Megszavazta a Fidesz-KDNP: listás választás jön Budapesten újra
Elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt, lényegében bárkit vizsgálhatnak a jövőben
Parlamenti szavazás: úgy módosították az Alaptörvényt, hogy betiltották a honvédelmi szakszervezetet
Archívum címkék: akkugyár
Kínos lett a Fidesznek az új akkugyár: leszavazták a beruházást Tatabányán
Október elején a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy rendkívül udvarias hangvételű levélben fordult Szücsné Posztovics Ilonához, Tatabánya független polgármesteréhez, hírt adva egy befektetői megkeresésről. A hivatal szerint a megkeresés egy (meg nem nevezett) akkumulátoripari vállalattól érkezett, amelynél lehetséges beruházási helyszínként egy Tatabánya közigazgatási területén elhelyezkedő csarnoképület fejlesztése is felvetődött. Megjegyezték, hogy a beruházás egyelőre még nem eldöntött, a projekt jelenleg csak a helyszínkiválasztás korai szakaszában jár.
A tájékoztatás szerint a beruházás elindításához minimum egy 35 ezer négyzetméter nagyságú csarnok szükséges, melyet később a
lehetőségekhez mérten bővíteni kívánnak. A vállalat
Megsemmisítette a Kúria a debreceni CATL-beruházásra kiadott katasztrófavédelmi engedélyt
Jelen pillanatban a debreceni CATL-beruházásnak nincsen katasztrófavédelmi engedélye. A Debreceni Törvényszék ítéletét ugyanis megváltoztatta, a vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági engedélyét pedig megsemmisítette ma a Kúria – nyilatkozta a 24.hu-nak Schiffer András ügyvéd.
A korábbi országgyűlési képviselő a Facebook oldalán arról írt, hogy az általa képviselt Horváth Nándor László debreceni polgár felülvizsgálati kérelmének adott helyt a Kúria, és a hatóságot új eljárásra utasította, mivel a hatósági eljárás „a biztonsági jelentés kiegészítése tekintetében megsértette a nyilvánosságra -kifüggesztés, közmeghallgatás- vonatkozó szabályokat”. Schiffer kérésünkre kicsit bővebben kifejtette a Kúria indoklását:
A hasonló eljárásokhoz hozzátartoznak a nyilvánosság bevonására vonatkozó szabályok, tehát ebben az esetben az iparbiztonsági jelentés. Miután a közmeghallgatásra kiderült, hogy ez kiegészítésre került, így az iparbiztonsági jelentés kiegészítését ki kellett függeszteni és így lehetett volna közmeghallgatásra bocsájtani. A Kúria az ítéletével azt állapította meg, hogy ugyan a biztonsági jelentés vonatkozásában betartotta a beruházó a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat, csakhogy közben született egy kiegészítése a biztonsági jelentésnek, melynek ráadásul az egyik pontja olyan anyagokra, olyan veszélyes anyagokra vonatkozik, mely nyilvánvalóan érinti a lakosságot, így a felperes állampolgárt is. Ennek vonatkozásában nem tartották be a nyilvánosságra vonatozó szabályokat.
„A magyar Munka törvénykönyve egy extrém kinövés az uniós jogrendszerben”
Foglalkoztatáspolitikai és munkavédelmi szempontból is aggályos az Orbán-kormány erőltetett akkumulátorgyár-betelepítési politikája Az előadók szerint a kormány az akkugyárakkal kapcsolatban teljesen elhanyagolta a foglalkoztatáspolitika aspektusokat, ennek egyik jele az a kapkodó jogalkotás, amely a kormány vendégmunkához való viszonyát is tükrözi. Czirfusz Márton, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója szerint alacsony hozzáadott értékű fejlődési pályára állt az ország az akkumulátorgyárak betelepítésével, ahol az alacsony bérezésű munkahelyek dominálnak, ez viszont nem vezet gazdasági felzárkózáshoz – tudósított a Népszava.
