Best WordPress Hosting
 

Egész közösségeket törölhetett el az ősi cunami

Egy friss tanulmányban egy 8200 évvel ezelőtti víz alatti földcsuszamlást lehetséges hatásait vizsgálják – írja a Business Insider. A Storegga-csuszamlás Norvégia közelében szökőárat hozott létre, amely elöntötte Észak-Európa egyes részeit. Nagyjából ugyanebben az időben Britannia lakossága nagymértékben lecsökkent, a szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy volt-e összefüggés a két esemény között.

Patrick Sharrocks, a Leedsi Egyetem munkatársa és a kutatás vezetője szerint a feltételezett népességcsökkenés közvetlenül a storeggai szökőár után következett be. „A cunamival azonban egybeesett egy hideg időszak, így nem világos, hogy melyik eseménynek volt nagyobb hatása” – emelte ki.

A csapat számítógépes szimulációkat végzett, hogy felmérje, milyen mélyen hatolhattak be a szárazföldre a hullámok.

Római kori diadalívet találtak Szerbiában

Római kori diadalív maradványai kerültek elő egy szerbiai szénbányából, az ókori Viminacium település romjai közül – írja az MTI. A környéken már más jelentős felfedezések is születtek.

Viminaciumnál korábban római kori hajóroncsokat tártak fel, legutóbb tavaly augusztusban. 2023 nyara óta az ókori város magjának vizsgálata folyik, Misko Korac régész szerint ezért még komolyabb leletekre számítanak.

A diadalívet Viminacium főutcáján találták meg. A vizsgálatok alapján a struktúrát a 2. század végén vagy a 3. század elején emelhették.

Tízezer éves rágógumikra bukkantak

Egy friss tanulmányban Emrah Kırdök, a Mersini Egyetem munkatársa és kollégái 10 ezer éves, megrágott kátránydarabokat elemeznek – számol be a Cosmos Magazine. A három leletet az 1990-es években tárták fel a svédországi Huseby Klevben. A tárgyak felmelegített nyírfakéregből készültek, a korabeliek a szurkot kezdetleges rágógumiként használták, majd az anyagból ragasztót hoztak létre.

A lelőhelyen több mint száz szurokdarabot találtak. Korábbi DNS-vizsgálatok alapján a kátrányt rágók 5-18 évesek voltak, egyaránt akadt köztük lány és fiú, más szurokdarabokon azonban egyértelműen felnőtt fognyomok láthatóak, ami arra utal, hogy minden korú és nemű ember részt vett a szerszámkészítésben.

A datálás szerint a tárgyak 9890-9540 évesek, és a neolitikum korai szakaszából származnak. Kırdökék az anyagokat először modern emberi mintákkal, ősi emberi foglepedékkel és egy 6000 éves rágott kátránnyal hasonlították össze. A kutatók megállapították, hogy a mikrobiális profil egyezett, ami azt jelzi, hogy a nyírfakátrányt valóban emberek rágták.

Így jutottak hatalomra Lenin vezetésével a bolsevikok

Az 1917. októberi orosz forradalom kétségkívül a XX. század egyik legjelentősebb eseménye volt. (A forradalom az Oroszországban 1918-ig használt julián naptár szerint október 25-én tört ki, ami a Gergely-naptár alapján november 7-ére esik; a cikkben a korabeli orosz időszámítás szerint idézzük fel az eseményeket.) A kapitalizmusnak ez az esemény és következményei állítottak egyetlen komoly riválist. A XX. század második felét a hidegháború határozta meg, hatást gyakorolt a gyarmatosítás felszámolására, a nemzeti felszabadító mozgalmakra és a kínai forradalomra is.

A közoktatás az urbanizáció és az iparosítás révén utat nyitott Oroszország modernizációja felé. Az ország alig 25 év alatt annyit fejlődött, hogy 1941-ben képes volt feltartóztatni a náci támadást azután, hogy Németország a kontinentális Európa fennmaradó részét már uralma alá hajtotta. Elképzelhető, hogy a szovjetek háborús erőfeszítései nélkül a nácik megnyerték volna a háborút Európában, mivel a német haderő 80 százaléka a keleti hadszíntéren összpontosult. A Wehrmachtnak még a D-nap után is csak a 20 százaléka harcolt a britek és az amerikaiak ellen. Végül Oroszország nukleáris szuperhatalom lett, és máig a világpolitika egyik jelentős tényezője.

