Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: reálbér

Magyarország a legzöldebb EU ország?

Közzétette szerző

Az Orbán rezsim 14 évének egyik hozadéka: a legalacsonyabb uniós fogyasztás a magyar, ami zöld szempontból akár jónak is tűnhetne. Komolyra fordítva: itt a mélypont, már a bolgárok is jobban élnek, Magyarország az EU legszegényebb országa lett. Az életszínvonal egyik kiemelt mutatójában is az utolsó helyre estünk vissza.

Frissíttette a tavalyi egy főre jutó fogyasztási adatokról készült statisztikáit az Eurostat: ez alapján a magyarok költöttek legkevesebbet a fogyasztásra 2023-ban, vagyis az eddig utolsó bolgárok is beelőzték a magyarokat. Az egy főre jutó fogyasztási kiadással (AIC)  lehet összehasonlítani, hogy a különböző tagállamokban mekkora a jólét. Az egy főre jutó fogyasztásban az Eurostat nemcsak a pénzért vásárolt fogyasztás, hanem a természetben kapott juttatásokat – egészségügyi ellátás, oktatás – figyelembe veszi. Az eltéréseket az átlagos uniós fogyasztáshoz képest mérik. Ezek eszerint magyarok átlagosan tavaly csak az uniós átlag 70 százalékát tudták fogyasztásra fordítani. A bolgárok egy főre jutó fogyasztási kiadása ezzel szemben tavaly 73 százalék volt – vagyis az eddig utolsó Bulgária is megelőzte Magyarországot. Szlovákiában és Lettországban az átlagos egy főre jutó fogyasztás az uniós átlag 75 százaléka volt – így ez a két ország került be a legrosszabbul teljesítő országok közé.

A régióban a cseh átlagfogyasztás az az uniós átlag 81, a lengyel 86, román pedig az uniós átlag 89 százalékát érte el. Ez utóbbival kapcsolatban lehetnek fenntartások, de a román háztartások jövedelemét jelentősen növelik a hazautalások, illetve az alacsonyabbak árak is segítik a magasabb fogyasztási szint elérését. Az Eurostat ezen statisztikája szerint az egy főre jutó román átlagfogyasztás már évek óta jelentősen meghaladja a magyar adatot.

PostPin It!

Beárnyékolja a Fidesz választási kilátásait a reálbér tavalyi csökkenése

Közzétette szerző

Nagyon erős a korreláció a reálbérek változása és a mindenkori kormányzópárt választási eredményei között. Amikor egy négyéves kormányzati ciklus alatt a bérek emelkedtek, jellemzően a kormánypárt is jobban teljesít a választásokon, mint korábban.

Az egyetlen látványos kivétel az első 2010 utáni ciklus idején volt, amikor a Fidesz támogatottsága annak ellenére csökkent, hogy a reálbérek emelkedtek.

A 2023-as reálbéradatok alapján*Az elemzésben éves adatokkal számoltunk. vasárnap a Fidesz támogatottsága 8-9 százalékponttal eshet 2022-höz képest, ami 45-46 százalékos eredményt jelentene. A kevés adat és az illeszkedés*A reálbéradatok ismerete 48 százalékkal csökkenti a kormányzópárt szavazati részarány-változásának bizonytalanságát (48 százalékkal magyarázza az adatok varianciáját). miatt azonban nem érdemes fogadásokat alapozni egy ilyen becslésre.

PostPin It!

Index: Nagy Mártonnak jó híre van a nyugdíjasoknak

Közzétette szerző

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter úgy látja, a fogyasztás visszaesését enyhíteni kell, az embereknek elegük van az infláció és koronavírus-járvány hatásaiból, a turisztikai számok is azt mutatják, hogy újraindulhat a fogyasztás. Mindez a Növekedés és egyensúly – beruházások és fogyasztás címmel tartott előadásából derült ki a Macronomx Meetup konferencián, amiről az Index tudósított.

A jelenlegi adatok alapján idén 6 százalékos reálbér-növekedésre számít. Szerinte a minimálbérek emelése javított a helyzeten, a kormány ösztönözte a béremeléseket. Ez főleg annak fényében érdekes, hogy Magyarország a sereghatjók között van a béreknél a régióban. A GKI szerint két és fél évbe telhet, mire visszanyerik a vásárlóerejüket a magyar fizetések – ehhez képest is nagyon derülátó a miniszter.

A tárcavezető szerint reálnyugdíj-emelkedés is lesz idén, úgy 1,5 százalékos. 

PostPin It!

