Best WordPress Hosting
 

Honvédelmet oktatnak szeptembertől a Debreceni Egyetemen

Honvédelmi tárgyat vezetnek be a Debreceni Egyetemen szeptembertől, amelynek keretében a hallgatók két és fél év alatt egy alapkiképzéssel egyenértékű képzésben vehetnek részt – vette észre az Eduline oktatási portál.

A tantárgyat egyetemi keretek között Magyarországon elsőként a Debreceni egyetemen indítják el.

A tantárgy bevezetését a Honvédelmi Minisztérium területvédelmi tartalékos-toborzókampányának rendezvényén jelentették be. Czermann János, a stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta: az egyetem 8 kreditpontot ad a több mint kétéves képzéshez.

Rádióhullám-fegyvereket fejleszt a brit kormány

Rádióhullámokkal működő védelmi fegyverrendszert fejleszt a brit kormány – írja az MTI a londoni védelmi minisztérium tájékoztatása alapján.

A rádiófrekvenciás irányított energiafegyver (Radio Frequency Directed Energy Weapon, RFDEW) nevű rendszer képes lesz számos ellenséges eszköztípus felderítésére, nyomon követésére és támadására szárazföldön, tengeren és a levegőben egyaránt. Az új energiafegyver hatótávolsága kezdetben egy kilométerig terjed, de már folyik az ennek növelését célzó további fejlesztési munka.

A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az RFDEW-fegyverrendszer rádióhullámok kisugárzásával károsítja ellenséges járművek kritikus fontosságú elektronikai részegységeit, ezzel azok elakadását, illetve a célba vett légi eszközök lezuhanását okozva.Az új rendszer egy-egy bevetése mindössze 10 pennybe (45 forintba) kerül, így az RFDEW jelentős költséghatékonyságú alternatívája lesz a rakéták alkalmazására alapuló hagyományos légvédelmi rendszereknek.

Arcvesztés helyett Gripen-beszerzés: mit tudnak a magyar légierő továbbfejlesztett vadászbombázói?

Hétfőn megszavazta a magyar parlament, hogy Svédország a NATO tagja lehessen. Magyarország az észak-atlanti védelmi szövetség tagjai közül utolsóként hagyta jóvá a skandináv állam csatlakozását. Jóllehet korábban – például tavaly februárban – a külügyminisztérium hangsúlyozta: nem mi leszünk az utolsók a ratifikáció során. Összességében másfél évnél is tovább húztuk az időt, hiszen Svédország és Finnország 2022 tavaszán jelentette be, hogy a NATO tagja szeretne lenni. Finnország belépését tavaly jóváhagyta a török és a magyar parlament is, de a svédeket mostanáig várattuk.

Ami különösen furcsa annak fényében, hogy a magyar haderő egyik kulcsfontosságú ágazata, a légierő alapvetően a svéd vadászgépekre, a Gripenekre, a Saab cég JAS-39-es gyártmányaira alapozódik. A JAS egy rövidítés, amely utal a gép három alapvető funkciójára: Jakt (elfogó vadászgép), Attack (bombázás, illetve levegőből földi célpontok rakétával való támadása) és Spaning (felderítés).

Korábban a svéd NATO-csatlakozás halasztásának okaként a Fidesz-frakció megosztottságára hivatkoztak a kormányoldalon. Valójában csak egyetlen ember volt a képviselőcsoportban, akiről tudni lehetett, hogy nyíltan ellenzi a skandináv ország belépését a NATO-ba. Történetesen ez az ember

Dübörög a magyar fegyverkezés, de mire elég ez Közép-Európában?

A Magyar Honvédség fejlesztése az utóbbi években a kormány egyik kiemelt projektjévé vált. Orbán Viktor miniszterelnök szlogenjévé vált, hogy Magyarországnak „erős, ütőképes, elrettentő erejű, a békét garantálni tudó” haderőre van szüksége.

A nagy célokhoz a kormány az utóbbi években egyre nagyobb forrásokat rendelt. A védelmi kiadások értéke 2018 óta markánsan emelkedik, jelentős beszerzések indultak német és amerikai forrásból, és a kormány a magyarországi hadiipari termelés felfuttatását is felkarolta.

