Best WordPress Hosting
 

Ez a katona akadályozta meg az atomháborút

1983. szeptember 26-án, nem sokkal éjfél után a Moszkvától nem messze fekvő szovjet műholdmegfigyelő központ számítógépe riadót fújt: egy amerikai interkontinentális rakéta közeledtét jelezte. A kiélezett szituáció ellenére Sztanyiszlav Petrov alezredes higgadt maradt, nyugalomra utasította alárendeltjeit is, számára ugyanis teljesen valószínűtlennek tűnt, hogy az Egyesült Államok egyetlen árva rakétával indítja meg a Szovjetunió elleni nukleáris csapását – írja a Múlt-kor.hu.

Egy perccel később azonban újra felbőgtek a szirénák és a számítógép újabb, ezúttal négy nukleáris töltettel felszerelt rakéta érkezését jelezte, az állomány lélekszakadva dolgozva, 30 tesztet futtatott le a rendszeren, hogy kizárják a tévedés lehetőségét. A szovjeteknek már csak 15 percük maradt válaszcsapásuk elindítására, amikor egy ötperces, heves, egészen az ordibálásig fajuló eszmecsere után Petrov döntött, és hívta a szovjet hadsereg főparancsnokságát.

De nem támadásról, hanem rendszerhibáról tájékoztatta a parancsnokait.

Így ölték meg a magyar királynét

A magyar trónt 1205-ben elfoglaló II. András felesége, Meráni Gertrúd minden bizonnyal többre vágyott annál, mint hogy udvarát igazgassa és öt gyermekének – a későbbi IV. Béla király, Szent Erzsébet, valamint Kálmán, Mária és András – nevelésével foglalatoskodjon, amiért hamarosan komoly konfliktusba került az ország előkelőségeivel – írja a Rubicon.hu.

András elképesztő pénzszórásba kezdett, aminek kedvezményezettjei rendre a királyné külföldi kegyencei, illetve a Magyarországra menekülő Meráni hercegi család tagjai voltak. A nova institutiones, vagyis „új berendezkedés” jegyében az uralkodó egész vármegyéket, valamint kulcsfontosságú tisztségeket ajándékozott az „idegeneknek”, így például Gertrudis öccse, Bertold prépostból előbb kalocsai érsek lett, utóbb pedig az erdélyi vajdaságot is megkapta. Nem meglepő tehát, hogy az „új berendezkedés” rövid időn belül kiváltotta az elhanyagolt országnagyok felháborodását, akik, miután panaszaik süket fülekre találtak – abban bízva, hogy így sikerül véget vetni az adományozásoknak –, elhatározták, hogy megölik a királynét.

II. András a Thuróczi-krónikában

Ezért egyedülálló a magyar nyelv Európában

Ha a történelmünkről mesélünk, a hitelesség, és ahogy mondani szokás, »a tudomány mai állása szerinti« legfrissebb tudás átadása a legfontosabb

– mondja a 24.hu-nak legújabb alkotása, Az Árpádok felemelkedése című film kapcsán Bárány Krisztián dokumentumfilm-rendező, a Filmever Stúdió vezetője.

Alkotótársaival olyan kevésbé ismert vagy vitatott megítélésű témákat dolgoznak fel, amelyek segítenek előmozdítani az együttgondolkodást. A mai fiatalokat nem kötik le a „beszélő fejek” – és valljuk be, az idősebb korosztályokat sem –, bármily érdekes történetről legyen is szó, hanem az általuk követett élőszereplős, a kor tárgyi környezetét, életmódját is bemutató feldolgozásmód az, ami tömegek számára emészthető.

Mi köze a gót szubkultúrának az ősi gótokhoz?

Az első gót szubkulturális jelenség az 1980-as évek eleji Nagy-Britanniából indult világhódító útjára, és a The Cure, a Bauhaus és több hasonló együttes tette széles körben népszerűvé. A szubkultúra nem sokkal később a gótikus rock zenei mozgalomnál már jóval több területre terjesztette ki befolyását. A legújabb kori gótok általában fekete ruhában jártak és járnak, sötét, gyakran hullámosított hajjal jelennek meg, sokan hosszú kabátot, fűzőt és nyakpántot vesznek fel, és még számos jellegzetes öltözék, smink vagy testékszer jellemző rájuk.

