Kategória archívum : G7

Az orosz-ukrán háború második évfordulója körül Európa számára is egyre aggasztóbb jövőkép rajzolódik ki. Bár a kontinens sok országa az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagja – amely alapokmánya szerint garantálja, hogy a tagok katonailag segítik egymást egy kívülről érkező támadás esetén -, ám az egység, úgy tűnik, belülről bomlik.

Mi történik akkor, ha Oroszország megtámad egy európai NATO-tagországot, és az Egyesült Államok úgy dönt, hogy nem segít? Ez a kérdés az idei amerikai elnökválasztás miatt egyre gyakrabban merül fel, és nem ok nélkül. A közvélemény-kutatásokban, bár nem utcahosszal, de Donald Trump vezeti a népszerűségi versenyt. Trumpról tudott, hogy elégedetlen a NATO-tagok védelmi költéseivel: egy pártgyűlésen azt is kimondta, hogy ha olyan NATO-országot támadna meg Oroszország, amelyik nem fizeti rendesen a „csekket” (hogy ez miért erős csúsztatás, arról itt írtunk bővebben), akkor nem tenne semmit, sőt, igazából bátorítaná az oroszokat, hogy csináljanak az ilyen országokkal azt, amit csak szeretnének. A kijelentés felért egy hidegzuhannyal Európa számára, ami középtávon kívánatos eredményeket is hozhat a védelmi költések megemelésével, de hosszútávon aláássa a NATO-ba vetett bizalmat.

Az Ukrajnának szánt több mint 60 milliárd dolláros amerikai segélycsomag belpolitikai csatározás foglyává vált: a republikánusok nem hajlandóak elfogadni, amíg a demokraták bele nem mennek a szigorúbb határvédelmi intézkedésekbe. Ez szintén csak erősítheti az európai félelmeket azzal kapcsolatban, hogy az USA adott esetben hátrébb lép a konfliktusból, a mostani helyzet pedig egyáltalán nem tűnik biztatónak a fronton.