Mit gondolnak Halmajugrán arról, ki lehet-e lépni a NER-ből, és hozhat-e szerintük Magyar Péter új szelet?
The post Szavaznám, bábu, bánatkozó, gyanús – Magyar Péterről kérdeztünk Hevesben first appeared on 24.hu.
Archívum címkék: vidék
Ingyenes lehet a parkolás húsvétkor, de nem mindenhol
A Budavári Kapu tájékoztatása szerint 2024. március 29-től (nagypéntek) április 01-ig (húsvéthétfő) ingyenes lesz a parkolás a területükön, a Budai Vár kivételével. Ugyancsak nem kell fizetni a négynapos hosszú hétvégén (március 29 . és április 1. között) az ünnep miatt a parkolásért a XIII. kerületi közterületi várakozóhelyeken. Egyéb napokon a szokásos rendben kell fizetni a parkolásért. A Ferencvárosi Parkolás oldalán is azt írják, hogy a IX. kerületben a közterületi parkolás 2024. március 29-től 2024.04.01-ig díjmentes, akárcsak Zugló (XIV. kerület) parkolási övezeteiben. Több budapesti parkolási cég oldalán az idei díjmentességről még nem került ki hír, de mivel tavaly ingyenes volt a húsvéti hétvége, feltehetőleg most is az lesz. Tájékozódni azért nem árt, mert lehetnek kivételek, mint például a Budai Vár is.
Számos vidéki város is hírt adott már arról, hogy ingyenes lesz náluk a parkolás húsvétkor.
Székesfehérváron például az I.,II. és III. övezetben díjmentes lesz a parkolás. A történelmi belvárosba azonban, ami kiemelt parkolási zóna ezen időszak alatt is csak engedéllyel lehet behajtani és a parkolásért is díjat kell fizetni. Az ingyenes parkolásról mindenki értesül, aki parkolójegyet szeretne váltani, mert ebben az időszakban nem működnek a parkolóautomaták a városban.
Nemcsak Budapesten szállt el az albérletek ára, vidéken is 30 százalékos a drágulás
Jelentős áremelkedés tapasztalható a vidéki albérletpiacon, egy év alatt ugyanis 30 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj – áll az az Otthon Centrum friss elemzésében.
A legfőbb megállapítások ezek:
A budapesti téglalakások átlagos havi bérleti díja 235 ezer forint volt tavaly, ami 14,1 százalékkal magasabb a 2022-es átlag értéknél.
Londonban csak egy garázsra tellett volna a pénzéből, inkább vett egy falusi kunyhót
London is egy a világ azon városai közül, amelyekben szinte lehetetlen értelmes áron lakást bérelni, hát még vásárolni. Ezt tapasztalta – na meg a kiégést – a 26 éves Amy is, aki feladta inkább a londoni életét is elköltözött vidékre, hogy álmai idilli házikóját megvehesse.
Hat hónapja a testvérével együtt úgy döntött, hogy otthagyják a munkájukat és egy antikvitást nyitnak. Ennek részeként vásárolt Amy 220 ezer fontért egy 700 éves másodosztályú házikót, ami kicsit olyan, mint a filmek régi falusi kunyhói: vastag falú, alacsony mennyezetű, fagerendás.
Forintra átszámolva ez az összeg se semmi, közel 100 millió forint, de azt állítja a fiatal nő, illetve a TikTokra kitett videójában azt mutatja, hogy Londonban, amit megengedhetett volna magának, az egy garázsra vagy egy parkolóhelyre lett volna elég.
Kettészakadt az ország: ennyiből él egy átlag budapesti és egy községi lakos
A kereseteket nézve fővárosi átlag nettó havi 370 ezer forinttal szemben a községek átlaga csak 243 ezer forint. De még a megyei jogú városok átlaga is 11 százalékkal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42 százalékos a különbség az előbbi javára – írja a kutatóintézet felmérésében, amelyben a KSH adatai alapján számoltak.