A kormány az akkugyárak erőltetett letelepedését és intenzív állami támogatást a létrejövő új munkahelyekkel indokolja. A magyar munkavállalók számára viszont nem vonzóak az idehaza már megtelepedett akkugyári körülmények, és ez ki is derül a hivatalos jegyzőkönyvekből, valamint az interneten fellelhető munkavállalói beszámolókból – mondta Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa. A magas automatizáltság miatti monotonitás napi 12 órán keresztül, három műszakban, heti hat napon keresztül az európai és hazai munkásoknak nem vonzó. A gödi Samsungban dolgozó 6000-7000 munkavállaló fele külföldi, kevesebb mint száz olyan munkavállaló van, aki helybeli lakos – árnyalta ezen gyárak munkahelyteremtő képességét Éltető Andrea.
Az internetes fórumokon megtalálható beszámolók szerint az egyik működő hazai akkugyárban monoton a munka, a végzettség nem fontos, a munkakultúra pedig inkább keleti, mintsem nyugat-európai. A munkakörülményeket jól jelzi a mindennapi motozás, a mobiltelefonok elvétele a munka előtt.
„A magyar Munka törvénykönyve egy extrém kinövés az uniós jogrendszerben”
Foglalkoztatáspolitikai és munkavédelmi szempontból is aggályos az Orbán-kormány erőltetett akkumulátorgyár-betelepítési politikája Az előadók szerint a kormány az akkugyárakkal kapcsolatban teljesen elhanyagolta a foglalkoztatáspolitika aspektusokat, ennek egyik jele az a kapkodó jogalkotás, amely a kormány vendégmunkához való viszonyát is tükrözi. Czirfusz Márton, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója szerint alacsony hozzáadott értékű fejlődési pályára állt az ország az akkumulátorgyárak betelepítésével, ahol az alacsony bérezésű munkahelyek dominálnak, ez viszont nem vezet gazdasági felzárkózáshoz – tudósított a Népszava.
A kormány az akkugyárak erőltetett letelepedését és intenzív állami támogatást a létrejövő új munkahelyekkel indokolja. A magyar munkavállalók számára viszont nem vonzóak az idehaza már megtelepedett akkugyári körülmények, és ez ki is derül a hivatalos jegyzőkönyvekből, valamint az interneten fellelhető munkavállalói beszámolókból – mondta Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa. A magas automatizáltság miatti monotonitás napi 12 órán keresztül, három műszakban, heti hat napon keresztül az európai és hazai munkásoknak nem vonzó. A gödi Samsungban dolgozó 6000-7000 munkavállaló fele külföldi, kevesebb mint száz olyan munkavállaló van, aki helybeli lakos – árnyalta ezen gyárak munkahelyteremtő képességét Éltető Andrea.
Az internetes fórumokon megtalálható beszámolók szerint az egyik működő hazai akkugyárban monoton a munka, a végzettség nem fontos, a munkakultúra pedig inkább keleti, mintsem nyugat-európai. A munkakörülményeket jól jelzi a mindennapi motozás, a mobiltelefonok elvétele a munka előtt.
Magyarország nem áll készen a debreceni CATL-gyárra, ez okozhat feszültséget
A a kínai vállalatokra jellemző, hogy igyekeznek kiismerni az szabályozói környezetet, az adott ország jogszabályait, és addig mennek el a tevékenységükkel, ameddig csak lehet. Ha a sztenderdek, a munkajogi szabályozások, a környezetvédelmi normák nagyon szigorúak, akkor természetesen azokat betartják. Ám ahol korrupció van, ahol lazábbak a szabályok, és nincs akkora transzparencia, ott ők is alkalmazkodnak ehhez a környezethez – mondta a portálnak Pásztor Szabolcs, a kormányhoz közel álló Oeconomus kutatási igazgatója
Ez alapján szükség volna párbeszédre a felek között. Hogy mennyire nincs érdemi párbeszéd, abból is látszik, hogy a CATL részéről pozitívumként emelték ki az ajándékba adott esővízgyűjtő hordókat, a helyiek pedig úgy élték meg, hogy ez egy cinikus lépés a kínai cég részéről – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. Szerinte akkor is elbeszélnek a felek egymás mellett, amikor a CATL kihangsúlyozza a leendő debreceni gyár karbonsemlegességét, hiszen alapvetően nem az üvegházhatásúgáz-kibocsátást vitatták a civilek.
