Best WordPress Hosting
 

Eldőlt: ennyi pénzhez férhet hozzá a kormány 2024 elején

Februárban és decemberben is több százmillió eurót kaphat Magyarország, de az uniós források nagy részét továbbra is blokkolja az Európai Bizottság.

Közel egymilliárd euró uniós forrást kaphat Magyarország – írja a Portfolio. A döntésről csütörtök délelőtt állapodtak meg Brüsszelben. Az összeg első részletét a jövő év elején kaphatja meg a magyar kormány. A pénz annak ellenére érkezhet meg, hogy az Európai Bizottság által meghatározott 27 szupermérföldkövet egyelőre nem teljesítette a kormány.

A közel 1 milliárd eurós előlegkifizetés az után indulhat meg, hogy az uniós pénzügyminiszterek is jóváhagyják a Bizottság javaslatát. A Tanácsban az ülést december 8-9-én tartják, tehát innentől számítva 60 napon belül várhatók a RePowerEU-hoz kapcsolódó transzferek. A Portfolio értesülései szerint az első, 460 millió eurós részlet már februárban megérkezhet, a második előlegutalás pedig 2024 decemberében várható.

Megemelt gázdíj: „hadisarcot” fizethetnek a magyar gyárak Oroszországnak

„Az azonnali leállás azért elengedhetetlen, mert ma minden tonna műtrágyán, amit gyártunk, 40 euró veszteség keletkezik. A Magyar Szénhidrogén Készletezés tagdíj, aminek összege 2015-ben 65,15 forint/megawattóra (MWh), 2022-ben 179,95 forint/MWh volt, 2023. április 1-jétől 688,68 forint/MWh. Éves szinten a Nitrogénművek tagdíjfizetése 5,8–6,2 milliárd forintot, közel 2,6 százalék árbevétel-arányos adót jelent. Ezzel a plusz költséggel a műtrágya eladhatatlanná válik” – egyebek mellett ezt írta levelében az energiaügyi és az agrárminiszternek Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Mint kiderült, a milliárdos Magyarország egyetlen műtrágyagyártó üzemének a bezárása helyett inkább jogi úton kívánja érvényesíteni az érdekeit, miközben az utolsó csepp a pohárban számukra nem a tagdíj, hanem az új széndioxidkvóta-adó volt. Érdemes tudni azonban, hogy a vállalat teljes költségein belül több mint 50 százalékos részt hasít ki a földgáz költsége, hiszen a műtrágyagyártás egyik fő kelléke a gáz. A műtrágyagyártáson kívül mindössze két ágazat van hazánkban, mely alapanyagként alkalmazza a földgázt egy másik termék gyártásához, és nem azért használja fel, hogy a gázból előállított hő energiatartalmát hasznosítsa. Az egyik a hidrogéngyártás, amely a Mol Nyrt. Dunai Finomítójában zajlik, a másik az áramtermelő gázerőműveké.

Szigetváry Zsolt / MTI Krakkolóüzem a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.

Fehéroroszországból érkezik Paks II. új építésvezetője

A Paks II. atomerőmű közvetlen építési szakaszba lépésével az eddigi igazgató Alekszandr Merten, mint a fővállalkozó Atomsztrojexport (ASZE) vállalat projektigazgatója átadja projektvezetői megbízatását Vitalij Poljanyinnak. Az új vezető fogja irányítani az új atomerőművi blokkok építését, az építéshez szükséges anyagok és berendezések, valamint a terv- és kivitelezési dokumentáció biztosítását. Továbbra is Alekszandr Mertenhez tartoznak a stratégiai ügyek, beleértve a projektet érintő politikai, pénzügyi és jogi együttműködés koordinálását – idézi a portál az ASZE közleményét.

Vitalij Poljanyin, az Atomsztrojexport vállalat alelnöke eddig a belorusz atomerőmű építési projektigazgatója volt, amely atomerőmű 2023. november elején kezdte meg a kereskedelmi üzemet. Az új paksi projektigazgató 2023. november 20-án lépett hivatalba azt követően, hogy a projektben 2023. augusztus 21-én megkezdődött a közvetlen megvalósítás szakasza.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió területén épülő Paks II. atomerőmű beruházása számos sajátossággal bír, Alekszandr Merten mint a fővállalkozó ASZE vállalat alelnöke és a Rusatom International Network (RAIN) igazgatójának első helyettese továbbra is felügyeli a projekt megvalósításának stratégiai aspektusait. Hozzá tartozik továbbá az ASZE vállalat külföldi partnereivel folytatott politikai, pénzügyi és jogi együttműködés koordinálása, valamint a magyar, illetve külföldi vállalatokkal a kapcsolatok kialakítása, fenntartása és számos egyéb kérdés.

