Best WordPress Hosting
 

Tett a Mol egy fontos lépést, hogy ne függjön annyira a benzinkutaktól

Elkezdi működését Tiszaújvárosban a Mol-csoport poliolüzeme, három évvel a tervezett átadás után.

Miért fontos ez? A Mol klasszikus tevékenysége, hogy nyersolajat desztillál, azaz elemeire választ szét, és ezekből vagy késztermékeket készít (például benzin vagy dízelolaj), vagy eladja másoknak. Az egyik ilyen, eddig továbbadott anyag a propilén volt, amelyből nagyrészt habszerű műanyagokat készítenek. Mostantól azonban a Mol saját kézbe veszi ennek a gyártási folyamatnak a további lépéseit, és ezzel ezek profitját is.

Számokban: Az üzem felépítése 1,3 milliárd euróba került, és 131,5 millió euró állami támogatást kapott. A beruházás a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt csúszott.

Jelentős mennyiségű olajat talált a Mol Budapesttől nem messze, elkezdődött a próbatermelés

Eddig ismeretlen kőolaj-lelőhelyet fedezett fel Tura közelében a Mol és az O&GD közös kutatása.

Mi történt? Eddig ismeretlen kőolaj-lelőhelyet fedezett fel Tura közelében a Mol és az O&GD közös kutatása, írja a portfolio.hu. Az olajcég közleményéből kiderül, hogy a Tura-D-3 nevű kutat tavaly nyáron kezdték fúrni, és 2100 méter mélyen bukkantak az olajkészletre. A kút jelenleg naponta körülbelül 1000 hordó kőolajat ad, amelyen az O&GD és a Mol 51-49 százalékos arányban osztozik.

Ez a Mol számára napi körülbelül 500 hordót jelent, amely magyarországi kőolajtermelésének 5 százaléka. 

Kilőtt az olaj ára, riadót fújtak a tőzsdéken

A Brent-típusú nyersolaj hordónkénti ára pénteken 90 dollár fölé emelkedett, miután csütörtökön 0,8 százalékos csökkenéssel zárt – írta az EconomX. A West Texas Intermediate is 86 dollár felett szárnyal. Ez most gyorsan eltörölte az előző időszak veszteségeit, amelyeket a tartós amerikai inflációval kapcsolatos aggodalmak uraltak.

Megjegyzik, a figyelem középpontjába persze most nem is annyira az amerikai gazdasággal kapcsolatos spekulációk állnak, hanem az amúgy is riasztó közel-keleti helyzet. Amerikai hírszerzők úgy vélik, hogy a damaszkuszi konzulátus elleni múlt heti izraeli támadás nem marad megválaszolatlanul, és Irán kemény válaszcsapásra készül Izrael ellen. A Wall Street Journal csütörtök este például arról írt, hogy a zsidó államot 48 órán belül megtámadhatják.

A lap szerint a túlfűtött háborús légkörben nem véletlenül ugrott meg az olaj ára. A növekvő geopolitikai fenyegetések, köztük az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni orosz támadások már eleve fokozták a befektetői hangulatot. Az elmúlt napokban tehát már eleve a vételi opciók erősödtek, nagyon sokan ráhajtottak a várható profitra. Közben a Hamász elleni gázai katonai hadjárat már a hetedik hónapjába lépett, ami magával hozta az állandó feszültséget is a Vörös-tengeren. Az Iránnal szövetséges hútik támadásai eleve arra kényszerítik a hatalmas tankereket, hogy a Szuezi-csatorna helyett Afrikát megkerülve szállítsák a portékát – jelentősen megnövelve ezzel az időt, és a költségeket.

Megszültetett a megállapodás: nem orosz olajat szerzett a Mol

Olajszállítási és -tárolási szerződést kötött a Mollal a Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalattal – írja a Bloomberg értesülései alapján a vg.hu. A szerződés az év végéig szól. A megállapodás értelmében a Janaf 2024 végéig 2,2 millió tonna kőolajat szállít a magyar olajtársaságnak. Emellett a Krk szigetén található Omisalj terminálon 79 385 köbméter, a sziszeki terminálon pedig 70 ezer köbméter nyersolajat tárol számára.

