Aki azt hitte, hogy a lengyel választás után a magyar kormány végképp nem reménykedhet az EU-pénzek megszerzésében, hatalmasat tévedett. Amint a Válasz Online megtudta, a dolog pont fordítva áll: épphogy a lengyel ellenzék sikere segíti pénzhez Magyarországot. Még akkor is, ha valóban porlad szét a magyar zsarolási potenciál az Európai Tanácsban. Elmagyarázzuk, mi dől el még az idén az EU-s pénzek ügyében, és hogyan áll a kötélhúzás az Orbán-kormány és a brüsszeli intézmények között.
Archívum címkék: Nagytotál
L. Simont kirúgták, de a NER-média szerverei rogyásig vannak (meleg)pornóval
Pohárba pisilő pornósztár, kisdiáknak öltöző kebelcsodák, latexben csókolózó leszbikusok és mintegy 100 ezer explicit pornóvideó – ilyesmi tartalmakkal gyűjt kattintást nap mint nap a kormányközeli médiaholding bulvárgépezete és videószolgáltatója. Miközben magyar könyvesboltok pánikszerűen fóliáznak, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját pedig meg lehetett buktatni egy szociofotó-sorozattal, az öncélú szexualitás háborítatlanul lehet a kormányzati üzenetek egyik legfőbb vivőanyaga.
Mindenről a Nyugat tehet – a szélsőbal Izrael-ellenessége és orosz-szimpátiája egy tőről fakad
Míg a Szentföldön élesben zajlik a háború, a nyugati világban kiélezett kultúrharc indult a Hamász október 7-i terrorja és az arra adott izraeli válasz nyomán. A nyugati baloldal egy része élesebben ítélte el az ellencsapást, mint az azt kiváltó mészárlást, sőt – főleg a tengerentúlon – egyenesen ünnepelte a terrort. A magyar kormánymédia most az antiszemitizmus vádjával támadja a komplett nyugati baloldalt, miközben a Nyugat-ellenes antiimperializmus Oroszország kapcsán épp arra a „békepárti” oldalra tereli az Izrael-ellenes szélsőbalt, ahol a hazai kormány is áll.
A bolgárok ráraktak a gázunkra 10 eurót – maradhat?
Akár 30 százalékkal is drágíthatja ezen a télen a magyarországi gáz árát egy új bolgár adó, amit kifejezetten az orosz gázra vetettek ki. A bolgár tranzit januártól megkerülhetetlen lesz, de egyáltalán nem világos, hogy az oroszok a magyarokkal fizettetik-e ki a különadót. Budapest tiltakozik Brüsszelben, csak sajnos olyan szabályokra és elvekre hivatkozva, amelyeket egyébként maga sem tart be. A bolgárok motivációja sem teljesen világos, és rengeteg a félrebeszélés a két ország között is. Háttér.
Nem jut uniós pénz a haveroknak? Megkapják nemzeti kasszából!
Szépen javulnak a mutatók az EU-s tendereknél, a brüsszeli elvárásoknak megfelelően ott nagyobb a verseny, és így papíron csökken a magyar korrupciós kockázat is. Csakhogy közben a nemzeti forrású közbeszerzéseknél romlik a helyzet. A Válasz Online most a magyar sajtóban elsőként vizsgálja a Korrupciókutató Központ legfrissebb elemzését. Az alapján pedig kijelenthetjük: a hangsúlyok változtak ugyan, de összességében a magyar állam pályáztatási rendszere nem lett tisztább.
„Erőszakos, kíméletlen rezsim” – Sólyom László az Orbán-korszakban sem maradt néma
Az október 8-án elhunyt volt köztársasági elnökről írt temérdek nekrológ jelentős része úgy tett, mintha Sólyom László közéleti pályája 2010 augusztusában, elnöki megbízatásának lejártával véget ért volna. Mintha a Gyurcsány Ferenc országlása alatt kritikus elnök csendben maradt volna a 2010 óta tartó Orbán-korszak idején. Csakhogy ez tévedés. A Válasz Online 20 erős mondat köré gyűjtötte a volt államfő azon közéleti megszólalásait, amelyek már a Nemzeti Együttműködés Rendszerére reflektáltak. Vétóra szólította fel Áder János elnököt és közvetve lemondásra az Alkotmánybíróságot. Kockás ingben tüntetett a tanárokért, demonstrált a CEU-ért. És: vég nélkül ostorozta az alkotmányos kultúrát leépítő, a kései államszocialista időszak jogi berendezkedését visszahozó Fideszt. Sólyom Lászlót holnap temetik.
„Önöknél az ellenzék sem hitte el, hogy győzhet. Itt tényleg van miért izgulni” – a lengyel választás óriási tétje
Vasárnap kiderül, hogy harmadszorra is a Jarosław Kaczyński vezette PiS, vagy pedig egy színes, centrista koalíció alakíthat-e kormányt Lengyelországban. Reális esély van patthelyzetre is, amikor a szélsőjobboldali, a szociális ellátások leépítésével kampányoló Konföderáció lehet a mérleg nyelve.
