Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: gdp

Mutatjuk, hol kapta a legnagyobb pofont a magyar gazdaság

Közzétette szerző

Ami ágazat most húzni tudta a csúfos magyar GDP-t, annak sem volt nehéz dolga a pocsék 2022-es eredmények után.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel közzétette a második negyedévi bruttó hazai termék (GDP) második, immár részletesebb becslését. A KSH azt már augusztus közepén közölte, milyen meghökkentően rossz bőrben van a gazdaság és hogy hogyan mélyült tovább a recesszió. 2023 második negyedévében a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent.

Ez nem oktatási katasztrófa. Ez társadalmi katasztrófa – Radó Péter oktatáskutató

PostPin It!

Oszkó Péter: A válság vége a Fidesznek hozhat hasznot a választás előtt

Közzétette szerző

Az üzletember a várttól elmaradó, előző negyedéves összevetésben 0,3 százalékos visszaesést mutató GDP-adatot részben a bázishatással, részben pedig a mezőgazdaság és – bár erről még nincs teljes körű információ – a szolgáltatások gyengébb teljesítményével magyarázza. Összességében azonban szerinte az egészségtelen, szinte kizárólag az államtól függő gazdasági szerkezet tehet arról, hogy minket mélyebben és elnyújtottabban üt meg a válság, mint más európai országokat. Arra is van megoldása, hogy a recesszió miért nem tükröződik a munkanélküliségi adatokon: a választ valószínűleg nem fogadja elragadtatással a Központi Statisztikai Hivatal vezetése.

The post Oszkó Péter: A válság vége a Fidesznek hozhat hasznot a választás előtt first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Térdre rogyott a GDP is, még jó, hogy a kormány nem tehet róla

Közzétette szerző

Nehéz a komoly agysejtpusztulás veszélye nélkül olvasni a kormányzati propagandanyilatkozatokat, sajnos ha gazdasági a tematika, néha rákényszerülök. Ács világa: Ács Gábor ácsgáborosan dolgokról, amik Ács Gábort érdeklik.

Most, hogy a brutális csúcsról épp ereszkedni kezdő infláció és a friss, gyászos II. negyedévi GDP-adat köré is látványos alternatív valóságot próbál építeni a kommunikációs csapat, bevillant, hogy már az előző adatközléskor is kínomban Xanax után kapkodtam Nagy Márton kommentárját olvasva. Pedig az az adat akkor alig volt rosszabb a vártnál.

„Az átmeneti GDP-mérséklődés ellenére tartható az 1,5 százalékos gazdasági növekedés” – szólt a közlemény címe, amelynél még legalább mosolyogni lehetett, hiszen ez már májusban is irreálisnak tűnt, de legalább egy vágyálom, nem pedig valami ordas nagy csúsztatás szerepelt a címben. De aztán már az első mondat emlékezetesre sikerült: „A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a háború és az elhibázott, rendkívül káros szankciók miatt Magyarországon a megelőző évhez képest 0,9 százalékkal csökkent a GDP 2023 első negyedévében, míg negyedéves alapon mindössze 0,2 százalékos mérséklődés látható.” Azért nagyon bicskanyitogató ez a mondat, mert a KSH természetesen csak az adatot számolja és közli, a háborús és szankciós recesszióról szóló kamut nem ők teszik hozzá, hanem kommunikációs agytröszt.

PostPin It!

A magyar GDP-adat a harmadik legrosszabb az unióban

Közzétette szerző

Éves alapon a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a GDP Magyarországon, ami jelentősen alulmúlta a várakozásokat. A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévhez képest, ezzel negyedik negyedéve zsugorodik a gazdaság, vagyis egy éve van technikai recesszióban Magyarország.

A 2,3 százalékos visszaesést mutató magyar adat a harmadik legrosszabb az egész EU-ban.

Ennél gyengébben csak a svéd (-2,4) és az észt (-3) gazdaság teljesített, írja az Eurostat adataira hivatkozva a hvg.hu.

PostPin It!

Ennyire rossz GDP-adatokra senki sem számított, irreálissá vált a kormány idei célja a növekedésről

Közzétette szerző

2,3 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2023 második negyedévében 2022-hez képest.