Buyenlarge / Getty Images Orosz katonát ábrázoló plakát.

Fejszével akarta kiszabadítani magát a magyar királylány

Gyakran feltételezik, hogy a középkori nőktől gyermekkoruktól kezdve megtagadták az oktatást, és távol tartották őket azoktól a forrásoktól, amelyekre szükségük lett volna, hogy egyenlőkké váljanak a férfiakkal. E feltevést azonban régóta megkérdőjelezi Bingeni (Szent) Hildegárd író, zeneszerző, filozófus, misztikus és látnok teljesítménye, aki a XII. században Rajna-vidéki otthonából ösztönözte a kulturális újjászületést. A német vidék egy távoli, magas hegytetőjén áll Disibodenberg elhagyott középkori kolostora az a hely, ahol a legközelebb kerülhetünk Bingeni Hildegárdhoz. Hildegárd az őt idéző romok között

900 évvel ezelőtt csendesen és türelmesen gyarapította tudását, fejlesztette sokféle tehetségét, hogy a középkori világ nagy polihisztorainak egyikévé váljon.

A középkori kolostorokban a nemek szigorúan elkülönültek. Disibodenbergben a szerzetesek uralták az épületeket – a templomtól a refektóriumig. A terület északi szélén azonban élt egy másik kis közösség, amely elszigeteltségében is képes volt profitálni ebből a gazdag kulturális környezetből – egy fiatal apácákból álló csoport. Ide, egy apró templomhoz csatolt cellába érkezett gyermekként Hildegárd, és itt élt elzártan negyvenes éveiig. Ám amikor mentora és apátnője, Jutta 1136-ban meghalt, Hildegárd megkezdte sikeres önálló pályafutását. Szerencsére hosszú élet várt rá (81 évet élt), így volt ideje beírni nevét a történelembe.

Karaktergyilkos kampányban győzött id. George Bush

Csak az önfeledt ünneplés feledtethette, hogy mennyire zavarba ejtő volt, amikor az Egyesült Államok frissen hivatalba lépett 41. elnöke, a csokornyakkendős és szmokingos George Herbert Walker Bush (1989–1993) nyakába egy elektromos gitárt akasztottak „The Prez” felirattal az 1989. január 20-ai beiktatását követő buliján. A még republikánus körökben is nyápic bürokratának tartott, igen szürke konzervatív politikus a hobbi blues-zenész kampánytanácsadója, Lee Atwater biztatására „dzsemmelést” mímelt, pedig életében talán csak egyszer, fél évvel később, Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke mellett tűnt rock-and-roll arcnak, amikor első – hivatalban lévő – amerikai elnökként Magyarországra látogatott. Ekkor a ballonkabátos Bush, a felajánlott esernyőt is visszautasítva, a Kossuth téren megkímélte a szétázástól a nyári esőben is őt ünneplő tízezreket azzal, hogy széttépte az előre bekészített szónoklatát:

Nézzék, eltéptem beszédemet, hadd szóljak önökhöz tiszta szívemből, rövid leszek, éppen eleget álltak már itt az esőben.

Egy egész magyar nemzedék szívébe lopta bele magát ezzel az emlékezetes gesztussal az utolsó hidegháborús amerikai elnök, aki azonban az elnökválasztások történetének leggyilkosabb kampányával nyert 1988. november 8-án. Ellenfelének, a demokrata Michael Dukakis massachusettsi kormányzónak a karaktergyilkosságát éppúgy a szemtelenül fiatal kampányguru szervezte és rendezte, mint a beiktatási partit, és idősebb George Bush ahhoz is kelletlenül asszisztált.

Magyar kéz alkothatta a Coca-Cola legendás logóját

Ha távolba szakadt, világhírűvé vált hazánkfiait vesszük sorba, Louis Madarasz neve nem szokott előkerülni, pedig ma is elképesztő tisztelet övezi a kalligráfusok között, sokan egyenesen a valaha élt legjobb szépíróként (kalligráfusként, mívesen rajzolt feliratok készítőjeként) emlegetik. A 165 éve, 1859. január 20-án született Louis ráadásul híres család szülötte is volt: nagyapja az a Madarász László, aki Kossuth rendőrminisztereként a forradalmi kormányzat radikálisabb tagjai közé tartozott, amíg 1849 áprilisában lemondásra nem kényszerítették. Még Világos előtt emigrált, 1850-ben érkezett családjával az Egyesült Államokba.