De mi közük van ezeknek a látványosan megjelenő figuráknak a középkori Európa kialakulásában szerepet játszó germán néptörzsekhez? A gótokról ma sem tudjuk teljes bizonyossággal, honnan érkeztek, mindenesetre átvándoroltak a kontinensen, királyságokat építettek és olyan hatalmas államok ellen is harcba szálltak, mint a hanyatlóban lévő Római Birodalom. Az V. század végén két részre váltak, a nyugati törzseket vizigótokként, a keletieket osztrogótokként ismerjük. Manapság a keleti és nyugati gótok

a klasszikus korszak ellentéteként, a klasszikus stílussal szembeni archetípusként szervesültek a köztudatban.

Korrupció, túlkapások, propaganda jellemezte az egyiptomi fáraók uralmát

Amikor Howard Carter 1922. november 26-án beszámolt arról, amit a Királyok völgyében egy poros sírkamra homályából ki tudott venni, az egyiptománia új szakaszába lépett. A Napóleon által a XVIII-XIX. század fordulóján vezetett egyiptomi hadjárat óta eltelt több mint 100 év alatt az európaiakat és észak-amerikaiakat lenyűgözte ennek az ókori civilizációnak az építészete, képző- és iparművészete, öltözködése.

Carter azonban mást fedezett fel. „Mindenütt arany csillogott!” – e híressé vált szavakkal idézte fel a pillanatot, amikor meglátta Tutanhamon sírjának csodáit. Minden készen állt ahhoz, hogy a világ e bearanyozott fiatal fáraó megszállottjává váljon, aki egykor egy mesésen gazdag udvar fölött uralkodott. Tutanhamon elcsábította a világot, még szenzációsabbá téve a XVIII. dinasztia uralkodása alatt (Kr. e. 1550 k. – 1295) fénykorát élő Egyiptom közkedvelt képét. Az olyan műemlékek, mint a dél-egyiptomi Luxor és Karnak templomai ekkorra már a látogatókat és a régészeket egyaránt lenyűgözték.

Ám ha a lenyűgöző építészet, a hatalom és a gazdagság mögé nézünk, az ókori Egyiptom úgynevezett aranykorának sötétebb képe tárul elénk. A gazdagság, a dicsőség és a politikai hatalom egy kis, feltűnően akarnok elit kizárólagos birtokában volt, miközben mindenki más elnyomásban élt.

Tömegeket vert át a szélhámos kutató

1912-ben egy amatőr régész azzal állt elő, hogy izgalmas felfedezést tett a dél-angliai Piltdown Village-nél – eleveníti fel az IFLScience. Charles Dawson a Londoni Természettudományi Múzeummal is felvette a kapcsolatot azt állítva, hogy emberszerű koponyatöredékre bukkant egy pleisztocén kori kavicsrétegben.

Dawson és Arthur Smith Woodward, a múzeum geológusa utóbb visszatértek a lelőhelyhez, ahol további koponyadarabokat, valamint egy állkapocscsontot, kezdetleges kőeszközöket és egy fogsort is megtaláltak. A leletek szokatlanok voltak, feltéve, hogy egy példányhoz tartoztak: a koponya feltűnően emberszerű volt, míg az állkapocscsont megdöbbentően hasonlított egy majoméhoz. Az állkapocsízület, amely eldöntötte volna, hogy a csontok ugyanahhoz a példányhoz tartoznak-e, nem kövesedett meg.

Smith Woodward ennek ellenére rekonstrukciót végzett, és még ugyanabban az évben bemutatta eredményeit a Brit Geológiai Társaság ülésén. A szakértő úgy vélte, hogy egy 500 ezer évvel ezelőtt élt ősünkre bukkant.

Elveszett, ősi nyelvre bukkantak

Korábban ismeretlen indoeurópai nyelv emlékére bukkantak a közép-törökországi Boğazkalénál – írja az Arkeonews. A város ad otthont a hettiták egykori fővárosának, Hattuszasznak.

A hettiták az időszámítás előtti 14-12. században uralták Anatóliát, igazi nagyhatalmat hoztak létre, egy időben Egyiptommal is rivalizáltak. Birodalmuk végül összeomlott, egyes elméletek szerint a tartós szárazság okozta a civilizáció bukását.