A szerződés értékét nem közölték a vállalatok, a Mol szerint ugyanakkor a szállítás költsége a piaci ár többszöröse lesz.

A két cég között tavaly már köttetett szerződés, amely néhány hónapra és félmillió tonna nyersolajról szólt.

Ebben a háborúban is van az a pénz, amiért az ellenségek együttműködnek

Az ukránok és az oroszok közös üzlete látja el az Osztrák–Magyar Monarchia egykori területét olajjal és földgázzal. Úgy tűnt, hogy ennek jövőre vége lehet, de a legutóbbi híresztelések alapján mehet tovább minden, csak kicsit át kell alakítani a konstrukciót.

Súlyos betegségeket okozhat a használt sütőolaj

Veszélyes betegségekhez vezethet a használt olajban sütés egy új tanulmány szerint – írja az IFLScience.

A bő olajban sütést korábbi kutatások már összefüggésbe hozták a rák és a cukorbetegség kialakulásával, és az is kiderült, hogy még károsabb, ha az olajat többször is felhasználjuk. Az újabb patkányokon végzett kísérletek ráadásul arra utalnak, hogy a használt olajban sütött ételek fogyasztása az agyat érintő neurodegeneratív betegségeket is okozhat. 

A neurodegeneratív betegségek az idegsejtek rongálódásával vagy elhalásával járnak és demenciához, valamint mozgásproblémákhoz vezethetnek.

Hónapok óta tartozik sok vendéglátóhelynek a MOHU a használt olaj árával

Félévnyi használt olaj átvételét nem fizette még ki a MOHU sok vendéglátóhelynek, értesült a Telex.

A lap cikkében emlékeztetnek, a Mol leányvállalata tavaly júliusban vette át a hulladékgyűjtés egyes ágazatait egész Magyarország területén. A rendszer lényege, hogy a használt olajat is a vállalat gyűjti be, amiért cserébe pénzt ad a vendéglátóhelyeknek, a begyűjtött olajból pedig bioüzemanyagot készít.

A Telexnek nyilatkozó vendéglátós arról beszélt, helyenként már az őszi olajszállítást is kifizette a MOHU, máshol pedig még a nyári díjakat sem kapták meg. Szerinte míg náluk így csak néhány tízezer forintot tart vissza a vállalat, egyes vendéglátóhelyeknél ez akár milliós összegeket is jelenthet.

Sok a bizonytalanság a Közel-Keleten és az Egyesült Államokban, drágul az olaj

A hétfői kereskedési nap eseménytelensége után kedden tovább nőtt az olaj ára. Mindez azután, hogy a múlt héten már 6 százalékot emelkedett az árfolyam.

Mi történt? A Reuters jelentése alapján, a keddi kereskedési napot egyelőre emelkedéssel tölti a nyersolaj ára, miután a múlt héten már 6 százalékkal drágult. Az árak növekedése mind a spot, mind a határidős piacon tetten érhetők.

Mi az oka? A Közel-Kelet a világ egyik legnagyobb olajkitermelő térsége, ahol jelenleg több konfliktus is zajlik az izraeli-palesztin háborútól a jemeni húszi ellenállók konténerhajó támadásáig. Az ebből adódó bizonytalanságok árazódnak be nyersolaj árába.

Hiába zuhant be a olaj ára, mégsem lesz olcsóbb az üzemanyag Magyarországon?

Hiába várt minden elemző 20 forintos csökkenést, a benzin és gázolaj nagykereskedelmi ára is változatlan marad a hét közepén.

Mi várható a héten? Szerdától még nem változnak a hazai üzemanyagárak a benzinkutakon – írja a holtankoljak.hu. Közölték, a benzin és gázolaj nagykereskedelmi ára is változatlan marad a hét közepén.