Lenyűgöző képességek

Unokája már Texas államban született, de származása fontos szerepet játszott életében: a család fenntartotta kapcsolatát Kossuthtal, a nagyapát pedig nagy tisztelet övezte az Amerikába szakadt magyarok között. Az unoka 1907-ben el is látogatott Magyarországra, az egykori családi birtokok megtekintését és a rokonokkal való találkozást élete egyik legszebb élményeként emlegette.

Meztelenül, háza ablakában légfürdőzött Benjamin Franklin

Az utolsó polihisztorok egyike, Benjamin Franklin 1706-ban született. Hivatalosan csak két évet járt iskolába, már 10 évesen dolgozni kezdett, 15 évesen pedig saját cikkeit publikálta álnéven egy újságban. Később nyomdászként, kiadóként sikeres üzletemberré vált, anyagi függetlenségét megteremtve pedig az 1740-es évek végére a tudomány felé fordult – írja a Múlt-kor.hu.

Hangszert és üvegharmonikát készített, kályhát tervezett, neki köszönhetjük az első kétfókuszú, azaz bifokális szemüveget. A papírpénz bevezetésének egyik élharcosa volt, de elkészítette a Golf-áramlat térképét és értekezett a földrengésekről is, ő vezette be az elektromos töltéshez kapcsolódóan a pozitív és a negatív elnevezést. Franklin bizonyította be, hogy a villám természetes légköri elektromos kisülés, és ennek nyomán a házak villámhárítóval történő felszerelését javasolta. Mindemellett számos furcsa szokással rendelkezett, például

szerette a „légfürdőzést”, amely abból állt, hogy házának ablaka előtt ádámkosztümben üldögélve figyelte az arra elhaladó járókelőket.

Több ezer éves csillagtérképet találhattak

Egy új tanulmány alapján az éjszakai égbolt csillagainak térképe lehet az a 3000 éves különös kőkorong, amelyet Észak-Olaszországban tártak fel – írja az Independent. A nagyjából gumiabroncs méretű tárgyat néhány éve fedezték fel egy földvár, Castelliere di Rupinpiccolo közelében, a lelet felületén 29 rejtélyes vésés látható. Ezek közül 24 a kő egyik oldalán, öt pedig a másik felén helyezkedik el.

A szakértők egy szoftver segítségével megállapították, hogy a jelek valószínűleg az Orion, a Skorpió és a Cassiopeia csillagkép csillagcsoportjainak, valamint a Plejádok nyílthalmaznak felelnek meg.

A lelőhelyen egy másik, faragatlan, 50 centiméter átmérőjű és 30 centiméter vastag követ is találtak, Paolo Molaro és Federico Bernardini úgy gondolják, hogy ez a napot szimbolizálja.

Az önkielégítés ellen találták fel a gabonapelyhet

A reggelire fogyasztott gabonapehely egyike volt a John Harvey és William Keith Kellogg testvérpár által kifejlesztett és árult étkeknek, melyek célja az volt, hogy jó emésztést és egészséget kölcsönözzön a pácienseknek. Jonh Harvey Kellogg meglehetősen egyedi nézeteket vallott a szükséges kezelésekről. A hetednapi adventisták szanatóriumát vezette a michigani Battle Creekben, és őszintén vallotta egyháza szószólóinak vegetáriánus, antialkoholista és dohányzásellenes nézeteit, híve volt a gyakori beöntésnek és a rendszeres testmozgásnak.

A szexuális önmegtartóztatást is követendő útnak tartotta, feleségével nem hálta el a házasságát, mégis összesen 42 gyereket neveltek és 8-at közülük örökbe is fogadtak. Erős fenntartásai voltak az önkielégítéssel kapcsolatban, erről sokat írt, sőt képzett sebészként személyesen is végrehajtott körülmetéléseket, a női és férfi nemi szerveken végzett fizikai és kémiai csonkításokat. Úgy vélte, a maszturbálás „általános debilitást, természetellenesen sápadt szemet és homlokpörsenést” okoz,

ezért fájdalommal kell megtanítani a fiataloknak, hogy a nemi szervek kényeztetése nem követendő út.

