Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: infláció

Pozitív meglepetést okozott az eurozóna

Közzétette szerző

A márciusi inflációs adatok a várakozásokhoz képest is jól alakultak, ami az EU gazdaságának további küzdelmei mellett tovább növelheti az Európai Központi Bank kamatvágásának valószínűségét.

Mi történt? A Portfolio cikke alapján március hónapban 2,4 százalék volt az infláció, ami a februári 2,6 százaléknál sokkal jobb, de még a márciusi elemzői várakozásnak számító 2,5 százalékos számnál is jobb. Az éves maginfláció is csökkenő tendenciát mutat, 3,1 százalékról 2,9 százalékra esett vissza. Hónap per hónap viszonylatban az árak 0,8 százalékkal emelkedtek, ami az EKB 0,2 százalékos havi inflációs céljaival nincs összhangban, de az év elején szezonális hatások miatt jellemzően megugrik a hó/hó infláció mértéke. Továbbá az infláció szerkezete is aggasztó lehet, mert az áremelkedést elsősorban a szolgáltatások hajtották.

Mi következik ebből? Az EKB éves inflációs célja 2 százalék, amihez egyre közelebb kerül az eurozóna, így látva a gazdaság gyengélkedését egyre nagyobb az esély egy kamatvágásra a közeljövőben. Az EKB valószínűleg megvárja a májusi béradatok alakulását és várhatóan a júniusi ülésén dönt.

PostPin It!

Már nem a párnahuzatban, inkább külföldön tartják a magyarok a pénzüket

Közzétette szerző

A hazai bankbetétállomány csaknem nyolcada már külföldi bankoknál vezetett számlákon van. A kiáramlás már 2011 óta látványos, de igazán 2022-ben, az orosz-ukrán konfliktus hatására pörgött fel. 2023 év végén az állomány közel 1700 milliárd forint volt.

Mi történt? A Bank360.hu elemzéséből derült ki, hogy történelmi csúcson van a magyarok külföldi pénzintézeteknél tartott betétállománya. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján 1676,6 milliárd forintnyi betét áll a lakosság határon túli számláin, ez a lakossági bankoknál és államkincstárnál lévő összes betétállomány 12 százalékának felel meg.

Miért a csökkenés? Az elmúlt évek csökkenését magyarázó tényezők között szerepelnek a kiugróan magas hazai infláció, a magas állampapírhozamok és a nulla közeli betéti kamatok is, valamint az orosz-ukrán konfliktus és az ahhoz kapcsolódó lakossági félelem is közrejátszott a kimenekítésben.

PostPin It!

Bűnbe esett a magyar lakosság 2023-ban

Közzétette szerző

2023 az elmúlt öt év legbűnterhesebb éve lett. Bár a súlyos bűncselekmények száma csökkent előző évhez képest, összességében tovább nőtt a bűnelkövetés az országban. Bár a súlyos bűncselekmények száma csökkent, kiugróan sok csalás és lopás történt a tavalyi évben a KSH adatai alapján.

Mi történt? A Pénzcentrum elemzésében mutatta be a KSH és a Belügyminisztérium, valamint a Legfőbb Ügyészség bűnözésre vonatkozó statisztikáit. 2022-ról 2023-ra 6,2 szézalékkal emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma Magyarországon.

Milyen bűncselekmények elkövetése hagyott alább? A nyilvántartott 20 bűncselekmény-típus többségében csökkenés volt tapasztalható, így az olyan súlyos bűnök, mint a szándékos emberölés, a szexuális kényszerítés vagy a sikkasztás is jelentősen visszaesett tavalyhoz viszonyítva.

PostPin It!

Felemás adatok jelentek meg a hazai munkaerőpiacról

Közzétette szerző

Miközben a foglalkoztatottság nőtt, a munkanélküliség nem csökkent, így az több éves csúcson ragadt idén februárban, írja a 444.

Hogyan lehetséges ez? A munkaerőpiac sajátosságaiból adódóan valósulhatnak meg ezek a látszólag ellentmondásos folyamatok. Egyfelől az őszi-téli hónapokban a foglalkoztatottság inkább csökkenő, míg a munkanélküliség növekvő tendenciákat mutat, elsősorban a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák kifutásával, így a tavasz közeledtével ez a trend fordulni kezd. Másfelől viszont az elmúlt időszakban nőtt a gazdaságilag aktív népesség száma, azonban az új belépők közül nem mindenki tudott elhelyezkedni.