Ennyit keresett a lakossági gázáron az MVM

Rekordmennyiségű orosz gáz érkezett szeptemberben, az ára pedig harmadik hónapja 120 forint körül mozog köbméterenként. Ez sokkal kevesebb az átlag felett fogyasztók számára meghatározott 767 forintos tarifánál.

A lakossági piaci tarifán sokszoros a nyeresége az MVM Zrt.-nek. A Központi Statisztikai Hivatal inflációs számításában 155 forintos lakossági átlagárat vett figyelembe szeptemberben, ez alapján az MVM július óta minden köbméteren 30 forint körüli összeget kereshetett a lakosságnak értékesített gázon – írja a 24.hu.

Az Eurostat adatai szerint az orosz importgáz köbméterenként 0,313 euróért, átszámítva 121 forintért érkezett Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy júliustól – sorozatban a harmadik hónapja – 120 forint körül mozgott a beszerzési ár. Azóta mondhatjuk, hogy (euróban) durván a hetedére esett a földgáz ára a tavaly októberi csúcshoz képest, amikor 2,522 euró/köbméteres szinten, azaz ezer forint környékén tetőzött.

Brüsszelben besokalltak: felszólítást kapott Magyarország az orosz gáz miatt

A Politico beszámolója szerint Kadri Simon határozott felhívásában arról beszélt: Magyarországon is tudják, hogy e tevékenység (azaz az orosz energia vásárlásával) lehetőséget teremtenek Oroszország számára, hogy manipulálják a piacot, és hogy Magyarországnak sem érdeke, hogy fenntartsa ezt a függőséget – idézi a 444.hu.

A Gazprom orosz gázóriás októberben jelentette be, hogy növelni fogja a Magyarországra érkező földgáz-szállítmányok mértékét. Erre azután került sor, hogy Orbán Viktor Pekingben tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Ezzel kapcsolatban Simon elmondta, hogy

egyetlen európai politikai vezetőről tud, aki kezet fog ezzel a háborús bűnössel.

A külügyminisztérium szerint nem tudnak adatot adni a különleges orosz földgázkészlet beszerzéséről

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022. július 21-én, orosz kollégájával Szergej Lavrovval folytatott tárgylásai után jelentette be, hogy a kormány különleges földgázkészletet hoz létre Magyarország 1,2 milliárd köbméternyi stratégiai gázkészletén felül.

Az ügylet keretében a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) számára azt írták elő, hogy az MVM-en keresztül, hitelből 733 millió köbméternyi földgázt vásároljon a Gazpromtól. A hitel visszafizetésére a kormány 1,85 milliárd euró készfizető kezességet vállalt. A különleges földgázkészletet a kormány tavaly októberben 739 millió köbméterre, a jótállást pedig 2 milliárd euróra – mintegy 800 milliárd forintra – emelte.

Ez azt jelenti, hogy a MSZKSZ körülbelül az ország hosszú távú orosz gázvásárlási szerződésében meghatározott mennyiségen felül, 1141 forintos köbméteráron vásárolt biztonsági készletet. Lapunk korábbi cikkéből kiderül, hogy a földgáz havi átlagárát alapul véve, ennyire magas köbméterár sem az Európában irányadó holland gáztőzsdén (TTF), sem az orosz importgáz esetében nem fordult elő, még a tavalyi energiaválság folyamán sem.

A kormány alaposan berágott Bulgáriára az újonnan bevezetett energiadíj miatt

Mint mi is beszámoltunk róla, a bolgárok keményebben váltották be a fenyegetésüket annál, mint amennyire tartani lehetett tőlük. Megawattóránként 20 levás, úgynevezett energia-hozzájárulást szed a területére érkező és az azon áthaladó, orosz eredetű földgáz minden megawattórája után. A pluszteher magának a gáz árának a negyedét teszi ki, és Magyarországot is keményen sújtja, mert hazánkba döntően Bulgárián át érkezik az oroszországi földgáz. A magyar piacra szánt gáz esetében az extra számlát a Gazprom kapta, mert az orosz társaság viseli a költségeket, amíg a gáz el nem jut Kiskundorozsmára.

