Best WordPress Hosting
 

Varga Mihály idén 6 százalázék alatti inflációval számol

A nyugdíjasok számíthatnak a magyar kormányra. Erről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap, a Jókor magazin megjelenése alkalmából készült, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó Facebook-oldalán megosztott videóban, amit az MTI szemlézett. Azt mondta: háború dúl a szomszédban és a Közel-Keleten, a költségvetésre rendkívüli terhek nehezednek, de a tavalyi 18,5 százalékos nyugdíjemelés után év elején 6 százalékkal növelték a nyugdíjakat, februárban ismét kifizették a 13. havi nyugdíjat.

A pénzügyminiszter jó hírnek nevezte, hogy az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálértékében is növekedést jelent, ugyanis az éves infláció ennél várhatóan jóval alacsonyabb lesz. A kormány tehát kitart a 2010-ben tett ígérete mellett: megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, sőt emeli is azt.

A nyugdíjak összegét 2010 óta a kétszeresére emeltük, reálértékét pedig több mint 20 százalékkal javítottuk. Amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, megadjuk azt a megbecsülést, amely a nyugdíjasokat megilleti.

Itt a lista: ennyivel emelkednek a streaming-szolgáltatók árai Magyarországon

Nemcsak a nemzetközi nagyok dobták meg az előfizetési díjakat, hanem a magyar szereplők is áremelésre készülnek.

Mi történik? Az elmúlt időszakban több streaming szolgáltató is bejelentette, hogy megemelik az előfizetéseik díját, és a közeljövőben még több áremelkedés is várható.

A Disney+ hazai felhasználói számára év elejétől már 3090 forint a havidíj.

Mindenki arra vár, Orbán Viktor vajon belemegy-e az újabb benzinárstopba

Péntektől a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is csökken, de az a kormány mai döntésén múlik, hogyan realizálhatják ezt az autósok.

Mi történik? A Holtankoljak.hu szerint péntektől a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is csökken, előbbi bruttó 3 forinttal, míg a gázolajért a kutak bruttó 6 forinttal fognak kevesebbet fizetni. Hogy ez miként jelenik meg a kutak áraiban pénteken, teljesen bizonytalan. Az eddigi gyakorlat szerint arra számíthatunk, hogy közel azonos mértékben csökkennek majd a kutak árai is, de ezt ma Magyarországon több tényező is befolyásolhatja.

Miért fontos ez? A kormányzati kommunikáció alapján beavatkozásra lehet számítani az üzemanyagárakat tekintve, amelynek részlet szabályai még nem ismertek. Már kedden írtunk arról, hogy Nagy Márton elismerte, azt javasolja a kormánynak, hogy avatkozzanak be az üzemanyagárakba. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint: ha a profittartalom csökken, attól még lehet nyereségesen értékesíteni az üzemanyagokat, így nem fél attól, hogy ellátási problémák ütnék fel a fejüket, ahogy az a legutóbb is történt.

„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”

Hiába lépett fel soha nem látott egységben a harmadik hatalmi ág a bírák és bírósági dolgozók fizetésemelése érdekében, a kormányzat a bírák esetében nem számol ezzel ebben az évben sem, így a harmadik év telhet el számukra fizetésemelés nélkül a rekordinfláció dacára.

Ez Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén elmondott beszédéből derült ki. A 24.hu információi szerint a fideszes politikus azzal magyarázta mindezt, hogy nincs fedezet a béremelésre. Az egyik jelen levő bírósági vezető bírótársainak írt beszámolója szerint a folyosói beszélgetések során bővebb magyarázatot is adott erre: „a bíráknál nincs tömeges elvándorlás, ezért nem szükséges lépni”.

A bíráknál is kilátástalanabb helyzetben lévő igazságügyi alkalmazottaknál (írnokok, jegyzőkönyvvezetők, fogalmazók, bírósági titkárok), ahol az államtitkár szerint is hiperakut a helyzet (ezzel a jelzővel festette le a helyzetet a Kúria elnöke másfél hónappal ezelőtt), viszont kénytelen lépni a kormány. A bérrendezésükre Répássy elmondása szerint 8–10 milliárd forintot tudnak átcsoportosítani (ebből jut az ügyészségi alkalmazottaknak is). Ennek pontos módjáról még nincs döntés, felvetődött, hogy mindenkinek a juttatását a kategóriája felső határához emelnének, bár ez a legalacsonyabb sávoknál nem sokat segítene, mert a felső határ sem éri el a garantált bérminimumot.

Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi

A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az infláció alakulása az elmúlt fél évben nagyon érdekes volt, nemcsak magyar, de nemzetközi viszonylatban is. Az amerikai inflációs pálya, amely alapvetően határozza meg a világ pénzpiacain elérhető hozamokat, hozamfelárakat, különösen fontos a fejlődő piacok, így Magyarország számára is.

A 2022-ben kitört háborút követő energiaár-robbanás, a munkaerőpiac folyamatos feszessége, a covid közbeni/utáni ingyen pénzek, a gazdaságok túlhevülésétől való félelem arra késztette a jegybankokat, hogy erőteljes kamatemelési ciklust kezdjenek el 2022 második felében. Tavaly aztán – nagyrészt azért, mert az energiasokk időközben elmúlt – az infláció erőteljes esésbe kapcsolt, és a kötvénypiacok elkezdték árazni, hogy a jegybankok mikor és milyen mértékben állnak neki a kamatcsökkentésnek.

Bekavar az idei inflációnál a szolgáltatók inflációkövető díjemelése

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter április eleji értékelése szerint összeomlott az infláció – amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment. Aznap jött ki a KSH friss jelentése, mely szerint 2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Viszont a jelentésben az is benne volt, hogy a szolgáltatások árai elszálltak (+9,9%), azon belül például a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult.

Úgy tűnik tehát, az általános mérséklődés ellenére a szolgáltatások felfelé húzzák az inflációt, mert a jegybanki célt messze meghaladva drágulnak. A Portfolio.hu cikke szerint a jelenség hátterében legalább részben az a rossz szokás állhat, hogy a szolgáltató szektor szereplői az előző évi átlagos inflációval emelik idén az árakat. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter azt is mondta a lapnak, hogy Magyarországon két körben is újra emelkedésnek indulhat az infláció, és az éves árváltozás mozgása hatással lehet az inflációs várakozásokra is. Az elemző szerint nagy inflációs kilengésekre kell számítani a jövőben.

Inflációkövető (vagy ahhoz közeli) díjemelést alkalmaztak idén például a telefontársaságok, a bankok, biztosítók, és más szolgáltatók is így tettek, köztük szolgáltató kisvállalkozások is. De hogy mennyire indokolt a különböző szolgáltatóknak az általános infláció mértékével emelni, az minimum kérdés. Az NMHH lapunknak úgy nyilatkozott a telefondíjak inflációkövető emelésével kapcsolatban korábban, hogy ha a szolgáltató szerződésmódosítás során betartotta a vonatkozó szabályokat, és a bevezetett feltétel pontosan tartalmazza, hogy hogyan fog történni a díjak változása, akkor ez a szolgáltatói lépés nem jogszerűtlen.

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az elmúlt bő két évben már megszokhattuk, hogy a magyar gazdaság folyamatosan valamilyen kihívással küzd. A közelmúltban átéltünk egy elhúzódó recessziót, egy rég nem látott inflációs krízist, a külső egyensúlyunk teljes felborulását, de a saját bőrünkön tapasztalhattuk a költségvetés szorult helyzetének, valamint egy hirtelen árfolyam-leértékelődésnek a hatását is. Sőt, ma már a munkaerőpiacra is beszivárgott a gazdaság teljesítményének visszaesése, hiszen szűk két év leforgása alatt harmadával nőtt a munkanélküliek száma. Ez idő alatt a bruttó államadósság összege is több mint 30 százalékkal ugrott meg.

Ennek ellenére az egyensúlyi indikátorok közül egyedüliként az államadósság-ráta (államadósság/GDP) tudott folyamatosan javulni. A COVID-válság idején 80 százalék fölé ugró mutató 73,5 százalékra korrigált. Ennek az okát viszont elsődlegesen a nevezőben kell keresni (GDP-deflátor). Annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben egyszer sem sikerült az éves költségvetési hiányt 6 százalék alá mérsékelni, 2021-2022-ben a jelentős GDP-növekedés tudta ellensúlyozni a nagymértékű deficitet, míg tavaly a 17,6 százalékos infláció segített ennek a folyamatnak a megőrzésében.

Balásy Gyula cégei árat emelnek, pedig Magyar Péter szerint már eddig is túlárazva dolgoztak

Rogán Antal márciusban 17,6 százalékos áremelést engedélyezett a propagandaminisztérium fő beszállítóinak, azaz Balásy Gyula cégeinek. Mint emlékezetes, Magyar Péter éppen e cégeket vádolta meg közéleti színre lépésekor azzal, hogy eleve túlárazzák a kampányaikat. Két hete pedig arról számoltunk be, hogy már a rendőrség is nyomoz a szóban forgó állami kommunikációs szerződések ügyében.

