Best WordPress Hosting
 

Kategória archívum : G7

Két cég letarolta a meggyötört budapesti taxipiacot

Közzétette szerző

Ugyan az autózás már eléri a koronavírus-járvány előtti szinteket, a taxizásban azonban ez nem látszik az elérhető adatok alapján. Közel ezerrel kevesebb taxi lehet ma a fővárosi utakon, mint a pandémia előtti időszakban: a BKK szerint 2019 decemberében 6478 taxi volt a főváros útjain. Igaz, ez is jóval magasabb, mint a 2016-2017-es adatok. 

Egyre kevesebb a budapesti taxi, de még így is sok nemzetközi összevetésben – legalábbis ha a hivatalos és bejelentett taxisokat nézzük. Külföldön ugyanis az Uber még mindig létezik, és népszerű alternatívája a taxizásnak. A Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetség (UITP) 2021-ben a világ tíz nagyvárosában végzett benchmark felmérése szerint az látható, hogy 2019-ben lakosságarányosan Budapesten volt a forgalomban a legtöbb taxi. 

Piacinak megfelelő hatósági tarifa

PostPin It!

Egyre több honvédelmi ismeret, egyre kevesebb művészettörténet: így zajlik a NAT végrehajtása

Közzétette szerző

Néhány nap leforgása alatt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyilvános állásfoglalásban, míg pár tucat civil a Szépművészeti Múzeum előtt tartott demonstráción tiltakozott az ellen, hogy 2024-től megszűnik az állami iskolákban az eddig választható művészettörténeti tantárgy, és többé érettségizni sem lehet belőle. Ilyen 1956 óta először lesz Magyarországon. Az MTA művészettörténészei szerint a kivezetés átgondolatlan és ártalmas, a demonstrálók a változtatást a “Hogyan legyünk könnyen, gyorsan hülyék?” kérdésre adott válaszként interpretálták, és Renoir-t idézték: “A művészet tehetetlen, ha az, akinek alkot, vak.”

A kérdés persze ennél bonyolultabb. 

A nagy beolvasztás 

PostPin It!

Vannak olyan kórházak, ahol már boncolni sem tudják a holttesteket

Közzétette szerző

20 különböző, úgynevezett kijelölő határozattal frissítette oldalát a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNK) azután, hogy a hétvégén kiderült, a budapesti Szent János Kórházban több osztályon is akadozik a betegellátás (frissítés: cikkünk írása közben is érkezett új kijelölés). 

Mi történt? Egyetlen nap alatt 20, úgynevezett kiijelölő határozatot töltött fel honlapjára az NNK. Ezek azt a célt szolgálják, hogy ha kórház nem tudja a feladatait ellátni, akkor azokat mely intézmények veszik át. 

A már említett Szent János Kórházban például március 31-ig több osztály nem tud teljes kapacitással üzemelni, köztük a gasztroenterológiai, az endokrinológiai- és anyagcsere, és a neurológiai ellátás is érintett, valamint a stroke- ügyeleti feladatait sem tudja ellátni a kórház, és a területi ellátási kötelezettségükhöz tartozó, gyomor-bélrendszeri vérző betegek akut ellátása is más intézményekre hárul. 

PostPin It!

Elmozdult a mélypontról a kiskereskedelem, de drasztikus változásról nem beszélhetünk

Közzétette szerző

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a kiskereskedelem 2023. novemberi forgalomról szóló összegzését. Bár vannak biztató jelek, úgy tűnik, hogy trendszerű javulás még várat magára

Miért fontos ez? Hosszabb idő után először okozott pozitív meglepetést a kiskerforgalom volumene, bár a bővülés még igen csekély mértékű.

Számokban: 2023. novemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Ugyanakkor a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8%-kal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva. 2023. január–novemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 8,7%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

PostPin It!

Nemzetközi mezőnyben nem eszik sok cukrot a magyar

Közzétette szerző

Nagyon jelentős különbségek vannak az európai és közép-ázsiai országok között az egy főre eső napi cukorfogyasztás szempontjából, és a magyarok ebben a mezőnyben nem számítanak nagy cukorfogyasztónak.