Ennek kapcsán a legújabb hír az, hogy a magyar európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János hadjáratot indított Bulgária ellen. Facebook-videójában nehezményezi, hogy az új energiadíjat (szabályozást) Bulgária Magyarország előzetes tájékoztatása és konzultáció nélkül fogadta el. A miniszter szerint a bolgár energiadíj súlyosan veszélyezteti Magyarország és az egész régió energiaellátásának biztonságát. Emellett a bolgár energiadíj ellentétes az uniós joggal, mert vámnak, illetve vámmal azonos hatású díjnak minősül – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez ellentétes, az uniós jog belső piacra, vámunióra, és közös kereskedelempolitikára vonatkozó szabályaival, valamint sérti az Energia Charta megállapodás rendelkezéseit is.

Levélben fordult ezért az Európai Bizottsághoz, hogy az EUB haladéktalanul indítson kötelezettségszegési eljárást Bulgáriával szemben, és mindaddig, amíg az eljárás le nem zárul, szólítsa fel Bulgáriát az energiadíj alkalmazásának felfüggesztésére. Kijelentette azt is, hogy amennyiben a bizottság a kérésnek nem tesz eleget, Magyarország kész arra, hogy maga az Európai Unió bíróságához forduljon, még az év vége előtt.

Gázszállítás: odacsaptak a bolgárok, súlyos számlákat kap Magyarország

Ma reggel óta sorra érkeznek a bulgáriai gázvezeték-hálózaton szállító kereskedőkhöz a megemelt gáztranzitszámlák – tudta meg a lap.

Bulgária megawattóránként 20 levás, úgynevezett energia-hozzájárulást szed a területére érkező és az azon áthaladó, orosz eredetű földgáz minden megawattórája után. A pluszteher magának a gáz árának a negyedét teszi ki, és Magyarországot is keményen sújtja: hazánkba döntően Bulgárián át érkezik az oroszországi földgáz. A magyar piacra szánt gáz esetében az extra számlát a Gazprom kapta, mert

az orosz társaság viseli a költségeket, amíg a gáz el nem jut Kiskundorozsmára. 

Szijjártó: Brüsszel akadályozza, hogy ne csak orosz gázt vegyünk

A lap az iránt érdeklődött a téma kormányzati felelősénél, hogy a bolgár adóemelés, valamint az orosz gáz továbbításának 2024-es, végleges megszüntetésére irányuló ukrán jelzések nyomán a magyar kormány a tárgyalásokon túllépve leszerződik-e a Török Áramlattól független, akár horvát vagy osztrák irányú gázbeszerzésre, például Katarral, Norvégiával vagy az Egyesült Államokkal.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint e beszerzések lehetőségét „Brüsszel”, illetve néhány uniós tagállam akadályozza. A „Katarból, Azerbajdzsánból vagy Törökországból” származó behozatal növelése ugyanis „a dél-európai csővezetékrendszer” bővítését igényelné – fogalmazott. Az ebbéli, magyar, bolgár, török, román és szerb támogatási kérelmet ugyanakkor az EU pénzhiányra hivatkozva elutasította – közölte Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter válaszában kerülte a nyugati, illetve északi irányú többlet-gázvásárlás lehetőségeinek boncolgatását. (Pedig miután Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni orosz támadás miatt tiltakozó európai államok – így például Bulgária – gázcsapját tavaly mondvacsinált okokból elzárta, az érintett országok az így keletkezett hiányt rekordidő alatt, az észak-afrikai mellett főképp egyesült államokbeli, katari és norvég beszerzésekkel váltották ki. Mi több, Magyarországon kívül ma már azok a tagállamok is váltanak, amelyek elvben még kapnak orosz energiahordozót.)

Mi történik, ha az oroszok elzárják a gázt?

Átvészeljük a telet.

Rekordszint közelébe emelkedett a magyar gáztárolók telítettsége, több más ország a technikai határokat feszegetve már bőven 100 százalék fölé töltötte a tárolóit, írja a G7. Az uniós előírások mellett a kereskedők próbálták kihasználni az alacsony nyári árakat.

Így magabiztosan várhatjuk a telet, még akkor is, ha az orosz szállítások újabb útvonalon állnak le.

