Best WordPress Hosting
 

Magyar szakértők segítenek a terroristák kiszűrésében Afrikában

Megegyezést írt alá Magyarország és az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatala (UNOCT) között arról, hogy magyar szakértők is részt fognak venni afrikai szakemberek kiképzésében a terroristák kiszűrése, a globális terrorfenyegetés visszaszorítása érdekében – jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.

A tárcavezető arról számolt be a Vlagyimir Voronkov ENSZ-főtitkárhelyettessel folytatott tárgyalásának nyomán, hogy magyar terrorellenes és informatikai szakértők a jövőben képzést fognak nyújtani afrikai kollégáiknak, hogy így hatékonyabbá válhasson a potenciális merénylők kiszűrése.

Közös erőfeszítésekkel megakadályozzuk, hogy a terroristák a nemzetközi személyforgalmat kihasználva a világ különböző pontjai között járjanak-keljenek, ezáltal is vissza tudjuk szorítani a globális terrorfenyegetést,

Akkugyárak: komoly ígéretet tett Szijjártó Péter

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a japán Denso új kapacitásbővítő beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy az autóipari beszállító vállalat elektromos, illetve hibrid meghajtású járművek alkatrészeinek gyártására szakosodott divíziót hoz létre Székesfehérváron. A 25 milliárd forintos fejlesztést az állam 3,6 milliárd forinttal támogatja, amellyel 55 új munkahely létrehozását és 135 fő átképzését is segítik – idézi az MTI.

Szijjártó Péter elmondta, hogy az elmúlt három évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, de ez sem tudta lelassítani az autóipari forradalmi megújulásának visszafordíthatatlan és hosszú távú folyamatát.

Azzal, hogy az elektromos autóipar képében teljesen új iparág jön létre, egy új és rendkívül éles verseny is elkezdődött, hiszen mindenki tudja, hogy a jövőben igazából azok az országok tudnak erősek lenni, azok tudják fenntartani a gazdasági növekedési pályájukat, amelyek az új elektromos autóipar beruházásait magukhoz tudják vonzani – figyelmeztetett.

Egy újabb kínai akkumulátorgyár jön Magyarországra

Magyarország a díszvendég a kínai Jipin városában rendezett World Power Battery Conference-en, innen jelentkezett be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton, és a Facebookon közzétett videóban többek közt elmondta: hamarosan egy újabb kínai akkumulátorgyár Magyarországra érkezését jelentik be.

Szijjártó az MTI tudósítása szerint ennek kapcsán arról is beszélt, hogy Magyarország és a Kínai Népköztársaság stratégiai partnerei egymásnak,

mi úgy tekintünk Kínára, mint egy országra, mellyel az együttműködés jelentős előnyökkel jár.

Szijjártó Párizsban: a német társ nélkül kaphatja egy francia cég Paks irányító rendszerének legyártását

A paksi reaktorok irányítástechniai rendszerét német-francia konzorciumnak szántuk, de a német kormány nem engedi a német cég részvételét, ezért az ő helyüket is a franciák fogják átvenni minden bizonnyal

– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a saját Facebook-odalán közzétett párizsi látogatása során készített videóban.

A miniszter szerint a francia közreműködés ezzel rendkívüli mértékben meg fog nőni, „ami a kormány érdekeivel is egybevág”. Szijjártó szerint a két fél között nagy az egyetértés a nukleáris energia védelmében”.

Paks II. német helyett francia irányítástechnikát kaphat

Egyre biztosabb, hogy az új paksi reaktorok irányítástechnikáját a franciáktól vesszük a német Siemens helyett – közölte Párizsban Szijjártó Péter külügyminiszter a hírt, amire régóta számítani lehetett, és ami furcsa mód azzal is összefügg, hogy Lázár János lefújta 115 új Siemens mozdony beszerzését.

Minden bizonnyal a francia Framatome veszi át a német Siemens Energy szerepét az új paksi reaktorok irányítástechnikájának leszállításában, miután a berlini kormány továbbra sem engedélyezte a vállalat részvételét az atomerőmű bővítésében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma Párizsban.

Szijjártó bejelentése nem váratlan, miután már márciusban arról beszélt, hogy a Framatome szerepének növeléséről tárgyal a paksi atomerőmű bővítésében, annak érdekében, hogy a német kormány ne tudja blokkolni az irányítástechnika szállítását. A beszerzésben ugyanis a két ország cégei közösen voltak érintettek, de a németekkel ellehetetlenült a kapcsolat.

Szijjártó Péter útitársa helyettes államtitkár lett

Lemondott Zombori Dóra. A Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátás biztonságáért felelős helyettes államtitkárának megbízatása június 6-i hatállyal megszűnt, de Orbán Viktor – a Magyar Közlönyben megjelent határozata szerint – már meg is találta a megfelelő utódot.