Várható javulás? A márciusi adatok a mostaninál várhatóan jobbak lesznek, köszönhetően a tavaszi szezonális munkák szélesebb körű megjelenésének.

PostPin It!

Az EU-s munkaerőpiaci adatok egyelőre támogatják az Európai Központi Bank kamatvágási terveit

Közzétette szerző

Egyre magabiztosabb az Európai Központi Bank a 2 százalékos inflációs várakozásokkal kapcsolatban, amit 2025 közepére érhet el az Eurozóna. Ez tovább erősíti az alacsonyabb kamatok mellett szóló érveket, amiből leghamarabb júniusban lehet valami.

Mi történt? A Reuters közlése alapján a várakozások mentén alakul az uniós munkaerőpiacon a fizetések mértéke, ami az EKB inflációs várakozásaival és produktivitás növekedési kilátásaival összhangban van. Ez várhatóan gyorsítja az Eurozóna közelebb kerülését az EKB inflációs céljaihoz. Ám a bank még az első negyedéves, májusban publikálandó munkaerőpiaci adatokra vár mielőtt meghozná a kamatdöntését, így az adatok függvényében leghamarabb júniusban lehet belőle valami.

Mit áraz a piac? A júniusi kamatvágást a befektetők többsége tartja valószínűnek, ám arról még nincs piaci konszenzus, hogy az év hátralevő részében hány kamatdöntést fog még hozni az EKB.

PostPin It!

Megnyomta egy kicsit a fékpedált Matolcsy és jegybank

Közzétette szerző

Lassított a kamatvágás ütemén, de nem kezdett el hirtelen óvatoskodni a jegybank.

Mi történt? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. A testület a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.

Előzmények. Legutóbbi, februári kamatdöntő ülésén a monetáris tanács – a januári 75 bázispontos mérséklést követően – 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, 9,00 százalékra. A gyorsítás átmeneti volt, a piac amúgy nemigazán vette jól, a forint nagyot gyengült az elmúlt hónapban.

PostPin It!

Veszélyes szinteken a forintárfolyam, mi lesz így a kamatokkal?

Közzétette szerző

A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

A tavalyi első félév egyik legjobban teljesítő devizája – a forint – idén lassan szégyenpadra kerül. Az árfolyam március elején a 400-as szintet nyaldosta, majd kis korrekciót követően a cikk megjelenésekor a 395-ös szint körül billeg az euró/forint kurzus. A forintgyengülés okairól számos kitűnő írás, elemzés jelent meg különböző felületeken. Mi most arra próbálunk választ keresni, hogy a forint gyengélkedése hogyan hathat az idei évre várható kamatpályára.

Az év első két kamatmeghatározó ülése többek számára meglepetést okozott. Januárban, amikor sokan nagyobb csökkentést vártak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a korábban sugalltnál kisebb, 75 bázispontos kamatvágás mellett döntött. Februárban pont fordítva, a többek által vártnál nagyobb, 100 bázispontos lazítás mellett tette le a voksát a döntéshozók többsége.

PostPin It!

Ki nem találnád, mennyivel drágul az élelmiszer a klímainfláció miatt

Közzétette szerző

Brutális áremelkedés várható kizárólag az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok miatt. 

Mi történik? A Communications, Earth and the Environment folyóiratban közzétett tanulmány szerint – amely 121 országban végzett vizsgálatok alapján készült 1996 óta – az időjárási és éghajlati változások miatt az élelmiszerek ára évente 1,5-1,8 százalékponttal fog növekedni a következő évtizedben. Ugyanezért az általános infláció 0,8-0,9 százalékponttal fog növekedni, ami jelentős hatással lesz a gazdaságra és az emberi jólétre – írja az AP News.