Ugyanakkor tény, hogy az akkumulátor-iparág fejlesztéshez nagyon kedvező beruházási környezetet teremtett és biztosít hazánk, ahogy ezt a CATL is elismerte. Így elvárható volna az is, hogy azt a jogszabályi környezetet, azt az intézményi struktúrát is teremtsék meg, ami egy ilyen mértékű iparosodás hatásait képes ellenőrizni, koordinálni – tette hozzá a szakértő.
Zajvédelem nélkül indult az iváncsai akkugyár: megszegte ígéretét a tulajdonos
A november 3-i egynapos tesztüzem után a mai naptól hivatalosan is megkezdődött a termelés az SK Innovation iváncsai gyárában. A szabadeuropa.hu információi szerint a gyár a jövő év közepétől állhat rá a teljes kapacitásra, hétfőtől csak húszszázalékos kapacitás mellett indul el a tesztidőszak, ami egy üzem működésének kezdeti fázisában normálisnak mondható – olvasható a portálon.
Tetlák Örs, az LMP országos elnökségének tagja, és Érd alpolgármestere Facebook-videójában bemutatta: a hatóság úgy engedélyezte a tesztüzemet, hogy nem készült el a közúti kapcsolat, az iparvágány és a véderdő sem.
„Jelen pillanatban az is kérdésesnek tűnik, hogy hogyan fogják elszállítani a veszélyes hulladékként jelentkező, selejtes termékeket” – mondta el élő bejelentkezésében Tetlák. A helyi lakosok életminősége várhatóan jelentősen csökkeni fog, hiszen még a polgármester is kénytelen volt felemelni a szavát az Iváncsát érő zaj- és egyéb terhelések ügyében. A környékbeli város alpolgármestere és az általa felkeresett helyiek arról számoltak be, hogy már most meglehetősen hangos az üzem, különösen a reggeli órákban.
Hétfőtől kezdi a termelést a legújabb magyarországi akkugyár
November 6-tól, azaz hétfőtől kezdődik a termelés az iváncsai akkumulátorgyárban – értesült a Szabad Európa. A portál információi szerint jövő év közepére állhat rá a gyár a teljes kapacitásra, pedig még sem az odavezető ipari vágány építése, sem a közúti kapcsolat kibővítése nem kezdődött el, a kiszolgáló infrastruktúra sincs kész, ahogy az iváncsiakat a gyár mellékhatásaitól védő létesítményeket sem kezdték el építeni.
A megfelelő közúti kapcsolat hiányát megszenvedik az iváncsiak, akik már egy éve is panaszkodtak, hogy a gyár miatt minden reggel óriási dugó van. Maga az építkezés sem ment zökkenőmentesen, tucatnyi munkavállaló lett rosszul a nyár elején. Kémiai biztonsági hiányosságokat állapítottak meg a hatóságok, és foglakozás körében elkövetett gonadtlan veszélyeztetés miatt nyomozás is indult.
A Szabad Európa leírása szerint a gyár környezete jelenleg inkább egy földutakkal szabdalt pusztasághoz hasonlít, de számításaik szerint négyszázan kezdhetik a munkát az első hónapokban, ami húsz százalékos kapacitást jelent.