A hettitáknak számos írásos agyagtáblája maradt fenn, a mintegy 30 ezer szöveg túlnyomó része hettita nyelvű, de más nyelveket, így luvit is használtak. Most egy újabb taggal bővül az államhoz köthető nyelvek csoportja.

Ügynökök csapdájában – a Hatvany család történetének titkos lapjai

Valaha az ország leggazdagabb családjai közé tartoztak, azután előbb a fajgyűlölő, majd a kommunista Magyarország üldözte el őket. Szétszóródtak a világban, ma már nagyobbrészt magyarságukat is elveszítették. A magyar irodalomra, képzőművészetre és persze az iparra óriási hatást gyakorló Hatvany családról most egy családtag, Hatvany Helga írt könyvet. A Válasz Online azonban meglepte a szerzőt, általa sem ismert titkosszolgálati iratokkal egészítve ki a családi krónikát. Exkluzív tartalom következik.

Emberi koponyából készült ősi poharat találtak

Egy új tanulmányban olyan emberi csontokat elemeznek, amelyeket több ezer évvel ezelőtt temettek el a mai Dél-Spanyolország területén egy barlangban – írja a Live Science. A nyomok arra utalnak, hogy a korabeliek formálták a maradványokat, és talán meg is ették az elhunytak húsát és csontvelejét.

A leletek között akad egy szerszámként használt emberi sípcsont és egy emberi koponyából készített ivópohár.

Hasonló bizonyítékokat az egész régióban feltártak már, ami arra utal, hogy az itt élők és a halottaik közötti kapcsolat alapvető fontosságú és rendkívül komplex volt.

„Az idősebb nővér és mohó riválisa” – így forrt eggyé Buda és Pest

Volt idő, amikor még díjat szedett a parkőr, ha az ember le akart ülni a Múzeumkertben egy padra, a pipafüstös kávéházak mellett kinyitottak a fagylaldák, a ligetben térzene szólt és a cukrászdákba már gardedam nélkül is beülhettek az ifjú jegyesek. Ekkor született meg Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből fővárosunk, amelynek hihetetlen gyors, 19. századi fejlődéséről olyan férfiak gondoskodtak, mint Széchenyi István, József főherceg vagy a New Yorkig száműzött Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere. Budapest Főváros Levéltárának készülő várostörténeti monográfiája nyomán ebben az adásban is Géra Eleonóra történész, levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense vezet minket bolyongásainkban a város ismerős terein át.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból: 

Romokra bukkantak a tenger mélyén

Két elsüllyedt templomot fedeztek fel Egyiptom partjainál Franck Goddio francia búvárrégész vezetésével – írja a The Jerusalem Post. Az egyik szentélyt Ámon egyiptomi isten, a másikat pedig Aphrodité görög istennő számára emelték.

A kutatók Thonisz-Héraklionnál folytattak vizsgálatot, az egykori kikötőváros romjai ma a tenger mélyén nyugszanak.

A lelőhelyet 2000-ben találták meg, de még mindig rengeteg a felfedeznivaló erre.

Itt szavazhattak először a nők

A 2017-ben megválasztott és hivataláról idén januárban leköszönt új-zélandi miniszterelnök, Jacinda Ardern lett a történelem második olyan kormányfője, aki hivatali ideje alatt adott életet gyermekének. A kormányfő hamarosan vissza is tért a munkájához, de abban, hogy mindez ennyire zökkenőmentesen zajlott le, valamennyire talán része volt annak is, hogy Új-Zéland a női szavazójog bevezetésének úttörője volt a XIX. század végén.

A szeszfőzők féltek a nőktől

Ugyan a történelemben korábban is voltak különféle, azóta megszűnt államalakulatok, mint például a rövid életű Korzikai Köztársaság vagy a Bounty lázadói által benépesített Pitcairn-szigetek, ahol a nők szavazhattak, az első ma is létező állam, ahol a szüfrazsettek győzedelmeskedtek, Új-Zéland volt. Persze a dolog azért ott sem ment egyik napról a másikra, hanem nagyjából két évtizednyi küzdelem hozta meg az áttörést. A brit eszmetársaik által megihletett, vagy egyenesen éppen Nagy-Britanniából emigráló szüfrazsettek, elsősorban Kate Sheppard, Mary Ann Müller és Anne Ward még az 1870-es években hozták létre első szervezeteiket, de a rajtuk keresztül a politikai vezetésre kifejtett nyomás csak az 1890-es évek elejére kezdett kezelhetetlenné válni.