Miért fontos ez? Max Kotz, a tanulmány vezető szerzője és a Potsdami Éghajlatkutató Intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy bár ezek a számok elsőre kicsinek tűnhetnek, jelentős hatást gyakorolnak olyan intézményekre, mint az amerikai Federal Reserve (Fed). 2060-ra pedig még drasztikusabb változásokra lehet számítani: előrejelzések szerint a globális élelmiszerárak akár 2,2-4,3 százalékponttal is emelkedhetnek évente. Ezáltal a teljes infláció 1,1-2,2 százalékpontos növekedését eredményezheti.

PostPin It!

Hiába zuhan a búza ára, ezer forintba kerülhet a kenyér

Közzétette szerző

Érdekes és szomorú jelenségre hívja fel a figyelmet az economx.hu összeállítása: hiába zuhant drámai mértékben az étkezési búza felvásárlási ára, ez sem állítja meg a kenyér árának emelkedését.

Egy kilogramm fehérkenyér 2020-ban 325 forint volt, a félbarnáért 300 forintot kellett fizetni, a finomliszt kilójáért pedig 167 forintot kellett fizetni – idézte fel a régi szép időket a gazdasági portál. Idén februárban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fehérkenyér átlagos ára 877 forint volt. Több mint két és félszeresére nőtt a kenyér ára négy év alatt és ez az árszínvonal velünk is marad – állapította meg a lap.

Közben a kenyér alapjának számító étkezési búza termelői ára 35 százalékkal csökkent egy év alatt, a takarmánybúza 33 százalékkal, a takarmánykukorica 40 százalékkal, a takarmányárpa pedig 50 százalékkal.

PostPin It!

Elárulta az RTL, hány milliárd forint volt az állami reklámbevétele; a TV2 nem válaszolt

Közzétette szerző

Lényegében stagnált 2023-ban az előző évhez képest az RTL Magyarország állami reklámbevételének volumene, reálértéken nézve egyértelmű csökkenés történt a magas magyarországi infláció miatt.

PostPin It!

Kis magyar Depeche Mode infláció, így nőtt 39 év alatt 260-szorosára a jegyek ára

Közzétette szerző

A Depeche Mode 1985 óta összesen 13 alkalommal járt Magyarországon, és mivel 1988-ban egymás utáni két napon dupla koncertet adott, a most márciusi lesz a 15-ik itteni fellépése. Amellett, hogy bemutatjuk a jegyárak inflálódását, az Arcanum segítségével megnéztük, hogy miről írtak a koncert napjain a magyar újságok, mi volt a fő gazdasági-politikai téma, ami uralta aznap a híreket.

1985. július. 23.

Jegyár: 150 forint.

PostPin It!

Idén is hat százalékig kúszhat a költségvetés hiánya

Közzétette szerző

A szakértő szerint az óvatosságot indokolja az is, hogy idén az év végén tetőzhet 5,5 százalékon az infláció, továbbá a Magyar Nemzeti Banknak az amerikai és európai csúcsintézményeken túl figyelnie kell a régiós jegybanki kamatokra is. Mivel a magyar gazdaság nincs olyan állapotban, mint például a lengyel, ha túl közel kerülnek egymáshoz ezek az alapkamatszintek, azt büntetheti a piac – fejtette ki a Dellában.

Virovácz Péter szerint az idén februárban tapasztalt sebes árfolyamgyengülést alapvetően a gazdaságpolitikai cikkcakkok okozták, a befektetők ellentmondó információkat kaptak a kormány és a jegybank szándékairól, s nagyrészt ez a zavar vezetett a forint iránti bizalom megrendüléséhez. A nyárra azonban csitulhat a konfliktus a felek között, mivel a viták fő forrásának számító alapkamat olyan tartományba ér, ami a piaci kamatok normalizálódásán keresztül már nem gyengíti a kormány növekedésösztönző törekvéseit.

Az elemző szerint a bázishatások miatt az idén is elérheti a 6 százalékot az állami költségvetés hiánya,

PostPin It!

Beleroppanhat-e az izraeli gazdaság a gázai háborúba?