HVG: már a kormánynál reklamálnak a kínai akkugyártók a MÁV miatt
A halmozódó csúszások elkerülésére az osztrák vasúttársaság átmenetileg úgy döntött, hogy a kiszámíthatatlanul érkező pesti vonatok nem mennek tovább Bécsből Nyugat-Európa más városaiba. Az eset felhívta a figyelmet a magyar vasúthálózat problémáira. Ám az igazán komoly akadályokba azok ütköznek, akik személyszállítás helyett árukat mozgatnának – értékelnek a lapban.
Ha néhány éven belül tíz-tizenöt új nagy feldolgozóüzem épül, naponta harminc-negyven vagy akár ötven vonattal is többnek kellene bejönnie az országba, hogy megérkezzen az alapanyag Koperből, Rijekából, Triesztből, netán Hamburgból. (A dimenzió szemléltetésére: egy vonatot húsz–negyven kamiont vált ki, ötven vonat pótlásához akár kétezerre lehet szükség.)
Erre a magyar vasúti infrastruktúra jelenleg alkalmatlan,
Már egy brüsszeli jelentés figyelmeztet a kínai akkugyárak veszélyeire
A Reuters által megszerzett dokumentum rávilágít Kína növekvő globális érdekérvényesítő képességével és gazdasági befolyásával kapcsolatos veszélyekre: arra figyelmeztetnek a jelentés készítői, hogy Európa túlzottan függővé válhat Kínától a lítium-ion akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, amelyek az elektromos járművek és a megújuló energia tárolásának kritikus eszközei.
Európa célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Ehhez hatékony módszerekre lesz szükség az olyan időjárásfüggő forrásokból származó energia tárolására, mint a nap- és a szélenergia. Ennek eredményeképpen a akkulítium-ion akkumulátorok, üzemanyagcellák és elektrolízerek iránti kereslet várhatóan jelentősen megnő, és az elkövetkező években akár a 10-30-szorosára is nőhet idéz a portál a jelentésből.
Míg az EU erős pozíciót foglal el az elektrolízisberendezések gyártásának közbenső és összeszerelési fázisában, az üzemanyagcellák és lítiumion-akkumulátorok tekintetében nagymértékben támaszkodik Kínára.
Lesújthat az EU a magyarországi akkugyártókra, von der Leyen vizsgálatot jelentett be
Ursula von der Leyen szerdán az unió állapotát értékelő strasbourgi beszédében bejelentette, hogy szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos járműgyártók ellen. A vizsgálat elindítását Franciaország hetek óta követelte, brüsszeli pletykák szerint pedig ez az ára annak, hogy Emmanuel Macron támogassa von der Leyen újraválasztását a Bizottság élén – tudta meg a portál uniós forrásoktól.
Ugyanakkor Németországban is egyre erősebb a nyomás a német gyártókon, hogy ejtsék kínai partnereiket, a kormány pedig agresszívan védje meg az uniós piacot a kínai termékektől.
A bejelentés üzenet Kínának és az EU-n belüli gazdasági partnereinek, szövetségeseinek arról, hogy az európai unió már nem hagyja tovább saját gazdasági érdekeinek megsértését, belföldi gyártóinak veszélyeztetését az államszövetség belső piacán.
Miért lehetetlen megszámolni a magyar akkugyártelepeket?
Kapcsolódó
Megkapta a környezethasználati engedélyt az iváncsai akkugyár, ahol májusban többen rosszul lettek
Megkapta az egységes környezethasználati engedélyt az SK On Hungary Kft. iváncsai akkumulátorgyára – írja a Népszava. Május végén tíz-tizenkét munkavállaló lett rosszul az akkumulátorgyár iváncsai telepén. Többen azt állították, hogy védőruha nélkül kellett nehézfémekkel dolgozniuk, ezt követően jelentkeztek náluk a tünetek. A rosszullétek kivizsgálására júniusban közös ellenőrzést tartott a munkavédelmi és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság. Ekkor derült ki, hogy a cég korábban nem jelentette be, hogy az üzem működése közben veszélyes anyagokkal/keverékekkel dolgoznak. A cég végül 14 millió forintos bírságot kapott.