Orbán Macronnal üt a németeken – ezért nyomulhat itthon újra a francia nagytőke
A Fidesz-kormány korábban gazdaságpolitikai identitását részben a gall nagytőke kiebrudalásával demonstrálta, most viszont a magyarországi német befolyást ellensúlyozná a francia vonallal. Minden „antipopulista” retorikai piruett ellenére a folyamat nincs Emmanuel Macron ellenére, aki a német geopolitikai hátsóudvarnak tekintett Közép-Európában a hagyományosan francia szövetséges Lengyelországot és Romániát túlságosan atlantistának tartja, ezért is tesz Magyarországra. Fordulópont volt Orbán Viktor tavalyi találkozója Olaf Scholz-cal: a magyar miniszterelnök azt érezte, immár semmi érdemit nem várhat a németektől. A barátkozásnak persze vannak határai: a franciák nem fognak nyíltan lobbizni a felfüggesztett uniós források utalása érdekében. Nagykép.
Az észrevétlen aranykor vége – a cigányság szenvedte meg leginkább az oktatási reformot
A magyar oktatásügy „aranykora” a 80-as évek közepén kezdődött a hazai cigányság számára, és a 2011-ben kezdődő reformlépésekkel fokozatosan ért véget. Pedig az államosítást, az egyenkönyv bevezetését a kormány éppen az esélyegyenlőség megteremtésével indokolta. A közoktatás átalakítása az utóbbi években egyre súlyosabban érinti a középosztályt is, de ez a hatás a roma gyerekeknél szinte azonnal jelentkezett, és évtizedek óta nem látott oktatási diszkriminációt okozott egy most megjelent kutatás szerint.
Svédkérdés Magyarországon: titkolja a kormány, hogy mit kér a NATO-tagságukért
A törökök ha gorombán is, de legalább világosan elmondták, hogy miről szól az alku – hangzott el egy NATO-ról szóló konferencián csütörtökön. A magyar kormány viszont össze-vissza beszél a NATO északi bővítésének halogatásáról.
A politikai kereszténység kudarca – először kerültek többségbe a nem vallásosak Magyarországon
A római katolikus egyház 2011 óta több mint egymillió embert, a reformátusok majd’ 300 ezret veszítettek, így először kerültek többségbe a nem vallásosak Magyarországon – derül ki a 2022-es népszámlálás vallási közösségekre vonatkozó adataiból. Vendégszerzőnk rámutat: a történtek pontosan illeszkednek a kelet-közép-európai trendbe, ám ennyivel mégsem intézhető el a kérdés. Nálunk ugyanis a kormány 2010 óta bőkezűen támogatja az egyházakat, és Nemzeti Együttműködés Rendszerében is komoly szerepet szánt nekik. A mostani adatok jelzik: ennek nem volt pozitív hatása a hazai vallásosságra. Szerzőnk szerint a legfontosabb kérdés: miért találja meg egyre kevesebb, a hitét a társadalom szolgálatában is érvényesíteni akaró ember az egyházakban az intézményi közeget és támaszt, amire szüksége lenne? Máté-Tóth András valláskutató írása.
Jön a Budapest–Pozsony-tengely? – 1998 óta nem volt ekkora tétje a szlovák választásoknak
A Nyugat-ellenesség juhtúrójából vagy a pragmatizmus tepertőjéből lesz-e több a Robert Fico által a szlovák választóknak ajánlott politikai sztrapacskán? Ez a kérdés a szombati szlovákiai előrehozott parlamenti választáson, amelynek nagy esélyese a kétszeres miniszterelnök, aki győzelme esetén Orbán Viktor szoros európai szövetségese lehet. A koalíciókötési kényszer miatt azonban szinte lehetetlen megjósolni a végeredményt, Fico legnagyobb riválisa, a liberális Progresszív Szlovákia pedig a magyar szavazókra is hajt. Elnöke felszólalt az őshonos európai kisebbségeket támogató Minority Safepack mellett, módosítaná a magyar állampolgárság felvételét büntető törvényt – a máig alkalmazott jogfosztó Beneš-dekrétumok kapcsán viszont ködösít. Pillanatfelvétel a szlovák célegyenesről.
Itt a következő kormányzati gigabiznisz: egyetlen kézbe adnák a kórházi patikákat
Több mint 4100 gyógyszerész tiltakozik a kormány terve ellen, amely megengedné, hogy diplomás patikus helyett középiskolai végzettségű szakdolgozó legyen csak jelen bizonyos patikákban. A kabinet szerint ezzel a vidéki gyógyszerellátást védik, az ellenzők szerint viszont az intézkedés hatására a kisebb településekről eltűnhetnek a gyógyszerészek. Az igazán nagy üzleti átrendeződés azonban nem ettől várható. Hanem attól, hogy az eddig patikalánc-ellenes kormány gigaláncot akar létrehozni – hogy aztán a kórházi patikák tervezett privatizációjának nyertese letarolja a gyógyszerpiacot.