Az ENSZ adatai alapján nem látszik olyan összefüggés, hogy a gazdagabb országokban több, a szegényebbekben pedig kevesebb cukrot esznek az emberek.

A legtöbb cukrot 2019-ben átlagosan a belgák, a lengyelek és a dánok, a legkevesebbet pedig az albánok, kirgizek és luxemburgiak fogyasztották.

PostPin It!

Van olyan korrupciós mutató, amelyben Magyarország már behozta Ukrajnát

Közzétette szerző

Magyarország a decemberi európai uniós csúcson a tagállamok közül egyedüliként nem támogatta (bár egy sajátos megoldással végül nem is vétózta meg) a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, amit Orbán Viktor miniszterelnök a Le Point című francia lapnak adott interjújában egyebek mellett azzal indokolt, hogy Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, és ezért nem áll készen az EU-csatlakozásra.

Ukrajna felkészültségével kapcsolatban természetesen nem csak a magyar miniszterelnöknek vannak kételyei, és a csatlakozási folyamat megkezdéséről szóló döntést elemzők inkább az orosz invázióval dacoló ország felé tett jelképes gesztusnak tartják. Azt illetően sincs sok kétség, hogy Ukrajna, ha nem is a világ, de Európa legkorruptabb országai között van, ezt a korrupció mértékét és jellegét mérni hivatott nemzetközi indexek is megerősítik.

Ugyanakkor Orbán kijelentése az európai politika számos vajákosát megmosolyogtatta, hiszen 2010-es regnálása óta Magyarország is erős lejtmenetbe került a korrupció megítélését illetően, és már van olyan nemzetközi korrupciós mutató is, amely alapján a magyar helyzet bizonyos téren rosszabb, mint Ukrajnában. A Götheburgi Egyetem vezetésével működő, a demokrácia szintjét mérni hivatott, és a politikatudományban e téren etalonnak tekintett Varieties of Democracy (V-Dem) projekt értékelése szerint a végrehajtó hatalom korrupciója már súlyosabb hazánkban, mint a szomszédban, és a politikai vezetés ugyanúgy egyéni érdekek mentén használja a közpénzeket, mint Kijevben.

PostPin It!

Indián gyógynövényként ismert amerikai gyarmatáruként került hozzánk a „magyar akác”

Közzétette szerző

Él a Földön egy Észak-Amerika keleti tájegységein őshonos fafaj, amely a világ országai közül Magyarországon játssza a legnagyobb szerepet. A fehér akácnak – tudományos nevén Robinia pseudoacaciának – az Egyesült Államok keleti területein és Magyarországon kívül jelenleg Olaszország északnyugati és Horvátország északi részén, Szerbia, Románia és Bulgária határvidékén, valamint Franciaország keleti, délnyugati és középső területein van több százezer hektáros állománya.

Mivel a fafaj egyszerre invazív és hasznos, megítélése mindenütt ellentmondásos. Magyarországi szerepe mindazonáltal nemcsak a területi adatok miatt kivételes, hanem azért is, mert épp itt vesz részt leginkább a városi és vidéki tájak, társadalmak, sőt a politika formálásában. A fehér akác története kitűnő példa Magyarország és a gyarmatosítás közötti kapcsolatra, így fényt vet a gyarmatosítás mibenlétére és szélesebb összefüggéseire is. Pest és Buda mint vizsgálati terep ráadásul közelebb visz ahhoz, hogy megértsük a faj lehetséges szerepeit, s ezzel kilépjünk az akác irtása és feltétel nélküli védelme között folyó, kilátástalan vita csapdájából.

A fehér akácnak különleges biológiai tulajdonságai vannak, s ezek állnak a velük kapcsolatos elutasító és optimista vélekedések hátterében. Mivel a nitrogént a levegőből is képes megkötni, s gyökereivel mélyre nyúl, más fafaj számára alkalmatlan talajon is megél. Ez hasznos tulajdonság, ha lepusztulóban levő talaj megfogására van szüksége adott emberi közösségeknek, de riasztó, ha nyílt, számos védett növényfajnak otthont adó, famentes tisztásra nyomul be. Ráadásul nitrogénmegkötő képességét a fehér akác a más fajokkal való versenyben is beveti, gyors növekedésével kiszorítva őket, tekintet nélkül őshonosságukra vagy egyéb értékeikre.

