Best WordPress Hosting
 

Fiatal tengeri óriást mosott partra a tenger

Fiatal bálnát mosott a partra a tenger Belgiumban – számolt be róla a VRT NWS. Az állat tetemét helyi idő szerint hétfő reggel 9-kor találták meg az Oostende nevű kikötővárosban.

A szakértők szerint a vízi emlős egy csukabálna (Balaenoptera acutorostrata), ezek az állatok pedig rendkívül ritkán sodródnak flamand partokra. A csukabálnák a 9 méteres testhosszt is elérhetik, ez a példány azonban még növésben volt, a 3 méteres hosszt sem haladta meg.

Az állatot először egy vízimentő vette észre, amint az a vízen lebegett. A férfi ekkor még nem tudta, hogy a bálna meghalt, ezt csak azután vette észre, hogy a tetem a partra ért.

Az emberekhez hasonlóan beszélgetnek az ámbráscetek

Egy friss tanulmány alapján a nagy ámbráscetek az emberi beszédhez hasonló módon tudják szabályozni a kattogásukat – írja a The Independent. A faj köztudottan igen társas, a példányok egymással ritmikus kattogásokkal kommunikálnak, amelyeket a kutatók kódáknak neveznek.

Az ámbráscetek kommunikációja az egyik leghangosabb az óceánban, a példányok hangja akár több ezer kilométerre el eljuthat. Kattogásukról nem sokat tudni, korábbi vizsgálatok mindenesetre kimutatták, hogy az állatok a kódákat identitásuk közlésére használják, és hogy minden klánnak saját, egyedi akcentusa van.

A friss eredmények alapján az ámbráscetek kommunikációja összetettebb, mint korábban gondolták.

Ezt tegye, ha teknőst talál a kertjében

Többfelé is találkozhatunk vándorló teknősökkel a májustól júliusig tartó tojásrakási időszakban – számol be róla a Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület (MME). A szervezet arra kér mindenkit, ha úton áthaladó teknőst lát, álljon meg, és segítse át az úttest túloldalára.

A mocsári teknős (Emys orbicularis) hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, amely országszerte megtalálható tavak, folyók, holtágak, csatornák mentén, mocsaras területeken. Elsősorban a lassú folyású és álló vizeket kedvelik, így inkább azok közelében számíthatunk rájuk, azonban a tojásrakás időszakában a vizektől több száz méteres vagy akár néhány kilométeres távolságban is találkozhatunk velük.

Ennek oka, hogy bár a teknősök életük nagy részét a vízben vagy annak közelében töltik, a nőstények fészkeiket a szárazföldön, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő területekre rakják. Ilyenkor az élő- és a szaporodóhelyek között közlekedő teknősök gyakran kényszerülnek arra, hogy átkeljenek a vonulási útvonalukat kettészelő, az élőhelyeket feldaraboló betonozott és földutakon, ahol az azokon közlekedő autók, kerékpárok, mezőgazdasági járművek sok esetben végzetesek lehetnek számukra.

Ezek a macskák élhetnek a legtovább

Habár a macskák esetében sokkal inkább függ a várható élettartam a tartás módtól, mint a fajtabéli különbségekből, itt is tapasztalhatók eltérések. Egy új tanulmány szerint míg a burma macska és a burmai szent templommacska várható átlagos élettartama a leghosszabb, átlagot tekintve a szfinx macskák halnak meg a legfiatalabban, írja a Live Scince.

A Journal of Feline Medicine and Surgery szaklapban publikált tanulmány közel 8000 házikedvencként tartott macska adatait vizsgálta az Egyesült Királyságban, amelyek 2019 januárja és 2021 márciusa között pusztultak el.

A tanulmány megállapította, hogy az Egyesült Királyságban a háziállatként tartott macskák születéskor várható átlagos élettartama 11,7 év volt.

Kétszer lőtték meg II. János Pál pápát

Mehmet Ali Agca 43 éve, 1981. május 13-án tört II. János Pál pápa életére a Szent Péter téren. Az egyházfő éppen szokásos heti audienciáját tartotta, amikor a török merénylő akcióba lépett – írja a Rubicon.

Bankrablóból terrorista

A merénylet idején 23 esztendős Agca Belső-Törökországból, egy szegény családból származott. Már fiatalon bűnözésre adta a fejét, kezdetben bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe, mely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Egyes feltételezések szerint Agca idővel a Palesztin Népi Felszabadítási Szervezet ügynöke is lett, de ezt ő fogságba esése után végig tagadta. A török férfi részt vett abban a merényletben is, amely során a Szürke Farkasok megölték Abdi Ipekci baloldali újságírót Isztambul közeli otthonában.

