt közölte, hogy leadták időben az aláírásokat, de az NVI honlapján egyelőre nem szerepelnek, a határidő pedig 16 óra volt.
A Fidesz-KDNP elsőként április 27-én adta le az aláírásokat, majd három nappal később követte őket a Mi Hazánk, a Tisza Párt, a Kétfarkú Kutya Párt és a MEMO. Csütörtökön pedig a DK-MSZP-Párbeszéd és az LMP, valamint pénteken a 2RK Párt, a Momentum, a Jobbik és a Nép Pártján csatlakozott hozzájuk.
A pártoknak legalább 20 ezer érvényes aláírást kellett összegyűjteniük két hét alatt az induláshoz, ez nem a nyilvántartásba vett 36 jelölő szervezetből csak a harmadának sikerült.
Az iPad-felhasználók élete is megváltozik Európában
Idén nagyot fordult az iPhone felhasználók élete Európában, hiszen március 7-én (többek közt) életbe lépett az EU digitális piacokról szóló törvénye (DMA), ami arra kényszerítette az Apple-t, hogy a korábbinál jóvá nyitottabbá tegye az általa gyártott okostelefonok operációs rendszerét, az iOS-t.
Az iPhone modelleken immár megjelenhetnek az App Store mellett más alkalmazásboltok is, illetve az Apple Pay mellett egyéb fizetési alternatívák is feltűntek az európai felhasználók számára. A március 5-én közzétett frissítés emellett lehetővé tette az EU-ban élők számára, hogy olyan alternatív böngészőmotorokat töltsenek le, amik nem az Apple WebKiten alapulnak, mint például a Chrome és a Firefox.
A jövőben ugyanez vár az iPad modellekre is
„Azt nem tudjuk, hogy az EU milyen irányba megy, de Magyarország lefele, az fix” – majálisozók a 20 éves EU-tagságról
Magyarország EU-s csatlakozásának 20. évfordulóján arról kérdeztük a majálisozókat, mit adott nekik az uniós tagság.
The post „Azt nem tudjuk, hogy az EU milyen irányba megy, de Magyarország lefele, az fix” – majálisozók a 20 éves EU-tagságról first appeared on 24.hu.
Lattmann Tamás: Orbán Viktorra a toporgás vár júliustól
Lattmann Tamás szerint nem véletlenül váltott ki hatalmas botrányt Brüsszelben, amikor az Európai Tanács – lényegében az egyetlen testület, amelynek működését nem töri meg a választás – elnöke, Charles Michel kilátásba helyezte, hogy mandátuma lejárta előtt lemond a posztjáról. Ez a veszély ugyan elmúlt, de az előbbiekből fakadóan az idei második félévi elnökség – amely történetesen a magyaroké lesz – teljesen
hulladékperiódus lesz a közösség történetében.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy késő őszig is eltarthat az új struktúra felállása, ami jelentősen korlátozza Orbán Viktor uniós aktivitását, hiszen nem lesznek indítványok, ezáltal nem lesz mit koordinálnia soros elnökként. Helyben járásról, toporgásról fog szólni ez az időszak vendégünk szerint.
„Ha nem ülünk az asztalnál, minket tálalnak fel” – Ablonczy és Magyari 20 év EU-tagságról
Szerdán volt a magyar EU-tagság huszadik évfordulója. HetiVálasz podcastunkban mérleget vonunk: honnan hová jutottunk 2004. május 1-je óta? Kinek a felelőssége, hogy nem hasznosultak eléggé az uniós pénzek? Mennyire komoly a szuverenisták és a föderalisták harca? El lehet-e foglalni Brüsszelt június 9-én? A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Húsz éve az EU-ban: mintagyerekből bezzegország
Magyarország húszéves EU-tagságának mérlege akkor is túlnyomórészt pozitív, ha a csatlakozáshoz fűződő várakozások egy része illúziónak bizonyult, bőven akadtak elpuskázott lehetőségek, és az unió fejlődési iránya sem feltétlenül találkozik a magyar igényekkel és elképzelésekkel.
Sokat segített az EU, de az áttörés elmaradt – húsz év számokban
Az EU népszerű Magyarországon, ahonnan rengeteg pénz érkezett a gazdaságba. A sok támogatás még úgy is jelentősen hozzájárult az ország gyarapodásához, hogy nem sikerült hatékonyan felhasználni. Elmaradt az áttörés azokon területeken, amelyek a hosszú távú fejlődést biztosítanák.
Zupkó Gábor: Értelmezhetetlen a brüsszelezés, a plakátszintű kommunikáció sem szerencsés
2015-től először öt éven át, majd két évvel meghosszabbítva, összesen hét évig vezette az Európai Bizottság budapesti képviseletét. Utána jött két év, amikor elment, de új vezetőt hivatalosan nem neveztek ki, megbízott vezető irányította a képviseletet. Most pedig hivatalosan is visszatért. Mi ennek az üzenete, más nem tudja vezetni ezt a képviseletet Budapesten?