Közzétette szerző

Izrael gazdasága hosszú utat tett meg az állam 1948-as megalapítása óta. A tömeges bevándorlás által dinamizált zsidó állam a kezdeti évtizedek drámai fejlődését követően a hetvenes években az olajársokkok gerjesztette infláció és a szocialista államokat jellemző tehetetlenség áldozatául esett. A ma is ismert virágzó, liberális piacgazdaság létrehozása aligha sikerülhetett volna Simón Peresz nyolcvanas években megkezdett reformjai, a kilencvenes évek magasan képzett bevándorlóinak letelepedése vagy épp a Benjamin Netanjahuhoz köthető 2003-as stabilizáció nélkül. Izrael gazdaságának története egy szocialista állam hol felgyorsuló, hol lelassuló, de drámai átalakulásának története, mely számos tanulsággal szolgál a világ valamennyi gazdasága számára. Elemzésünkben áttekintjük Izrael gazdaságának történetét az állam megalapításától egészen napjainkig, külön hangsúlyt fektetve a gazdasági stabilizációkra. És választ adunk a kérdésre, hogy a gázai háború milyen hatással van a zsidó állam gazdaságára, illetve milyenek Izrael hosszabb távú kilátásai.

Az ígéret földjének korai évtizedei

Dan Senor és Saul Singer 2009-ben megjelent gazdaságtörténeti műve a Startup Nemzet – Izrael gazdasági csodájának története címet viselte. Bár könyvükben a szerzőpáros a világ egyik legfejlettebb high-tech szektorával és startup kultúrájával rendelkező Izrael utóbbi évtizedekben tapasztalt drámai fejlődéséről írt részletesebben, a startup hasonlat Izrael megalapítására és az első alijázó zsidók kezdeti erőfeszítéseire is egészen jól alkalmazható. A zsidó állam létrehozása a történelmi Szentföld területén igen sok kihívást támasztott a többségében Európából bevándorló, pionír cionisták számára. Az egyszerre sivatagos és maláriától hemzsegő, mocsaras földterület megművelésének sikere nagyban támaszkodott a telepesek gondos vízgazdálkodására és az első létrehozott kibucok fegyelmezett munkatempójára.

PostPin It!

Bod Péter Ákos: A kormánynak a választás után szembe kell néznie a valódi gazdasági helyzettel

Közzétette szerző

Maga a vita rendben levő dolog lenne, máshol is bőven találunk példát a kormány és a jegybank közötti érdekütközésre. Csak mi elszoktunk ettől.

Így kommentálja Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a nemzeti bank egykori elnöke a jegybank és a kormány közötti üzengetést a Népszavának adott interjújában. Igaz, ezzel azt a gondolatmenetét zárja, ami arról szól, hogy a szereplők valójában a nyilvánvaló problémákhoz igyekeznek keresni egy felelőst.

Magyarországon volt tavaly az EU legmagasabb inflációja, amely megette a béreket, emiatt a magyar ember fogyasztása a második legkisebb. Lassan mi leszünk a legszegényebbek. Emellett az államadósság is roppant nagy. Ezt a problémahalmazt látva, előbb-utóbb tényleg szólni kell a felelősségről, amit a kormányzat már nem tud hihetően az elődjére hárítani. A megoldatlan problémákhoz konkrét intézmények köthetők, a vezetőik egymásnak feszülnek, a korábbitól eltérően már nem tudják elrejteni a szembeállásukat.

PostPin It!

Nincs nagy gáz az európai gázpiacon, de így is akad pár kockázat

Közzétette szerző

A rendkívül enyhe tél, a lakosság spóroló magatartása, az ipari kereslet visszaesése és a nyomott gázárak miatt rekordszinten vannak a kontinentális Európa gáztározóinak töltöttségi szintjei.

Mi történt? A Portfolio.hu elemzése szerint rekordszinten az EU-tagok együttes gáztározóinak töltöttsége, és már nincs messze a téli fűtési szezon vége. Magyarország a fogyasztásarányos töltöttségi szint mutató (az elmúlt időszak visszatekintő fogyasztásának és a jelenlegi tározói szintek aránya) szerint a harmadik legjobb helyen áll az EU-ban a maga 47%-os szintjével.

Esik a gázár. A gáz ára jelenleg már az orosz-ukrán háború előtti szinteken van, bár az elmúlt hetekben elég volatilis volt az árfolyam, ez részben az egyre melegebb téli előrejelzéseknek köszönhető.

PostPin It!