Meztelen férfiakat rajzolt Sztálin hobbiból

Akármennyi bűnt is követtek el a világ diktátorai, ők is csak emberek voltak, akik ráérős óráikban  sokszor egészen hétköznapi hobbiknak hódoltak. Vagy különös kedvteléseiknek, nézőpont kérdése – a Múlt-kor.hu cikkéből kiderül, mivel töltötték szabadidejüket a világ leghírhedtebb diktátorai.

Hófehérke volt Hitler kedvence

Adolf Hitler például sokat olvasott, odavolt a klasszikus zenéért, elsősorban Wagnerért rajongott, de Beethoven és Bruckner muzsikáját is gyakran hallgatta. Szerette az állatokat, különösen ragaszkodott Blondihoz, az 1941-ben ajándékba kapott német juhászkutyájához, akit még a hálószobájába is beengedett.

Áldozatok vagy hősök voltak a Don-kanyar katonái?

„Méltó módon kell emlékeznünk a doni hősökre, akik nem áldozatok voltak, hanem a hazájukat védték, és a hazájukért haltak meg” – emelte ki az MTI tudósítása szerint Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a doni hősök emlékére szervezett budapesti sajtótájékoztatón 2024. január 12-én. 81 éve ezen a napon indult meg a Vörös Hadsereg bevezető támadása Uriv-Sztorozsevoje térségében, az offenzíva végül közismert módon napokon belül súlyos vereséget mért a magyar 2. hadseregre, lényegében megsemmisítve azt.

Hiába telt el több emberöltő, a Don-kanyar traumája, a megállíthatatlan túlerővel, a felszereléshiánnyal, az éhínséggel és a csikorgó orosz téllel küzdő katonák emléke továbbra is él bennünk, a téma még azokat is megérinti, akiket generációk választanak el az eseményektől. Katasztrófa, tragédia, földi pokol, bűn, értelmetlenség, áldozatiság és hősiesség, ilyen és ezekhez hasonló, néhol egészen ellentmondásos fogalmak társulnak napjainkban a második világháború leghírhedtebb magyar kudarcához.

Hogyan alakult az események megítélése? Valóban a Horthy-rendszer áldozatai voltak az elesettek? Harcolhattak a haza védelméért katonáink több száz kilométerre Magyarországtól? Hogyan látják ma a történészek az eseményeket? Ezekről kérdeztük Fóris Ákost, az ELTE BTK Történeti Intézetének oktatóját, az Erőszakkutató Intézet munkatársát.

Így halt meg a rettegett törökverő

Kasztrióta György, a rettegett hírű hadvezér 556 éve, 1468. január 17-én hunyt el. A Szkander bég néven ismertté vált férfi a balkáni népek törökellenes küzdelmeinek egyik legjelentősebb alakja volt, aki kitartásának és győzelmeinek köszönhetően negyedévszázadon át tartóztatta fel a nyugat felé nyomuló oszmán seregeket – írja a Rubicon.

A szultán harcosából lett a törökök ellensége

A későbbi Szkander bég 1405 körül, egy előkelő albán földbirtokos családba született, már apja, Kasztrióta János is harcban állt a törökökkel. A 15. század elején azonban arra kényszerült, hogy behódoljon az Oszmán Birodalomnak és gyermekeit az ellenség fővárosába küldje túszként. György nagyjából 18 évesen került II. Murád szultán udvarába, később pedig muszlim hitre tért és az oszmán seregbe is csatlakozott. A fiatal férfi tehetséges katonának bizonyult, a balkáni csaták során Hunyadi János ellen is vitézül harcolt, így hamar magas rangokat érdemelt ki. Ez időkben viszont kapcsolatba került az albán arisztokratákkal is, és végül úgy döntött, szembefordul a törökökkel és honfitársai mellé áll.

Ezért szittya több ezer magyar

A legutóbbi népszámláláson 2439 honfitársunk vallotta magát szkítának azt állítva, hogy a szkíta az anyanyelve, ezt használja családi és baráti körben. Ehhez képest Attila király népéhez tartozónak „csupán” 345-en érzik magukat, bár tegyük hozzá már az elején: sem a hunok, sem a szkíták nyelvét nem ismerjük, mindkét nép réges-rég eltűnt már a történelem színpadáról.