Tavaly augusztus óta nem láttunk ilyet a kutakon

Legutóbb augusztusban fordult elő, hogy többet kelljen fizetni a benzinért, mint a dízelért.

Mi történt? Jelentősen, bár eltérő módon változnak a hét második felében a hazai üzemanyagárak – írja a Holtankoljak.hu.

A benzin esetében bruttó 7 forinttal emelkedik a literenkénti nagykereskedelmi ár,

K&H: csökkent a „gyerekinfláció”, de még így is a „felnőtt” kétszerese

Drágább narancslé, olcsóbb kakaós csiga: összességében nem jártak jól az elmúlt időszakban a kisgyerekesek.

Mi történt? Tovább lassult a „gyerekinfláció”, de éves szinten még így is 8 százalék. Ennyivel emelkedett ugyanis a gyermekek fogyasztási szokásai alapján összeállított termékkosár ára. ‒ közölte a Forbes.hu-hoz eljuttatott közleményében a K&H.

Kontextus. Lassult a „gyerekinfláció”, bár még így is a hivatalos inflációs index kétszerese. A legfiatalabbak körében népszerű és az általuk használt termékek – így a kakaós csiga, a gyümölcsjoghurt, a hamburger, a literes narancslé, a hátizsák és szemüvegkeret is – kerülnek be a gyermek fogyasztási kosárba. A kosárba kerülő összes termék márciusban 40 435 ezer forintba került, szemben az egy évvel korábbi 37 432 forinttal. Vagyis egy év alatt 8 százalékos áremelkedés történt.

A GKI-vezér és Magyar Péter se hisz a kormánynak

A Kormányinfón a pénzügyminiszter egyebek mellett arról beszélt, hogy az eddigi gyakorlattal, és a kormány tavaszi törvényalkotási programjával ellentétben idén csak novemberben tárgyalja a 2025-ös költségvetést az Országgyűlés. A kormány azzal ugyanis megvárja az amerikai elnökválasztás eredményét. Varga Mihály szerint a háborús helyzethez igazítva kell tervezni a makropályát.

A GKI vezérigazgatója a Szabad Európának ugyanakkor azt mondta, nincs összefüggés az amerikai elnökválasztás és a magyar költségvetés benyújtása között. Molnár László szerint a  magyar gazdaság helyzetét egyáltalán nem befolyásolja, ha Donald Trump nyer. A makropályát befolyásoló háborús helyzettel a választások közeledtével azt lehet eladni, hogy miért hadiipari beszerzésekre költenek.

A szakember szerint megszorítások lesznek, az idei költségvetés már megalkotásakor se volt igaz, politikai elvárások miatt tartották fenn a növekedési prognózist, amíg tudták. Noha Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint összeomlott az infláció, Molnár László azt mondta,  az árak továbbra is emelkednek, csak a magas bázishatás miatt tűnik úgy, mintha a 3,6 százalék elfogadható lenne.

Matolcsy György: 50 ezres bankjegy nem kell még

Matolcsy Györgyöt arról kérdezte Novák Előd (Mi Hazánk), hogy mikor fogják az infláció miatt az 5 forintosokat ki-, az 50 ezres bankókat bevezetni. A képviselő jelezte, pártja már sok érvet felsorakoztatott a készpénzhasználat mellett, de ezt nég szükségesnek tartaná. Az ötforintosok kivonását Balassa Péter (Jobbik) már két éve sürgette, hiába. Novák Előd most ugyanazzal érvelt: az érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként, kivonása nemzetgazdasági szinten milliárdos megtakarítást eredményezett.

Az EU-rekord magyar inflációs mutatókkal elértéktelenedett 5 forintosok kivezetése így indokolttá vált.

Szerinte az infláció miatt lenne szükség az 50 ezer forintosra is,  hiszen

Ez volt az „alacsony infláció”? Az év végén újra lejtmenet jöhet

Látszik az inflációs mélypont, gyorsulás várható az év végére. Decemberben 5,5 százalékos lehet az éves infláció. Több felfelé mutató kockázattal is számolni kell.

Mi történt? Márciusban 3,6 százalékos volt az éves infláció, havi összevetésben pedig 0,8 százalékos volt az áremelkedés. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője értékelte az elmúlt időszakot:

„A tényadatok megfelelnek a piaci és a mi várakozásainknak is.