A kormányfő – Szijjártó Péter külügyminiszter javaslatára – Marosvári Csabát nevezte ki új helyettes államtitkárrá június 7-i hatállyal. Zombori Dóra korábban ideiglenes ügyvivő volt a washingtoni magyar nagykövetségen, majd nemzetközi energetikai, klímaügyi kapcsolatokért felelős miniszteri biztos lett.

Marosvári Csabáról egyelőre keveset tudni. Az ő önéletrajza még nem került fel a minisztérium honlapjára. Az Átlátszó korábban ugyanakkor azt írta, ő is egyike volt azoknak, akikkel együtt tavaly februárban 5,5 millió forintos fedélzeti számlát (étel-ital) produkált Szijjártó Péter miniszter a Kairó-Manáma repülőúton.

Kinek lesz igaza? – Ellentétes stratégiát követ az orosz olajtól függő Magyarország és Csehország

Magyarország és Csehország olajellátása többé-kevésbé az orosz Barátság-vezetéktől függ, Prága és Budapest mégis szögesen ellentétes stratégiát követ az Ukrajna ellen indított orosz támadás óta – írja az olajipari szakportál, az Upstream Online.  Csehország próbál elszakadni a „Kelettől”, és inkább nyugat-európai – az olasz-osztrák-német „TAL”, illetve az ehhez csatlakozó, Németországból Csehországba leágazó „IKL” – vezetékeken át kíván az energiahordozóhoz hozzájutni. Ezzel szemben Magyarország még inkább keletre akar fordulni, jóllehet a helyzet egyre bizonytalanabbnak tűnik az Oroszországból induló és Ukrajnán át vezető Barátság-olajvezeték körül.

Pletser Tamás, az Erste Bank közép-európai energiapiacokkal foglalkozó elemzője valamelyest árnyalta ezt a képet a 24.hu-nak azzal, hogy a csehek két nagy finomítója közül a Kralupyban működő létesítmény már eddig is az IKL/TAL-vezetéken kapta a nyersolajat, a litvinovi finomító az, amelyet „Keletről”, azaz a Barátságon keresztül látnak el. Másrészt a Mol-csoport is vesz a Horvátországból induló Adria-kőolajvezetéken kőolajat, ennek a mértéke az EU-szabályozás miatt nőni fog az év végével.

Pletser véleményét erősíti a Washington Post friss cikke, mely szerint a magyar importforrások is átalakulnak: a Mol importját korábban 80 százalékban a Barátság-vezetéken érkezett olaj tette ki, de ennek aránya idén 50-55 százalékra csökkenhet.

Szijjártó a svéd NATO-csatlakozásról: A parlamenti képviselőkön múlik

Vasárnap este Szijjártó Péter egyeztetett az új török külügyminiszterrel a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról is, erről szeretett volna megtudni részleteket az atv.hu, de nem jártak sok sikerrel. Azzal kapcsolatban, mikor szavazza meg a magyar parlament a svédek NATO-csatlakozását, a külügyminiszter azt mondta:

Jó lett volna, ha ezt meg tudtuk volna tenni. Az ugyanis azt jelentette volna, hogy az elmúlt években svéd politikusok nem nyilatkoztak volna tiszteletlenül, és nem hordtak volna össze mindenfajta alaptalan vádakat Magyarországgal szemben.

Szijjártó szerint svéd politikusok „bizonyos esetekben megalázó módon beszéltek a magyar emberekről“ is. ,Hozzátette: „ a magyar demokrácia minőségének a megkérdőjelezése azt is jelenti, hogy a magyar emberek érettségét is megkérdőjelezik, hogy tudnak-e szuverén döntést hozni a saját jövőjükről”. Mint mondta:

Orbán Viktor a Roszatommal tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök ma a Karmelita kolostorban tárgyalt a Roszatom orosz nukleáris energetikai konszern vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A propaganda szerint hamarosan elindulhatnak a paksi atomerőmű „újabb fontos előkészítő munkálatai”.

A megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamint Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese is.

Az energetikai cég küldöttségét korábban fogadta Szijjártó Péter is, aki a találkozó után elmondta: hamarosan megindulnak a paksi bővítés újabb fontos előkészítő munkálatai, a módosított szerződéses keretrendszer biztosítja a gyorsabb előrehaladást a biztonsági szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett.

Szijjártó: „Oroszország megbízható partnerünk”

Interjút adott a magyar külügyminiszter az orosz Interfaxnak, ahol elmondta, hogy Magyarország nem kíván lemondani az orosz energiaforrásokról, de tárgyal más termelőkkel is a gázimport diverzifikálása miatt.

Nem fogjuk helyettesíteni az orosz készleteket, sem az olaj, sem a gáz esetében. Oroszország megbízható partnerünk, a Gazprom és az olajtermelők egyaránt. A másik kérdés a diverzifikáció. De a mi szempontunkból ez nem azt jelenti, hogy az egyik forrást egy másikkal akarjuk helyettesíteni. A diverzifikáció számunkra azt jelenti, hogy más forrásokat keresünk, de nem az orosz források helyettesítésére

– mondta Szijjártó Péter.