Miért érdekes ez? A Brent ára már a múlt hét végén 77 dollárig csökkent vissza, az árcsökkenésre még várni kell, ami a hírek szerint akár 20 forintos is lehet majd. A múlt hét elején a két fő olajtípus, az úgynevezett Brent-típusú (nálunk leginkább az a meghatározó a benzinár szempontjából) és a WTI ára is csökkent, igen jelentős mértékben, mintegy 20 százalékkal.

Komoly következménye lehet, hogy nem tudtak új engedélyt kiadni a norvég olaj- és gázmezőkre

Semmisnek nyilvánított az oslói kerületi bíróság három új olaj- és gázmezőre szóló kitermelési engedélyt, miután a Greenpeace és egy helyi fiatalokból álló környezetvédelmi szervezet pert nyert a norvég állammal szemben.

Miért fontos ez? A döntés jogi értelemben is új alapokra helyezheti azt, ahogy a fosszilis energiahordozók utáni kutatásról és kitermelésről eddig gondolkodtunk.

Részletek: A három mezőre korábban a norvég állami hatóságok úgy adták ki a kitermelési engedélyt, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálatnál nem vették figyelembe, mi lesz a Norvégiából exportált végtermékek (jellemzően üzemanyagok és földgáz) sorsa. Egészen mostanáig ez volt a szokásos eljárás, például a külföldi járművekben Norvégián kívül elégetett üzemanyagok károsító hatásával nem számoltak.

Exkluzív: a horvát–magyar energiaháború nyilvános és titkos ütközetei

Szeptemberben kezdődtek a tárgyalások, de még mindig nincs szerződés a Mol és a horvát Janaf között az Adria olajvezeték használatáról. A Molnak nincs más lehetősége, mint Horvátországba rendelt tankerekkel kiváltani az orosz nyersolaj egy részét, de irreálisan magas árat nem akar fizetni ezért. A konfliktus egyetlen csatája csak a nagy horvát–magyar energiaháborúnak, amely felesleges károkat okoz mindkét országnak. Exkluzív háttér.

A Mol vagy a kormány intézkedései miatt EU-rekorder az üzemanyagok árrése Magyarországon?

(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között a Mol vállalati kapcsolatok igazgatója és az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Bár Orbán Viktor miniszterelnök az országgyűlési választások utáni sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy lesznek-e új adók, vagy adóemelések a költségvetés stabilizálása érdekében azt mondta: „Mi az adócsökkentés pártja vagyunk, az embereket terhelő adókat nem fogjuk emelni.”, mégis vannak az embereket terhelő adóemelések. A legutóbbiak egyike, hogy január elsejétől literenként 32,50 forinttal megemelték a jövedéki adót, amely lényeges áremelkedést okoz az üzemanyagok piacán és ez szokás szerint élénk visszhangot vált ki. Érthető, mert 2010 óta több mint egymillióval növekedett a személygépkocsik száma, ma már 4,1 millió közlekedik az országban, és döntő többségüket a mindennapi életvitelük során használják a tulajdonosaik. A jelenlegi 560 Ft/l benzin és 587Ft/l gázolaj átlagár ugyan lényegesen alacsonyabb, mint a tavaly januári és szeptemberi 650-700 forint körüli üzemanyagár, de a 2023-as 18 százalék körüli EU rekord infláció miatt a fogyasztók, valamint a kormány a szokásosnál is többet foglalkoznak a kérdéssel. 

