Best WordPress Hosting
 

Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában

Az előző évben mutatkozott meg először igazán látványosan a Gazprom üzleti eredményeiben, hogy a cég európai piaca lényegében összeomlott. Két éve az elszálló gázárak még elrejtették ennek hatását, 2023-ban azonban már semmi nem mentette meg a veszteségtől a céget.

Mi történt? Közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges lett a Gazprom orosz gázóriás. A vállalat utoljára a 90-es évek végén, az orosz válság idején nem termelt profitot, azóta az évek többségében euróban is tízmilliárdos nagyságrendű volt a nyereség.

A cég nemcsak gázértékesítéssel foglalkozik, van villamosenergia- és olajüzletága is. Utóbbi kettő azonban bővülni tudott tavaly, így a gyenge teljesítményt egyértelműen a gázexport összeomlása okozta.

Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás

„Olyan környezetet teremtünk a magyar labdarúgásban, hogy a multinacionális cégek ellenállhatatlan vágyat érezzenek a csapatok támogatására” – ezt ígérte Orbán Viktor azon a felcsúti találkozón, amelyre a hazai élvonalbeli labdarúgóklubok tulajdonosait hívta össze, még 2010 elején, nem sokkal a parlamenti választások előtt. Az ígéretről a találkozó egyik résztvevője beszélt a Figyelőnek pár évvel később, amikor már látni lehetett, hogy a futballt nem a multik fogják finanszírozni.

Nemrég azonban kiderült, hogy ha kicsit többet is kellett várni a nagy nemzetközi szponzorok megjelenésére a futballban, mint amit a 2010-es ígéret sejtetett, 14 év késéssel végül csak megérkezik a nemzetközi tőke a hazai labdarúgásba. Igaz, nem nyugatról, ahogy azt 2010-ben sokan gondolták, hanem Oroszországból. És bár rengeteg dolog történt 2010 óta a magyar labdarúgásban, amire korábban nem sokan számítottak, a Fradi és a Gazprom összeborulása valószínűleg így is a legmegdöbbentőbb fejlemények egyike.

Nem szponzoráció, hanem háborús PR

Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért

A révkomáromi (komárnói) élelmiszerboltok parkolói minden hétvégén tele vannak magyar rendszámú autókkal, és a pénzváltónál is rendre sorokban állnak a forintjukat euróra váltani készülő magyarok. Degeszre tömött bevásárló kocsikból pakolják tele élelmiszerrel a csomagtartóikat a magyar bevásárlóturisták. Ezt Hovanyecz István mesélte nekem, aki évek óta rendszeresen, általában havonta kétszer jár ki Szlovákiába nagy bevásárlásra. Ő a praktikus információk megosztására nemrég egy Facebook-csoportot is alapított, de sosem gondolta volna, hogy ilyen sikere lesz. A csoport létszáma az utóbbi két hónapban hirtelen 60 ezerre duzzadt, az érdeklődés érezhetően óriási.

Minden bizonnyal a Komárommal szemben fekvő szlovák város*Az egységes Komáromot a trianoni, majd a párizsi békeszerződés szakította két részre. mostanában a határokon átnyúló élelmiszer-bevásárló turizmus egyik fő célpontja. A Kaufland tűnik a legnépszerűbb üzletnek, de ezen kívül több más bolt is jelentős magyar forgalmat bonyolíthat le.

Ebben önmagában persze nincs sok újdonság, hiszen a határhoz közelebb lakók mindig is átjártak (mindkét oldalról, ide-oda) bevásárolni, hogy minél több élelmiszert ott vegyenek meg, ahol az éppen olcsóbb.

Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon

Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Az évből eddig eltelt négy hónapból kettőben abszolút rekord született, de 120 éves távlatban volt még egy top 10-es és egy top 20-as hónap is. Jó esély van rá, hogy ez lesz minden idők legmelegebb éve itthon is.