A Központi Statisztikai Hivatal hivatalosan csak a 13 elismert magyarországi nemzetiség lélekszámait hozza nyilvánosságra, az ilyen önbevalláson alapuló identitásokat nem – az adatokat a hvg.hu kérte ki, itt írtunk róla bővebben.

Kik azok a szkíták (régies szóval szittyák), és hogyan érezheti magát bárki egy olyan nép tagjának, amely már a magyarok bejövetele előtt csaknem 1500 évvel eltűnt a Kárpát-medencéből? Miért nem elég, hogy magyarok vagyunk? Dr. Sudár Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa segítségét kértük.

Így érhetnek véget a több évtizedes háborúk

A világsajtót az Izrael–Hamász háború és a gázai konfliktus hírei uralják. Kutatási területükről milyen példák jutnak eszükbe hasonló régebbi konfliktusokról?

Rana Mitter, a Harvard Kennedy School (Harvard Egyetem) Amerikai–Ázsiai Kapcsolatok Intézetének vezetője: A modern Kína kutatójaként két, egymással némileg ellentétes példát mondanék. Az egyik Kína és India kapcsolata azt követően, hogy utóbbi 1947-ben elnyerte függetlenségét, előbbinek a területén pedig Mao rezsimje 1949-ben megszilárdította uralmát. A két állam közötti növekvő feszültségek 1962-ben értek a tetőfokukra egy kis léptékű, de annál erőszakosabb háború formájában, és a határvillongások, határviták azóta is követik egymást. Ez a területi vita a két ázsiai óriás között soha nem lett megoldva, mert a hátterében egy földrajzi tényező áll: van a Himalájának egy része, amely Arunácsal Prades indiai állam nagy részét kiteszi, de Kína szerint Kínához kellene tartoznia. A két fél eddig nem tudta lezárni ezt a vitát.

Ezzel ellentétben egy másik, szintén végeláthatatlannak tűnő konfliktust sikerült lezárni: Kína és Vietnám háborúját. 1979 februárjában a két ország rövid, de nagyon véres háborút vívott egymással, amelyben tízezrek haltak meg mindkét oldalon. A következő évtizedben folyamatosak voltak a határon a fegyveres összecsapások. Végül aztán egy 1990-ben a kínai Csengtu városában tartott titkos tanácskozáson megegyezés született, és 1991-ben Kína és Vietnám egy tartósnak bizonyuló határmegállapodást írta alá. Ez egy jó példa arra, hogy van módja egy látszólag lezárhatatlannak tűnő konfliktus megoldásának.

Így született meg a szívószál

Az első szívószálak az angolperje szárából készültek, ami nagyon zavaró „fűízt” kölcsönzött minden italnak. Ebből lett elege az amerikai Marvin Chester Stone-nak, aki az 1880-as években kezdett kutakodni más megoldások után. Először egy ceruza köré tekert, összeragasztott papírral próbálkozott, ám az első modellek elég gyorsan szétáztak – írja a Múlt-kor.hu. Sokat segített, amikor paraffin viasszal vonta be a szívószálak felületét, de a nagy fejlesztés végül 1888. január 3-án fejeződött be:

„mesterséges szalmaszál” néven szabadalmaztatta találmányát, amely ekkor még papírból készült.

Stone a szabadalom benyújtása után rögvest elkezdhette új találmányának a tömeggyártását, évekkel korábban ugyanis már megtervezett egy cigarettaszipkák sorozatgyártására alkalmas gépet, amelyre alapozva egy gyárat is létrehozott. 1890-re a washingtoni gyár már több szívószálat gyártott, mint szipkát. Az öröm nem volt felhőtlen, a szívószálak átmérője ugyanis túl kicsi volt, egy pohárba legalább kettő kellett belőlük. Az átmérő az idő múlásával egyre nőttek, 1937-ben pedig egy másik amerikai, bizonyos Joseph Friedman megalkotta a mágikus csövek hajlítható verzióját.