A tüdő mélyéig jutnak a mikroműanyagok

Az apró műanyagszennyeződések, az úgynevezett mikroműanyagok gyakorlatilag mindenhol jelen vannak, evéssel, ivással, sőt légzéssel is képesek bejutni a szervezetbe. Egyes becslések szerint egy átlagember hetente egy hitelkártyányi műanyagot lélegzik be, azt azonban nem tudni, hogy a szennyezés miként hat az egészségre.

Egy friss tanulmányban a kutatók azt mérték fel, hogy hogyan halad a műanyag a légzőrendszerben – írja a ScienceAlert. Modelljük egy 2023-as úttörő kísérletre épül, amely arra irányult, hogy azonosítsák azokat a forró pontokat, ahol a mikro- és nanoműanyagok összegyűlhetnek a légutainkban.

A korábbi vizsgálat főként a felső légútra összpontosított, az újabb elemzésben viszont egészen a hörgőfákig jutottak. Három különböző légzési sebességet – lassú, közepes és gyors –, valamint három különböző méretű műanyagdarabot – nagyméretű mikroműanyag, mikroműanyag és nanoműanyag – modelleztek.

Lassabbnak érezzük az idő múlását edzés közben

Lassabbnak érezzük az idő múlását testedzés közben egy új tanulmány szerint – írja a ScienceAlert. A brit és holland pszichológusok közreműködésével készült, és elsőként bizonyítja a jelenséget.

A felmérésben 33 aktív nő és férfi vett részt, akiktől pihenés és edzés közben is azt kérték a kutatók, jelezzék, ha úgy gondolják, hogy eltelt 30 másodperc. Pihenés közben a legtöbben kicsivel azután jeleztek, hogy valóban letelt volna a félperc, vagyis az idő múlását gyorsabbnak érezték a résztvevők. Testmozgás közben viszont megváltozott a helyzet: szobabiciklizés közben átlagosan 8 százalékkal lassabbnak érezték az idő múlását.

A szakértők szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy a fizikai igénybevétel gyakran kényelmetlen, vagy egyenesen fájdalmas, ezek a hatások pedig tudvalevően lassítják az idő múlásának érzetét. Azt is kiemelték, hogy az edzés mellett az életkor, a hangulat, a drogok és a testhőmérséklet is hatással lehet arra, hogyan érzékeljük az időt. Arra viszont nem találtak bizonyítékot, hogy az edzés intenzitásának növelése, vagy egy vetélytárs jelenléte tovább lassítaná az idő múlásának érzetét.

Innen lehet megállapítani, hogy valaki pszichopata

Egy friss kutatás kimutatta, hogy akiknél magasabb a pszichopátiára utaló személyiségjegyek száma, azok a személyek általában kevésbé mozgatják a fejüket, amikor beszélnek. A tanulmány szerzői szerint a nonverbális kommunikációnak ezt a finom mintáját korábban már azonosították férfi pszichopatáknál, és eredményeik arra utalnak, hogy ugyanezen tendenciák a nőkre is érvényesek, írja az IFLScience.

A pszichopata embert általában a fejletlen erkölcsi ítélőképesség, a többi ember érzelmeinek figyelmen kívül hagyása, a megbánás, valamint a bűntudat hiánya jellemzi.

Emellett gyakori képesség a kóros hazudozás, a manipuláció, a túlzottan impulzív személyiség, és a felelőtlenség is. A korábbi tudományos munkák azonban számos meglepő árulkodó jelet azonosítottak a pszichopaták testbeszédében.

Rejtélyes földrengések alakulnak ki a német–cseh határon

A Németország és Csehország határán kialakuló furcsa földrengéssorozatok arra utalnak, hogy magma mozog mélyen a felszín alatt – írja a Live Science. A rengések Vogtlandban jelentkeznek, ez egy olyan régió, amely rendszeres, alacsony szintű földrengésrajokról ismert.

Ezek az események általában több hétig tartanak, és többnyire enyhe földmozgásokkal járnak. Torsten Dahm, a GFZ Német Földtudományi Kutatóközpont munkatársa szerint a terület legnagyobb ismert eseményei 4,5-es erősségűek.