A történelem egyik legnagyobb váltságdíját fizette ki Amerika

A Földközi-tenger afrikai partjai, ahonnan ma az embercsempészek és menekültekkel teli hajók indulnak, évszázadokig a kalózok miatt voltak rettegettek. A berber, de a muszlimok mellett sok keresztényt is alkalmazó kalózhajók az 1500-as évektől folyamatosan portyáztak Marokkótól Spanyolországig, Tunisztól Dél-Itáliáig. Olyan sikerrel, hogy az észak-afrikai kalózállamoknak a rabszolgaszerzés és a váltságdíjak jelentették a fő bevételi forrását – a történeti becslések szerint 300 év alatt egymillió embert hurcoltak el rabszolgának, a folyamatos veszély miatt a dél-európai partvidék ebben az időben szinte elnéptelenedett.

Amikor 1793-ban az algíri kalózok egyszerre 11 amerikai kereskedelmi hajót raboltak el bő száz főnyi legénységgel, az alig néhány éve független Amerikai Egyesült Államok egyik első komoly külpolitikai dilemmájával szembesült. A kérdés, hogy szabad-e váltságdíjat fizetni a lator államoknak, az alapító atyákat is megosztotta: míg John Adams ezt támogatta, Jefferson azzal érvelt, hogy ez csak újabb támadásokra fogja sarkalni a kalózokat.

Az Egyesült Államok végül 642 ezer dollárt és további rendszeres éves járulékot fizetett a foglyok szabadon bocsátásáért, valamint egy 35 ágyús fregattot és más hadihajókat adott a kalózoknak. A teljes összeg mai árfolyamon valahol 10 és 20 milliárd dollár között lenne. Az amerikaiak, akik között akadt, aki akkor már 11 éve volt fogságban, hazajutottak, a következő húsz évben azonban a vérszemet kapó kalózok valóban további 700 amerikait raboltak el a járulékos haszon reményében.

Tisza, Horthy, Orbán? – nagy történészvita folytonosságról és megszakítottságról

Az elmúlt időszak egyik legolvasottabb történelmi elemzését közölte a minap Kollai István a Válasz Online-on: a pozsonyi Magyar Intézet egykori igazgatója a Magyar Nemzet revíziós lehetőséget emlegető cikkét bírálva részletesen foglalkozott Magyarország jelenlegi közép-európai elszigeteltségével. Felvetette, hogy a 2010 utáni rendszer a dualizmushoz és a két világháború között időszakhoz hasonló pályát fut be, s önmagát radikalizálja. Kollai egyes állításait korábbi főnöke, Hatos Pál élesen bírálta Facebook-oldalán, majd Kossuth Lajos szerepéről vitázott Hermann Róberttel. A Válasz Online arra kérte a három történészt, hogy a téma fontosságára való tekintettel a meccset a nyilvánosság előtt játsszák le. Intellektuális boksz következik Bethlen István kétharmadáról, Monarchiát visszasíró szlovák nagykövetről, oroszveszélyről, huxitról, baloldali Jókai Mórról és Károlyi Mihály felelősségéről. Kockázatok és mellékhatások tekintetében olvassuk el a történelemkönyvet!

Így halt meg Jimi Hendrix

A minden idők legnagyobb gitárosaként emlegetett Jimi Hendrix 53 évvel ezelőtt, 1970. szeptember 18-án hunyt el. A fiatal gitáros-énekes-zeneszerző 25 éves korára már világhírű volt egyedi stílusának köszönhetően, 1969-ben az ő fellépésével zárult a legendás woodstocki fesztivál – írja a Múlt-kor.

Johnny Allen Hendrix néven 1942-ben született, nevét négy évvel később James Marshall Hendrixre változtatták. Felmenői között voltak indiánok és afroamerikaiak is, ezért nem meglepő, hogy zenéjében a blues, a rock, valamint a fekete és a mexikói folk keveredett.