Augusztus első napján mindenesetre már rendben voltak az iváncsai létesítmény papírjai – ez Buday Attila, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal illetékes főosztályvezetőjének válaszából derül ki, melyet Oláh Lajosnak, a DK országgyűlési képviselőjének küldött. A képviselő arra is rákérdezett, hogy milyen veszélyes anyagokat használnak az üzemben. A válasz szerint a cég két rákkeltő anyagot jelentett be: NCM (nikkel-kobalt-mangán-lítium-oxid összetételű) port, illetve electrolyte-t (1,3 propánszultont).
A cég az engedélyezési dokumentációhoz azt közölte, hogy a tervezett működési adatok alapján évente 29 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezésével számol. A kürtőkből, kéményekből a kiadott környezethasználati engedély szerint „NMP, DMC (dimetil-karbonát), sósav, szilárd anyag, nikkel, vas, cink, ón légszennyező anyagok kibocsátása várható”, de határértéken belül. A szennyezőanyag kibocsátást a próbaüzem alatt összesen hatszor mérik, ekkor határozzák meg a pontos hatásterületet is – írja a Népszava.
Ha akarnának, se tudnának több akkugyárat építeni Debrecenben egy ideig
A CATL óriási akkumulátorgyárának egy évvel ezelőtti bejelentése óta indulatokat vált ki Debrecenben minden, aminek csak egy kis köze is van az ágazathoz.
Mi történt? A debreceni önkormányzat szerdán közleményben cáfolta, hogy újabb kínai akkumulátorgyár épülhet a városban. Mint írták, a NingBo ZhenYu nevű cég fém alkatrészeket gyárt. A 2027-re elkészülő beruházás költsége 23 milliárd forint lehet, ami jelentőségében jóval elmarad a mintegy 3000 milliárdos CATL-beruházástól.
A közlemény időzítése elsőre meglepő, mert erről a beruházásról július végén jelent meg az első hír a magyar sajtóban, és a külgazdasági tárca szerint még nem is dőlt el, hogy ez a beruházás Magyarországra jön.
A debreceni önkormányzat szerint a városban beruházó NingBo ZhenYu Technology nem akkumulátorgyár
A debreceni önkormányzat cáfolja azt a sajtóértesülést, mely szerint a sajtóhírt, hogy újabb kínai akkumulátorgyár épülhet a városban.
A hivatal a 444-nek eljuttatott közleményében azt írta,
a híradásokban szereplő kínai központú NingBo ZhenYu Technology Co., Ltd. az álhírekkel ellentétben nem akkumulátorgyár, hanem alumíniumhéjakat és fedőlapokat, valamint elektromos járművekhez motoros precíziós lyukasztott és rovátkált fémalkatrészeket gyártó vállalat.
Akkugyári dolgozó: Rengetegen hagyták itt az építkezést. Félnek, persze, hogy félnek
Egy iváncsai akkumulátorgyári dolgozóval készített interjút a RTL Klub. Megírtuk korábban, hogy tíz-tizenkét munkavállaló lett rosszul május végén az SK On Hungary akkumulátorgyár iváncsai telepén. Az ügyben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indítottak nyomozást. Többen azt állították, hogy védőruha nélkül kellett nehézfémekkel dolgozniuk, ezt követően jelentkeztek náluk a tünetek. Akkor több dolgozó is arra panaszkodott, hogy több helyen is nagy kék hordókban számukra ismeretlen anyagot tárolnak. A megyei kormányhivatal 14 millió forintra büntette a gyárat a napokban.
Egy, az építkezésen dolgozó munkás most a Híradónak azt mondta, még mindig találkozhatnak ezekkel az anyagokkal. Igaz már nem a folyosón, hanem külön helyiségekben tárolják ezeket.