Dahm és kollégái nemrégiben fejezték be a Vogtlandban fúrt kutakba telepített új szeizmométer-hálózat telepítését. Ezek a műszerek egy olyan március végi földrengéscsoportot rögzítettek, amelyhez hasonlót a térségben eddig nem érzékeltek. A korábbiakhoz képest a raj középpontja 15 kilométerrel északabbra ugrott, és ahelyett, hogy egy függőleges törésvonalnál zajlott volna, úgy tűnik, hogy egy közel vízszintes földalatti struktúránál történt.

Csaló remete kincsére bukkantak fémkeresővel

Egy halom ősi kincsre bukkantak fémkeresővel a lengyelországi Szentkereszt-hegyen – írja a Heritage Daily. A leletek egy izgalmas történetet tárnak fel egy átverésekből meggazdagodó remetéről.

A helyszínen számos arany és ezüst pénzérmét, köztük krajcárokat, kopejkákat és dukátokat is találtak.

A szakértők úgy vélik, hogy az értékek egy Antoni Jaczewiczar nevű remetéhez tartozhattak, aki a 18. századi lengyel pestisjárvány közben gazdagodott meg. A férfi azt állította magáról, hogy Szűz Mária gyógyító erővel áldotta meg őt, így imáival megvédhet bárkit a betegségtől.

Egy hatéves kislány megoldotta, amire 16 ló ereje sem volt elég

„A semmi nem lehet valami” – jelentette ki Arisztotelész, majd azt is hozzátette, a természet „irtózik a vákuumtól”, azaz horror vacui, ha latinra fordítjuk. Ahogy az ókori görög tudomány sok eleme, ez a tétel is évszázadokig megkérdőjelezhetetlennek számított, a természetet tanulmányozó tudósok tehát biztosak voltak abban, hogy világunkban nem létezhet vákuum, azaz olyan tér, amit csak minimális mértékben tölt ki valamilyen anyag.

A vákuum ereje

Aztán jött Otto von Guericke, akinek – amellett, hogy a harmincéves háborúban lerombolt Magdeburg polgármestere volt 1646-tól – még elmélkedni és kísérletezni is volt ideje. Egyik fő érdeklődési területe a levegő és a tér viszonya volt, és még arra is vette magának a bátorságot, hogy kísérleti úton igyekezzen leellenőrizni Arisztotelész tételének helyességét.

A Nobel-díj után a daganatos betegségek korai felismerésén dolgozik Krausz Ferenc

Szombaton a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott előadást a tavaly decemberben megosztott fizikai Nobel-díjjal jutalmazott Krausz Ferenc. Az attoszekundumos fényimpulzusok generálására szolgáló módszer kidolgozásáért a legmagasabb tudományos elismeréssel díjazott szakember kutatója iránt hatalmas volt az érdeklődés, két előadótermet is megtöltött, ráadásul úgy, hogy az egyikben csak videón nézhették.

A Max Planck Kvantumoptikai Intézet, és a müncheni Lajos–Miksa Egyetem kutatója felmérve, hogy a többségében fiatalokból álló közönség nem feltétlen szakértője a témának, a terület komplett történelmén átvezette a hallgatókat: közérthetővé téve többek közt Erwin Schrödinger és Niels Bohr eredményeit is. A Simonyi Károly teremben a kutató felidézte, hogy a nyolcvanas években azon szerencsések egyike volt, akik még élvezhették a terem névadójának előadásait.

Mint mondta, amilyen beleéléssel Simonyi magyarázott, sokaknak meggyőződése volt, hogy látja az elektronokat, és ha csak tudat alatt is, de szerinte már ekkor megfogalmazódott benne, hogy mi lenne, ha ez a képesség valósággá válna.

Meghalt a férfi, aki elsőként kapott genetikailag módosított disznóvesét

62 éves korában meghalt Richard „Rick” Slayman, az első ember, akinek genetikailag módosított disznószívet ültettek be – írja a Guardian. A műtét két hónappal korábban történt, a Massachusettsi Kórház viszont azt mondja, nem találtak arra utaló jelet, hogy a transzplantáció okozta a halált. A műtétet végző sebészek úgy vélték, hogy a disznóvese legalább két évig bírni fogja. A transzplantációs csapat szomorúságát és részvétét fejezte ki az eset miatt.

