Bartholomew Roberts kapitány 1720 augusztusában támadást intézett egy Bostonból kifutó brit kereskedelmi hajó ellen. A Boston News-Letter tudósítása szerint a kalózok elvették a matrózok pénzét és egyéb értéktárgyait (fegyvereket, szerszámokat és ékszereket), valamint ellopták a hajó ágyúit és puskaporkészletét is. A túlélők arról számoltak be, hogy eközben „az elképzelhető legnagyobb mértékben káromkodtak, átkozódtak és Istent káromolták.” A kalózok tudták, hogy ha elfogják őket, valószínűleg a nyilvános akasztás lesz a sorsuk, de nem sokat törődtek tetteik lehetséges következményeivel. Azt állították, „ha a végzet úgy hozná, hogy egy nagyobb hatalom vagy erő támadná meg őket, melyet nem tudnak legyűrni, egyik pisztolyukkal azonnal tüzet köpnének puskaporukra, és mind együtt, boldogan vonulnának a pokolra.”
Több száz, ha nem éppen több ezer ilyen incidensre került sor ebben, a ma a kalózkodás aranykora néven emlegetett, 60 éves időszakban, amelyben a szervezett kalózkodás virágzott a Karib-tenger, a távol-keleti Kelet-Indiák és az észak-amerikai partok térségében.
Leemage / Corbis / Getty Images Bartholomew Roberts