Lassan egy éve dőlnek a rekordok

Bár még nincsenek végleges adatok, de április lehetett zsinórban a 11. hónap, amikor megdőlt a havi globális hőmérséklet rekord. Tavaly június óta minden egyes hónapban magasabb átlaghőmérséklet mértek a Földön, mint az adatok rögzítése bármikor. Az előző év második felében különösen nagy volt a különbség a megelőző évekhez képest: a korábbi rekordokat is jellemzően 0,3 fokkal szárnyaltuk túl. Az idei első három hónapban kissé szűkült az olló, de abban nem volt változás, hogy mindent hónapban történelmi csúcsot regisztráltak.

Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal

A Fidesz-kormányok sosem sajnálták a pénzt a célzott családtámogatásokra, az viszont vitatott, hogy ez milyen eredményeket hozott. Az biztos, hogy ezek növelték a harmadik gyermek születésének esélyét a családokban, és pár évvel ezelőttig a teljes termékenységi arányszám is szépen nőtt a 2011-es mélypontot követően. A képet azonban erősen árnyalja, hogy a legutóbbi adatok szerint a tendencia ismét kedvezőtlenné vált, az idei első negyedévre a növekedés több mint fele eltűnt.

A családtámogatások jelentős része a lakáshoz jutást segíti, és mivel éves szinten százmilliárdos összegekről van szó, ennek hatása van az ingatlanpiacra. Ezt mutatjuk be cikkünkben a KSH népszámlálási adatbázisa alapján.

Országos szinten az nem sokat változott az ezredforduló óta, hogy mennyien laknak saját házban, lakásban: a saját ingatlannal rendelkezők aránya 91-ről 90,6 százalékra csökkent, míg a bérelt ingatlanban lakó magyarok aránya 8,1 százalékról csak 9 százalékra nőtt. Az egyéb használat aránya 0,9-ről 0,8 százalékra csökkent. Ez alatt leginkább a szívességi lakáshasználatot lehet érteni.

Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában

Kínában április első két hetében először fordult elő, hogy több „új energiával” működő autót adtak el, mint belső égésű motorral szerelt kocsit: az 516 ezer darabos teljes személyautó-eladásokból 260 ezer volt az elektromos, hibrid és üzemanyagcellás modellek száma.

Ez az arány még a legoptimistább korábbi várakozásokat is felülmúlta, és az áprilisi érték hiába kiemelkedő, a trendek már ezt megelőzően is az új energia (az egyszerűség kedvéért NEV) gyorsuló térhódítása felé mutattak: az első negyedévben, január és március között is 41,5 százalékon állt az érték. 

Ez annak fényében nem annyira meglepő, hogy Kína a kezdetektől a világ legdinamikusabban fejlődő elektromosautó-piaca, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) áprilisi jelentése szerint az egyetlen hely a világon, ahol átlagosan olcsóbb egy elektromos autó, mint egy benzines modell: míg Németországban 14, Franciaországban 39, az Egyesült Államokban 59 százalék a benzines árelőny, addig Kínában 14 százalékkal olcsóbb az elektromos. (Legalábbis az állami támogatások hatásával nem számolva, amelyek valamelyest Európában is csökkentik a különbséget.)

Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?

Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper (egészen pontosan: földieper vagy más néven szamóca) kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. Ez laikus vásárlói szemmel nézve rendkívül durva különbség, annál is inkább, mert a görög szamóca körülbelül 1500 kilométert utazott, mire Budapestre ért. Másrészt aggasztónak tűnik az is, hogy a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben. Ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is.

Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.

A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.

Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve

Ahogy másfél hete írtuk, rövidtávon nagyon egyenlőtlen feltételek mellett harcolnak az ukrán csapatok, részben szövetségeseik, részben saját politikai vezetésük késlekedése miatt. Addig ez még nem hozott igazán látványos orosz eredményeket, előrejutások araszoló jellegű volt. Az utóbbi egy hét során azonban ez megváltozott.