Választási győzelmeket ér a reálbér-növekedés, de 1990 óta mindig csak nagy áldozatok árán jön össze itthon

Közzétette szerző

A politikai siker egyik kulcsa a reálbér-növekedés Botos József és Botos Katalin magyarországi politikai ciklusokat elemző tanulmánya szerint, amely alapján az ábrát készítettük.

Az 1990-es reálbér szintjét 2002-ben sikerült meghaladni itthon, de 2010-ig a reálbér csak az eladósodás árán nőtt.

2010 óta viszont minden évben volt reálbér-növekedés, de a humán ágazatok elmaradtak a versenyszférától, és a nyugdíjak is lemaradtak.

PostPin It!

Kormánybuktató tényező lehet, ha csökken a reálbér?

Közzétette szerző

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A reálbérek három évtizede című online konferenciájáról közölt beszámolót a Portfolio.hu. A téma különösen aktuális lehet most, hogy tavaly megint csökkentek a reálkeresetek.

Idéznek a beveztő előadásból, amelyet Botos Katalin egyetemi tanár tartott, és egy férjével közös, a reálbérek alakulását 1960-tól napjainkig áttekintő tanulmányuk alapján azt mondta, hogy a politika legitimációjához elkerülhetetlen a reálbér-alakulás figyelemmel kísérése. A polgárok politikai elégedettségét alapvetően a reál-jövedelmek alakulása befolyásolja.

Botos Katalin kitért arra is, hogy a rendszerváltozás előtti 30 évben emelkedett a reálbér, kivéve az utolsó három évet, majd megjegyezte:

PostPin It!

A reálbér Magyarországon csökkent a legjobban egész Kelet-Közép-Európában

Közzétette szerző

A Mazars legújabb adókalauza részletesen tárgyalja a kelet-közép-európai régió (beleszámítva Ausztriát, Németországot, Ukrajnát és Görögországot is) valamint a közép-ázsiai országok – Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán – 2024. január végéig érvényes adózási szabályait és versenyképességi mutatóit. Az aktuális kiadvány már 25 ország adózási trendjeit és változásait ismerteti – olvasható a dokumentumot ismertető sajtóközleményben.

Emelkedő adóterhek, megugró infláció

Az adórendszerek összehasonlításához az adóteher vizsgálata a legalkalmasabb módszer. 2024-ben az adóteher, amely az összes foglalkoztatással kapcsolatos adó és járulék, valamint a munkáltatót terhelő összes munkaerőköltség arányát mutatja, 14–49 százalék között változik a régióban átlagosan 38 százalékos értékkel. Ez 2 százalékkal magasabb az előző évi értéknél, és 3 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál. Az EU-tagállamok esetében a CEE-régió átlagos 42 százalékos adóterhe magasnak számít.

PostPin It!

A kecskeméti Mercedes figyelmeztető sztrájkja csak a jéghegy csúcsa

Közzétette szerző

Leáll ma délután 15 és 17 óra között a kecskeméti Mercedes-gyárban a présüzem, a fényezőüzem és az összeszerelőüzem is, mert a dolgozók figyelmeztető sztrájkot tartanak. A cégnek egyelőre nincs 2024-es megállapodása a béremelést követelő munkavállalókkal.

Miért fontos ez? A Mercedes a Magyarországon működő járműipar egyik legfontosabb szereplője, de a cégnek a tavaly október óta tartó tárgyalások ellenére még március közepén sincs rendezett bérmegállapodása, ami általánosságban is a magyar iparban lévő, sokszor rejtett bérfeszültségekre utal.

Számokban: a szakszervezet 14 százalékos alapbéremelést kér 2024-től, ami egyébként pont annyi, mint a 2023-as egész évre vonatkozó országos bruttó átlagbér-növekedés volt. Mivel a tavalyi éves infláció 17,6 százalék volt, mindez visszamenőleg nézve reálbércsökkenés lenne. 2025-re 12 százalék a követelés, ez várhatóan már jelentős reálbéremelést jelentene.

PostPin It!

Nagyobb kihívásnak látják a bérigények kielégítését a magyar cégek, mint tavaly

Közzétette szerző

Számos vállalatnál megkezdődtek az év eleji bértárgyalások. A munkáltatók idén nagyobb kihívásnak látják az infláció miatt megnövekedett bérigényeket, a munkavállalók a tavalyi reálbércsökkenés után idén azt szeretnék, ha nőne a bérük vásárlóereje.