Óriási diplomáciai fordulat Koszovó ügyében a magyar katonák megtámadása után

Óriási fordulat megy végbe a nemzetközi diplomáciában azóta, hogy május 29-én a koszovói Zvecanban huszonhét magyar és tizenegy olasz katonát sebesítettek meg feldühödött koszovói – és feltehetően szerbiai – szerb tüntetők. A koszovói albán miniszterelnök, Albin Kurti június 2-án azt állította a pristinai parlament rendkívüli ülésén, hogy a Crvena Zvezda fanatikusai is részt vettek az akciókban. (A hírek szerint amúgy egy szerbiai szerb rendőr és Kurti szerint egy koszovói szerb rendőr is részt vett a szerb sajtó szerint eredetileg „békés” szerb demonstráción.)

Paradox módon azonban a Nyugat most nem a békefenntartókat verő, rájuk Molotov-koktélokat és köveket dobáló szerbekre gyakorol elsősorban nyomást, hanem azokra a koszovói albánokra, akik nem tartják be a korábbi megállapodásokat, és nem garantálnak legalább valamiféle „félautonómiát” az ottani szerb többségű önkormányzatoknak.

Mindez valóban fordulat, hiszen az elmúlt évtizedekben a szerbek szempontjait a nemzetközi közösség jelentős része nem fogadta el, miután etnikai tisztogatásnak minősítették a szerb, illetve a kis-jugoszláv hadsereg fellépését Koszovóban. 1999-ben a NATO bombázta is Szerbiát, pontosabban Kis-Jugoszláviát, majd a koszovói albánok által 2008-ban kikiáltott függetlenséget a Nyugat jelentős része elismerte. Az EU-n belül azonban ezt a szuverenitást Spanyolország, Románia, Görögország, Ciprus és Szlovákia sem fogadja el.

Így haragította magára Orbán Viktor a legközelebbi barátait

Egy doboz ürüléket küldtek a varsói magyar nagykövetségnek, Novák Katalint megleckéztette a lengyel kormányfő, és veszélybe kerültek Orbán Viktor európai ambíciói. A Direkt36 a VSquare lengyel szerkesztőség közreműködésével feltárta, mi történt a színfalak mögött a korábban megbonthatatlannak tűnő magyar-lengyel szövetséggel a háború kitörése óta.

„Az oroszok nem tudnak teljesíteni” – energiaguru ikrek Paksról

A paksi bővítés az eredeti tervek szerint egyre kevésbé tűnik lehetségesnek – derül ki nagyinterjúnkból. A Válasz Online-nak nyilatkozó Lesz-testvérek nem csak azért figyelemreméltók, mert ikerpárként vannak jelen egy globálisan is szűk szakmában – András mérnökként a francia EdF energetikai óriásnak dolgozik, Károly hosszabb szaúdi kitérő után az MVM tanácsadója. Mint mondják, miközben az EU folyamatosan hozza a saját iparát korlátozó rendelkezéseket az üvegházgázok csökkentése miatt, Kína havonta helyez üzembe egy nagyteljesítményű szénerőművet. Miért mondja Szijjártó Péter, hogy „fizikailag lehetetlen” leválnia Magyarországnak az orosz gázról, miközben szomszédaink ezt megtették? Meddig maradhat a részleges rezsicsökkentés? Miért atomellenesek a németek? Nagy energiapolitikai kibeszélő Lesz Andrással és Lesz-Müllek Károllyal.

Fideszes plakátrongáló csapat tagjaként akciózott a budai éjszakában a Szijjártóval jachtozó vállalkozó, Benkő Szilárd

A Jobbik plakátjaira fújtak migránsozós szóviccet a 2018-as kampány hajrájában. Több, a külügyminisztériumhoz köthető személy is volt a csapatban – derítette ki a Direkt36. Az éjszakai kalandból aztán verekedés és rendőrségi ügy lett.

Roszatom vagy Framatome a jó atom? – francia–magyar közeledés Paks ügyében

Először beszélt hangsúlyosan magyar kormányzati szereplő arról, hogy komoly bajok vannak a paksi beruházással. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a minap a Financial Timesnak ismerte el: viták vannak a kabineten belül a bővítés jövőjéről, Orbán Viktor meg atomügyben is tárgyalt márciusban Emmanuel Macronnal. Szijjártó Péter egy franciaországi erőműben tett látogatása kapcsán beszélt arról: a franciák nagyobb szerepet kaphatnak a beruházásban. A jelek ellenére azonban aligha szakad el az orosz köldökzsinór, de a francia–magyar atomügyi padödő mögött európai energiaipari konfliktus körvonalai sejlenek fel. A meccs arról szól, vajon Franciaországnak, az Egyesült Államoknak vagy Németországnak lesz nagyobb szava az elkövetkező évtizedek európai áramellátásában. Háttér.