PostPin It!

A haladás felől a kockázatkerülés felé mozdult el a nyugati társadalom az elmúlt 60 évben

Közzétette szerző

A nyugati társadalom a haladás kultúrája felől az óvatosság, az aggodalom és a kockázatkerülés kultúrája felé mozdult el az 1960-as évek óta. Az erről szóló tanulmányról beszámoló John Burn-Murdoch, a Financial Times szerzője szerint ez lehet a nyugati világ egyik legnagyobb kihívása.

Mi történt? Egy decemberben publikált tanulmányban több mint 170 ezer, 1500 és 1900 között Angliában publikált könyv tartalmának elemzésével azt vizsgálták meg, hogy különböző kifejezések mennyire gyakran fordultak elő ebben az időszakban.

A 17. század elejétől kezdve, tehát már az ipari forradalmat megelőzően jelentősen megnőtt a haladással és az innovációval kapcsolatos kifejezések használata.

PostPin It!

Hogyan változtatta meg az 56-os forradalom több száz millió ember sorsát?

Közzétette szerző

„Mao Ce-tungot ősszel aztán kétségbe ejtette a magyar felkelés, az első, bár rövid életű kísérlet fennálló kommunista rendszer megdöntésére. Tudta, hogy Kína művelt népének többsége támogatja a modernizálást és a liberalizálást. El akarta kerülni, hogy Kínában ‘magyar felkelés’ törjön ki.”

Ezekkel a mondatokkal ágyaz meg a XX. századi kínai történelem egyik bestiális fejezetének kibontására a korszakról készült legismertebb könyv. A Vadhattyúk című családtörténeti memoár egy szecsuáni család három generációján keresztül mutatja be, hogy a kétezer évig tartó császárság hogyan alakult át tízmillióknak reményt adó kommunista rendszerré, majd tízmilliók halálát okozó embertelen őrületté.

Jung Chang könyve a világ legsikeresebb regényei közé tartozik több mint 13 millió eladott példánnyal (pedig Kínában be van tiltva). A világpolitikai események közül emlékeim szerint egyedül az 1956-os forradalomra utal többször a szövegben, Magyarországon mégis alig ismert a szabadságharc Kínára gyakorolt hatása.

PostPin It!

Második honfoglalásnak nevezték, de a Tisza szabályozásával a természet alávetése lépett új szintre

Közzétette szerző

Amikor Vásárhelyi Pál ránézett a Tiszára, egy másfajta folyót képzelt el, mint amit látott. Olyat, amely megszabadult haszontalan kanyarulataitól, zátonyaitól, ágaitól, szigeteitől és fáitól. Olyat, amelyen nincsenek véletlenszerűen duzzasztógátak, hajómalmok, halászhálók és mesterséges csatornák, melyeket a parasztok foknak neveztek. Az ő folyója gyorsabb folyású, egyenesebb, mélyebb volt, töltések és gátak szegélyezték. Ha kicsit hunyorgott, maga elé tudta képzelni, ahogy gőzhajók vetik a hullámokat a folyón felfelé, hogy azután gabonával, fával és sóval teli rakománnyal térjenek vissza. Vásárhelyi szemében ez a látomás gyönyörű volt.

Vásárhelyi látásmódját nyugat-európai tapasztalatok formálták. Az 1795-ben Szepes vármegyében született Vásárhelyi a pesti Institutum Geometricumban (a Budapesti Műszaki Egyetem elődje) tanult mérnöknek. Miután 1816-ban megszerezte diplomáját, élete nagy részében Magyarország folyóival foglalatoskodott. Az 1820-as években feltérképezte a Dunát, az 1830-as években a Vaskapu hajózhatóvá tételén dolgozott, az 1840-es években pedig megtervezte a Tisza szabályozását.

