Best WordPress Hosting
 

Ősi, kőből faragott péniszt találtak

Egy 15 centiméter hosszú, kőből faragott péniszre bukkantak a közelmúltban egy délnyugat-spanyolországi középkori erődnél – írja az IFLScience. A távoli múltban a fallikus objektumok számos kultúra számára fontosak voltak, a középkori Európára viszont kevéssé voltak jellemzőek.

A kutatók úgy gondolják, hogy a tárgy nem valamiféle talizmán volt, hanem fegyverek élezésére használták.

A lelet Torre de Meiránál került elő, a várrom egy domb tetején áll. Az erődöt 1476-ban, az úgynevezett Irmandiño-felkelés idején pusztították el.

Új Nazca-vonalakat fedeztek fel

Egy új tanulmány alapján mesterséges intelligencia segítségével fedeztek fel három új Nazca-vonalat – írja az IFLScience.

A most felfedezett geoglifák egy pár lábat, egy halat és egy madarat ábrázolnak, ezek sorra 78, 19 és 17 méter hosszúak.

Szakai Maszato, a Jamagatai Egyetem munkatársa és kollégái a dél-perui Nazca-sivatagról készült légi felvételeket elemezték mesterséges intelligencia segítségével. A szakértők szerint a módszerrel 21-szer gyorsabban lehet azonosítani az ábrákat, mintha szabad szemmel vizsgálnák a felvételeket.

Ő volt Hitler kedvenc kommandósa

A többgenerációs osztrák katonacsaládban született Otto Skorzeny 24 évesen, 1932-ben lett a német mintára megszervezett osztrák nemzetiszocialista párt tagja lett, majd nemsokára belépett az SA-ba. Jelentős szerepet játszott az Anschluss végrehajtásában, később, immár német állampolgárként felvételét kérte a Luftwafféba. Miután ez nem sikerült, a német diktátor testőralakulata, a Leibstandardte SS Adolf Hitler katonái közé került – írja a Rubicon.hu.

Mussolini, Tito és Horthy

Szolgált az 1940-es nyugati hadjáratban, majd harcolt az orosz fronton, majd az SS megbízásából kiképezte az úgynevezett Friedenthal-egységet. Ez egy különleges akciócsoport volt, amellyel parancsnokai konkurenciát akartak támasztani a katonai elhárítással, az Abwehr-rel szemben – Skorzeny 1944 áprilisáig ezzel a speciális osztaggal hajtotta végre vakmerő kommandós akcióit. Leghíresebb bevetése az úgynevezett Tölgyfa-hadművelet volt 1943. szeptember 12-én, amikor egy ejtőernyős akciót követően kiszabadította Benito Mussolinit Grand-Sasso hegyi fogságából.

Máig rejtély övezi Nagy Sándor halálát

III. Alexandrosz, ismertebb nevén Nagy Sándor, Makedónia leghíresebb uralkodója és a történelem egyik legnagyobb hódítója Krisztus előtt 323. június 11-én hunyt el. Nagy Sándor korának egyik legkiválóbb hadvezérének tartják, hiszen a görög világ északi perifériáján fekvő, kicsiny Makedón Királyságot mindössze egy évtized leforgása alatt az antik világ egyik legnagyobb, a Balkán-félszigettől az Indus folyóig terjedő birodalmává változtatta – derül ki a Múlt-kor cikkéből.

Így épült a birodalom

Az uralkodó előszőr a hellén területeken stabilizálta hatalmát, majd Krisztus előtt 334-ben felhívást intézett a görög városállamokhoz, és bosszúhadjáratra hívta őket a perzsák ellen, akik 150 évvel korábban folytattak hadjáratot a görög ellen.

Orbán Viktor kurucként egy Habsburg-könyvet méltat

Aki nem ismeri a múltját, nem ura a jövőjének sem.

Ezt az idézetet írta ki Orbán Balázs közösségi oldalára. A Mandiner vette észre, hogy nem véletlenül, a miniszterelnök politikai igazgatója ezzel reklámozta Habsburg Eduárd nemrég  megjelent könyvét (The Habsburg Way – 7 Rules for Turbulent Times), amihez Orbán Viktor írta az előszót.