Miért fontos ez? A negatív eredmény ugyan nem meglepetés, de a mértéke igen, az előzetes elemzői becslések átlaga -1,2 százalék körül volt. Aggasztó továbbá, hogy a GDP még 2023 első negyedévéhez képest sem nőtt, ez is váratlanul rossz eredmény.

Az ország most már egy teljes éve nem tud kilépni az úgynevezett technikai recesszióból, ez még a koronavírus-járvány alatt sem következett be, de még 1995 óta sem, amióta a jelenlegi módszertant használjuk. 

PostPin It!

A román gazdaság egy százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben

Közzétette szerző

0,9 százalékkal nőtt a GDP Romániában a második negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva – közölte szerdán a romániai Országos Statisztikai Intézet (INS).

Az első félévben éves összevetésben így a nyers adatok alapján 1,7 százalékos, a szezonálisan kiigazított adatok alapján pedig 2,8 százalékos volt a gazdasági növekedés keleti szomszédunknál.

A nyers adatok szerint a tavalyi második negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt a GDP az idei második három hónapban – tette hozzá az Agerpres állami hírügynökség.

PostPin It!

Alulmúlta a várakozásokat a friss GDP-adat, a technikai recesszióból sem lépett ki Magyarország

Közzétette szerző

A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévhez képest. Az éves változást kifejező mutató szerint a GDP (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, írja a Portfolio.

Ezzel negyedik negyedéve zsugorodik a gazdaság, vagyis egy éve van technikai recesszióban Magyarország.

A lap cikkében megjegyzi, a szakértők előzetesen arra számítottak, hogy negyedéves alapon 0,3 százalékkal nő a gazdaság, míg a (kiigazítatlan) éves alapú visszaesés 1,3 százalék lesz. Ehhez képest a gazdaság teljesítménye mélyen alulmúlta a várakozásokat, és az előrejelzésekkel ellentétben a technikai recesszióból sem lépett ki az ország.

PostPin It!

Még nem értek utol minket, de szépen fejleszti Erdélyt a Fidesz, mondják a tusványosi nézők

Közzétette szerző

A romániai gazdaság teljesítménye tavasszal beérte a magyart. De érzik-e a javulást az erdélyi magyarok, és ha igen, kinek hálásak érte?

The post Még nem értek utol minket, de szépen fejleszti Erdélyt a Fidesz, mondják a tusványosi nézők first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Bod Péter Ákos: Orbán Viktor GDP-célja nem terv, hanem vágy

Közzétette szerző

Megkérdezte a Portfolió Bod Péter Ákos, közgazdászt Orbán Viktor hétvégi, tusványosi beszédéről. Ebben ugyanis a kormányfő több gazdaságpolitikai kijelentést is tett, ez elemezte a korábbi MNB-elnök, egyetemi tanár.

Arra a felvetésre, hogy vajon mennyire reális az az kijelentés, miszerint 7 év alatt megduplázná 160 ezer milliárd forintra a magyar GDP-t Orbán, a közgazdász azt mondta: nehéz az ilyen politikusi célokat szakmailag elemezni, mert ezek inkább vágyak, és nem annyira tervek. Arról is beszélt ennek kapcsán Bod Péter Ákos, hogy a jövőről azért könnyebb beszélnie a kormányfőnek, mert a jelen problémásabb, szép célokat ezért hálásabb kitűzni a közönség előtt, ez a tervgazdaságban is így volt, tette hozzá.

Arra is felhívta a figyelmet Bod Péter Ákos, hogy szeretik a kormányzati szereplők a GDP-t villogtatni, ugyanakkor a fogyasztási adatokban nem áll jól az ország, és a hozzáadott értékű mutatókban sem. „A GDP keveset mond arról, hogy az ország milyen pályán van” – fogalmazott a közgazdász.

PostPin It!