Bár arról továbbra sincs szó, hogy az ukrán front összeomlott volna – ahogyan az sok magyar cikk címében szerepelt –, az orosz előnyomulás kétségtelenül felgyorsult: míg az év korábbi szakaszában átlagosan legfeljebb egy települést tudtak elfoglalni hetente, az utóbbi egy hét során körülbelül már naponta egyet-egyet.

Mi történt?

Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján

Rajka lakosságának már 70 százaléka külföldi állampolgár, akik alapvetően szlovákok. Így könnyen lehet az idén júniusi helyi választáson szlovák polgármestere a falunak. Az uniós szabályok szerint ugyanis a települési és az uniós választásokon ott szavazhatnak az uniós állampolgárok, ahol a lakhelyük van, még ha ez másik ország is.

Igaz, a településen nem követnek el mindent azzal kapcsolatban, hogy tájékoztassák lakosaik többségét: csupán magyarul érhető el a település honlapja. Egyelőre nem tudtak az önkormányzatnál arról információt adni, kik indulnak polgármesternek.

Az, hogy milyen jelentős számú szlovák él a településen, a helyi szlovákoknak szóló Facebook oldalon is feltűnt. A népszámlálási adatok szerint a válaszoló lakosok 63 százaléka ugyanis szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar nemzetiségűek aránya 37 százalék, igaz, összesen 9 százalék nem válaszolt erre  a kérdésre. Rajkára évekig átjárt a pozsonyi közösségi közlekedési szolgáltató 801-es busza, ám mivel a magyar oldalon senki sem akart beszállni a szolgáltatás finanszírozásába, végül leállt. A Ma7 szlovákiai magyar portál szerint lehet szlovák polgármesterjelölt, aki megoldhatná a helyieknek fontos kérdés rendezését. Míg a busz kiesett, a vasúti közlekedés fejlődött: már napi kilenc járatpár van.

Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt

Az élelmiszerárakat egyre erősebben befolyásolja a klímaváltozás, aminek állandósuló következményeit már a jegybankok is kénytelenek figyelembe venni a a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) friss tanulmánya szerint. A Nature egyik kiadványában publikált elemzés 2035-ig az élelmiszerárakat tekintve évi 0,9 és 3,2 százalékpont közötti többlet-inflációt jelez előre az éghajlatváltozás miatt, míg az általános árindex 0,3 és 1,2 százalékpont között növekedhet a 121 vizsgált ország átlagait nézve.

Ezek az értékek a jegybanki inflációs célokhoz és toleranciasávokhoz képest egyáltalán nem elhanyagolhatók: Magyarországon például a három százalékos célhoz egy százalékpontos toleranciasáv tartozik, az Európai Központi Bank és amerikai Federal Reserve két százalékos céllal számol. A felmelegedés persze különbözőképpen befolyásolja az árak alakulását a Föld egyes térségeiben, az alacsony földrajzi szélességeken növeli azokat a leginkább, míg a magas földrajzi szélességeken erős szezonalitással, nyaranta emelheti az inflációt.

Európán belül is jókora különbségek látszódnak ebben a tekintetben, a fél és két százalékpont között szóródik az éghajlatváltozás okozta élelmiszerinflációs többlet, ami az északi országoktól a déliek felé haladva növekszik fokozatosan.

Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart

A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már mostanra is túl sok feszültséget okoztak. Az Egyesült Államok korábban is többnyire pragmatikus gazdaságpolitikát és szigorú biztonságpolitikát folytatott, így hamar rájöttek, hogy az ESG-politikában is változásokra van szükség ahhoz, hogy a nyugati világ megőrizze energiabiztonságát és iparát. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy Európa egyelőre nem változtat, márpedig ha ez így marad, akkor búcsút inthet jó pár iparágnak a kontinensen.