Amikor az üzemanyagárak 2023 szeptember végén újra elérték literenként a 660-690 forintos árat, a miniszterelnök a Parlamentben kijelentette: „Ha pedig az üzemanyagárakat – melyek jelentősen növelik az inflációt – a kereskedők nem tudják vagy nem akarják kordában tartani, akkor ismét be fogunk avatkozni.” A beavatkozást Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter indította, amikor szeptember 22-én a Közgazdász Vándorgyűlésen kijelentette, hogy újra a kormány napirendjén van az üzemanyagár. Nagy Márton a Mol és az Ásványolaj Szövetség vezetőivel is tárgyalt. A miniszter az ágazat résztvevőinek világossá tette, hogy minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak növelését. Az infláció letörése érdekében az üzemanyagkereskedelmi ágazat szereplőitől havi rendszerességgel kér jelentést az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről. A Mol a kormányzattal történt egyeztetésen jelezte, hogy érti a kormányzat szándékait és erőfeszítéseit az üzemanyagárak moderálására és eltökélt a regionális viszonylatban is versenyképes üzemanyagárak biztosítása mellett. 

Eszkalációs félelmek miatt emelkedik az olajár

Miután hajnalban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetésével nemzetközi erők tengeri-és légicsapást mértek a húszi állásokra, az olaj világpiaci ára emelkedett – írja a Reuters.

Hónapok óta jelentős a bizonytalanság a Vörös-tenger térségében, a globális ellátási lánc egyik legfontosabb térségében, ahol iráni támogatással húszi felkelők több nemzetközi szállítmányozó hajó ellen intéztek támadást, válaszul a kibontakozó palesztin-izraeli konfliktusra.

Az Egyesült Államok és az Egyesült királyság hadihajókat vezényelt a térségbe a tengeri szállítmányozás biztosításának érdekében és többször be is kellett avatkozniuk egy-egy hajó védelmébe.

A horvátok szerint nem mondott igazat Hernádi Zsolt az olaj szállítási költségéről

Határozottan visszautasította Hernádi Zsolt Mol-vezér szavait a horvát olajvezetékeket üzemeltető Jadranski naftovod (Janaf) – írja a hvg.hu a a horvát Index.hr-en idézett közlemény nyomán.

Hernádi Zsolt nemrég az Indexnek adott interjúban a horvátok monopolhelyzettel való visszaélésére hivatkozva igyekezett igazolni, hogy miért nem racionális lépés csökkenteni Magyarország kitettségét az orosz olajnak. A vezérigazgató azt mondta, hogy a horvátok által meghatározott tranzitdíj még mindig a négyszerese a „méltányos piaci árnak”.

A Janaf szerint viszont a szállítási díjak kiszámításánál olyan ellenőrzött módszertant alkalmaznak, amellyel minden felhasználó felé biztosítható az egyenlő bánásmód, és nem az egyes jogi személyekhez, hanem a csővezetékben meglévő részesedésükhöz kapcsolódik, amivel szerintük a Mol is tisztában van.

Magyarország éves költségvetésével felérő osztalékot fizethetnek a nagy olajcégek

Az eddigi rekord 100 milliárd dollár, de a 2023-as év után várhatóan még ennél is többet fizetnek ki vezetőiknek és tulajdonosaiknak a nagy olajcégek.

Várhatóan még a tavalyi rekordot is megdöntő osztalékot fizet a világ öt legnagyobb olajcége: a BP, a Shell, a Chevron, az ExxonMobil, és a TotalEnergies – jósolja az Energiagazdasági és Pénzügyi Kutatóintézet (Institute for Energy Economics and Financial Analysis, IEEFA) – írja a Guardian.

A 2022-es naptári év után összesen 104 milliárd dollárt fizettek ki osztalékok és részvényvisszavásárlások formájában.

Már a globális ellátási láncot veszélyeztetik egyes hajótámadások

A konténer- és tankerhajók új útvonalakat keresnek a Vörös-tengeren, hogy elkerüljék a húti milíciák fenyegetését.

A dán szállítmányozó óriás, a Maersk és legalább nyolc másik tengeri szállítmányozó cég mellett a British Petroleum is felfüggeszti a Vörös tengert érintő útvonalait az Irán által támogatott húti milíciák okozta fenyegetés miatt. A milíciák az izraeli-palesztin konfliktus újabb kiéleződése óta Jemenből indulva támadnak meg elhaladó teherhajókat, írja a Morning Brew.