Talán a sors különös humora, hogy egy Habsburg-könyv előszavát éppen egy kuruc írta

Így halt meg a világ leggazdagabb kalóza

Bartholomew Roberts kapitány 1720 augusztusában támadást intézett egy Bostonból kifutó brit kereskedelmi hajó ellen. A Boston News-Letter tudósítása szerint a kalózok elvették a matrózok pénzét és egyéb értéktárgyait (fegyvereket, szerszámokat és ékszereket), valamint ellopták a hajó ágyúit és puskaporkészletét is. A túlélők arról számoltak be, hogy eközben „az elképzelhető legnagyobb mértékben káromkodtak, átkozódtak és Istent káromolták.” A kalózok tudták, hogy ha elfogják őket, valószínűleg a nyilvános akasztás lesz a sorsuk, de nem sokat törődtek tetteik lehetséges következményeivel. Azt állították, „ha a végzet úgy hozná, hogy egy nagyobb hatalom vagy erő támadná meg őket, melyet nem tudnak legyűrni, egyik pisztolyukkal azonnal tüzet köpnének puskaporukra, és mind együtt, boldogan vonulnának a pokolra.”

Több száz, ha nem éppen több ezer ilyen incidensre került sor ebben, a ma a kalózkodás aranykora néven emlegetett, 60 éves időszakban, amelyben a szervezett kalózkodás virágzott a Karib-tenger, a távol-keleti Kelet-Indiák és az észak-amerikai partok térségében.

Leemage / Corbis / Getty Images Bartholomew Roberts

Így úsztuk meg szárazon az esőkabát feltalálása előtt

Az esőben is hasznos öltözék talán legősibb emléke az a száraz fűből font anyagdarab, amelyiket Ötzi, „a jégember” mellett találtak. A világ legrégibb gleccsermúmiájaként ismert Ötzi körülbelül Kr. e. 3300 körül vadászott az Alpokban. Az általa viselthez hasonló, természetesen víztaszító növényi rostokat – például rizsszalmát – már elég régóta használnak a kelet-ázsiai vidékeken a nehéz, de légáteresztő ruházatok előállítására. Kr. e. 1900 körültől már készítettek olyan, gyapjúból szőtt öltözékeket, amelyek valamelyest taszították a vizet.

Culture Club / Getty Images Kínai esőkabátok a 20. század elején.

Gumi, olaj és zsír

Így végezték ki a boszorkányokat

A hatvan esztendős Bridget Bishopot, 1692. június 10-én akasztották fel a salemi boszorkányperek első elítéltjeként. Rajta kívül a továbbiakban még 19 ember életét követelte a puritán közösségben kirobbant tömeghisztéria – írja a Rubicon.

A boszorkányperek kezdete

Salem a 17. században egy elszigetelt település volt, ahol a puritán tanok váltak uralkodóvá. Ebben a szigorú közösségben kezdődtek meg azok a világhírű boszorkányperek, amelyek két – vélhetően a normák ellen kirívó viselkedéssel lázadni akaró – fiatal leány, Betty Parris és Abigail Williams miatt robbantak ki.

Gyurgyák János: Eltévedt lovasok a pusztában – a „Mi a magyar?” kérdés megoldhatatlanságáról

Több generáció és sok kiváló gondolkodó vallott már kudarcot, amikor a „Ki a magyar?”, „Mi a magyar?”, „Milyen a magyar?” kérdésre próbált választ adni. Egyesek most éppen bőven folyó állami pénzeszközökkel a minden kétséget kizáró természettudományos vagy egyenesen genetikai választ keresik. Ők olyasmit keresnek, ami soha és a jövőben sem lesz elérhető. Ez a küldetés ugyanis lehetetlen – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének első részletét először a Válasz Online-on olvashatják.