A folyókra – fizikai paramétereikre, matematikai hátterükre, elképesztő energiájukra és határtalan lehetőségeikre – vonatkozó ismeretei nemcsak gyakorlati tapasztalatokból, hanem részben az Európa-szerte megvalósított vízépítési projektek alapos tanulmányozásából származtak. 1834-ben Széchenyi Istvánnal együtt utazta be Nyugat-Európát, ahol hidakat, gátakat és vízépítési berendezéseket tanulmányoztak. Angliában Széchenyi megrendelt egy kotróhajót, a híres Vidrát; a német területeket átszelve Vásárhelyi megismerte a Felső-Rajna közelmúltbeli „korrekcióját”, ami közel 100 kilométerrel rövidítette meg a folyót, miközben megszüntetett 2200 szigetet.

PostPin It!

Afrikát kerülgetik a teherhajók, az IKEA és az Electrolux késésekre figyelmeztet

Közzétette szerző

A jemeni húszi lázadók vörös-tengeri támadásai miatt a Szuezi-csatorna helyett Afrika megkerülésével közlekedik a teherhajók döntő része Ázsia és Európa között – az átjárót az azt rendszeresen átszelő flotta fele kerüli el a Bloomberg által idézett adatok szerint, és egyre inkább megnőtt a kitérőt választó hajók száma az elmúlt hónapban.

Miért fontos ez? Mintegy negyedével növekszik a hajóutak hossza a Szuezi-csatorna elkerülése miatt, ami a szállítási díjakon és végső soron a fogyasztói árakon is érzékelhetővé válhat, ha sokáig fennmarad a mostani helyzet. Már a múlt hónapban is több mint száz alkalommal indítottak támadást kereskedelmi hajók ellen a húszik.

Számokban: a tengeri fuvarozás költségei december óta meredeken emelkednek, a Drewry adatai szerint november vége óta közel megkétszereződött a konténerszállítás ára, a drágulás az Ázsiát és Európát összekötő viszonylatokon kiemelkedő. A tanácsadócég a következő hetekben további emelkedésre számít a vörös-tengeri helyzet miatt.

PostPin It!

Elszomorító eredmények mutatják, hogy milyen igazságtalan a magyar oktatási rendszer

Közzétette szerző

A legutóbbi PISA-felmérés első gyorselemzései megállapították: bár a magyar diákok sosem teljesítettek ilyen gyengén matekból, eredményük valamivel kevésbé zuhant be a legutóbbi, négy évvel ezelőtti mérés óta, mint a nemzetközi átlag – globálisan a több millió felmért diák átlagos teljesítménye a PISA történetében még nem romlott akkorát két mérés között, mint most. Korábbi elemzésünkben a mostani kérdőíves felmérések alapján azt is megállapítottuk, hogy a túlzott telefonhasználat rendkívül rossz hatással van a diákok tanulmányi teljesítményére és mentális egészségére, ami nagy kihívás elé állítja a világon mindenhol az oktatásszabályozást. Ezúttal az eredmények és a magyar oktatási rendszer két további sajátosságára, az egyenlőtlenségre és a diákok jóllétére világítunk rá a friss eredmények alapján.

A járványnál összetettebb okok

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) háromévente veszi fel a PISA-adatokat (Programme for International Student Assessment, vagyis Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program), de a világjárvány miatt a legutóbbi mérés óta négy év telt el. A felmérés durván 80 ország több mint 10 millió 15 éves diákját reprezentálja, Magyarországon a PISA-teszteket 270 iskolában 6198 diák töltötte ki, a felmérés reprezentatív a mintegy 88 ezer 15 éves diákra nézve.

PostPin It!

Ki az a 300 ezer magyar, akit a kormány még munkára akar fogni?

Közzétette szerző

A munkaerő-tartalék aktivizálására fordítaná a kormány az országba érkező uniós források jelentős részét, derül ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter cikkéből, ám ennek módjáról egyelőre konkrétumokat nem tudni, ahogy az erre fordítandó összeg is kérdéses. A toborzási nehézségek azonban nem számítanak újdonságnak Magyarország és más országok munkaerőpiacain, akad tehát bőven az inaktív, de munkaképes csoportok bevonására vonatkozó szakpolitikai tapasztalat.

A magyarországi potenciális munkaerő-tartalék átlagosan 294 ezer fő volt a tavalyi harmadik negyedévben, amitől jelentős eltérést csak a koronavírus-járvány időszakában rögzített a Központi Statisztikai Hivatal. Több mint egyharmaduk Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, közel 60 százalékuknak nincs érettségije, és akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként a hivatalos statisztikák szerint.