Miért fontos ez? Az inflációra vonatkozó előrejelzések 4-6 százalék között, a nominális bruttó bérek emelkedésére vonatkozóak pedig 10-12 százalék között szóródnak.

A vállalatok 78 százaléka szerint 2024-ben kihívást jelent majd a magas infláció miatt megnövekedett bérköltségek kezelése, miközben egy éve még csak a cégek 71 százaléka látta ezt kihívásnak – derült ki a Randstad HR trends 2024 kutatásából.

PostPin It!

Fél lábbal az időgépben ragadt az újra növekvő magyar gazdaság

Közzétette szerző

Egymást követik mostanában a jó hírek a magyar gazdaságról: szeptemberben egy évnyi csökkenés után újra nőttek a reálbérek, június és augusztus között véget ért a magyar gazdaság egy éve tartó recessziója, októberben és novemberben pedig egy számjegyűre csökkent az infláció.

A jó hírek mellett ugyanakkor olyan statisztikák is érdekesek lehetnek, amikből nem lesznek hírek. Igaz például, hogy a reálbérek nőnek, de a növekedéssel együtt is csak oda jutottak el, ahol 2021-ben voltak. Igaz, hogy véget ért a recesszió, de a nemzeti össztermék még így is csak most kezdte el megközelíti azt a szintet, ahol 2022 első negyedévében volt. És az is igaz, hogy egy számjegyű az infláció, csakhogy ez nem azt jelenti, hogy csökkennek az árak, hanem csak azt, hogy lassabb tempóban nőnek.

Annak a válságnak a kiindulópontját, amelyből most kezd kilábalni a magyar gazdaság, a G7-en az idei év elején egy olyan negatív spirálként jellemeztük, amelynek fő közvetlen oka a kereslet bezuhanása volt. A reálbércsökkenés miatt a lakosság visszafogta a fogyasztását, a kereslet eltűnése miatt pedig a belső piacra termelő cégek és a szolgáltatószektor szenvedni kezdett. Eközben a fogyasztástól függő adók beesése miatt az állam is kifogyott a bevételekből. Podcastunkban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megélhetési válságként írta le a magyar gazdaság elmúlt időszakát, amelyből szerinte még hosszú ideig tart majd a kilábalás.

PostPin It!

A sokkon túlestünk, de a balegyenesekhez is hozzászoktunk – így változtak egy év alatt a munkavállalói preferenciák

Közzétette szerző

Tavalyhoz képest idénre kicsit felbátorodtak a munkavállalók a magyar munkaerőpiacon. Bizonyos szempontok alapján ugyanakkor mégsem tűnt el a stabilitás iránti igény, amit az elmúlt évek válságai alakítottak ki. Többek között ez is kiderült a PwC Magyarország 2023-as Munkaerőpiaci preferencia kutatásából, amelyről Reguly Mártával, a PwC Magyarország HR tanácsadási csoportjának vezetőjével beszélgettünk.

Kikről szól a kutatás, és hogyan jöttek ki az eredmények?

Hét éve készült el először ez a kutatás, és azóta minden évben három fő demográfiai csoportra fókuszálunk. A munkavállalókat, az egyetemistákat és a középiskolás korosztályt is megkérdezzük. A felmérés nem reprezentatív, az ereje inkább a számokban van. Ez tavaly 26 ezer, idén 80 ezer embert jelentett úgy, hogy 80 ezer ember között volt 53 ezer szakiskolás, akiknek a válaszai viszont a végső eredményekbe nem számítottak bele.

PostPin It!

Nagy Márton: Nem fogunk szégyenkezni a Budapest Airport ára miatt

Közzétette szerző

Ha összességében 10-12 százalékos béremelkedés lesz, akkor Nagy Márton szerint az infláció az 5-6 százalékos sávba kerül jövőre, ha egy számjegyű lesz a bérkiáramlás, akkor a 4-5 százalékos sávban várható – erről az Inforádióban beszélt a gazdaságfejlesztési miniszter.

Hozzátette, hogy a fogyasztás és a gazdasági növekedés visszaállításához vissza kell térni a 4-5 százalékos reálbér-növekedéshez, de ezt a vállalatoknak ki is kell termelni, addig pedig a fogyasztás meglendüléséhez viszont kell a 10-12 százalékos emelés.

Az ugyanakkor gondot jelent, hogy az emberek túl óvatosak lettek és a korábbi 5-6 százalékos megtakarítási ráta mostanra a duplájára emelkedett. Nagy úgy véli, hogy ennek a magas infláció, a lassuló gazdaság miatti félelem és a magas hozamok az okai.