Papnak szánták Csákányi Lászlót

Csákányi László a ma Ausztriához tartozó Németújváron született 1921. január 13-án, de pénzügyőr édesapja nem kívánt az osztrákoknál maradni és családjával Kőszegre költözött. Ekkor változott a horvát eredetű Zsigovits családnév Csákányira. Az édesapa László fiát egy papi internátusba íratta Kőszegen, afféle misszionáriusképzőbe – írja a Múlt-kor.hu. Hogy miért, arról Csákányi egy 1988-as interjúban azt mondta, hogy mint minden szerényebb sorban élő ember, az ő szülei is azt szerették volna, ha gyermekük karriert csinál, ennek pedig akkoriban az volt a módja, ha pap, jegyző, rendőrtiszt vagy gyógyszerész lett belőle.

A kis Lászlót azonban a futball érdekelte, ám ez az ábránd szépen lassan elúszott, ám egy kötelező kőszegi színházlátogatás alkalmával az internátus növendékei Huszka Jenő operettjét, a Gül Babát tekintették meg. A darab olyan nagy hatást gyakorolt a tinédzser Csákányira, hogy az a papi hivatás helyett a színészi pályát választotta. Édesapja, aki nem örült az ifjú lelkében izzó művészi elhivatottságnak, az érettségihez kötötte az általa egzisztenciális öngyilkosságnak vélt csepűrágó hivatást.

Csákányi László és Benkő Gyula 1964-ben.

Németek millióit akarták megölni a „Bosszúállók”

A „Bosszúállók” (héberül Nokmim, a szervezetük neve: Nakam, azaz „Bosszú”) egy körülbelül 50 főből álló paramilitáris holokauszttúlélő csoport volt, akik maguk elé tűzték, hogy bosszút állnak a holokausztban meggyilkolt zsidók millióiért. Közülük sokan – például vezetőjük, az Oszmianában (ma: Ashmyany, Belarusz) született, Wilnóban (ma: Vilnius, Litvánia) egyetemre járó lengyel-zsidó származású költő és író, Abba Kovner – a nácik elleni partizán ellenállásban tevékenykedtek a második világháború idején.

A kudarc és a B terv

A „Bosszúállók” zömmel olyan fiatalok voltak, akik joggal érezték úgy, hogy az antiszemita erőszak nem ért véget a háború európai felvonásának 1945. májusi befejeződésével. Hittek abban is, hogy a korabeli törvények nem felelnek meg a népirtást elkövető bűnök igazi számonkérésére, a bűnösök elítélésére – és ahogy a történelem lapjain olvashatjuk, sok náci háborús bűnös valóban átcsúszott az igazságszolgáltatás hálóján.

Lemuriát képzelték az ősi tudás földjének

A 19. században számos természettudós elfogadta azt az elméletet, hogy létezett egy bizonyos kontinentális „földhíd”, amely később az Indiai-óceán mélyére süllyedt, ám mégis megmagyaráz egyes biológiai és evolúciós rendellenességeket, eltéréseket.

Lemuria, az elveszett föld

Különösen egy dolog zavarta a tudósokat, amit a hipotézis segítségével könnyebben el tudtak képzelni: Indiában, illetve Madagaszkáron olyan főemlős-leleteket találtak (például a madagaszkári félmajmok vagy makifélék esetében), melyek nyilvánvalóan összefüggnek, ám Afrikában még nem találtak hasonlót.

Hatalmas, ősi építményeket találtak Amazónia mélyén

Egy friss tanulmány alapján a spanyol hódítók érkezése előtti időkből származó, építményekből és utakból álló bonyolult hálózatot észleltek az Amazonas-medence erdejének mélyén – íjra a Live Science. A 2500 éves lelőhelyek összessége a legnagyobb és legkorábbi példa a mezőgazdasági civilizációkra Dél-Amerikában.

A régészek már több évtizede vizsgálják az Upano-völgy maradványait, amely az Andok keleti szakaszán, Ecuadorban fekszenek. A szakértők csak a közelmúltban, légi lidarral (lézer alapú távérzékelés) végzett vizsgálatok révén ismerték fel a helyi, ősi civilizáció jelentőségét. A technológia lényege, hogy a visszaverődő lézer révén a kutatók feltérképezhetik a tájat, és a vastag növénytakaró alá is beláthatnak.

„Már sokszor vizsgáltam a helyszínt, de a lidar másfajta képet adott a területről” – mondta Stéphen Rostain, a Francia Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatási igazgatója és a tanulmány vezető szerzője. Mint hozzátette, gyalogosan a fák útban vannak, és nehéz felmérni a terepet.