Tavaly hazánk a német hadiipar harmadik legnagyobb fegyvervásárlóvá vált (Ukrajna és Norvégia után), a nem végleges adatok szerint egymilliárd euró értékben importált német fegyvert. A stratégiai partnerként kezelt – és az európai fegyverkezési láz eddigi legnagyobb nyertesének számító – német Rheinmetal tavaly Zalaegerszegen nyitott üzemet, ahol Lynx típusú páncélozott harcjárműveket gyártanak majd, és a KF51 Panther új generációs harckocsi fejlesztésében is részt vesznek; Kaposváron török licenc alapján Gidrán nevű páncélozott járműveket építenek; Nyírteleken radargyártó üzem, Várpalotán lőszergyár készül. Emellett hazai vállalatok Kiskunfélegyházán kézi lőfegyvereket; Gyulán helikopter-alkatrészeket gyártanak az Airbusszal koprodukcióban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Fiatalos haderőt építünk

„Szembe kell néznünk vele, hogy a veszélyek korát éljük másokok rossz döntései miatt” – jelentette ki a honvédelmi miniszter a hivatalos Facebook oldalára feltöltött videónyilatkozatában szerdán. Szalay-Bobrovniczky Kristóf visszatekintése szerint 2023 Európának „háborúkat, migrációt, vele terrorveszélyt és robbanásközeli társadalmi feszültségeket hozott”. Szerinte „a háborúpárti politika, a vég nélküli fegyverszállítás, a “bátorított és finanszírozott migráció, a bevándorlással megjelenő társadalmi feszültségek, a biztonsági kockázat és a terrorveszély mind olyan rossz döntés, amely Magyarországot is érinti.

Nem veszünk részt a háborúban, de felkészülünk Magyarország és a magyar emberek védelmére

– hangsúlyozta, hozzátéve, a veszélyek korában nem tehetjük fel a kezünket.

Parlamenti szavazás: úgy módosították az Alaptörvényt, hogy betiltották a honvédelmi szakszervezetet

Alkotmányba rögzítette a kedd esti parlamenti szavazás, hogy a haza védelme nemzeti ügy. A távirati iroda tudósítása szerint a honvédséggel függ össze az a jövő év júliusától hatályos rendelkezés, miszerint a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok kormányrendeletben is megállapíthatóak.

Szintén az alaptörvény mondja ki ezentúl: a honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet.

Más érdekképviseleti szervezet azonban kormányrendeletben meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A tartós béke egy illúzió

A tartós béke, a konfliktusok és súrlódások nélküli világ egy illúzió, és súlyos árat fizetünk azért, hogy az örök béke színes Csipkerózsika-álmába ringattuk magunkat Európában

– egyebek mellett erről is beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Világgazdaságnak adott interjújában.

A honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette, „Magyarország azonban a miniszterelnök vezetésével idejében felébredt a hosszúra nyúlt, pihe-puha álomból, és elkezdtünk erőt gyűjteni ahhoz, hogy békében és nyugalomban élhessünk, és egy békés és rendezett országot hagyjunk örökül gyermekeinkre és unokáinkra.”

Nem kizárólag állami, hanem nemzeti feladat is lenne a honvédelem

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter által jegyzett előterjesztés az eddigi Alaptörvényt több ponton módosítaná a digitális állampolgárság, a szuverenitásvédelem, valamint a honvédelem és a honvédség miatt. Rögzítenék, hogy

A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

A javaslat az eddig sarkalatos törvényben (a honvédelemről szólóban) meghatározott alapelvet ezzel alaptörvényi szintre emeli. Több ez szimbolikus döntésnél, az indoklás szerint így már az Alaptörvény alapelvként rögzíti, hogy a haza védelme nem kizárólag az állam (ideértve az állam szerveit, különösen a Magyar Honvédséget), hanem az egész nemzet ügye, amihez kapcsolódnak az ország lakosságát, a magyar állampolgárokat, szervezeteket terhelő honvédelmi kötelezettségek.

Pintér Sándor: volt halálos lövés a magyar-szerb határon, de a magyar rendőr szabályosan használta fegyverét

Pintér Sándor belügyminisztert hallgatta meg a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága kedden. Pintér elmondta, hogy nehéz „de eredményes éven van túl a Belügyminisztérium. Rendkívüli év volt, hisz a határaink mentén háború van, így az ukrán-orosz háború is befolyásolja az ország rendvédelmi helyzetét”.