Magyar mester dolgozott a Notre-Dame orgonáján

Aki Magyarországon orgonazenét hall, az jó eséllyel az Angster orgona- és harmóniumgyár egyik termékén hallja felcsendülni a dallamokat. Az orgona a legnagyobb és legbonyolultabb hangszer, építésének pedig rengeteg fortélya és évszázados hagyományai vannak, a leghíresebb magyar orgonaépítő céget mégis egy teljesen kívülálló, egy Ausztriából a mai Horvátország területére bevándorló falusi gazdálkodó ambiciózus unokája alapította.

Angster József nagyapja a kácsfalui német közösség autodidakta tanítója volt, muzikális hajlamú unokájának pedig készített egy hegedűt, amin először zenélhetett. A kis József azonban többre vágyott, és egy vásári verklitől lenyűgözve úgy döntött, ő is hasonló hangszereket fog készíteni. Miután kitanulta az ácsmesterséget, nyugat-európai vándorútra indult, ahol több orgonaépítő műhelyben is megfordult, tanulmányait pedig a híres párizsi orgonaépítő mester, Cavaillé-Coll keze alatt fejezte be. Itt már olyan tudásról tett tanúbizonyságot, hogy

részt vehetett a Notre-Dame új orgonájának készítésében is, Cavaillé-Coll pedig lánya kezét is neki adta volna, ám Angster inkább egy ajánlólevelet kért tőle, majd hazatért szülőföldjére.

Feljelentők vagy embermentők országa voltunk? – izgalmas könyv a holokauszt ismeretlen történeteiről

„Úgy véljük, hogy a »mi« szenvedésünk nagyobb volt a »másikénál« és a »másik« tragédiájának elismerése szükségszerűen csökkenti a szenvedésünket. Pedig ez nem így van, a huszadik századi magyar tragédiákat nem szabad így szembeállítani egymással. A mi feladatunk az, hogy mindegyiket megismerjük és emlékezzünk az áldozatokra” – mondja Klacsmann Borbála történész, akinek Holokauszttörténetek című könyve nemrég jelent meg a Park Kiadó gondozásában. A kötet a hasonló című, ezrek által olvasott Facebook-oldalból nőtt  ki, ahol a történész rendszeresen posztol levéltári kutatásokon alapuló, rövid és közérthető történeteket a vészkorszak idejéből. Mitől függött, hogy valaki tiltakozott a helyi zsidó cséplőgép-tulajdonos elhurcolása ellen vagy kiigényelte a deportáltak lakását? Miért lehetett antiszemita éle a cinkotai szódások konkurenciaharcának? Le kellett volna-e mondania Horthy Miklósnak a német megszállás után? Nagyinterjú.

Így nézett ki Tutanhamon, a leghíresebb fáraó

Megközelítő arcrekonstrukció készült az ókori Egyiptom egyik, ha nem a legismertebb fáraójáról, Tutanhamonról – írja a Live Science. „Tutanhamon nemcsak világhírű temetkezési kincse miatt érdekes régészeti szempontból, hanem azért is, mert egy évtizedig uralkodott az egyiptomi történelem egy fontos szakaszában” – mondta Michael Habicht, a Flinders Egyetem munkatársa és az új eredményekről beszámoló tanulmány egyik szerzője.

Az uralkodó apja, Ehnaton átfogó reformokat vezetett be, Aton istent helyezve a vallás középpontjába. A kilencévesen, időszámítás előtt 1333-ban trónra lépő Tutanhamon nem követte apja nyomdokait, uralkodása alatt visszatértek a korábbi hagyományokhoz.

Az új modell elkészítéséhez a kutatók a fáraó koponyájáról korábban készült CT-felvételeket használták fel, emellett azokat az adatokat is elemezték, amelyeket röntgennek gyűjtöttek.

Így halt meg Nero, az anyagyilkos zsarnokcsászár

Nero, a római Iulius-Claudius-dinasztia utolsó császára, a történelem egyik legismertebb zsarnokfigurája 68. június 9-én halt meg. Már fiatal korát is átszőtte a bűn: anyja, Agrippina gyilkosság és cselszövés árán szerezte meg neki az örökösi címet, majd magát Claudius császárt is megmérgeztette, hogy fia nevelőjével, a filozófus Senecával, valamint Burrusszal, harci oktatójával átvehesse a kormányzást a 17 éves Nero nevében – írja a Rubicon.