Miért számít sokat az a pici török gáz, amit Szent Istvánkor vettünk?
Augusztus 20-án Magyarországon járt a török elnök, és kísérőprogramként a török és a magyar állami gázkereskedők (a BOTAŞ és az MVM) megállapodtak 275 millió köbméter gáz megvásárlásáról. Ez nagyon kevés, de a jelentőségét az adja, hogy jövőre Ukrajna felől sem jön már orosz gáz az EU-ba.
Fideszes mintát másolva hiszterizálják Lengyelországot
Bogárzabáló, kerítésdöntő, brüsszelita ellenzékkel riogat a lengyel kormány, amire a válasz, hogy Kaczyńskiék az asszonyverő alkoholisták cimborái. A kormány kommunikációja és a töredezett ellenzék dilemmái nagyon hasonlítanak a magyarországi helyzethez. Egy fontos különbség azonban van a két ország között: Lengyelország éppen most válik katonai nagyhatalommá, és ezen nincs ott vita.
Csak a távhőhöz nem mertek nyúlni – így lett a lakótelepek népe a Fidesz „szent tehene”
Tíz éve élünk a rezsicsökkentés korszakában, és egy éve tart a csökkentés csökkentésének zavaros ideje. A NER történetének leghatásosabb innovációja egyszerre formálta a politikát és a gazdaságot, kimutatható belőle minden, ami 2013 óta történt Magyarországon. Jubileumi mélyelemzés.
Itt a lista: mutatjuk az Orbán–Tiborcz-kör 36 luxusingatlan-projektjét (galériával)
Közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati „ajándékbefektetés”, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel. Az elmúlt néhány évben ezek a csillagászati források repítették az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt (és társaikat) a szállodai, irodaházas szektor élére. Noha a kormányfő veje egyre több iparágban tör előre, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leglátványosabbak – és egyben a legtitkosabbak is. Csak az utóbbi hónapokban kezdett világossá válni, hogy nemcsak a BDPST Group nevű központi érdekeltségét érdemes figyelni, hanem egyes magántőkealapokat, ingatlanalapokat is. A Válasz Online most összeszedte azt a 36 projektet, amely bizonyíthatóan a Tiborcz-kör tulajdonában vagy kezelésében áll.
Mire jók a szankciók, ha ömlik az orosz olaj a világra? – a háború háttérütközetei érthetően
2023 első felében több olajat adtak el az oroszok, mint a háború előtt. Mégis kevesebbet kerestek vele. Az Amerikában kidolgozott szankciós tervnek éppen ez volt a lényege: úgy fájjon Moszkvának, hogy ne tűnjön el a piacról az orosz olaj. Júliusig működött is a terv, ám az oroszok elkezdtek alkalmazkodni a kihívásokhoz. Hiánypótló háttér az Ukrajna elleni háború mögött meghúzódó szankcióháború frontjairól.
Satuban az RMDSZ: az erdélyieknek több Európa kellene, de a hívek Orbánnal vannak
A bukaresti kormányból kikerülő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újabban hangsúlyosan beszél az Európai Unió fontosságáról, jogállamról, fékekről és ellensúlyokról, de szolidaritását fejezte ki az orosz agressziót elszenvedő Ukrajnával is. A magyarországi kormányzati retorikától eltérő kommunikációnak azonban megvannak a korlátai: az RMDSZ választói magyarországi médiát fogyasztanak, ezért Kelemen Hunorék nem menetelhetnek vele szembe. Az ahhoz való hasonulás azonban rontaná a Szövetség pozícióit a romániai politikában. E sajátos politikai satuba fogva fordul rá az RMDSZ a 2024-es romániai választási szuperévre, amikor a választók négyszer is urnákhoz járulnak majd. Miközben mindenki Orbán Viktor tusványosi beszédére figyelt, a kényes helyzet jeleit tapasztalt tusvanyológus szerzőnk ott is kiszúrta. Háttér.
Nem törnek át Orbán szövetségesei, mégis kormányra kerülhetnek
Vasárnap Spanyolországban előrehozott választásokat tartanak, amit a kormányzó koalíció az EU legalacsonyabb inflációs mutatója és egy sor klasszikus baloldali intézkedés mellett is jó eséllyel elveszít. De hogyan lehetséges ez? Az alábbiakban erre is keresi a válaszokat vendégszerzőnk, Bódi Mátyás. A Választási földrajz – Electoral geography szerkesztője bemutatja a főbb törésvonalakat is, amelyek szétszabdalják a spanyol társadalmat – és amelyek a legtöbb esetben teljesen ismeretlenek a magyar közvélemény előtt. Háttér.