Hendrix autodidakta módon tanult meg zenélni, balkezes létére egy jobbkezes gitáron játszott, amit fordítva húrozott fel. Nem tudott kottát olvasni, hallás után játszott, és arról volt híres, hogy a gitározásnak több szokatlan módját is kipróbálta: játszott a fogaival, a hátára kapott hangszerrel, de fejjel lefelé is. Egyik legemlékezetesebb színpadi performansza az volt, amikor a Wild Thing című dal előadása után felgyújtotta a gitárját, majd szétverte az égő hangszert.

Megtalálták a második világháború egyik legnagyobb csatahajóját

Sikeresnek bizonyult az első mélyvízi merülés, mely során japán és amerikai kutatók megtalálták a második világháborús japán tengeri haderő zászlóshajóját, az Akagi roncsait – írja az IFLScience.

A 81 évvel ezelőtt elsüllyedt hajót a Csendes-óceán mélyén, 5,5 kilométeres mélységben találták meg négy évvel ezelőtt, azonban idáig kellett várni az első sikeres merülésre. Ennek oka, hogy a hajó a Papahanaumokuakea Tengeri Nemzeti Emlékhelynél fekszik, több mint 2000 kilométerre Pearl Harbortól.

Az Akagi egyike annak a négy japán csatahajónak, amely elsüllyedt a midwayi csata néven ismertté vált, a második világháború menetét megfordító ütközetben.

„Putyin brutálisabb, mint Hruscsov volt”

„Hiba volt a forradalmi megmozdulások leverésére tankokat küldeni Magyarországra és Csehszlovákiába” – mondta Vlagyimir Putyin kedden egy vlagyivosztoki fórumon. Az orosz elnök egy az 1956-os forradalomra és a Prágai Tavasz 1968-as leverésére vonatkozó kérdésre válaszolt így.

„Külpolitikailag nem helyes olyasmit tenni, ami sérti más népek érdekeit” – mondta Putyin, aki tavaly februárban indított offenzívát Ukrajna ellen. És persze ebben az offenzívában tankokat is bevetett – éppen ezért érdekes, hogy mire gondolhatott valójában az orosz elnök.

Putyin az USA-ra gondolt, de Oroszországnak is lenne mit megfontolnia

Már az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb Oroszországban

Putyin néhány napja hibának nevezte az 1956-os szovjet bevonulást. Ez „nyilvánvaló, hogy szöges ellentétben áll mindazzal a politikai gyakorlattal, amit Oroszország képvisel azután, hogy nyílt és átfogó támadást indított Ukrajna ellen” – mondja Sz. Bíró Zoltán a G7 Podcast eheti epizódjában. Az Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról, a most már az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről és a hagyományos értékekre hivatkozó társadalmi indoktrinációról beszélgetünk.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Ez a találmány megváltoztatta a világot

Noha különböző számítógépeket már az 1940-es évektől egyre nagyobb számban építettek, sokáig úgy tűnhetett, a „gondolkodó gépek” csak a hadsereg, az állami szervek és a nagyvállalatok játékszerei lesznek, hiszen egészen az 1960-as évekig ezek előbb egész termeket, később szobákat foglaltak el, karbantartásuk pedig mérnökök hadának adott munkát. A méret csak az egyik probléma volt, a másik gondot az jelentette, hogy ugyan az 1940-es években feltalált tranzisztorok és más elemek felhasználásával csodálatosan bonyolult áramköröket lehetett építeni, minden egyes újabb komponens növelte a bonyolultságot és ezzel a hibalehetőségek számát is.

Két hét alatt megcsinálta

Ennek, a „nagy számok zsarnokságának” is nevezett problémának a megoldása foglalkoztatta a Texas Instruments informatikai cég fiatal, újonnan belépő alkalmazottját, Jack Kilbyt is. Ideje pedig volt gondolkozni 1958 nyarán, mivel újoncként munkatársaival és főnökeivel ellentétben még nem volt jogosult kivenni nyári szabadságát, így nyugodtan rajzolgathatott az asztalánál. A fiatal mérnök terve az volt, hogy az áramkör különböző egységeit ugyanabból a félvezető anyagból készíti el, majd ezeket egyetlen lapkára építi össze.