Pintér Sándor arról is beszélt, Ukrajnából 545 ezer, a háború elől menekülő ember jött Magyarországra, Románián keresztül pedig 697 ezer. De nem csak az ukrán határszakaszon, hanem a magyar-szerb határszakaszon is „rendkívüli volt” a helyzet a migráció miatt – írja beszámolójában a Telex. Pintér szerint a határvadászok „bizonyították a hozzájuk fűzött reményeket”, határvadászból egyébként 1200 van.

Pintér Sándor arról beszélt Kósa Lajos, bizottsági elnök megjegyzésére, hogy Magyarországon nem lesz bandák (értsd: migránsbandák) közti lövöldözés. Pintér ezután arról beszélt, hogy a magyar rendőr a saját elhatározásából tudja használni a fegyverét, a szabályok betartásával – például, ha megtámadják, vagy ha erős a támadás”. Pintér szerint volt is példa fegyverhasználatra a határon, sőt, volt, hogy az halállal végződött. De a belügyminiszter szerint egy elmarasztalást sem kaptak emiatt a rendőrök, mert “mindent szabályosan csináltak”. Pintér azt is mondta, hogy ő maga a pártjával a határőrség visszaállítását szorgalmazná.

840 diák tanul honvédelmet kötelezően „próbaüzemként”, de nem árulják el, melyik iskolákban

142 oktatási intézményben több ezer diák tanul honvédelmi alapismeretek nevű tantárgyat, idén közel négyszázan érettségi vizsgát is tettek belőle. A Magyar Honvédség tájékoztatása szerint viszont további hat iskolában az iskolák szabad órakerete terhére szeptembertől 840 diák tanul egy másik, honvédelem nevű tantárgyat „próbaüzemként”, írja a G7.

A honvédség szerint ez a „kötelező képzés lehetőséget teremt arra, hogy a diákok egy átfogó képet kapjanak a magyar honvédelemmel összefüggő alapfogalmakról, a honvédelem rendszeréről, a haderőnemekről és a haditechnikai eszközökről”.

Az új tantárgy teszttanítása során 840 diákot három köznevelési és három szakképzési intézményben tanítja tíz katonaoktató, „akik a tanítási tevékenységet önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony keretei között végzik, havi fizetésüket ennek a szolgálati jogviszonynak megfelelően kapják”.

Kordában tudja-e tartani Dél-Korea északi szomszédját atomarzenál nélkül?

A The Wall Street Journal nemrég arról írt, hogy Dél-Korea hadserege, évtizedek óta először, katonai parádét tartott Szöulban. Az amerikai lap szerint az ázsiai ország ballisztikus rakétákat, kétéltű harci járműveket és drónokat is felvonultatott az erődemonstrációnak beillő eseményen. Ez nem független attól, hogy a két Korea kapcsolata az utóbbi időben egyre inkább elmérgesedik.

„Hadseregünk azonnal megtorol bármilyen észak-koreai provokációt” – mondta Jun Szogjol, Dél-Korea jobboldali elnöke a parádén. Az országban utoljára 2013-ban tartottak katonai felvonulást, ugyanis az előző államfő, a balliberális Mun Dzsein, az észak-koreai kormánnyal folytatott béketárgyalások érdekében háttérbe kívánta szorítani az ilyen erődemonstrációkat.

Dzson Hon Kjun / EPA / MTI Dél-koreai katonák menetelnek Szöul belvárosában 2023. szeptember 26-án.

Hiába nyugtat Kocsis Máté, nagy bajba került a költségvetés

Hónapok óta látható, hogy az költségvetés komoly bajban van: a bevételek messze elmaradnak a tervezettől, miközben a kiadásokat a kormány képtelen kordában tartani. Ráadásul láthatóan közel sincs egyetértés a kormányban arról, hogy miként kellene kezelni a költségvetést: Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön egy konferencián az év végi hiánycél felemelése mellett a lehetséges intézkedések között említette a bankadó megemelését, a támogatott hitelek „felülvizsgálatát”, a honvédelmi kiadások átütemezését, illetve a minisztériumi kiadások korlátozását.