Az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételének ötlete a fenntarthatóság és etika jegyében már hosszú ideje a köztudatban van. Azonban csak a 2010-es évek végén került fókuszba a nemzetközi világban, ahol a legjobban érintett iparágak közé tartozott az energetika, olajipar, bányászat és fémfeldolgozás. Ezután számos vállalat döntött úgy önszántából vagy szabályozói kényszer hatására, hogy jelentős erőforrásokat allokál az ESG-re. Nagy remény fűződött ahhoz, hogy ezáltal fenntarthatóbbá és etikusabbá válik a működésük, növelhetik a társadalmi jólétet, valamint az iparág társadalmi elfogadottságát. A legtöbb energetikai, olajipari és feldolgozóipari vállalat célul tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges lesz, és ennek érdekében hajlandó volt jelentős összegeket beruházni a megújuló energiaforrásokba.

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Az Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos leggyakoribb kritika, hogy az csak meghosszabbítja a háborút és az emberek szenvedését, de nem tudja megakadályzni az orosz győzelmet, hiszen a népesebb és tehetősebb ország képes szinte bármekkora veszteséget pótolni. Ennek az érvelésnek a legnagyobb gyakorlati hibája, hogy a jövőbe vetíti az eddigi trendeket, miközben a folytatást egyáltalán nem lehet biztosra venni.

Ennek legegyértelműbb példái az olyan nehézfegyverek, mint a tankok, egyéb páncélosok és tüzérségi fegyverek. Az viszonylag széles körben ismert, hogy ezek harctéri veszteségeinek pótlásában az orosz hadsereg nagyon nagy mértékben támaszkodik a Szovjetuniótól megörökölt készletekre. Ezek azonban bármennyire is hatalmasak – legalább ezres nagyságrendűek az egyes kategóriákban -, természetesen nem végtelenek. Ráadásul az állapotuk erősen vegyes, sok eszközt csak gyári nagy felújítás után lehet a frontra küldeni, ez pedig időigényes.

Jól mutatja ezt, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban az orosz katonák egyre gyakrabban indulnak rohamra motorkerékpárokon, rögtönzött páncélzattal ellátott teherautókon vagy olyan kínai Desertcross-1000-3 típusú terepjárókon, amelyeket eredetileg hobbicélokra, vadászoknak és horgászoknak szántak, így természetesen nem páncélozottak, sőt, felülről nyitott a felépítményük. Alkalmazásuk oka, hogy olyan gyors ütemben pusztulnak a gyalogság szállítására és támogatására szolgáló BMP, BTR és MT-LB páncélosok, hogy nem képesek ezeket megfelelő számban pótolni. Pedig az orosz tárolóbázisokon még több ezer van belőlük.

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Nagy riadalmat okoztak a 2022-ben elszálló nemzetközi gáz- és áramárak Magyarországon. A vágtázó tempóban növekvő beszerzési költségek rengeteg vállalat számára nehezen leküzdhető akadályt támasztottak, sok családban számolgatták, beleférnek-e az átlagfogyasztásba, miközben még a visszavágott energiaár-támogatási rendszer finanszírozása is agyonnyomta a költségvetést.

A népszámlálási adatokból azonban úgy tűnik, hogy olyan elavult fűtési rendszerek vannak Magyarországon, hogy az energiaárak a háztartások harmadát nem is feltétlenül kellene, hogy érdekeljék: a magyar háztartások harmada ugyanis – részben vagy teljesen – még mindig fával fűt.

A 2022-es népszámlálás során arra a kérdésre, hogy fűtenek-e fával, a magyarok lakások 30,5 százalékában adtak igenlő választ. Emellett 1,2 százalék szénnel szokott fűteni.

Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi

A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az infláció alakulása az elmúlt fél évben nagyon érdekes volt, nemcsak magyar, de nemzetközi viszonylatban is. Az amerikai inflációs pálya, amely alapvetően határozza meg a világ pénzpiacain elérhető hozamokat, hozamfelárakat, különösen fontos a fejlődő piacok, így Magyarország számára is.