PostPin It!

Ha ismétlődik a 30 éves minta, jobb időszak jön a magyar gazdaságban

Közzétette szerző

Egyévnyi reálbércsökkenés után szeptemberben újra növekedett az átlagbér vásárlóereje, ami egy válságos periódus lecsengésének kezdetét is jelezheti, az elmúlt harminc évben ugyanis jól jelezte a reálbér alakulása a gazdasági nehézségek és a konjunktúra időszakait.

A mostani recesszió legrosszabb időszakában hét-nyolc százalék körüli ütemben veszített az értékéből az átlagfizetés az előző év azonos időszakához képest – igaz, egy különös statisztikai mutatvány miatt az idősorban februárra vonatkozóan egy rendkívüli, 19,6 százalékos reálbércsökkenést jelző adat is látszik.

A reálkeresetek durva beesését a tavalyi országgyűlési választások előtt a honvédelmi és a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett úgynevezett fegyverpénz okozta, ami egy évvel korábban, a kampány időszakában még látványos csúcsot, és egyúttal az idei februári adathoz rendkívül magas viszonyítási alapot eredményezett. A Központi Statisztikai Hivatal számítása szerint a februári reálkereset-csökkenésből 11,8 százalékpontot magyaráz ez a hathavi illetménynek megfelelő juttatás, vagyis 7,8 százalék körüli mértékben csökkenhetett az átlagbér vásárlóereje e hatástól elvonatkoztatva.

PostPin It!

Ha a Reichstagot be lehetett csomagolni, a Nemzeti Múzeumot is be kéne

Közzétette szerző

The post Ha a Reichstagot be lehetett csomagolni, a Nemzeti Múzeumot is be kéne first appeared on 24.hu.

PostPin It!

A rendszerváltás óta nem volt még olyan, mint amit most a minimálbérrel terveznek

Közzétette szerző

A rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy már decemberben emelkedjenek a törvényileg kötelező legalacsonyabb bérek Magyarországon, és habár ezt most beharangozták, az érintettek rosszabbul járnának vele, mint a 100 ezer forintos bérkompenzáció elvetett ötletével.

Mi történt? Hollik István, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója is megerősítette Facebookon azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a dolgozói és munkaadói képviseletek és a kormány lényegében megegyeztek arról, hogy már decembertől emelkedni fog a minimálbér és a garantált bérminimum. (Igaz, a csütörtök reggeli kijelentő módot kora délután feltételes módra változtatta.)

Az ötletként felmerülő idei 100 ezer forintos bérkompenzációból nem lesz semmi, mivel ezt a kormány nem támogatta.

PostPin It!

A munka alap, a bér nem, a többség rosszabbul él, mint tavaly

Közzétette szerző

A Publicus Intézet szerint a munkaerőpiacon aktív magyarok 57 százaléka érzi úgy, hogy romlott (24%-nak „jelentősen”, 33%-nak „kicsit”) az anyagi helyzete az elmúlt 12 hónapban. A Népszavának készített reprezentatív kutatás szerint a dolgozó magyarok 30 százalékának nem változott a jövedelme, 12 százaléké javult.

Munkaalapú társadalmunkban a foglalkoztatottak 59 százaléka kapott béremelést az elmúlt 12 hónapban.

38 százaléknál nem volt semmilyen bérrendezés, így az infláció miatt reáljövedelmük egy év alatt 15-20%-kal zuhant.

PostPin It!

Hogyan kellene elszámolni a jegybank veszteségét? Surányi György és Róna Péter vitája

Közzétette szerző

Érdekes levezetéssel érvelt Surányi György gazdasági podcast műsorunk, a Della adásában amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségét miért nem indokolt „külön bánásmódban” részesíteni azt követően, hogy a veszteség már bekövetkezett. A korábbi jegybankelnök, egyetemi magántanár szerint az idei, várhatóan közel 2000 milliárd forintos veszteséget a jegybank a saját maga által teremtett pénzzel, az úgynevezett jegybankpénzzel finanszírozta, illetve finanszírozza. Az emiatt is megemelkedő pénzkínálat a mindenki számára fájdalmasan növekvő infláción keresztül utólag egyensúlyba kerül a pénzkereslettel.