A Vörös tenger nagyon fontos útvonal a nemzetközi vízi szállítmányozásban, mert közvetlen és természetes bejáratot jelent a Szuezi-csatornához, ami a világkereskedelem egyik, ha nem a legfontosabb szállítmányozási gócpontja Ázsia és Európa összeköttetésében. A csatornán átfolyó áruforgalom az éves globális kereskedelem 12 százalékát teszi ki, ahol egy megfeneklett hajó is hatalmas felfordulást tud okozni a keletről nyugatra folyó áruszállításban.

Olajüzleteket kötnének a klímacsúcson a kiszivárgott iratok szerint

Az ENSZ idei klímacsúcsán akar olaj- és gázüzleteket kötni a világ egyik legnagyobb olajkitermelője, az Egyesült Arab Emírségek – derült ki a BBC és a Centre for Climate Reporting oknyomozó újságíró szervezetek cikkeiből. Az ország egyébként az esemény házigazdája is.

Az Emírségek szervezőcsapata úgy reagált, hogy a cikkekben hivatkozott dokumentumok nem pontosak és nem használták azokat a COP28 találkozókon.

Háttér: a csütörtökön kezdődő COP28 az ENSZ éves klímacsúcsa, amelynek célja, hogy a kibocsátáscsökkentési törekvések összehangolásával segítsen a Föld átlaghőmérséklet-növekedésének 1,5 Celsius-fok alatt tartásában. 167 állam- és kormányfő vesz részt az eseményen, ott lesz Ferenc pápa és III. Károly brit király is.

Súlyos olajszennyezés történt a Mexikói-öbölben

Súlyos olajszennyezés történt a Mexikói-öbölben, Louisiana partjainál, a szakértők jelenleg is dolgoznak a katasztrófa megfékezésén – írja a The Washington Post.

A becslések alapján mintegy 3,7 millió liter olaj ömlött a tengerbe.

A szivárgást november 16-án fedezték fel egy 107 kilométer hosszú vezetéknél, amelyet a Main Pass Oil Gathering üzemeltet. Még vizsgálják, hogy a vezeték-e a szennyezés forrása.

Ezért röpült Szijjártó Venezuelába: orosz olajcégek nyomulnak az országban

Oroszország és Venezuela erősíti és kibővíti gazdasági kapcsolatait, mindenekelőtt az energiaipar terén. Az ezeket rögzítő megállapodásokról – amelyek az egy hónapja tartott kormányközi tárgyaláson született döntéseken alapultak – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken számolt be a TASZSZ hírügynökség közlése szerint venezuelai kollégája, Yván Gil Pinto társaságában.

A két ország számos projektet indít az olajtermelésben, a gázmezők fejlesztése területén, de a mezőgazdaságban, a gyógyszeriparban, a kommunikáció, az űrkutatás és az új technológiák területén. Szergej Lavrov elmondta továbbá, hogy közvetlen légi járatok segítik az Oroszországból Venezuelába irányuló turistaforgalmat, az üzletemberek kapcsolatépítését, de a szélesebb körű együttműködést is, például kulturális és humanitárius területen – olvasható a portálon.

Felfutóban az orosz olajtermelés Venezuelában

Visszahívott a fogalomból egy étkezési olajat a Nébih

Magas ásványiolaj-tartalom miatt visszahívták a forgalmazók a fekete szezámolajból készült, Yi Yuan márkájú terméket a forgalomból – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

A 150 milliliteres, 100% Pure Black Sesame Oil elnevezésű termék minőségmegőrzési ideje 20/02/2026, forgalmazója az Asian Home Kft., az Ázsia Bt., a Lucky Lili Sunrise Kft. és a Terravida Kft A vásárlókat a hivatal arra kéri, hogy ne fogyasszanak a kifogásolt termékből.

The post Visszahívott a fogalomból egy étkezési olajat a Nébih first appeared on 24.hu.