Nagyobb hiánnyal indította a kormány az évet, mint 2020-at, 2021-et és 2022-t együttvéve

Közzétette szerző

1728 milliárd forint, vagyis a negyedéves GDP 9,8 százaléka lett a kormányzati szektor idei első háromhavi hiánya, közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A hvg.hu cikke szerint ez azt jelenti, hogy most magasabb a hiány az első negyedév végén, mint tavaly az első három negyedév után volt, és persze azt is, hogy nagyobb hiány jött össze, mint 2020, 2021 és 2022 első negyedéveiben összesen.

A költségvetésben megadott cél 3,9 százalékos hiány, ennél egyelőre sokkal rosszabb a helyzet.A Pénzügyminisztérium azóta már azt is közölte, hogy május végéig 2763 milliárd forintra nőtt a hiány. A KSH most még csak január-márciusi számokat tett közzé, de ezekből már részletesen is látszik, hogyan állt össze a szám.

Az állam kiadásai 1872 milliárd forinttal, azaz 26,5 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. A pénzbeni társadalmi juttatások 436 milliárd forinttal (23,4 százalékkal) nőttek, főleg azért, mert az infláció miatt sokkal több nyugdíjat fizettek ki, és jól látszik, hogy egyre nagyobb a baj a kamatok körül: a kamatkiadások 395 milliárd forinttal, azaz 113 százalékkal nőttek.

PostPin It!

Növekedni, fejlődni vagy fennmaradni: ez itt a kérdés – de mi a mérés?

Közzétette szerző

A konvencionális mutatókkal mért gazdasági növekedési paradigma meghaladásának gondolata nem új keletű. Tavaly volt ötven éve, hogy a Római Klub 1972-ben közreadta első jelentését A növekedés határai (The Limits to Growth) címmel, amely két évtizednyi világgazdasági konjunktúra-időszakot követően elsőként hívta fel a tágabb nemzetközi közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy lehetetlen a végtelenségig fenntartani a termelési és fogyasztási mutatókon alapuló gazdasági növekedést. Idén pedig Ernst Friedrich Schumacher A kicsi szép – Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról (eredeti címén: Small Is Beautiful: A Study of Economics As If People Mattered) című ikonikus könyve lett ötvenéves, amelyben a szerző szemléletesen mutatja be, hogy miért téveszme a gazdasági kibocsátás kényszeres maximalizálására törekedni. Ennek alternatívája az optimális méretekre és mértékekre törekvés lehetne.

A fent említett művek megjelenése óta eltelt fél évszázadan kisebb mozgalommá vált a leggyakrabban használt formális gazdasági mutatót, az egy főre eső bruttó hazai összterméket (angol rövidítéssel: GDP-t) kiegészíteni és/vagy helyettesíteni hivatott alternatív mérőszámok kidolgozása és kiszámítása – vagy jobb híján becslése – a világ országaira, ami társadalomtudomány-elméleti és módszertani viták sokaságát eredményezte, és eredményezi mindmáig.

A hagyományos közgazdasági növekedési paradigmával szembemenő alternatív mérőszámok sajátossága, hogy kisebb-nagyobb mértékben figyelembe vesznek a gazdasági-piaci szempontokon túl társadalmi, környezeti és/vagy politikai szempontokat is, mint például a jövedelmi egyenlőtlenséget, születéstől várható élettartamot, ökológiai lábnyomot, nemek közötti egyenlőtlenséget, szubjektív jóllétet és elégedettséget, emberi és állampolgári jogok érvényesülését stb. A teljesség igénye nélkül néhány ismertebb kompozit mutató, amelyeket különböző szervezetek nemzetközi szakértői készítenek, számolnak ki és publikálnak rendszeres időközönként országadatok alapján:

PostPin It!

Komoly forintgyengülés a láthatáron a GKI szerint

Közzétette szerző

Továbbra is a magyar gazdaság 0,5 százalékos visszaesésére számít 2023-ban a GKI Gazdaságkutató, sőt legfrissebb előrejelzésében úgy látja, hogy az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg – olvasható az intézet legfrissebb prognózisában.

A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése abban tért el a többségi állásponttól, hogy gazdasági visszaesést várt 2023-ra, az infláció lassabb csökkenését várta, és az uniós pénzekhez való hozzáférést is későbbre tolta. Ezeket továbbra is fenntartja.

Nem lesz kilábalás a recesszióból

PostPin It!