Disznóvese beültetésével korábban is kísérleteztek pászror, de akkor agyhalott embereken végezték el a transzplantációt. Slayman volt az első páciens, aki nem kómában feküdt a műtétet megelőzően. Két ember génmódosított disznószívet kapott, mindkettejük meghalt hónapokkal a műtétet követően. Slaymannek már volt egy veseátültetése 2018-ban, de tavaly óta vissza kellett járnia dialízisre, mert a beültetett szerv működése kezdett leállni. Az orvosok ekkor javasolták neki a disznóvese transzplantációt.

A család megköszönte az orvosoknak az erőfeszítéseiket, amely hét hetet adott még nekik szerettükkel. Közleményük szerint Slayman részben azért vetette alá a műtétnek, hogy reményt adjon mindazoknak, akik transzplantációra várnak.

Titokzatos föld alatti építményt találtak a gízai piramisok mellett

Egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki a földradarral a gízai piramisok közelében, Egyiptomban – írja a Heritage Daily. A szakértők szerint az építmény körülbelül 2 méter mélyen a föld alatt fekszik és homokkal lehet tele.

A kutatók úgy gondolják, hogy az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet, amely egy még mélyebben található építményhez vezet.

Ezt bizonyítja az is, hogy a földradar az L alakú struktúra alatt is érzékelt anomáliákat, 3,5-11 méterre a felszín alatt.

Ritka kincset találtak útépítési munkálatok közben

Ősi tárgyakra bukkantak útépítési munkálatok közben Angliában – számolt be róla a BBC. A leletek között szerepelnek második világháborúsak, de olyanok is, amelyek a középső kőkorszakból, az újkőkorszakból, a bronzkorból, a vaskorból, illetve a római korból származnak.

A legérdekesebb felfedezések közé tartozik egy ritka, Cupidot ábrázoló szobrocska, egy római körömtisztító, valamint néhány pénzérme és ékszer.

A szobrocska körülbelül 7 centiméter magas és rézötvözetből készült. A szakértők ezt tartják mind közül a legfurcsább leletnek, ugyanis Cupidot rajta Herkulesként ábrázolták, ehhez hasonló szobrot pedig korábban még sosem találtak. Alex Thompson, az ásatások vezetője szerint a figura egy szerelmi zálog lehetett, amely azt szimbolizálja, hogy a szerelem még a legnagyobb hősöknél is erősebb lehet. Thompson azt is hozzátette, hogy egy ilyen szobrocska annak idején nem lehetett olcsó, ma pedig egy kifejezetten egyedi és ritka leletnek számít.

Még az amerikai elnökök is tartottak az FBI „örökös” vezetőjétől

Az amerikai liberálisok rémálmaiban a Rémálom az Elm utcában horrorfilmsorozat Freddy Kruegereként kísértő J. Edgar Hoover (1895–1972) az 1924-es kinevezésétől egészen a haláláig, vagyis 48 éven át vezette az FBI-t (és a Szövetségi Nyomozóiroda elődszervezeteit), összesen nyolc elnök alatt, Calvin Coolidge-tól Richard Nixonig. Bár 1965-ben, 70 évesen kötelezően nyugdíjba kellett volna vonulnia szövetségi alkalmazottként, kivételt tettek vele. Lyndon B. Johnson elnök a maga ellenállhatatlan, texasi sármjával így indokolta, hogy miért hagyta Hoovert az FBI élén:

Inkább hugyozzon valaki a sátorból kifelé, mint kintről befelé.

Bár LBJ keresztülverte a polgárjogi emancipációs törvénycsomagot és a Great Society programját, Hooverrel még ő sem mert kikezdeni. Az FBI-igazgató ugyanis annyi terhelő adatot gyűjtetett össze az amerikai politikai elitről az évtizedek alatt, hogy bárkit meg tudott volna buktatni, de ő a „törvény és a rend” fenntartásában volt érdekelt – illegális, piszkos eszközökkel is akár.

Örülhet, aki szeretne még sarki fényt látni Magyarországon

A vártnál is erősebb, G5 fokozatú geomágneses vihar zajlott le éjszaka, ilyen utoljára 2003. novemberben történt. Nem csoda, hogy egészen elképesztő színű és megjelenésű sarki fényt csodálhattunk meg szerte az országban, írja az Időkép.

Eleinte nagyon sok helyen fátyolok zavarták az észlelést, később szerencsére azonban csökkent a felhőzet és egyre többfelé lehetett megpillantani ezt a ritka eseményt. A ritka némileg túlzás, ugyanis idén már ötödik alkalommal tűnt fel felettünk, az viszont meglehetősen ritka, hogy szabad szemmel is látni lehessen. A sarki fény először mindent pirosas-rózsaszínre festett, később megjelentek a zöldes árnyalatok is, ami különösen ritka látvány hazánk égboltján.