A 2022-ben kitört háborút követő energiaár-robbanás, a munkaerőpiac folyamatos feszessége, a covid közbeni/utáni ingyen pénzek, a gazdaságok túlhevülésétől való félelem arra késztette a jegybankokat, hogy erőteljes kamatemelési ciklust kezdjenek el 2022 második felében. Tavaly aztán – nagyrészt azért, mert az energiasokk időközben elmúlt – az infláció erőteljes esésbe kapcsolt, és a kötvénypiacok elkezdték árazni, hogy a jegybankok mikor és milyen mértékben állnak neki a kamatcsökkentésnek.

Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok

Világszerte egyre nagyobbak a személyautók, a SUV-ok letarolják a piacot, pedig a magyarul városi terepjárónak hívott kategória terjedése aláássa a fenntarthatósági elképzeléseket. 2022 volt az első év, amikor már az újonnan eladatott autók többsége (51 százalék) SUV volt világszerte, az autók átlagos tömege pedig már 1,5 tonna felé emelkedett.

Az autók energiahatékonyságát ma már nem lehet csak a benzinfogyasztásban mérni, hiszen egyre terjednek a hibrid és elektromos járművek. Az elektromos áram fogyasztást is át lehet azonban számítani a megszokott, 100 kilométerre eső benzinfogyasztásra. Mindezt figyelembe véve látható, hogy a világon az új autók energiahatékonysága növekszik, 2010 és 2022 között 8,6 literről 7 alá süllyedt.

Forrás: GFEI

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az elmúlt bő két évben már megszokhattuk, hogy a magyar gazdaság folyamatosan valamilyen kihívással küzd. A közelmúltban átéltünk egy elhúzódó recessziót, egy rég nem látott inflációs krízist, a külső egyensúlyunk teljes felborulását, de a saját bőrünkön tapasztalhattuk a költségvetés szorult helyzetének, valamint egy hirtelen árfolyam-leértékelődésnek a hatását is. Sőt, ma már a munkaerőpiacra is beszivárgott a gazdaság teljesítményének visszaesése, hiszen szűk két év leforgása alatt harmadával nőtt a munkanélküliek száma. Ez idő alatt a bruttó államadósság összege is több mint 30 százalékkal ugrott meg.

Ennek ellenére az egyensúlyi indikátorok közül egyedüliként az államadósság-ráta (államadósság/GDP) tudott folyamatosan javulni. A COVID-válság idején 80 százalék fölé ugró mutató 73,5 százalékra korrigált. Ennek az okát viszont elsődlegesen a nevezőben kell keresni (GDP-deflátor). Annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben egyszer sem sikerült az éves költségvetési hiányt 6 százalék alá mérsékelni, 2021-2022-ben a jelentős GDP-növekedés tudta ellensúlyozni a nagymértékű deficitet, míg tavaly a 17,6 százalékos infláció segített ennek a folyamatnak a megőrzésében.

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

Nem törik magukat annyira a munka területén, mégis jobban boldogulnak a Z-generációs fiatalok, mint a náluk eggyel idősebb generációba tartozók a pályakezdésük idején. A kilencvenes évek közepe és 2010 között született csoport tagjai alapvetően egyfajta lehetőségként tekintenek a munkára, míg az Y-generációsok számára kiváltság volt az állásszerzés, derül ki az Economist cikkéből. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a mérsékeltebb lelkesedésük ellenére jobban keresnek a mostani pályakezdők a munkaerőpiacra nagyjából 10 évvel korábban belépőkhöz képest.

Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében alapvetően a gazdasági körülmények megváltozása áll: míg a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején születettek épp a 2008-as gazdasági válság időszakában kezdték a karrierjüket, a következő generáció pályakezdésekor már a fellendülés volt jellemző. A válság idején a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok ráadásul gyakran alacsonyabb termelékenységű cégeknél helyezkednek el, mint azok, akik gazdasági konjunktúra alatt kezdenek dolgozni, ami akár évtizedes időtávon is meghatározza a fizetésbeli különbségeket.

Az alapvetően a fejlett világra vonatkozó tendenciák Magyarországon is megmutatkoznak, a 20-24 évesekre, illetve a többi fiatal korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási arányok tükrében például jól látszik az Y-generáció hátránya és a Z-generáció előnye a pályakezdéskor.

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Jelentős átrendeződést hozhat a lakáshitelek piacán a várhatóan júniusban elinduló otthonfelújítási program: csak a támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd. Mindez jelentősen megemelheti a felújításra, korszerűsítésre fordított lakáshitelek súlyát a piacon, ami nem is baj, mert utóbbiak részesedése jelenleg mindössze 3-4 százalék körül mozog.

Ugyan az újraindítandó otthonfelújítási program pontos részletei még nem ismertek, az látszik, hogy az jelentős szerkezeti átrendeződést hozhat az új lakáshitel-kihelyezéseknél – amellett persze, hogy élénkíti is a keresletet.

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Hosszú időn keresztül csak az orosz propaganda hajtogatta, hogy Ukrajna összeomlása csak idő kérdése, de az utóbbi hetekben a megtámadott országgal szimpatizáló nyugati sajtó cikkei alapján is nagyon sötét kép rajzolódik ki. Eszerint a létszám- és lőszerhiány miatt az ellenállás fenntartása egyre nehezebb az ukrán csapatok számára, máris a levegőben lóg egy nagy vereség, ha pedig nem változnak a körülmények, akkor egy nagy nyári orosz offenzíva során ez szinte elkerülhetetlen lesz.

Az aktuális helyzetet illetően nincs is túl sok árnyalnivaló ezen a képen, hiszen remek háborús tudósítók helyszíni riportjai mutatják, hogy a front több pontján a kimerült, a szükséges létszámot és lőszerkészletet nélkülöző ukrán csapatok nehezen tartják magukat. Érdemes azonban ezt a képet a másik oldalról is megvizsgálni: mit értek el az orosz csapatok idén, a háborúban eddig számukra páratlanul kedvező körülmények között, és mire számíthatnak, ha mégsem alakul minden külső-belső körülmény kedvezőtlenül az ukrán háborús erőfeszítés szempontjából?

Orosz araszolás

Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra

Az EU több rendelet módosításával rég nem látott módon osztja újra a lapokat az európai áruszállítási piacon. A zöldnek mondott intézkedések valójában a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős méretű vasúti forgalom terelődik kamionokra. Ez pont az ellentéte az EU célkitűzéseinek, hiszen növeli a károsanyag-kibocsátást és fokozza a balesetek veszélyét.

Az Európai Bizottság 2023 novemberében elfogadta a kombinált áruszállításról szóló jogszabály módosítását, amiben azt ígérték, hogy hét év alatt tizedével csökkentik a háztól házig szállítási díjakat ennél a viszonylag fenntartható áruszállítási módnál. A kombinált vagy intermodális áruszállítás azt jelenti, hogy vasút, közút, hajó segítségével, több átrakással éri el az áru az útját, nem csak kamionok segítségével.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyárakból teherautóval elviszik az árut vasúti terminálokra, a hosszú, jellemzően legalább 600-700 kilométeres szakaszon vasúton szállítják, majd ismét teherautókra rakják át, hogy elérje a célját. Ehhez fontos, hogy olcsón és gyorsan lehessen átrakni, erre két alapvető mód van: vagy a tengeri hajózásban használt konténereket használnak, vagy a nyergesvontatók által vontatott félpótkocsikat daruzzák vasúti kocsikra. Az előbbi adja az európai kombinált forgalom közel 80 százalékát.