Mi vár a recesszióban lévő magyar gazdaságra?

Közzétette szerző

Ritka mostanában a jó hír a magyar gazdasággal kapcsolatban, aminek nagyon leegyszerűsítve az az oka, hogy nincs pénz. A lakosságnak azért, mert a magas infláció és a csökkenő reálbérek miatt kevesebb marad fogyasztásra, az államnak főleg azért, mert nem jönnek az uniós pénzek, a hazai piacra dolgozó cégek egy jelentős részének pedig azért, mert az állam a beruházásain, a lakosság pedig a fogyasztásán spórol.

Mindez a magyar gazdaság növekedési teljesítményén is meglátszik: a Központi Statisztikai Hivatal májusi adatközlése alapján január és március között újra csökkent a nemzeti össztermék, így ez már a harmadik egymást követő negyedév volt, amiben zsugorodott a GDP. Ahogy azt az adatközlés után megjegyeztük, az első negyedéves előző év azonos időszakához képest mért 0,9 százalékos visszaesés az uniós mezőnyben is kiemelkedően gyenge teljesítménynek számított.

Hosszabb távon ez a kereslet eltűnéséből következő negatív spirálként jellemezhető gazdasági helyzet az idei év egészében stagnálást, vagy stagnáláshoz közeli növekedési teljesítményt eredményez majd az előrejelzések szerint. Ahogy azt az alábbi ábrán összegyűjtöttük, az idei évre vonatkozó előrejelzések nagyjából plusz és mínusz fél százalék között szóródnak, és közülük kiemelkedik a kormány 1,5 százalékos extrán optimista prognózisa.

PostPin It!

Ezt nem teszi ki az ablakba Varga Mihály: 2010-ben is többet költöttek oktatásra és egészségügyre

Közzétette szerző

A parlament a héten tárgyalta első olvasatban a 2024-es költségvetési javaslatot, amelynek vitaindítójában Varga Mihály a javaslatát méltatva sorolta, hogy mennyivel több pénz jut a nyugdíjasoknak, a közoktatásra, illetve az egészségügyre, mint 2010-ben. Vagyis a kormány számára még mindig mindig 2010, a hatalomra kerülésük éve a fokmérő.

A pénzügyminiszter folyó áron hasonlította össze a kiadásokat, így két-háromszoros szorzók jöttek ki,  igaz így nem kellett foglalkozni a 14 év alatt összejött 67 százalékos inflációval, ami torzítja az összevetést – hívja fel a figyelmet a lap.

Ugyanakkor, ha a mindenkori GDP-hez arányosítva vizsgáljuk a költéseket, kiderül hogy még mindig nem értük el az akkori színvonalat.

PostPin It!

Horribilis ára lesz a forint megmentésének, itt az MNB előrejelzése

Közzétette szerző

Az idei évben várható veszteség miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) saját tőkéje negatívba fordul, így a jegybanktörvény értelmében a költségvetésnek vissza kell majd tőkésítenie a jegybankot. „Összességében a saját tőke negatív szintje miatt szükséges – öt évre elosztott – költségvetési térítési kötelezettség 2024-ben a GDP 0,4-0,5 százalékát teheti ki” – írják a visszapótlási kötelezettség mértékéről tanulmányukban Kuti Zsolt és Koroknai Péter, az MNB munkatársai.

Egy fél Paks II. vagy a majdnem a teljes jövő évi hiány

A portál összefoglalója szerint jövő évi központi költségvetés tervezete szerint a GDP értéke 2024-ben 85 255 milliárd forintra várható. Ezzel számolva a költségvetésnek számszerűen 341-425 milliárd forint térítési kötelezettsége lesz abban az évben. Mivel ez a teljes térítési kötelezettségnek csak az ötöde, az idei év végére a jegybank saját tőkéje 1705-2130 milliárd forint mínuszban lesz. Mivel tavaly év végén a saját tőke még 256 milliárd forint pluszban volt, az idei veszteség 1961-2386 milliárd forintra várható.

PostPin It!