Általában 20-30 évente van csak erre lehetőség, most viszont úgy tűnik, igazán szerencsés periódusban vagyunk, hiszen erre tavaly novemberben is lehetőség volt idehaza.

Befeketítették első királynénk emlékét

Amennyiben a 895-ös dátumot elfogadjuk a honfoglalás kezdetének, a Kárpát-medencébe költözött magyar állam egy évszázadig kereste a helyét Európában. A kezdeti hadjáratok során őseink bizonyították erejüket, a szomszéd nagyhatalmak tudtára adták, hogy új hazájukat képesek megvédeni. Sőt, kifejezetten aktív külpolitikát folytattak.

Jócskán leegyszerűsítve a Magyar Nagyfejedelemség a X. század első felében-kétharmadában fegyverrel vívta ki a helyét a kontinens közepén, majd a század utolsó évtizedeiben a hangsúly ennek a magtartására helyeződött – immár békével, a diplomácia eszközeivel. A folyamat csúcsa egyértelműen a keresztény királyság megalapítása volt, ám ez csak részben múlott a magyarokon. A közösségnek is be kellett fogadnia az „új tagot”, ezt szolgálta a Géza nagyfejedelem uralkodása alatt nagy lendületet kapó nyugati orientáció.

Ügyes diplomácia, szerencsés történelmi helyzet és hazánk jelentős hatalmi súlya eredményeként a fejedelem a legjobbat választhatta: Gizellát, a bajor herceg leányát, a későbbi német-római császár húgát adta feleségül fiához, Vajkhoz.

Van, akinek napokig fáj a feje szex után

Gyakran hallani arról, hogy a szex enyhítheti a fejfájást, azonban vannak olyanok, akik számára pont hogy fordított eredménnyel jár az aktus. A szex következtében jelentkező fej- vagy nyakfájásnak (PHASA) két formáját különítik el: az egyik során a fejfájás fokozatosan fokozódhat a szexuális aktus hatására, a másik esetben pedig az intenzív fejfájás közvetlenül az orgazmus előtt vagy alatt alakul ki, írja a Science Alert.

A hatás eltérő, hogy kinél meddig tart: az intenzív fejfájás lehet egy perc, de akár 24 óra is, ha viszont enyhe fájdalom jelentkezik csak, akkor akár három napig is elhúzódhat. Ez a fajta fejfájás érdekes módon kétszer-négyszer gyakoribb a férfiaknál, mint nőknél.

A koitális fejfájásként emlegetett kellemetlen tünet becslések szerint a lakosság 1-1,6 százalékánál fordul elő élete során. A valós szám azonban ennél is magasabb lehet – a PHASA-t ugyanis gyakran nem jelentik, minden bizonnyal a szexhez fűződő tabuk és stigmák miatt. A szexuális aktushoz kötődő fejfájás oka nem teljesen tisztázott, az azonban bizonyára nem véletlen, hogy a magas vérnyomásban szenvedőknél nagyobb ennek megjelenésének valószínűsége. Persze azok is kiemelt veszélyben vannak, akiket gyakran kínoz fejfájás vagy migrén. A koitális fejfájást a fej és a nyak körüli vénák rendellenességei is okozhatják.

Éjszaka tombolt igazán a sarki fény Magyarországon

Pénteken a jelzettnél hamarabb, már a kora esti órákban elérte bolygónkat az elmúlt napokban történt napkitörések szele. A szokatlanul erős vihar látványos égi jelenséget is hozott: a sarki fényt. Éjfél után pedig nemhogy gyengült, még tovább erősödött a sarki fény az Időkép szerint. Északon a zöld szín is megjelent a domináns rózsaszínes-lilás árnyalat mellet.

A zöld árnyalat hazánkból még ritkábban látható, mint a rózsaszín.

Míg a pirosas, rózsaszínes árnyalaton több mint 300 kilométeres magasságban alakulnak ki, addig a sarki fény zöld színe alacsonyabb, általában 100 és 300 kilométer közötti magasságban jön létre a Föld légkörében. Ez a szín akkor keletkezik, amikor az oxigén atomok kölcsönhatásba lépnek a Napból származó töltött részecskékkel. A zöld szín tehát a mostanihoz hasonló, nagyon erős geomágneses viharok esetén tud megjeleni hazánk égboltján.