Varga Mihály nyilatkozatát cáfolta Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, mondván az csak mangánvélemény. A Fidesz-frakció ülésén már a jövő évi önkormányzati és Európa parlamenti választások voltak napirenden, láthatóan a kormányfő, és a Fidesz-frakció ennek rendeli alá a költségvetési konszolidációt – értékelnek a lapban.

Pedig kiigazításra szükség van: az elmúlt négy év legrosszabb évét futja eddig az államháztartás. A hiány alakulása eddig megfelelt a tavalyi – egyáltalán nem kedvező –  folyamatoknak, ám júliusban már gyorsabban nőtt a deficit. Amennyiben megismétlődnek az elmúlt évek trendjei, nem lehet kizárni, hogy a hiány a tervezett 3400 milliárd forinttal szemben, akár 5000 milliárdra is rúghatnak kormányzati beavatkozás nélkül.

Pénzzel biztosította a kormányzat, hogy népszerűek legyenek idén a honvédelmi táborok

Nyaranta a szülők számára visszatérő kihívás, hogy a gyerekeik számára valamilyen formában biztosítani tudják a felnőtt felügyeletet. A táborok ideális megoldást nyújtanak erre a problémára: a gyerekekre nemcsak vigyáznak, de jó esetben tanulnak is valamit, ha pedig ottalvós a tábor, akkor a szülők számára is jut egy kis kikapcsolódás. De ennek ára van.

Az energiaárak elszállását és az infláció megugrását követően a gyerektáborok is megdrágultak, az ottalvós, programokban bővelkedő táborok ára gyerekenként akár már a százezer forintos határt is átlépte. A Táborfigyelő oldalán azt írják, hogy az ottalvós táborok átlagosan 70, a napközisek 45 ezer forintba kerülnek, és az elmúlt öt évben átlagosan másfélszeresére emelkedett a táborok részvételi díja – az áremelkedés egyik fő hajtóereje az étkeztetés megdrágulása, ami nem meglepő, hiszen Magyarországon európai viszonylatban is rekorder volt az élelmiszer-infláció.

Így aztán ha valaki a kormány által preferált számú gyereket nevel, és idén ottalvós táborba szerette volna küldeni mind a hármat, minimum 210 ezer forintos kiadással találta szembe magát.

Honvédelmi műsor indult az állami tévében a HM megbízásából

A hetente jelentkező új műsor bevallottan a honvédség népszerűsítését és a toborzást szolgálja.

Hivatalosan 27 cég működése szolgál honvédelmi érdeket

Szalay-Bobrovniczky Kristóf módosította „a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok meghatározásáról szóló” korábbi rendeletet. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint csütörtöktől 27 gazdasági társaság esik az új szabályozás hatálya alá.

AEROPLEX Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft.

ARZENÁL Fegyvergyár Zrt.

Fegyverismeret, lőgyakorlat – így neveli hazafiasságra a középiskolásokat a honvédség

A kormány módosítaná a fegyverekről és lőszerekről szóló rendeletet, hogy iskolákban szabadidős foglalkozás keretei között lőhessenek kiskorúak, és rendezné a „légfegyverek oktatási célú igénybevételének”, valamint „az emberi élet kioltására nem alkalmas eszközökkel történő lőgyakorlatok” jogi környezetét. A nyolcnapos társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetek szerint a kormány úgy számol: most szeptembertől 210 diák mehet majd lőgyakorlatra az új honvédelem tantárgy keretei között.

Erősíteni a haza iránti elkötelezettséget

A honvédelem mint szabad órakeret terhére választható tantárgy a rövidesen kezdődő tanévben lesz elérhető magyar középiskolákban, az első hírek szerint egyelőre országosan 120-ban, heti egy órában. Mivel ez egyfajta próbaév, a jövőben a kormány minden bizonnyal szélesíteni fogja a tantárgy elérését.

210 gyerek lőhet is majd a honvédelemórán

A honvédelem tantárgy oktatásához kapcsolódó rendelettervezetek jelentek meg a kormány honlapján. A társadalmi egyeztetésre ezúttal is nyolc nap van. A Honvédelmi Minisztérium a honvédelem tantárgy oktatásához kapcsolódóan, az iskolai egyéb szabadidős (fakultatív) foglalkozás keretében tervezi bevezetni a tanulók által végzett lőgyakorlatokat.