Jaksity György: Annyi pénzt vesztettek az emberek, amennyit csak az állam tud pótolni

Közzétette szerző

A befektető reagált az elmúlt napok kormányzati „humorbombáira” is – megleszünk uniós pénzek nélkül vs. nincs B terv az EU-s támogatások kiváltására, illetve az inflációs célértéket emelni kell –: szerinte érkezni fognak az uniós pénzek, ami meg nem, ahelyett a kormány begyűjti a drágább pénzpiaci forrásokat, és még jobban ösztönzi a működőtőkét. Ez látszik az akkumulátorgyárak esetében, ahol már most is az FDI (közvetlen külföldi tőkebefektetés) az első számú cél, és csak másodlagos a technológia betelepítése – mondja Jaksity. Úgy látja, erős optimizmus kell ahhoz, hogy elhiggyük, az idén teljesül a kormány 1,5 százalékos GDP-növekedési terve, nem találkozik olyan elemzéssel, ami ezt alátámasztaná, még a 0 százalék – tehát a stagnálás – is nagy dolog lenne.

Adásunkban szó esik még a befektetők új kedvencéről, a mesterséges intelligenciáról is, aminek az elterjedése Jaksity György szerint elvezet az alapjövedelem bevezetéséhez, ennek forrása szerinte az ágazati extraprofit lehet. Kevesek fogják előállítani a jövedelmet, amit az állami újraelosztás révén sokak közt fognak elosztani. Most azonban még más foglalkoztatja a Concorde ügyfeleit: pánik ugyan nincs a befektetők körében, tehát nincs szó arról, hogy a jogbiztonság hiánya miatt minél messzebb akarnák menekíteni a megtakarításaikat, de jellemző, hogy „nagy a devizatartási készségük”, még úgy is, hogy a magas magyar kamat eddig vonzó alternatív befektetési lehetőséget kínált.

The post Jaksity György: Annyi pénzt vesztettek az emberek, amennyit csak az állam tud pótolni first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Varga Mihály elmondta, melyik két területre fókuszál a jövő évi költségvetés

Közzétette szerző

A 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll

– mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés keddi ülésén az MTI szemléje szerint, amikor a képviselők a 2024-es költségvetéséről folytatottak vitát.

Varga úgy érvelt hogy Ukrajnában egyre elhúzódó és egyre brutálisabb háború zajlik, és ilyen időkben kiemelt jelentősége van a stabilitásnak és a tervezhetőségnek. Az időzítéssel kapcsolatban kiemelte, fontos, hogy mind a családok, mind pedig a vállalkozások, érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány jövő évre vonatkozó kilátásait, tervezett lépéseit, főbb célkitűzéseit, ezért idén is követik azt a 9 éve kialakított gyakorlatot, hogy a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé.

PostPin It!

A bolgárok is jobban figyelnek a tanári fizetésekre Orbánéknál, a kormányra mégis nehéz idők várnak

Közzétette szerző

Június hatodikán, szerdán, a 240 tagú bolgár parlament 132 szavazattal megválasztotta miniszterelnöknek Nikolaj Denkovot, a nemzetközileg ismert fizikokémikust. A „civilben” akadémikus Denkov a „nyugatos” pártszövetség tagja, amely a Folytatjuk a változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) nevű mozgalmakból áll. A honatyák megszavazták azt is, hogy koalíciós kormány alakuljon a GERB párttal együtt, majd egy harmadik voksolási körben jóváhagyták a minisztereket is.

Paradox helyzet, hogy az idei, április másodikán tartott választásokon a PP-DB-szövetség csak a második lett, mégis ők adják a kormányfőt. Ennek oka az, hogy a voksoláson ugyan első helyen végzett a jobbközép, magát konzervatívnak minősítő GERB, de nem szerzett abszolút többséget, ráadásul képtelen volt koalíciós társakat találni maga mellé, hogy a relatív többségét abszolúttá bővítse.

Ezért a GERB – amelyet a „bolgár Orbán”, azaz a Bulgáriában a 2010-es években szinte folyamatosan kormányzó Bojko Boriszov irányít –, visszaadta a kormányalakításra kapott megbízást, és nagykoalíciós megállapodást kötött a PP-DB-vel.

PostPin It!