Nero hatalomra jut

Agrippina rendkívül erőszakos módon ragadta magához a hatalmat, Nero azonban nevelői tanácsára végül meggyilkoltatta anyját. A hataloméhes asszonyt nemsokára követte a vérpadon a császár kényszerűen elvett felesége, Claudia Octavia, majd Burrus is, és a nagykorúvá váló uralkodó vitathatatlanul magának követelte a hatalmat.

Ez az ember keresztülzuhant egy viharfelhőn

A rajzfilmekben gyakran látni olyan embereket, akik felhőkön sétálnak, ez a valóságban azonban nem lehetséges, ha valaki megpróbálná egyszerűen keresztülesne rajta. Kivéve, ha valaki olyan szerencsétlen, hogy egy zivatarfelhőbe esik bele.

A zivatarfelhők olyan függőleges felépítésű, sűrű felhők, amelyek magassága akár a 18 kilométert is elérheti, és ezek az egyetlenek, amelyek villámokat és jégesőt képeznek.

A történelem során mindössze két ember élte túl, hogy keresztülzuhant egy viharfelhőn, egyikük William Rankin alezredes, az Egyesült Államok hadseregének pilótája volt. Rankin éppen 14 300 méter magasan repült, egy zivatarfelhő felett amikor gépének motorja váratlanul leállt, a rutinos pilóta tudta, hogy nincs más választása, ki kell ugrania a gépből.

Hatalmas ősi temetőt találtak a Stonehenge közelében

Hatalmas, több ezer éves temetőre bukkantak a Stonehenge-nek is otthont adó Salisbury-síkságon, Angliában – írja az IFLScience. A felfedezett sírhelyek némelyike az újkőkorszakból (Krisztus előtt 10 000—2200), de legtöbbjük a bronzkorból (Krisztus előtt 2100—1500) származnak.

Az ásatások során 20 hantot találtak, az emberi maradványok többsége megsemmisült az évszázadokon keresztül folyó földművelés következtében, de 10 sírhely így is érintetlen maradt.

A régészek ezenkívül újkőkorszakból származó szarvasagancsokat, valamint a szászok korszakából (Krisztus után 450—1066) származó kerámiákat, késeket és egy faépületet is találtak a lelőhelyen.

Így lőtték ki a legnagyobb magyar hadihajót

A 150 méter hosszú és 20 ezer tonna vízkiszorítású Szent István a magyar történelem egyetlen modern hadihajója, egyben az osztrák–magyar flotta legveszélyesebb vízi egységeinek egyike volt. Bár már 1915 novemberétől szolgálatban állt, a háború java részét Pola kikötőjében töltötte, ahol a légvédelem terén hasznosította magát. Első, és egyben utolsó küldetésére egészen 1918 júniusáig kellett várnia, amikor Horthy Miklós ellentengernagy merész akciót szervezett az Otrantói-szorosban felállított szövetséges hajózár áttörésére – írja a Rubicon.hu.

A Szent István és a Tegethoff egy nappal Horthy után, június 9-én indult el Pola kikötőjéből, hogy csatlakozzon az ellentengernagy támadásához. A konvoj azonban nem maradt észrevétlen, június 10-én hajnalban ugyanis Luigi Rizzo olasz fregattkapitány felfedezte a hadihajók füstjét, és torpedós motorcsónakjaival utánuk eredt. Hajnali fél négy tájban az olasz tengerészek

két torpedót lőttek ki a Szent Istvánra, melyek végül elsüllyesztették a magyar haditengerészet büszkeségét.