Ehhez módosítani kell a fegyverekről és lőszerekről szóló kormányrendeletet. hogy újabb önálló használati jogcímet teremtsenek a légfegyverek oktatási célú igénybevételéhez, sajátos biztonsági rendszabályokat állapítsanak meg az emberi élet kioltására nem alkalmas eszközökkel történő lőgyakorlatokhoz. Egy másik rendelettervezet azt pontosítaná, kik taníthatnák a honvédelem tantárgyat, pedagógusként. A honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartására és a honvédelem tantárgy oktatására pedagógus munkakörben fő szabályként az alkalmazható, aki

felsőfokú végzettséggel és katonai szakképzettséggel rendelkezik, vagy

A legénységi állományt is elérte a tisztogatás: az egyik kirúgott katona pert indított a honvédség ellen

Nemcsak a főtiszteket, a parancsnoki szintet érte el az év elején indított tisztogatási hullám: a legénységi állományt sem kerülték el a kirúgások. A szerződéses katonák között voltak, akiket először rendelkezési állományba helyeztek, majd két hónap elteltével elbocsátottak. Erről eddig senki nem beszélt, maga Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is csak a túl nagyra duzzadt vezetői állomány csökkentését említette az egyik interjújában, egy másik nyilatkozatában is csak róluk beszélt. Az elbocsátások, különösen az, hogy azt a harci feladatokat ellátó legénységi állományt érintik, azért is meglepők, mert maga a kormány deklarálta másfél évvel ezelőtt a háborús veszélyhelyzetet, amit többször, legutóbb májusban hosszabbítottak meg az orosz-ukrán háború ürügyén.

A szerkesztőségünket több érintett is megkereste az elbocsátott szerződésesek közül, egyikük névvel, arccal, dokumentumokkal vállalta a történetét. Bodó Géza Debrecenben, a Bocskai István lövészdandárban szolgált szakaszvezetőként, amikor márciusban az egyik éjszakai ügyeletük végén négy társából hármuknak szóltak, hogy pontban 14:15-re jelenjenek meg a parancsnokuknál.

– Már szivárogtak ki hírek, hogy az összes személyügyi tiszt felment eligazításra Budapestre, de ezzel nem foglalkoztunk. Odamentünk a megadott időpontban a parancsnokunkhoz, aki tájékoztatott arról, hogy a honvédség nem kíván velünk tovább dolgozni és felbontják a szerződésünket. Én rá is kérdeztem, hogy ezt milyen jogalapon, mivel nekem érvényes határozott idejű szerződésem van, amiből még kettő év van hátra. Nem tudott válaszolni, azt mondta, hogy menjünk 14:45-re a parancsnoki épületbe, az illetékes állományparancsnokhoz – idézte fel Bodó Géza a 24.hu-nak. Mint mondta, ott már egy csoport gyülekezett, elmondása szerint nagyjából tizenöten lehettek, szerződésesek és altisztek vegyesen.

A 4iG is felkerül a Honvédelmi Minisztérium „kiváltságos cégeinek” listájára

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter rendelete most azt a társaságot is helyzetbe hozza, amelyik tavaly megvásárolta tőle az egyik médiaiparban érdekelt vállalkozását, vagyis akivel üzleti kapcsolata volt.

120 iskolában indul meg a honvédelmi oktatás ősztől

Ungár Péter, LMP-s képviselő kérdezte meg a Pintér Sándortól, hogy „Hány oktatási intézmény indítja el a honvédelmi képzést?” .

A válasz Rétvári Bence államtitkártól érkezett, eszerint országosan 120 iskolában indulhat el a honvédelem tantárgy oktatása a következő tanévtől. Az államtitkár azt is írta, hogy a tantárgy oktatásához a Honvédelmi Minisztérium fogja biztosítani a szakembereket, „akiknek a próbaoktatás megkezdése előtt szakmai, pedagógiai, tanügyigazgatási és módszertani felkészítésen kell részt venniük”.

Rétvári szerint a „honvédelmi nevelési feladatok megvalósításának hatékonyabbá tétele, a haza védelme iránt elkötelezett, gyakorlati honvédelmi ismeretekkel és készségekkel is rendelkező fiatalok célirányos nevelése”. Megjegyezte: a 2023/24-es tanév a tárgy próbaéve lesz majd.