Noha 2010 óta talán a legismertebb foglalkoztatáspolitikai intézkedés a sok szempontból vitatott közmunkaprogram volt – felmerült például a közfoglalkoztatás munkaerő-elszívó hatása a versenyszféra elől –, az Orbán-kormányok számos, kevésbé ismert lépést is tettek a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásáért. Rendszeresek például az alacsony területi és lakásmobilitási hajlandóságot ellensúlyozó lakhatási vagy az utazási támogatások, tavaly például egymilliárd forintból támogatta a kormány az álláskeresők helyváltoztatását, és a munkába járás költségtérítésének adómentes határát is megemelte, korábban továbbá a munkásszállások kialakításához járult hozzá több lépcsőben a központi költségvetés.

PostPin It!

Nagyon megnehezítik az ukránok dolgát az észak-koreai rakéták

Közzétette szerző

Az amerikai hírszerzés szerint már nemcsak leszállított néhány tucat ballisztikus rakétát Észak-Korea Oroszországnak, hanem az orosz hadsereg már el is kezdte használni ezeket az utóbbi egy hét során. Az első rakéta állítólag egy üres mezőn landolt, a továbbiak sorsáról egyelőre nincs pontos információ, mert azokat a január 2-i nagy rakétatámadás során alkalmazták. (Egy ukrán forrás szerint például Harkiv ellen.)

Az alábbi, az amerikai elnöki hivatal által kiadott térkép az első, december 30-i támadást ábrázolja:

North Korean missiles are being used against European cities! pic.twitter.com/HQISgrn5C1

PostPin It!

Tényleg ömlik a külföldi tőke Magyarországra, de a 13 milliárd eurós összeg háttere zavaros

Közzétette szerző

Több mint 13 milliárd eurós beruházási rekordról számolt be a tavalyi évet illetően Szijjártó Péter csütörtöki Facebook-videójában, amivel a 2022-es 6,5 milliárd eurós csúcs dőlt meg. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindeközben a globális adatok a beruházási kedv visszaesését mutatták.

Miért fontos ez? Egyrészt a befektetett összegek mellé jelentős kormányzati készpénztámogatások társulnak, tavaly ezek összege kétmilliárd euró volt a külügyminisztériumi információk szerint. Másrészt a beruházások jócskán kihatnak a munkaerőpiacra, a miniszter szintén rekordszámú, 19 ezer új munkahely létrejöttéről számolt be.

Kérdéses a számítások mögötti módszertan, például a CATL 2022 augusztusában bejelentett hétmilliárd eurós rekordberuházását is a 2023-as évhez számolta a tárca a Portfolio értesülése szerint.

PostPin It!

Éledezik a magyar lakáspiac, de nem idén tér vissza oda, ahol 2021-ben volt

Közzétette szerző

A decemberi és januári adatok alapján elkezdődött a fellendülés a tavaly sok szempontból mélypontra jutó magyar ingatlanpiacon, azonban a várakozások szerint az idei év még messze elmaradhat attól, amihez 2022 előtt szokhattunk.

Mi történt? Több napokban megjelent adatközlés is arról árulkodik, hogy a tavaly gyengélkedő magyar ingatlanpiac az év elején a fellendülés jeleit mutatja.

22 százalékkal nőtt országosan a használt ingatlanok iránti kereslet az egy évvel korábbihoz képest január első napjaiban, a budapesti lakóingatlanoknál pedig 37 százalékos emelkedést regisztrált a keresletben az Ingatlan.com.

PostPin It!

Egy új szabályozás mutatja, miért épít Magyarországon autógyárat a BYD

Közzétette szerző

A 2023 végére a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójává és második legnagyobb akkumulátorgyártójává vált kínai BYD karácsony előtt jelentette be hivatalosan is, hogy Szegeden építi fel első európai autógyárát, a Népszava értesülései szerint 5 milliárd eurós beruházással.