Tehát az évekig folytatott ultra laza gazdaságpolitika, illetve a külső hatások kiugró inflációhoz vezettek. Ennek az inflációnak a létrejötte emeli a pénzkeresletet és egyúttal megköveteli a pénzkínálat megugrását is. Az MNB ebben a folyamatban a többlet pénzkínálatot a saját veszteségének a fedezése révén segíti megteremteni. A gazdaság, az egyes családok 2021-23 során jól láthatóan egyszer és mindenkorra megszenvedik a high pressure economy-t, az egyensúlyi pályáról történő lekanyarodást – mondja Surányi György. Többek között a magas inflációban, a csökkenő reálbérekben, a recesszióban. Ennek a folyamatnak az egyidejű kísérője az infláció, és az ehhez szükséges túlzott kereslet, illetve pénzkínálat növekedés.

Ezt a folyamatot utólag nem lehet semmissé tenni. Beépül az árakba, beépül az emelkedő nominális bérekbe és a csökkenő reálbérekbe. Jelenleg éppen ennek a kínos folyamatnak lehetünk szemtanúi – állítja a volt jegybankelnök.

PostPin It!

A KSH 559 ezer forintos átlagkeresetet mért

Közzétette szerző

2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 526 800 forintra becsülhető, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 529 000, a költségvetésben 516 800, a nonprofit szektorban 532 700 forintot tett ki, 16,1, 14,7, illetve 12,5 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 800, a kedvezményeket figyelembe véve 385 600 forintot ért el, 15,2, illetve 15,1 százalékkal magasabb volt, mint 2022 júliusában.

PostPin It!

Válságkezelő üzemmódban a kormány, újra hozzányúlhatnak az üzemanyagárakhoz

Közzétette szerző

2025-re már nem sokat kell költenie az államnak a rezsivédelemre, az viszont a kormányt is meglepte, hogy az emberek mennyire visszafogták a vásárlásaikat az infláció miatt – többek közt erről beszélt Nagy Márton a Közgazdász vándorgyűlésen. A hvg.hu tudósítása szerint a gazdaságfejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy az inflációért viszont szerinte nem felelős senki. Mint mondta:

Válságkezelő üzemmódban vagyunk.

Tehát elismerte, hogy rossz a helyzet. De amíg 2023 az infláció letörésének éve, addig szerinte 2024-ben már a növekedés helyreállítása lesz a cél. Ennek a legfontosabb forrása a fogyasztás, amihez az kell, hogy a reálbérek nőjenek.

PostPin It!

A nyugdíj- és minimálbér-kompenzáció is bizonytalanná vált a nehéz költségvetési helyzetben

Közzétette szerző

Az év elején vártnál magasabb idei infláció miatt a minimálbérek és a nyugdíjak utólagos korrekciója is felmerült, de egyelőre mindkét ügyben nagy a bizonytalanság.

Mi történt? Varga Mihály pénzügyminiszter válaszolt a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) augusztusi levelére, melyben a nyugdíjak mielőbbi 3 százalékos, januárig visszamenőleges emelését és az ellátások éves növelésének átalakításáról szóló egyeztetést kérték Orbán Viktor miniszterelnöktől.

Az emelés módszeréről szóló egyeztetésre Varga nem tért ki, és csak annyit írt, hogy ha az évközi adatok alapján a becsültnél magasabb lesz az éves infláció értéke, januárig visszamenőleg novemberben lesz nyugdíjkorrekció, a törvényben előírtaknak megfelelően.

PostPin It!

Kilőtt a fizikai munkások órabére, de így is csak infláció alatti a bérnövekedés

Közzétette szerző

Az idei második negyedévében 1853 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1553 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban visszafogottabb mértékben változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 második negyedévéhez képest 11 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy már Észak-Magyarországon is 1600 forint fölé kúszott az átlagos fizikai órabér, a többi régióban 1700-1900 forint között alakul ez az érték. Közép-Magyarország és a főváros továbbra is felfelé lóg ki ebből a mezőnyből: itt az órabérek átlagos nagysága már a 2500 forintos szintet közelíti.

Az átlagos órabérnövekedés 19 százalékos szintje azt jelzi, hogy még a második negyedévben is csökkentek a reálbérek, júniusban ugyanis a KSH továbbra is kevéssel 20 százalék feletti inflációt mutatott ki az előző 12 hónapra – hangsúlyozta a kutatást kommentálva a munkaerőkölcsönző cég szolgáltatási igazgatója, Hamrák Viktor. Szerint most azonban ebből a szempontból fordulóponthoz érkeztünk. Bár 2023 egészére valószínűleg csökkenő reálbért fog kimutatni a statisztika, a harmadik negyedévtől már újból javulhat majd a fizikai dolgozók keresetének vásárlóértéke.

PostPin It!