Szerintem sokan képesek lennének vezetni, de megtisztelő, hogy rám esett a választás. Hiszek Európában, és abban, hogy Magyarország az Európai Unióban lesz sikeres. Ahogy abban is, hogy Magyarország és Európa egymást erősítik. Von der Leyen elnök asszony pont a napokban mondta, hogy a tagországok megerősödtek a csatlakozástól, de maga az Európai Unió is megerősödött tőle. Az, hogy Magyarország az egységes piac tagja lett, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok életszínvonala, jóléte emelkedjen, és Magyarország egy több százmilliós közösségen keresztül sokkal jobban tudja képviselni az érdekeit. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy teljesítsük azt az ígéretet, ami a csatlakozáskor elhangzott, hogy felzárkózunk a Nyugathoz.
Azt gondolom, hogy Portugália, Görögország szintjét elértük már.
Magyarország uniós tagságára az a legveszélyesebb, amikor annak gazdasági hasznát kérdőjelezik meg
Kezdésnek arra kérném önöket, hogy mondjanak három pozitív és három negatív dolgot Magyarország uniós tagságáról.
Bíró-Nagy András: Magyarország uniós tagsága egyszerre jelentett lehetőségeket, de korlátokat is a magyar kormányok és a magyar társadalom számára. A legfontosabb lehetőség nyilvánvalóan a húsz év alatt ide áramló több tízezer milliárd forintnyi uniós forrás, amely összességében a magyarországi GDP-nek éves átlagban a 3,5 százalékát tette ki. Alig van olyan település Magyarországon, ahol nem valósult meg valamilyen fejlesztés uniós támogatásból, és ez még akkor is igaz, ha egyébként azt gondoljuk, hogy az uniós pénzekkel lehetett volna jobban sáfárkodni. Erre rögtön hoznék is egy negatív példát a könyvünkből.
Az elmúlt két évtizedben azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem kaptak uniós támogatást, nagyobb mértékben növekedett a bevétele, mint azoknak, amelyek kaptak, jóllehet, pont az ellenkezőjére számítanánk.
Az Európai Bizottság eljárást indított a Facebook és az Instagram ellen
Az Európai Bizottság megtévesztő reklámok és politikai hirdetések miatt vizsgálja a Facebookot és az Instagramot tulajdonló Metát, illetve kifogásolja a cég panaszkezelési rendszerét és az átláthatóság hiányát is.
Így örült mindenki az Európai Uniónak húsz évvel ezelőtt
Húsz évvel ezelőtt az egész ország együtt örült valaminek; azóta sem volt ilyen. Több ezer kapcsolódó eseményt tartottak. Csak a kormány több mint ezer rendezvényt támogatott, az ellenzéki Fidesz négyszáz helyen ünnepelt.
Az EU csak 50 %-os védővámmal fékezhetné meg a kínai e-autó dömpinget
Heteken belül lezárul az Unió vizsgálata, amelyet a kínai elektromosautó-gyártók állami támogatása miatt indítottak. Egy friss elemzés 15-30 százalékos védővám kivetésére számít, ami a dokumentum szerint még mindig kevés lesz az európai piac megvédésére.
Az Európai Bizottságtól 15-30 százalékos vám kivetésére számítunk. De még ha ennek a tartománynak a felső sávjába kerülnek is a vámok, egyes kínai székhelyű gyártók továbbra is képesek lesznek kényelmes profitot termelni az Európába exportált autóikon, mert jelentős anyagi előnyöket élveznek
áll a Rhodium Group nevű független kutatócsoport friss elemzésében, melyet a kínai elektromosautó-dömping ügyében adtak ki, és melyet a Financial Times szemlézett.
Hahn biztos: A jelenlegi költségvetés már nem lesz elég
Az EU költségvetésért felelős biztosa nem híve a helyreállítási források felhasználására adott határidő meghosszabbításának, de támogatja, hogy teljesítményalapúvá váljanak a kohéziós politikai kifizetések. Johannes Hahn néhány lapnak, köztük a Szabad Európának adott interjúban beszélt erről.
Charles Michelnek nincsenek álmatlan éjszakái a magyar EU-elnökség miatt
Az Európai Tanács elnökének nincsenek álmatlan éjszakái a magyar EU-tanácsi elnökség miatt. Fenntartja azt az álláspontját, hogy 2030-ra az EU-nak és a tagjelölteknek is készen kell állniuk a bővítésre. Charles Michel a keleti kibővítés 20. évfordulója alkalmából adott interjút európai lapoknak.