A magasabb települési keresetek okai szerteágazóak. Egyrészt az egyes települések eltérő gazdaság szerkezettel rendelkeznek, ami kihat a keresetekre is. Az iparosodottabb és/vagy több szolgáltatást (például turizmust) nyújtó vidékeken magasabb a keresetek átlaga az agrár jellegűekhez képest, de fontos az is, hogy a magasabb végzettségűek aránya mekkora.
A magyar lakosság 19 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Szerencsére a foglalkoztatottak között egyre többen vannak a diplomások: számuk 2022-ben közel 1,5 millió fő volt, ami 31,3 százalékos arányt képviselt. A legnagyobb arányban a fővárosban élnek diplomások (különösen Budán: 57,4 százalék), de magas a súlyuk Pest vármegyében, a nagyvárosokban és környékükön, valamint a Balaton körül.
Mióta jár az emberi test kedvében a magyar főváros? – A régi Budapest jóléte
Sok budapestinek csak akkor esett le a tantusz, amikor Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt korában meghirdette a Sétáló Budapest programját: szeretett fővárosuk, a százötven éves, bűzös, ideges koszfészek benzingőze évekkel rövidíti meg az életüket.
Csakhogy Budapest nem csupán kegyetlen gyilkosuk, hanem életük melegszívű megmentője is. Amit az egyik kezével elvesz, azt a másikkal visszaadja, sőt annál is többet. A város ugyanis hiába fojtogatja levegőjével a lakóit, összességében még így is kedvében jár az emberi testnek: mivel a fővárosban magasabbak a jövedelmek, továbbá minden kapható, amit a gyomor megkíván, és közel a kórház, minden sarkon gyógyszertár, az emberek itt később halnak meg és nagyobbra nőnek, mint vidéken. (Ami persze nem jelenti azt, hogy ne kellene megjobbítani Budapest levegőjét.)
Ám ez nem volt mindig így. Hogyan és mikor állt elő az a helyzet, hogy a fővárosiaknak aránylag magas lett a biológiai életszínvonaluk? Ezt próbálom kinyomozni ebben a cikkben.
Szabad kezet kaphatnak az eladósodott települések hitelezői egy új tervezet szerint
A múlt héten ért véget a társadalmi egyeztetése annak az új törvénytervezetnek, amelynek értelmében a kormány szinte szabad kezet adna az eladósodott falvak és városok ki nem fizetett hitelezőinek, az önkormányzatok gyakorlatilag gazdasági vállalkozássá változnának át – írja a Népszava.
A Belügyminisztérium által szorgalmazott új szabályozás értelmében a hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, ezen felül a tartozásaikkal nem boldoguló települések mellé költségvetési biztos kijelölése is lehetséges lesz, aki akár a falvak vagy városok vagyonát is értékesíthetné az adósságok törlesztése érdekében. A tervezet szerint az adósságot nemcsak pénzzel, de önkormányzati vagyontárgyak átadásával is ki lehet majd váltani, az értékesíthető települési vagyon eladása pedig a pénzügyi gondnok joga lesz. Az eljárás lezárultát követően a tervek szerint az érintett önkormányzatok pénzügyi felügyelet alatt maradnak még két évig, ez idő alatt nem vehetnek részt fejlesztési pályázatokon, a vezetőik pedig nem lesznek jogosultak tiszteletdíjra és más személyi juttatásokra sem.
„A törvénymódosítással azt tisztázták, a különböző önkormányzati adósságoknál mit lehet, illetve mit nem lehet tenni. Mivel jelenleg csak kormányzati engedéllyel juthat hitelhez egy önkormányzat, nem is elsősorban a településekkel kapcsolatos kérdéseket teszik tisztába, hanem a hitelezői oldalt, milyen lehetőségei vannak a tartozás behajtására” – magyarázta a lapnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, aki szerint olyan szabályozás lép életbe, mintha az önkormányzat egy normál gazdasági vállalkozás volna. „A pénzügyi gondnok, mint egy gazdasági vállalkozás esetében felméri, milyen olyan vagyonelemei vannak a településnek, melyek alkalmasak az adósság törlesztésére vagy visszafizetésére” – vázolta, majd rávilágított arra is, hogy
Főleg vidéken és a 18–93-as korosztályban toborzott sok új tagot a DK
Molnár Csaba, a DK EP-képviselője és ügyvezető alelnöke szombaton egy Facebook-videóban számolt be arról, hogy az ország legnagyobb ellenzéki közössége, a Demokratikus Koalíció a nyáron tagtoborzó kampányt tartott, amelynek eredményeként több mint 2500 új taggal bővült.