Vannak a tartályok, amiket már kiürítettek, de azért valamennyi anyag még maradt bennük, azok is ott vannak a helységekben hagyva
Nyíregyházára jön a világ kilencedik legnagyobb akkugyártója
Hivatalosan is bejelentette a Sunwoda, hogy Magyarországon építi fel új akkumulátorgyárát, méghozzá Nyíregyházán.
A bejelentés különösen annak fényében érdekes, hogy amikor májusban megszellőztette a Világgazdaság, hogy Magyarország lehet a gyár új üzemének helyszíne, a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium mélyeket hallgatott, amikor erről kérdezték. (Ez nem meglepő, figyelembe véve, hogy ez idő tájt folyamatos tüntetések voltak például a debreceni akkugyár kapcsán is.)
A beruházás részletei
„Köszönöm a véleményét, de teszek rá!” – kifütyülték a fóti polgármestert, ám nem lehetett őt kizökkenteni
Vigyétek a kínai szennyet Felcsútra! – hát ezt ne nekem mutassák, hanem annak, aki elintézte, hogy ide kerüljön ez az üzem
– szólt oda Fót fideszes polgármestere a szerda esti lakossági fórum elején az egyik résztvevőnek, aki a feliratot a feje fölé tartva ült be az első sorokba. Vass György a művelődési ház rendezvénytermét megtöltő, érezhetően felspannolt közönség előtt azt hangoztatta: nincs az az adóbevétel, amiért ő hajlandó lenne a lakosság egészségét kockáztatni, és ha a mérgezés veszélye akár egy százalékban is fennáll, akkor a város keresztbe fog feküdni a beruházásnak.
Szajki Bálint / 24.hu Vass György
Olyan állapotok voltak egy szigetszentmiklósi akku-feldolgozóban, hogy a hivatalos vizsgálat alatt rosszul lettek tőle
Miközben pénzügyi szempontból eredményes évet zárt a dél-koreai tulajdonú SungEel Hitech Hungary Kft., sorozatban szabják ki rá a hatóságok a büntetéseket, írja az Átlátszó. A cég szigetszentmiklósi akku-feldolgozó üzemét, ahol halállal végződő baleset is történt, már háromszor bírságolták meg rákkeltő anyagokkal való súlyos veszélyeztetés miatt.
A lap múlt héten számolt be a SungEel Kft. bátonyterenyei üzemében történt tűzesetről, amit egy darálógép kigyulladása okozott.
A SungEel bátonyterenyei feldolgozójában a június 9-i tűzesetet megelőzően – egy közérdekű bejelentés nyomán – március 30-án hatósági ellenőrzést tartottak, írja a lap. A vizsgálat során a kormányhivatal emberei olyan súlyos hiányosságokat tapasztaltak, hogy 31,2 millió forintos hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki a cégre.
Akkugyárak: komoly ígéretet tett Szijjártó Péter
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a japán Denso új kapacitásbővítő beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy az autóipari beszállító vállalat elektromos, illetve hibrid meghajtású járművek alkatrészeinek gyártására szakosodott divíziót hoz létre Székesfehérváron. A 25 milliárd forintos fejlesztést az állam 3,6 milliárd forinttal támogatja, amellyel 55 új munkahely létrehozását és 135 fő átképzését is segítik – idézi az MTI.
Szijjártó Péter elmondta, hogy az elmúlt három évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, de ez sem tudta lelassítani az autóipari forradalmi megújulásának visszafordíthatatlan és hosszú távú folyamatát.
Azzal, hogy az elektromos autóipar képében teljesen új iparág jön létre, egy új és rendkívül éles verseny is elkezdődött, hiszen mindenki tudja, hogy a jövőben igazából azok az országok tudnak erősek lenni, azok tudják fenntartani a gazdasági növekedési pályájukat, amelyek az új elektromos autóipar beruházásait magukhoz tudják vonzani – figyelmeztetett.