Bod Péter Ákos: Az aranykorok általában sem szoktak ismétlődni

Közzétette szerző

A makrogazdasági viszonyok általában szűk kör figyelmét kötik le, az elmúlt másfél év rekordméretű inflációja azonban felerősítette a közgazdasági ügyek iránti érdeklődést.

Mi történt? Vendégcikket közölt Bod Péter Ákos a portfolio.hu-n, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a magyar gazdaság állapotát elemezte, de beszélt az áhított aranykorról is.

Fő konklúziók:

PostPin It!

Van Budapestnél is elérhetetlenebb lakáspiac az országban

Közzétette szerző

Ha KSH adatai szerinti megyei nettó átlagkereseteket viszonyítjuk a megyeszékhelyek lakásáraihoz és a keresetek alapján felvehető hiteleket is fegyelembe vesszük, akkor Debrecenben megfizethetetlenebb egy átlagos ingatlan, mint Budapesten.

Miért? A Pénzcentrum KSH adatokra támaszkodó elemzése alapján az egész ország átlagkereseti mutatóit a budapesti bérek húzzák fel. Ha területi bontásban vizsgáljuk az átlagbéreket, akkor Hajdú-Bihar vármegye csak a 12. helyen szerepel. A jövedelem arányos törlesztési mutatók (JTM) alapján maximálisan felvehető hitel 21,8 millió forint körül alakul átlagosan, miközben a magyar megyeszékhelyek közül Budapest után a második legdrágább átlagos négyzetméterárak Debrecenben vannak. Így Debrecenben az átlagos hitelekből nagyjából 28 négyzetméteres ingatlant lehet vásárolni a minimális önerő figyelembevételével, Veszprémben 30, Budapesten 31 négyzetméter az elméletben vásárolható lakásméret.

Kontextus. Az ország keleti „fővárosának” ingatlanpiaca az utóbbi években jelentősen megdrágult– csak tavaly 7,4 százalékkal– köszönhetően a BMW-gyárnak és a különböző környékbeli akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásnak.

PostPin It!

Csontváry egy külön ügy – de lesz-e jobb befektetés, mint a bitcoin?

Közzétette szerző

A sokadik világválságon van túl a magyar műkereskedelem kulcsszereplője, de úgy tűnik, nincs az a gazdasági, geopolitikai vagy pénzügyi helyzet, ami megakasztaná a műkincsek iránti igényt.

Kelen Anna, a Virág Judit Galéria egyik vezetője szerint az infláció okozta befektetési pánik esetükben a stabilitásban mutatkozik meg: a klasszikus műtárgyak iránti igény nem lett élénkebb, de magabiztosan stagnál. De mi lesz, ha elfogynak a klasszikusok?

Háború, pénzromlás, magas kamatok: a bizonytalan gazdasági helyzetben nincs könnyű helyzetben az, aki pénzét stabil és jövedelmező eszközbe fektetné. Az ingatag helyzet a műtárgypiac malmára hajtja a vizet, ami még mindig az egyik legbiztosabb és középtávú hozammal bíró befektetés.

PostPin It!

KSH: 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az elmúlt egy évben

Közzétette szerző

2024. februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Januárhoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 6,7 százalékkal drágultak – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2023. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (32,8 százalék), a csokoládéé és a kakaóé (14,4 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (12,7 százalék), a büféáruké (12,2 százalék), valamint a sertéshúsé (9,4 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,6, a tojásé 19,1, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 15,3, a száraztésztáé 13,4, a tejé 11,2 százalékkal csökkent.

A jelentés szerint a háztartási energia 9,0 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

PostPin It!

Milliárd dolláros bébi: nagyot robbant idén a magyar filmipar

Közzétette szerző

Ezt a szektort sem hagyta érintetlenül az infláció: az elmúlt években 30–40 százalékkal drágultak a forgatások. A szektor több megrázkódtatáson esett át a közelmúltban:

előbb a Covid akasztotta meg a fejlődési ívét (amikor konkrétan evakuálni kellett innen a tengerentúli színészeket),

majd az orosz–ukrán háború közelsége adott okot aggodalomra (a térségről kevésbé tájékozott producereket az izgatta például, hogy a háborús zónából elhallatszanak-e a lövések a magyarországi forgatási helyszínekig),

PostPin It!