Annyi taggal bővültünk, amit sok párt teljes tagságnak is megirigyelhetne
– fogalmazott.
Közel harmincezerrel kerül többe egy budapestinek a kötelező gépjármű biztosítás, mint egy vidéken élőnek
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) kárkifizetései 10 százalékkal emelkedtek az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, a növekedés ugyanakkor az előző negyedévi 12 százalékhoz képest lassulást mutat – írta a Hvg.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves kgfb-indexe alapján.
A biztosítási átlagdíjak éves összevetésben országos szinten még 12 százalékkal nőttek, negyedéves összevetésben azonban már a díjaknál is jelentős konszolidáció látható. A normál használatú egyedi személyautók kgfb-jének átlagos állománydíja 2,5 százalékkal emelkedett egy negyedév alatt a korábbi 7,5 százalékkal szemben. A második negyedévben így az átlagos állománydíj 52 ezer forint volt, mintegy ezer forinttal több az előző negyedévinél.
A vidéki autósok mintegy 47,9 ezer forintos átlagdíja csaknem 28 ezer forinttal maradt el a budapestiek közel 75,7 ezer forintos átlagdíjától idén június végén. Az éves átlagdíj a fővárosiak esetében 17, a nem budapesti szerződéseknél pedig 11 százalékkal emelkedett.
„Van az a pont, amikor feláll az ember, és nem csinálja tovább”
Egy óvónő, egy idősgondozó Ausztriában és egy író Budapesten – három pályaelhagyó vidéki pedagógust kérdeztünk a döntésükről.
The post „Van az a pont, amikor feláll az ember, és nem csinálja tovább” first appeared on 24.hu.
Mekkora a baj, ha már a szíve közepét vágja ki a Fidesz a saját családtámogatási rendszerének?
The post Mekkora a baj, ha már a szíve közepét vágja ki a Fidesz a saját családtámogatási rendszerének? first appeared on 24.hu.
Indul a Vidék TV
Ezt a Vidék Szövetsége jelentette be.
Elrohadtak Tyukod elhíresült kilátói – utánamentünk, mi maradt az elmúlt évek leghírhedtebb uniós pénzköltéseiből
Az egész ország a lomb nélküli nyírmártonfalvai lombkorona-ösvényen röhög vagy szörnyülködik, miközben a község polgármestere bizonygatja, hogy minden a legnagyobb rendben van a projekttel. Hat évvel ezelőtt a tizenegy kilátójáról elhíresült Tyukod volt hasonló iskolapéldája az értelmetlen uniós pénzköltéseknek, ezért elugrottunk a keleti határszélre, hogy megnézzük, mi történt azóta. Nos, több helyen már csak a tornyok hűlt helyét találtuk. Az egykori botrányok helyszínei közül az akkoriban kerékpáros kalandparkot építő Hatvant és az élményparkos Sárazsadányt is felkerestük. A látottak alapján merjük állítani: Nyírmártonfalva lombkorona-ösvénye soha nem fog értelmet nyerni, bármit ígérjenek is.
„Nem sztrájkolunk. Nyomorultak vagyunk”– csak titokban mertek beszélni velünk a vidéki tanárok
Félelem, elkeseredés és fásultság jellemzi azoknak a vidéki tanároknak az életét, akiket legalább név nélkül sikerült rábírnunk arra, hogy nyilatkozzanak mindennapi küzdelmeikről a Válasz Online-nak. A budapesten tüntető vagy engedetlenkedő pedagógusoktól eltérően ők ugyanis még véleményt sem mernek nyilvánítani, annyira rettegnek a következményektől. Se tartalékuk, se lehetőségeik. Iskolák a tűréshatáron. Megrendítő közelkép.