Ez a társasház a földet használja energiatárolónak

Magyarország és Ausztria történelme szorosan összefonódik, elég Hunyadi Mátyás bécsi sikerére, az oszmánok elleni közös küzdelmekre, a Rákóczi-felkelésre, az 1848–1849-es szabadságharcra, a kiegyezésre vagy éppen az első világháború körüli időkre gondolni. A közös múlt nyomai ma is tetten érhetők: a két főváros építészetileg és strukturálisan nagyon hasonló, a 19. század második felében, a dualizmus korában Bécs modellként szolgált Pest és Buda, majd az egyesített Budapest számára.

A közel megegyező adottságok ugyanakkor napjainkban egymással rokonságot mutató problémákat eredményeznek, a két városnak többek között nagyon hasonló közlekedési és energetikai gondokkal, illetve fokozatosan növekvő népességgel és forgalommal kell megküzdenie. Csakhogy Bécs egyelőre sokkal aktívabban és hatékonyabban próbál megfelelni a kihívásoknak.

Giannis Alexopoulos / NurPhoto / AFP Bécs 2023. június 22-én.

Ukrajna döntött: elzárják az orosz gázcsapot Európa felé

„Most nem tudjuk meghosszabbítani ezt a szerződést, bár az Európai Unió (EU) a következő hónapban felvetheti ezt a kérdést” – mondta Olekszij Csernyiszov, a Naftohaz vezérigazgatója a Deutsche Welle Business Newsnak adott interjújában, amelyet az Index.hu szemlézett. A vállalat vezetője elmondta, eddig csak azok miatt az országok miatt tartották fenn a szállítást, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal.

A cégvezető egyúttal felszólította az EU-t, hogy gyorsítsák fel a folyamatot, amely az orosz gázfüggőség megszűnését célozza, méghozzá a tervezettnél korábban, 2027-ig. Az interjúban kitértek arra is, hogy az EU-ban több ország is cseppfolyósított földgázt vásárolt Oroszországtól, miközben a Kreml parancsára egész falvakat tettek a földdel egyenlővé. A vállalat vezérigazgatója ezt csak úgy kommentálta:

Nevetséges Oroszországot azzal támogatni, hogy háború idején orosz gázt vásárolunk.

Hozzányúl a rezsicsökkentéshez a kormány?

A tegnap esti rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, megnézik majd, lehet-e a mostani árakon változtatni.

Tegnap este rendkívüli időpontban tartott tájékoztatót a kormány, ahol Csák János kulturális-innovációs miniszter jelentette be, hogy maximum 50 milliós támogatott hitelösszeggel jön a csok plusz (a részletek itt).

A tájékoztatón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is részt vett, aki a gázárakról is kapott kérdést. Ahogy arról mi is beszámoltunk a 24.hu nyomán, a kormány által fixált árszintek sokakat büntetnek most, hiszen az orosz gáz ára nagyot esett az egy évvel ezelőttihez képest.

Ennyit számít a jó idő: közel felével kevesebb gáz fogyott szeptemberben

A lakossági gázfelhasználás 17,4, a gazdasági szereplőké pedig 14,7 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A számokat háromhavi bontásban vizsgálva az első negyedévben összesen 23,3 százalékos visszaeséshez képest a második-harmadik negyedéves csökkenés csak egyszámjegyű.

A múlt hónapban a nyárias időjárás miatt is 43,4 százalékkal maradt el a lakossági gázfogyasztás a tavaly szeptemberitől.

A 2022 első kilenc hónapjában országosan felhasznált közel 6,9 milliárd köbméterrel szemben idén szeptember végéig kevesebb mint 5,8 milliárd köbméter gáz fogyott el.

Időzített bomba lehet az oroszoktól vásárolt különleges földgázkészlet

A 2022-es energiaár-robbanás után az idei gázbeszerzési időszak már sokkal kellemesebben alakult a versenypiaci fogyasztók, vagyis a vállalatok és a közintézmények számára. A tavaly nyári-őszi gázpiaci pánik óta jelentősen csökkentek a tőzsdei árak, és az úgynevezett fixáras szerződések esetén is jóval kedvezőbb feltételekkel, alacsonyabb kereskedelmi felárral kaptak szerződést a cégek. A lakossági fogyasztók a magyar egyetemes gázszolgáltatóval, vagyis az MVM Zrt.-vel állnak szerződésben, velük ellentétben a vállalatok több tucatnyi piaci kereskedő ajánlatait is versenyeztethetik, s velük alkudhatnak ki egy díjat egy adott időszakra. Van lehetőségük arra is, hogy az állandóan változó tőzsdei árat lekövető indexált szerződést kössenek, ezzel szemben állnak a fix-szerződések, amelyek keretében rendszerint egy évig, rögzített áron fizetnek meghatározott mennyiségű gázért, leggyakrabban az adott év október 1-én kezdődő gázévre vonatkozóan.