A gyár elemzői becslések szerint évi 200 ezer autós potenciális kapacitása pusztán a darabszámot nézve valamivel meghaladhatja a győri Audi jelenlegi termelését, ahol tavaly 171 ezer autót szereltek össze, azaz technikailag Magyarország legnagyobb autóüzeme jöhet létre. (Ezt persze valamelyest árnyalja, hogy a gyár gazdasági értékét illetően nem a darabszám, hanem a hozzáadott érték a mérvadó, azaz hogy a végtermékbe mennyi magyar munka és tudás kerül, amely Győrben feltételezhetően magasabb, mint Szegeden lesz. Cserébe viszont az joggal remélhető, hogy a BYD a hazai akkumulátorgyárak alacsony hozzáadott értékéhez képest jóval magasabb gazdasági értéket hoz.)

Egy ilyen jelentős beruházás jellemzően többéves előkészítés eredménye, amelyet a BYD eddigi sikere és hosszú távú stratégiája is indokolttá tesz. Európa egyre nagyobb elektromosautó-piac, ahol az otthon megerősödött kínai gyártók növekvő részesedésre számíthatnak. Ahogy annak idején a japán és dél-koreai cégek esetében, úgy a bővülő piaci lehetőségek miatt most számukra is elkezdett rentábilissá válni a termelés egy részének Európába hozása.

PostPin It!

A vidéki betegek láthatják kárát a fővárosba vezényelt mentőautóknak

Közzétette szerző

A napokban komoly sajtóvisszhangja volt annak, hogy az RTL Klub Híradójának birtokába jutott egy levél, amelyben az egyik vidéki mentőállomás dolgozóit tájékoztatják arról, hogy bármikor elvezényelhetők fővárosi munkavégzésre. Bár meglepőnek hangzik, az eset egyáltalán nem ritka, az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) közel évtizedes múltra tekint vissza a vidéki mentősök Budapestre vezénylésének rendszere.

Bizonyos szempontból ez logikus is: a fővárosban másfél milliónál is több ember él, ha a lakosság méretét nézve sorba rendezzük a nagyvárosokat, a következő Debrecen lenne a maga 200 ezret alulról közelítő lakosságszámával, vagyis nemcsak nagyobb területet, de több esetet is kell ellátniuk a mentőknek Budapesten. Az alábbi grafikonokról leolvasható, hogyan alakulnak az esetszámok a fővárosban és a vármegyékben, valamint hol mennyi mentőállomás van:

A terhelés intenzitását pedig az mutatja, hogy átlagosan mennyi feladat jut egy-egy mentőautóra, jól látszik a kiemelkedő fővárosi érték:

PostPin It!

Nagy Márton költekezésről, Varga Mihály szigorításról beszél, miközben idén már uniós elvárás a fiskális fegyelem

Közzétette szerző

Varga Mihály pénzügyminiszter költségvetési fegyelemről, míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter növekedést élénkítő költségvetési impulzusról beszélt a napokban, miközben a kormánynak idén már az uniós szabályok szerint vissza kellene térnie a szigorúbb gazdálkodáshoz.

Mi történt? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter interjút adott a Demokratának, amelyben többek között arról beszélt, hogy jelenleg a világban két nagy gazdaságpolitikai út látszik – írta a Portfolio.hu.

Az országok egy része a költségvetési fegyelmet helyezi előtérbe akár a növekedés rovására is, és van Kína és az USA, amelyek a gazdaságukat állami támogatásokkal élénkítve versenyeznek egymással.

PostPin It!

Lesajnált, elfeledett fegyver támadt fel az ukrajnai háborúban

Közzétette szerző

Pár évvel ezelőttig úgy nézett ki, hogy a hadviselésben évtizedeken át fontos szerepet betöltő légvédelmi gépágyúk felett eljárt az idő, a világ élvonalbeli hadseregei egymás után vonták ki, selejtezték le ezeket a fegyvereket. Ez érthető is volt, hiszen a légi célpontokat sokkal hatékonyabban lehetett irányított rakétákkal semlegesíteni.

Az újabb fordulatnak már korábban is voltak jelei, de az ukrajnai háború nyomán mostanra mindenkinek leesett a tantusz: újra szükség van ezekre a fegyverekre. Ezt talán legjobban az alábbi mém foglalja össze:

Embrace low cost anti-aircraft guns

PostPin It!