Ez volt a második világháború végének kezdete

A D-nap fedőnéven emlegetett normandiai offenzíva, amelynek sorsdöntő szerepe volt a második világháború végkimenetelének szempontjából 79 éve, 1944. június 6-án vette kezdetét. A szövetséges erők sikeresen partra szálltak a nácik által megszállt Franciaország területén, ezzel egy új nyugati frontot hoztak létre – írja a Rubicon.

Új front

Churchill és Roosevelt 1943 augusztusában határozták meg az invázió helyét és idejét, a következő hónapokban a szövetségesek számos új harci eszközt – például kétéltű tankot – fejlesztettek ki, hordozható, könnyen felépíthető kikötőt terveztek, és tucatnyi hadgyakorlatban szimulálták a partraszállás várható körülményeit.

Lemészárolta a tüntetőket a Kínai Kommunista Párt

A kínai hadsereg 34 éve, 1989. június 4-én fojtotta vérbe Tienanmen téri tüntetéseket. A demonstráció 1989 áprilisában vette kezdetét néhány ezer fős diáktüntetésként, azonban hamar több százezer fős lázadássá változott, amely célja a demokrácia, gyülekezési jog, sajtószabadság és politikai reformok kiharcolása lett – írja a Múlt-kor.

Óriási tüntetés

Májusra már időnként milliósra dagadó tömeg hullámzott a téren, a sátortábor nőtt, a kiürítésre adott utasítások sorra kudarcot vallottak. A tömegben jelen voltak külföldi tudósítók és televíziósok is, akik minden nap élőben közvetítették az eseményeket a világnak.

Ezt gondolták az önkielégítésről a Kádár-korban

Idővel a Kádár-rendszer is felismerte, hogy a magyarok még mindig szeretik a szexet, és ezt bizony kezelni kell, azaz ellenőrzött keretek közé terelni az erről folyó disputát, vagyis beszélni kell róla. A pornó és a homoszexualitás kérdése továbbra is tabutéma volt, de megindult a felvilágosítás. Egy több kiadást is megért felvilágosító könyv például így fogalmaz: „A szűzhártya átszakításának legkíméletesebb módja az, ha megfelelő szerelmi előjáték után, az erotikus izgalom kellő fokán a nő a hátán fekszik, széttárja kissé felhúzott lábait, a férfi pedig fölötte, térdére és fél könyökére támaszkodva hímvesszőjét másik keze irányításával felülről a hüvely elülső fala irányában vezeti be” – írja Tóth Eszter Zsófia a Múlt-kor.hu-n „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben című cikkében.

A Tabuügyekről nyilvánosan Ranschburg Jenő arról írt – a lap hasábjain először, 1977-ben –, hogy a 14-15 éves fiúk önkielégítést végeznek, azonban sokuknak tévesen bűntudatuk van emiatt:

attól félnek, hogy hátgerincsorvadást kapnak tőle, vagy alkalmatlanok lesznek a nemi életre, ugyanis ezzel ijesztgetik őket.

Máig rejtély övezi a középkor legpusztítóbb fegyverét

A mai napig rejtély övezi a középkor legrettegettebb fegyverét, a görögtüzet. A görögtűz a Bizánci Birodalom által használt égőfolyadék-fegyver volt, amelyet főleg tengeri csatákban vetettek be, különlegessége az volt, hogy a lángjait vízzel lehetetlen volt eloltani – derül ki az IFLScience cikkéből.

Az általánosan elfogadott vélekedés szerint ezt a pusztító fegyvert egy Kallinikosz nevű, Szíriából származó férfi fejlesztette ki, aki az otthonát elfoglaló muszlimokon akart bosszút állni találmányával. Ebben sikerrel is járt: a görögtűz segítségével a bizánciak visszaverték a hódító arab seregeket, ezzel – egyes történészek szerint – az egész európai civilizációt megmentették.

A feljegyzések szerint a görögtűz még a tengerek vizét is zöldszínű lángokba tudta borítani, kioltásuk pedig jóformán lehetetlennek bizonyult, ezért mindenki rettegett a bizánciak fegyverétől: a katonák gyakran inkább a tengerbe vetették magukat, minthogy szembe kelljen nézniük vele.