Az idei gázévet megelőző beszerzési időszakban fontos trend volt, hogy az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., a kisebb, 200 ezer köbméter alatti éves fogyasztású felhasználók körében – ami egy nagyon jelentős számú kör a kkv-szektorban – némi túlzással élve „dömpingárazási gyakorlatot” folytatott – számoltak be lapunknak az egyik gázkereskedő cégnél. Vagyis,

az állami óriás olyan verhetetlen ajánlatokkal állt elő, amellyel a piaci szereplők többsége nem tudta felvenni a versenyt. 

Jobb lesz betárazni? Hiány léphet fel Európában

Dízelhiány léphet fel Európában a következő hónapokban, amit talán csak egy enyhe téllel lehet elkerülni.

Kevés lehet a dízel télen? Csökkentette jövő évi globális olajkereslet-növekedési előrejelzését olajpiaci jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Részben a nehezebbé váló világgazdasági környezetre, részben pedig a felhasználási hatékonyságban elért eredményekre hivatkoznak.

Az ügynökség havi jelentésében napi 880 ezer hordóra (bpd) csökkentette a kereslet növekedésére vonatkozó 2024-es előrejelzését a korábbi 1 millió bpd-ről – írja az Economx.hu.

Soha nem volt ennyi gáz Európában, biztosítottnak látszik az EU téli gázellátása

Soha annyi gáztartaléka nem volt még az uniós országoknak, mint most. Az európai tárolók szinte teljesen megteltek, ez pedig kedvező esetben fedezheti a téli fogyasztást.

Mi történt? Múlt hét végén átlépte a korábbi rekordszintet az európai gáztárolók telítettsége. A kedvező időjárásnak köszönhetően Horvátország kivételével még sehol nem volt érdemi kitárolás (azaz nem kezdett el csökkenni a készletszint). 

Számokban: az európai tárolók telítettsége vasárnap a 97 százalékot is meghaladta. Eddig kétszer volt példa arra, hogy ehhez hasonló szintű töltöttséget érjenek el a kontinensen, 2019-ben és 2020-ban.

A rezsivédelemre fogták a magas hiányt, miközben épp azon spórol a kormány

Immár a negyedik verzióját adta ki a Pénzügyminisztérium (PM) a tavaly júliusban – a korábbi évtizedek gyakorlatához képest értelmezhetetlenül korán – elfogadott 2023-as költségvetésnek. A múlt keddi bejelentés szerint a korábbi tervezett 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt 5,2 százalékra módosították. Ez összegszerűen azt jelenti, hogy az eddigi tervben számolt 3400 milliárd forintos deficitet körülbelül 1100 milliárd forinttal lépheti túl a hiány.

A költségvetés módosítóinál egyértelmű a trend: az eredeti, 2022 nyarán elfogadott büdzsében a kormány még csak 2352 milliárdnyi deficittel számolt, ami azóta csaknem megduplázódott. Vagyis sorozatban egyre nagyobb GDP-arányos hiánnyal és egyre kisebb GDP-növekedéssel kalkulálnak.

A PM pontosan nem részletezte, hogy milyen összetevők alapján számolta az új hiánycélt, de közleményében megjegyezte a következőket:

Növekedés.hu: megszűnt a hatósági áras tűzifaprogram

A tavalyi rekordév idén már biztosan nem fog megismétlődni. Nálunk a szezon hagyományosan szeptemberben szokott kezdődni

mondta a portálnak Székely Bálint, a Kandalló.hu ügyvezető igazgatója.

Egy évvel ezelőtt tudta meg a lakosság, hogy a rezsicsökkentés szabályai változnak, és a védett kereten túl fizetendő ár brutális gáz és villanyszámlákat fog eredményezni. Akkora roham indult a boltokban kályhákért, hogy pillanatok alatt elfogytak az üzletekből, ezután az emberek a használtpiacról is elkapkodtak mindent, amivel fűteni lehet.