Nagy Márton: Összeomlott az infláció

Az infláció összeomlott és lent is maradt – ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mondta a tárca közleménye szerint. A tárca elégedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb inflációs adataival, kifejtették, 2024 márciusában tovább olvadt az infláció mértéke, a januári 3,8 százalékot, majd a februári 3,7 százalékot követően 3,6 százalékos szintre csökkent az infláció üteme az előző év azonos hónapjához képest.

– A kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően tehát

amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció,

Jelentős csökkenést érzékelt a KSH az alapvető élelmiszerek árában

2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2023. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a leginkább

a cukoré (30,9 százalék),

Jaksity György: Arra nem számítottam, hogy mindez a nyakunkba is borul

A 2010-es évekről az a véleménye, hogy egy elvesztett évtized volt, mert a világ egyik legkellemesebb időszakában, az uniós pénzbőség idején lett volna lehetőség akár az oktatásban, akár az egészségügyben egy jobb minőséget eredményező megújulást megfinanszírozni, ehhez képest

itt nem történt tulajdonképpen semmi.

Ráadásul annak a jelét sem látja, hogy „valami történne az előttünk álló időszakban”. Ez az „aranykorszak” elmúlt, a mi életünkben nem jön már el egy hasonló lehetőség szerinte. Ami azt jelenti, hogy az elszalasztott humántőke-befektetések is csak jóval lassabban fognak termőre fordulni, mint fordultak volna, ha a kormány megragadja a múlt évtized esélyeit.

Ki nem találnád, mennyit fizethetnek a potyázók a Lidlben

Brutális díjat vezet be a kiskereskedelmi lánc az egyik boltjánál, miután sokan visszaéltek az ingyenes parkolási lehetőséggel. Mutatjuk a fizetős Lidl-parkolók helyszíneit.

Mi történik? Változnak a parkolási díjak a Lidl fővárosi, II. kerületi, Csalogány utcai üzleténél: az első óra ingyenes lesz, de a második óra már 1500 forintba kerül, a harmadik órától pedig 15 000 forintos napidíjat szednek – írja a Pénzcentrum.

Hogy mi van? A portállal a Lidl korábban azt közölte, hogy az áruházaknál a fizetőrendszer bevezetésének oka, hogy a parkolókban hagyott, nem vásárlási céllal érkező gépjárművek megnehezítik az áruházba érkező vásárlók számára a parkolást. Fizetős a parkolás a második órától Budapesten

Miért kerül ötször annyiba a magyar eper, mint a külföldi?

Aki járt mostanában bármelyik magyarországi bolthálózatban, annak feltűnhetett, hogy akár négy-ötszöröse is lehet a magyar eper ára a külföldinek. Az okok nem az inflációban vagy a magyar gazdaság rossz helyzetében keresendők, hanem elsősorban az ország klimatikus adottságaiban – erről beszélt a Spirit FM-en Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

„Magyarországon a szamócaszezon április elején, vagy a hónap első felében kezdődik. Idén a korai kitavaszodás miatt 1-1,5 héttel előrébb van a szamócaszezon is, helyenként akár 2 héttel is, így már húsvét előtt megjelent a magyar szamóca a boltokban. De Magyarországon, a mi klimatikus adottságaink mellett a szamócák ilyen korán csak és kizárólag üvegházban, vagy fűtött fóliaházban teremnek meg, szabadföldön egyelőre nem” – taglalta a szakértő, hangsúlyozva egyúttal azt is, hogy szamócát (epret, ki hogy nevezi) üvegházban vagy fóliaházban csak viszonylag drágán lehet előállítani, ez eredményezi azt, hogy jelenleg aranyáron kapni csak magyar epret a boltokban.

Az import áruval kapcsolatban éppen fordított a helyzet. Ahogy Apáti mondja, Spanyolországban, Olaszországban vagy épp Görögországban, hónapokkal hamarabb kezdődik a szezon, ezeken a helyken most túlkínálat van, így az áru egy részével az a cél, hogy kármentésként, akár nyomott áron is eladják a terméket. „Ezzel nem tudunk mit kezdeni, ez a globalizált kereskedelemnek a jelensége” – húzta alá.

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A 2024. januári 3,8 százalékos és a februári 3,7 százalékos infláció után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy

az infláció letörését a kormány rendezte el.

Mi kell ahhoz, hogy igazolódjon Orbán jóslata, miszerint „év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”?

The post Mi kell ahhoz, hogy igazolódjon Orbán jóslata, miszerint „év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”? first appeared on 24.hu.